Uj Kelet, 1933. november (16. évfolyam, 244-269. szám)
1933-11-01 / 244. szám
L OLDAL kevés pénzeszközeiből be tudja várni a dolgok jobbra fordulását. Braziliában munkavédelmi törvényt hoztak, amely elrendeli, hogy a vállalatoknak ügyelniük kell arra, hogy a munkások kétharmada belfölldi legyen. A már működő német kolóniák, így Santa Lucia Saos Paulában aligha fogadhatnak be újabb telepeseket. A társulat ugyanis, amelytől a földeket bérli, válságban van és a krízis hatása természetszerűen átterjedt a kolonisták életlehetőségére is. Kisebb délamerikai államokban a német kolóniák fel is oszlottak és a telepesek elszéledtek különböző városokba. Paraguay az egyetlen délamerikai állam, ahol a német telepesek még boldogulnak. Peruban a helyzet ebből a szempontból elég kedvező, bár újabban törvényt hoztak, amely az ország idegen munkásainak megengedhető számát az összmunkásság húsz százalékában állapította meg. Uruguayban a munkásviszonyok elég gyengék és a külföldieknek az elhelyezkedésre való kilátásuk minimális. Ha nem lenne kávékrízis, akkor még ez az ország lenne az, amely olcsósága és jó klímája miatt alkalmasabbnak mutatkozhatnék a német kivándorlók lv fogadására. Tekintetbe jöhetne még Holland-India és Dél-Afrika. Holland-India a külföldi orvosok meggazdagodásának eldorádója volt eddig, ma azonban erre nincs kilátás. Már holland orvosokat sem lehet itt elhegezni. Hasonló a helyzet a délafrikai Unió területén, amely szintén nagy orvosi érvényesülés területe volt. Kamerangban azonban a német emigránsok számára a helyzet javult. A legolcsóbb afrikai területek egyike ez, ahol egy kiló hús ára egy frank (hét lej) és ugyanannyiba kerül tíz tojás. Egy kiló burgonya 25 centim. A német letelepedés iránya tehát ide is gravitál. Akinek valami pénze van, vállalkozhatik és csak nagyon élhetetlen emberek azok, akik vállalkozásaikra ráfizetnek. Klímája ennek a területnek kitűnő, egészséges, a munkaerő olcsó, a banán- és gyümölcsexport pedig virágzik. Akik megelégszenek minimális kultúrával és akik nyugodtan és igénytelenül szeretnek élni, azok itt is megtalálják ámításaikat. Megszavazták Korfu szigetén az olasz kolónia ünnepségeit. Athénből jelentik: Korfu szigetén az olasz kolónia több helyütt megünnepelte a Marcia su Róma évfordulóját. Kastradesben és Kérkyrában megzavarták az ünneplést, mire rendőrség lépett fel a rendbontókkal szemben. Huszonöt sebsülés történt. Mit olvassunk? Bromfield: Huszonnégy óra kötve Lei 60 M. Prévost: Akit az asszonyok szeretnek, kötve L 60 Mazo de la Roche: Jauna lakói, kötve L60 E. Renée: Hajnali hegedüszó, kötve L60 Ursula Parrott: Exfeleség, kötve L60 Ursula Parrott: Szabad a csók, köt. L60 Móricz Zsigmond: Forr a bor, kötve L 60 Móricz Zsigmond: Rokonok, kötve L60 Vicki Baum: Helén doktorkisasszony kötve L 60 Vicki Baum: Baleset, kötve L60 Werfel: Nápolyi testvérek, kötve L60 Földi M.: Isten országa felé, kötve L60 Szitnyai Z.: Nincs feltámadás, kötve L60 Maurois: Asszonyok útja, kötve L60 Arnau: Halálra ítélem, kötve L60 Andset: Pogány szerelem, kötve L60 Szomory Dezső: Gyuri, kötve L60 Bródy Lili: A Manci, kötve L60 Bródy Lili: Felesége tartja el, kötve L60 Martin Maurice: Szerelem, örök titok, kötve L60 Jacques Dévai: A préda, kötve L60 Földi M.: A meztelen ember, kötve L60 Zilahy Lajos: A lélek kialszik, köt. L60 Childers: A rejtélyes könny, fűzve L28 Biggers: A sárga detektív, fűzve L28 Molnár Ferenc: A zenélő angyal, köt. L90 Molnár Ferenc: Csoda a hegyek közt, fűzve L60 Zilahy Lajos: Halálos tavasz, kötve L57 Zilahy Lajos: A szökevény, kötve L78 Zilahy Lajos: Két fogoly, kötve L90 Papini: Krisztus története, kötve L90 Kuncz: A fekete kolostor. Propagandakiadás, kötve L90 Sinclair Lewis: Egy modern asszony szive, kötve 2. kiadás L 144 Babits: A gólyakalifa, kötve L57 Hegedűs L. Széchenyi I. regénye és éjszakája, kötve L132 kaphatók az Új Kelet könyvosztályában az összeg és portaköltség beküldése mellett (csotabélyegben is) vagy utánvéttel. ÚJ KELEI SZERDA 1. NOVEMBER Egy évi börtönre ítéltek egy sikkasztó főhadnagyot A főhadnagy azzal