Uj Kelet, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-03 / 1. szám
B OLDAL goguo, amelynek alapszabályait parlamenti határozattal hagyják jóvá és amelynek főrabbija a „Chier rabbi“, aki az amroi zsidóságot a kormánynál és az udvarnál képviseli. Ennek a testületnek van alárendelve a londoni rabbiképző intézet, a Jews College. Ezidőszerint dr. J. H. Hertz mizraeliista a főrabbi. A többi zsinagógas föderáció leginkább vallás elvi szempontok alapján tagozódik. A reform-zsidók zsinagógájának vezetője, Claude Montefiore, aki éles elvi ellentétben áll természetesen a konzervatív zsidó körökkel és így Hertz országos főrabbival is. Az ellentétek azonban nem éleződtek ki. Az angol zsidók centrális újságja a Jewish Cronicles, amelynek éppúgy nem szabad hiányoznia egyetlen zsidó házból, mintahogy nem hiányozhat péntek este a töltött hal. Cambridge, amely Anglia diákvárosa, érdekességei közé sorolhatja a zsidó diákhitközséget. A közel hatezer cambridgei diák között 150 zsidó él. Ezek közül 140-en tagjai a diákok által már régebben alakított zsidó hitközségnek. Az egész világ arra ismer ilyen unikumot. Cambridgehow ugyanis zsidó polgár alig van, kivéve a néhány egyetemi docenst, közöttük a pedagógiai szemináriumnakigazgatóját, aki egyik legbuzgóbb híve ennek a hitközségnek és aki legritkább esetben mulaszt el egy-egy istentiszteletet. A diákok java részben cionisták, de vannak közöttük agudisták is. A cambridgei zsidóknak jelentékeny része vallásos és hűségben megtartja a rituális ételtörvényeket. Arról szó sem lehet, hogy zsidó diákok lepleznék zsidóságukat. Ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy keresztény diáktársaik politikai és művészeti munkájában részt ne vegyenek. Zsinagógájukban naponta talmudi előadásokat is tartanak, szombaton reggel a „polisban“ pedig kialdást csinálnak, reggeliznek és énekelnek. Ők maguk gondoskodnak az élőimádkozásról a Tóra felől vásáráról és a rendszeres héber tanításról. Ebben egyébként a Cambridgeben tanuló internátusi középiskolai zsidó gyermekek is részt vesznek. Duca két utolsó kolozsvári látogatásit... Cluj-Kolozsvár, január 2. (Az Uj Kelet tud.) Ez a wikilenc*szűsz huszonnyolcban imádkozó parasztok, roppant tömeg felvonulások, a szónoki demagógia minden észbolondító effektusának megnyilatkozásai tették feledhetetlenné a nemzeti parasztpárt uralomra jutását a kolozsvári utca számára. Érzékeny szeizmográf ez az uwfr, «akkoriban minden Bukarestből érkező hir végighullámzott rajta, arkad nitka fáklyánmenetek és izzó forradalmak levegőjéhez hasonló hangulat ömölt végig «a városon ... és azután még néhány hónapig tartott ez , a lelkesült, idegfeszítő állapot az országban. Uj kormány, uj ideológia, uj tervek ... És Duca mégis el mert jönni Kolozsvárra. Talán, februárban, vagy talán márciusban történt. 1929 elején ... A Corsó mozgó termébe hívták egybe a gyűlést. Csak a Corsóban, mert nem volt valószínű, hogy akkor a liberális párt hívei nagyobb termet is meg fognak tölteni Kolozsváron . . . Duca azonbban eljött. Finom arcélű feje, karcsú, kissé, egészen kevéssé görnyedt tartárni alakja dominált a kis szikpádon. És mikor szólásra emelkedett, megcsillant a szemüveg az orrán, szórakozott mozdulatot tett, szürkülő angolbajusza fölött és egy könnyed hang szállt a terem fölött, ahogyan egy nagyénekes torkából szépen, halk piánóban