védekezett, hogy csak kölcsön vette a pénzt Cluj-Kolozsvár, október 31. Az Új Kelet tud. Ma délelőtt kezdte tárgyalni a kolozsvári hadbíróság Somatie Andrei, szatmári hadnagy tárgyalását. Somatiet azzal vádolja a hadbíróság, hogy, mint a perozsényi élelmezési iroda tisztje nagyobb összeget sikkasztott a pénztárból. A délelőtti tárgyaláson a vádlott elmondta, hogy nem sikkasztott, mert a hiányzó összeget visszaszándékozta adni, csupán ideiglenesen vette igénybe a katonai pénztárt. Több tanú kihallgatása után, a hadbíróság délutánra halasztotta az ügyet,amikor is kezdetét vették a vád és védbeszédek. Niculescu katonai ügyész kérte a vádlott megbüntetését, míg dr. Popescu Iláriu a védelem nevében kérte a vádlott felmentését. A tárgyalás a késő esti órákig elhúzódott. A késő esti órákban vonul ítéletre a hadbíróság, majd kihirdetik az ítéletet, mely szerint a hadbíróság Somatiet egyévi börtönbüntetéssel sújtja. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezést nyújtott be. Schowoy Kálmán magyar altábornagy beszéde a felekezeki békés és a szegedi zsidó temetőben Szeged, október 31. Vasárnap délelőtt szenzációs és nagy visszhangot keltő beszéd hangzott el a szegedi zsidótemetőben. A beszédet Shwoy Kálmán altábornagy, a szegedi vegyesdandár parancsnoka, Shwoy Lajos székesfehérvári püspök fivére mondotta a zsidó Hősök Emlékművének felavatásán, ahol a legélesebben elítélte azokat, akik a keresztény és a zsidó felekezetek között ellentéteket igyekeznek támasztani. Shwoy Kálmán altábornagy Szeged város minden társadalmi rétegében osztatlan szeretetnek és népszerűségnek örvend. Shwoy nemcsak katonai ügyekkel foglalkozik, hanem tevékeny részt vesz minden társadalmi, közérdekű mozgalomban és legutóbb a nagysikerű szegedi hét körül szerzett maradandó érdemeket. A szegedi zsidótemető monumentális emlékművét a szegedi vegyesdandár és a szegedi hitközség együttesen emelték és ezt kifejezésre juttatták a hősi emlékmű felirasában is. Szegeden a zsidó hősi emlékmű leleplezését nagy érdeklődés előzte meg, annál is inkább, mert már mindenki tudta, hogy az avatóbeszédet Shhwoy Kálmán altábornagy fogja mondani. A hősi emlékmű felavatásán több mint ötezer főnyi tömeg jelent meg. Társadalmi és felekezeti különbség nélkül vonult ki a zsidó tehetőbe Szeged minden vezető egyénisége és a polgárság nagy tömegei. Az emlékművet nagy katonai parádé közben leplezték le. Shhwoy Kálmán altábornagy, vegyesdandraparancsnok óriási feltűnést keltő avatóbeszédének elején sisra szállt már a felekezeti békéért. Azzal kezdte beszédét, hogy most már elérte célját, mert Szeged város valamennyi temetőjében emlékmű hirdeti a hősi halottak dicsőségét. Beszédét ezután így folytatta: — Mi katonák nem teszünk az emberek között más különbséget, csak jó és rossz embereket ismerünk. Arra kérem mindnyájukat, hogy fogjunk össze ebben az érzésben. — Ila akadna itt-ott valaki, aki ünneprontó akar lenni és aki tudja Isten ,, okból a polgárok közé akar állni, azt ne engedjétek érvényesülni. Mi is ezért küzdünk és az lenne a legnagyobb tanulsága, legnagyobb jótéteménye ennek az emlékműnek, ha ezt az eszmét átvinnék a való életre is. ..Ne felejtsék el — folytatta nagyhatású beszédét Shwoy altábornagy —, hogy a háborúban hány keresztény és zsidó nézett szembe a halállal, egymással kezet fogva, hányan voltak, akik összeölelkezve estek el és akik talán összeölelkezve vannak eltemetve. Ezt a tanulságot vigye át ez az emlékmű az életbe és akkor mi katonák és a szegedi zsidó hitközség igazán nagy jót tettünk Szeged város egész polgárságának. Shhwoy altábornagy magas szárnyalású beszédében megemlékezett még Löw Immánuelről, a nagybeteg 80 éves szegedi főrabbiról is, aki a napokban súlyos vakbéloperáción esett át. — Mielőtt ezt az emlékművet megkoszorúznám, — fejezte be beszédét Shwoy altábornagy • a magyarok Istenét arra kérem, itt a szabad ég alatt, hogy a főrabbi ur őméltóságát minél előbb állítsa talpra, hogy visszajöjjön körünkbe és folytassa az ő nagy és nemes munkáját a haza felvirágoztatásában, az ifjúság nevelésében. DURA MŰVEK I R.