kiröppen egy hang. Doamnelor si domnilor“ mondotta, pillanatig állt, utána tette: onorată, asistenta és a szóródozott mozdulat újra végigsepert a szűr külő bajuszon. És aztán formásan, de milyen formásan: a legművészibb formákban gördültek le a szavak, muzsikáltak, egészen fantasztikusnak tetsző összetételek lesz, de mégis harmonikusan, itt-ott mély maliciával, hallatlan intellektuális fölénnyel, a szónoki tehetségnek olyan magas fokán, amelyhez még közel sem járt egy, addig Kolozsváron hallott román parlamenti szónok, játszott a szavakkal, de olyan művészettel, hogy a mozihelyiségbe tömörült közönség, de mi is, a szónoki emelvény tövében jegyezgető, hasonló atrakciókhoz hozzászokott újságírók is az őszinte bámulat és elismerés csodálatával néztünk fel a szavaknak erre a kivételiben nagyvonalú mesterére. Nem a szavak lényegét csodáltuk: azokat őszintén szólva másnap reggel , kicsúfoltuk az Új Keletben. Program Iról beszélt, közvetlenül azután, hogy I leszállt ,a hatalom lépcsőin, olyan programról, amelyet nem valósított meg. , Elvekről, amelyekről még beszélni sem hallottunk, az mikor kormányon volt. I Kisebbségi jogokról, holott egy fél évvel azelőtt még egyetlen kisebbségi iskolának nem adott nyivánossági jogot. Filoszemitizátusról, holott ezelőtt másfél évvel legkedvesebb tanítványa, Tatarescu rendezte meg a frigyváradi és kolozsvári pogromokat . . . Ismételjük, nem a program, de annak az ismertetési formája, «a legnemesebb értlemben vett művészi tőkék, amellyel ez az ember beszélni tudott, nyűgözte le és varázsolta el a hallgatóságot. . . . Aztán a megszokott párszavas intervju «a volt belügyminiszterrel ... A megszokott szavak, a megszokott közeledésről, kiegyenlítődési politikáról . . . De ezta pár szót, ami az Új Keletben, de varjuk kicsúfoltunk akkor, a tartózkodó finomságú előkelőség,a megnyerő modor és tökéletesen európai udvariasság hangján mondta, lefegyerezve és respektusra késztetve mindenkit, aki körülötte állt és hallgatott . . . Ennek az embernek a lényéből magasabbrendű kultúra, tisztult ideológia szóródott szét, melyet nem tudott elnyomni a múlt unosuntalan előretörekvő emléke sem. Duca a személyes érintkezésben mindig győzött, a szónok, párviadalokban pedig valóban legyőzhetetlen volt. . Azóta még egyszer volt Kolozsváron. Közvetlenül a liberális párt kettészakadása után. Amikor még élénk emlékezetben élt az a röpirat, melybena párt állampuccsnak minősítette a száműzött herceg trónraültetését, amikor Gheorghe 13 ratianui megcsinálta a maga liberális pártját ,"és pusztulással fenyegette az ősrégi, az ötvenéves nagy liberális pártot. Amikor még élt az öreg, a halkszavú és zsugori puritán: Vintila Bratianu. Ezúttal már a Magyar Színházban rendezték meg a nagygyűlést. Költséget nem kíméltek, a liberális párt sohasem kímélte a költségeket. Zsúfolásig telt meg a színház, rengeteg embert érdekelt, hogyan szidják a liberálisok Maniut és Gheorghét. A liberális párt vezérkara úgy fejlődött fel a színpadon, mint egy minisztertanácson. A középen Vintila Bratianu, a pártelnök, mellette sorban a reszortmiraszterek: Anghelescu, Duca, Inculetz, Tat.Mirescu, a megboldogult Mosoiu tábornok. Lepadatu, Saraandi, Antonescu... Itt volt mindenki, „aki csak számított.. Dúca talán az utolsó előtti szónok volt... Alig három percig beszélt. A főbeszédet elmondotta előtte Ghitta Tatarescu, olyan ciánnal, lendülettel és tökéllyel, amely megközelítette mesterét, Ducat. De amikor ő felállt, megelőzve Vintila Bratianut, hogy beszédet mondjon, a légy zümmögést, is lehetett hallani. Ugyant a karcsú színűsét, ugyanaz a mozdulat mellyel végigsimogatta a bajuszát, szemüveg megcsillant a színház felhősúlyában .» Duca most nem az előkelő, filenyes szónoklatot tartotta, mint két évvel ezelőtt, hanem meggyőzni akart, ugy kezdte, hogy :»Fraţilor** és a szavak felséges özönével, a mondatok szuggeszti erejével nem bizonygatta, hanem állította, nem is állította, hanem parancsolt hogy a liberális párt az egyetlen, a liberális párt az üdvözítő „Urmatima*” (Ki vessetek) fejezte be vártlamil a beszéde és utána végig simogatta bajuszát, nem hajolt meg a tapsviharra, hanem len Vintila balján ... Volt valami belőle francia grandsigneurből, az européerbe akinek megnyerő egyéniségén nem szív,rog át semmi a metódusból, a gyakori fiasságból. Valahogyan az az érzést marít fel bennünk, amint Duca emlékét visszatekintünk, mintha nem egy embert,nem egy emberi porhüvelybe megtestesített pártideológia állott volna előtünk. Nem a párt, hanem csak ama szelleme, nem ennek a szellemnek végrehajtása, hanem csak kvintesszoszolás Alighanem nagyon szépeket akart, gyón szépeket gondolt. Ma mondta künk valaki, hogy széles tudományt munkássága közben, legutóbb művészi, szép könyvet irt az emberi kézről. Az en beri kézről, amely mindenkinél különböz formájú és evezésű, amelyről meg leh különböztetni az embereket, amely jelemrajzot ad, mint ha a lélek testi revelációja volna. Eszünkbe jut Duca kéz attilut az asztalon nyugodott, míg beszél Vékony eres, hosszú ujja, művészkér volt.... Alighanem a lelke is ilyen, egy lélekért kár. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a szónoklatnak ez a nagymestere nem jön többé Kolozsvárra, nem fogunk még egyszer megszokott riport irni róla . . . (1). a legjobb védő fertőző betegségek ellen Mit is olvassunk ? Bromfield: Huszonnégy óra kötve Leia M. Prévoot: Akit az asszonyok szeretnek, kötve L 60 Mazo de la Roche: Jauna lakói, kötve L60 E. Renée: Hajnali hegedüszó, kötve L60 Ursula Parrott: Ex feleség, kötve L60 Ursula Parrott: Szabad a csók, köt. L60 Móricz Zsigmond: Forr a bor, kötve L 60 Móricz Zsigmond: Rokonok, kötve L 69 Vicki Baum: Helen doktorkisasszony kötve L 60 Vicki Baum: Baleset, kötve L60 Werfel: Nápolyi testvérek, kötve L 60 Földi M.: Isten országa felé, kötve L60 Szitával Z.: Nincs feltámadás, kötve L60 Meurois: Asszonyok útja, kötve L60 Arnau: Halálra ítélem, kötve L60 Andset: Pogány szerelem, kötve L60 Szomory Dezső: Gyuri, kötve L60 Bródy Lili: A Manci, kötve L60 Bródy Lili: Felesége tartja el, kötve L60 Martin Maurice: Szerelem, örök titok, kötve L60 Jacques Dévai: A préda, kötve L60 Földi M.: A meztelen ember, kötve L60 Zilahy Lajos: A lélek kialszik, köt. L6A Childers: A rejtélyes könny, fűzve L28 Biggers: A sárga detektív, fűzve L28 Molnár Ferenc: A zenélő angyal, köt. L90 Molnár Ferenc: Csoda a hegyek közt, fűzve L60 Zilahy Lajos: Halálos tavasz, kötve L57 Zilahy Lajos: A szökevény, kötve L78 Zilahy Lajos: Két fogoly, kötve L90 Papini: Krisztus története, kötve L90 Kuncz: A fekete kolostor. Propagandakiadás, kötve L90 Sinclair Lewis: Egy modern asszony szive, kötve 2. kiadás L144 Banlcs: A rályokalifa, kötve L 