-T. Gyárt: Galvanikus lámpa elemet, rádió- és telefoncsengő-elemet ! Készít: Különböző műcsilárokat és modern világítótesteket írók és írások Biálík: Halada Vőágadak Dr. Kohányi Rezső fordítása A mai héber irodalom irányzatait a következőképp tr. lehet megformulálni; van egy irányzat, mely szakítani akar a biblikus héberrel. Eszerint a héber irodalomban most új lap kezdődik és ennek semmi kapcsolata nincs a régivel, míg egy másik irányzat azt mondja, hogy arrívdern héber literaturát nem lehet s nem szabad elszakítani a régitől. A herber irodalom alapja a biblia és az is kell, hogy maradjon. Chájim Nachman Biálik, mint az oroszországi héber költők legtöbbje, a „bbbiikus“ irányzathoz tartozik. A zsidó irodalom alfája a biblia és csak az az irodalom lehet zsidó, melynek szálai a bibliához vezetnek — vallja Biank, nem véve tekintetbe azt a Lehmarj3. hu Levin által hangoztatott elvet: „ha egy új házat akarunk építeni, úgy a rágit el kell takarítani“. — Nem! — mondják Biénkék. A Talmud, a Biblia még ma is életforrása a zsidó népnek. Ennek az érvnek klasszikus alátámasztása Biálik Halacha és Agadah című tanulmánya, amelyet Biálik, mint egy felhívást intézett a zsidó néphez. Két részre oszlik a Talmud : Halacha — mely a zsidó élet jogi és vallási rendszerére vonatkozik — és Agadah — melynek nincs lényegében gyakorlati értelme. C Íme Biálik deffiniciója: „A halacha rendeltetése a legnagyszerűbb az életben: az élet útjait irányítja Anyaga: az élő ember, szivének minden ösztönével, szenvedélyével és vágyával. Eszközei: az individuális, szociális nemzeti nevelés. Gyümölcse: a nemes szép kellemes élet napjainak és cselekedeteinek láncolata, uj életutak törése az egyéni és közösségi lét hepehupái és tekervényei között: rendezett életutak egy az emberhez méltóbb lét célpontjai felé“. — Nézzétek! ezt akarjátok megtagadni, — és az ifjú generáció elé tárja Biálik a Talmud gyöngyeit —. Ezt, mely tartalmat jelentett a zsidó népnek szomoru utjain. Biálik mindvégig hű maradt önmagához. Biálik a vajezsin jesivah hallgatója — Biálik a Műsorésleumi. A lényeg az, mely a Harminitból lendült az életbe. .A plussz, az Kiálljuk, a Mesorér Leumi Nemzet Költője. Ama nemzeté, mely csak a könyv segítségével maradhatott meg nemzetnek. Annak a könyvnek a segíségével, mely önéletéből fakadt és amelyet most ,,ifju irodalmisták“ megtagadni akarnak. Mendale Mojcher Szeforim unokái is forradalmárok voltak. Perec éles ellentéte úgy stílusban, mint belső impresszióban. Mendalenak. De az ellentéten megleszott a gyökér. Meglátszik a vonalvezetésen, hogy Perec folytatása Mendalenak, míg például Csernichovszki Apollo, istenében szóló verseiben nem lehet megállapítani, hogy ősei agadhikus mesét mondó bölcsek voltak. Csemichovszkiék minden láncot megszakítottak a zsidó nép belső éltével. Mert a belső élet — igenis — nem más,, mint az, mely az agadikus mosolygó mesében van! Kiálik a maga módján hirdette meg s a harcot az ,,ujak“ ellen. Megírta a Halacha és Agadah viszonyát egymáshoz, megformulázta lényegüket és a forradalmárok elébe helyezte. Nem kell ettől „megszabadulni“ hisz ez az, egyetlen értéke a zsidó nemzetnekmert ez fakad: legmélyéről, és rajjon, hogy nézhet ki az az irodalom, mely szerválódni akar ettől és a maga külön útjait akarja járni? v.A zsidó élet: Haladta és Agadah, és mindaddig, míg ez lesz, irodalma sem indulhat ki másból. A Haladia és Agadah megírásánál különösen az a törekvés inspirálta Biálikot, hogy megmutatta a zsidó világnak az igazi zsidó értéket, megvilágítsa annak szépségeit, teljesen egyedülálló finomságait, melyre az idők során sok nem odavaló elem rakódott, de melyet tulajositani kell és nem félredobni. Az érték Halacha és Agadah. Dr. Kollányi Rezgő irodalmi működésének komoly étappja a Halacha és Agadah magyarra fordítása, mely a Bné Brith kulturegyesület kiadásában jelent meg. Nem itt a helye, hogy dr. Kohányi irodalmi munkásságát méltassuk, de annyi meg kell állapítanunk, hogy a magyarajku zsidóságnak felejthetetlen értéket jelent e kis tanulmány hozzáférhetősége.