57 Hegedűs L. Széchenyi I. regénye és éjszakája, kötve L132 Kaphatók az új Kelet könyve hatáljában az. összeg és portaköltség beküldése mellett (csotabélyegben is) vagy utánvéttel. n» SELECT mana óriási sikerrel folytatja : 1 általános közkívánatra: Fra Mavato Grefa faiba nagyszerű vígjáték bemutatását. * fó. legújabb filmje, szerepekben: DENNIS KING. Az vanvak, akit szeretsz... Stan és Bran Pirandello színdarabja nyomán SZÉRIA , 1334. JANIJA K 3. Impozáns keretek közül zajlott a Nemzeti alapon álló vallásos zsidóság konferenciája Nagyváradon , visszatéríteni. S Vermes Ernő, az Erdélyi Zsidó Nezeti Szövetség elnöke, Erdély cionisz és dr. Fischer Tivadar, az Országa Zsidó Pát elnöke, «a népi alapon áll romániai zsidóság nevében, nagyhasu beszédben tolmácsolják üdvözletét a konferenciának. Ezután* Frumann Ármin, a Mizrachi helyrcsop© ja nevében, Reiter Károly (Ti misoara Palesztinai Hivatal, di Bárdos Imi a Zs. N. Sz. helyi csoportja és a Kert Hajeszed nevében, Händler Elza (Th soara) ,a WIZO, Danzig Hilíd az Avi Barisszia és Hedenberg Móse, a K. 11. jeruzsálemi központjának nevék üdvözlik a konferenciát. Rav H. Weisz, londoni rabbi, a Mrachi Világszervezet kiküldöttje, íaja meg ezután nagyhatású referá urát, majd az állandó választmánya, a konferencia programjára és a konvencia elnökségére vonatkozó javaslat terjeszti be Mihály Aladár, araenek elfogadása után elnöklő Walsstrom Sándor a késő éjjeli órákig nyúló konferencia megnyitóját zárja. Juszt Móse, Britk Hanoar Ha mix rachi elnöke félórás beszédben tárja fel a nemzeti alapon álló vallásos ifjúságnak célkitűzéseit és erős kritikai A konferencia, amelyre külföldről hangon bírálja egyrészt a cionista és számos delegátus érkezett és a me áyszervezet vezetőségét, másutt , több, mint 400 képviselőjét igazolta mindazokat, akik meddő harcaikut , az „erdélyi vallásos zsidóságnak, folytatják ama ifjúsággal szemben, a napii tanácskozás után, szerda délett, mely egyedül képes igazságaival a ve ért véget A plenáris gyűlés fontosan szendébe menő ifjúságot a zsidósághoz határozataira meg visszatérünk. OradeorNagyvárad, január 2. Az elmúlt héten, vasárnap este zajlott le a Mizrachi országos konferenciijának megnyitója a Filmpalace nagytermekben, amely alig volt képes befogaolni tíz országból és a külföldről érkező több száz főnyi delegátusokat és az ezrekre rugó érdeklődő vendégsereget. A konferenciát Wasserstrom Sándor, a Népünk főszerkesztője nyitotta meg, üdvözölve a nagyszámú delegátusokat és vendégeket, majd rámutatottarra, hogy a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődés is igazolja ama örökéletű igazságokat, amellyel a nemzeti alapon álló vallásos zsidóság, —a zsidóság széles néprétegeit magához tudja vonni. Eme, a zsidóságra nézve sorsdöntő órákban, a zsidóság egyes egyedül szolidáris, testvéries együttérzés és szeretetben képes történelmi hivatását megvalósítani. Elnöklő ezután egymásutánadja meg ,i szót különböző országos és helyi csoport vezetőinek. Röttenetes Adolf tragikomikus eposza, illedelmes jambusokban, kellemeteg rövidséggel, melyben meg nagyon énekelve a braunaui másolólegény csodálatos pályafutása — a sárc alsó fokától a kancellári székig. Zsidóknak fölöttébb javallva irta: Salamos László Eximerre fog ginni és nevetni rajta! A Konnal rendelje meg az Új Kelet könfuvá utján. Ára 20 lej és portó.