Uj Kelet, 1936. március (19. évfolyam, 51-82. szám)

1936-03-01 / 51. szám

2. OLDAL ben érdekes színes fajta történelmi felemelkedésének ténye állana, csak örvendezni lehetne e tény felett. Hiszen Európa bűnei a Kelet leigázásában, kifosztásában és megalázásában mérhe.e.ler.ek. Gyász, jaj, vérözön jelzi az európai uralom útját Caesartól Nelsonig, Titustól Lyautey marsallig . Japán, úgy látszik, pont ezen a téren akarja felülirni mestereit s akarja túllicitálni Európa legvérengzőbb hóditóit. A saját portáján rabtartóbbnak, kizsákmányolóbbnak bizonyult az európai kapitalizmus vaskorszakának kizsákmányolóinál s uralmi éhségében kegyetlenebbnek az aztékokat kiirtó spanyol grandoknál. A Japán Kelet felszabadítójának hirdeti magát, de a jelek szerint Kelet despotája akar lenni. Azzal érvel, hogy a saját területén nem férhet meg túlnépesedése miatt s ennek folytán a szntén túlnépesedett Kínára akarja vetni magát. El akarja kergetni a sárga birodalom területéről a „fehér vérszopókat", hogy a maga sárga vérszopóit ültesse a helyükbe. A kínai és japán kultúra közösségére hivatkozik imperialista céljainak igazolására, a valóságban azonban a Nyugat fasiszta barbárságát akarjaátültetni a mongol faj ősi talajába. Persze mindezt a jó, Németországból imn-i portáit fasiszta recept szerint: a faji felsőbbrendűség nevében, egy olyan ősiségre és kiválaszottságra való hivatkozással akarja tenni, amelynek egyetlen ״ erkölcsi' támasza az erőszak, amelynek valósága éhező panaszokon, többezer holdas feudális birtokokon, a nemzeti tőke monopóliumán és a teaházak erotikus illatú romantikáján nyugszik. Kifelé: európai öltözet, európai hadsereg, szervezet, európai bankrendszer, európai futószalag, európai tröszthálózat, a befelé elnyomás, kéjnöknek eladott parasztlányok ezrei, éppen csak az éhenhalástól megóvó munkabér, kicifrázva a nemzeti álom csillagképeivel, harakitire mindenkor kész számúráj-romantikával s egy katonai párt szélesmellű, magabizó, biztonságos, mert korlátolt pöffeszkedésével. A japán katonai lázadás mögött egy, a saját szédületes rekordjaitól megrészegedettnép uralkodórétegének drámája pereg le,mely a legjobb úton van ahhoz, hogy a saját ja egy egész világ tragédájának hordozója legyen. ן Tragédiájának és nem a Kelet megváltásárnak, felszabadításának amit politikai hangulatkeltés kedvéért oly szívesen hangoztatnak Japán vezető rétegei. , Mert a Kelet igazi szellemét, a Kelet szabadségharcát az elnyomó Nyugat ellen nem a japán imperializmus hordozza többé. Japán a Nyugattal szemben kimerítette misszióját akkor és azzal, amikor bebizonyította, hogy a denézett színes fajták minden különösebb erőfeszítés nélkül el tudják sajátítani sőt tökélyre tudják emelni mindazt, ami a Nyugaton legellenszenvesebb: a léleknélküli technikát, az erőszak szislémáját, a civilizáció úgynevezett áldásait. A fehér ember beképzeltsége, világuralomra hivatottságának hangoztaása Japánban és Japán által teljes erkölcsi és tárgyi verességet szenvedett. De éppen Japánban és Japán által mutatkozik meg az is, hogy mit jelentenek a technika rideg és az emberi szempontoktól elhajló vívmányai egy olyan országban, amelymég nem futotta meg a társadalmi fejlődés útját, amelynek kapitalizmusa egy csaknem érintetlen feudalizmusra épül, ahol forradalmi merészségszámba megy, ha valaki a császár isteni eredetét meri kétségbevonni. Az, ami ma Nipponban történik, kétségkívül nem a Kelet felszabadulásának forradalmi drámája, hanem a keleti ember szellemi és lelki mélységeinek feltörése, amely szabad földet kér, hogy a maga egének ragyogását terjeszthesse ki fiai felett. Nem a buddhista kultúra, nem a konfucnei világszemlélet fegyveres előretörése járszódik le a Felkelő Nap országában, hanem a Nyugat rossz szellemének szolgai másolása, a Nyugat tapasztalatai, megértő készsége, alkalmazkodó képessége nélkül. Japán, a maga, szemünk előtt lefolyó fasiszta forradalmával — mert hiszen a legális kormány is tele van ilyen velleitásokkal , legfeljebb a mérséklet választja el ״ lázadóitól — véresen és vészesen aktualizálja a hajdan csak mumusként hangoztatott sárga veszedelmet. Japán a Nyugattól, talán legfőképpen Németországtól és Angliától tanulta el a mintaknizmus és imperializmus gondolatvilágát is most a Nyugat ellen használja fel. Vérszomja, éhsége, brutalitása határtalan, merészségét nem gátolják a nyugati jóllakottság dekadens meggondolásai, a belső társadalmi erők erjedése, melyet irgalmatlan szuronyok tartanak féken. Érdekei pedg horizontálisan és vertikálisan beleütköznek a nyugati hatalmak érdekeibe. Éppen ezért Japán Kína-ellenes készülődései, háborús szándékai a szovjetunió ellen nem kizárólag a Távolkelet ügye többé, de az egész Japánon kívül álló keleté és az egész nyugaté. I . • tS bár a nyugati, legfőképpen az angol im* perializmus se éppen szívügye egyetlen demokrat ikusan gondolkozó népnek, vagy egyénnek: a most következő nagy küzdelemben az egész európai és a valóban elnyomott színes világ szimpátiája nem Japán mellett fog megnyilatkozzás. Mert míg az angol imperializmus néha a jóllakott farkas már-már szelíd ábrázaát mutatja saját elnyomottjai felé, addig az új, éhes, kíméletlen japán imperializmus nem képes erre. A sárga Veszedelem nemcsak Kína kapui hanem az egész fehér világ kapui élőt álls jaj lesz Európának, ha most, a japán dráma betetőzése előtt sem ébred arra, hogy nemcsak a kultúrájáról, társadalmi fejlődésének eddig fáradságosan megszerzett kincseiről van immár szó, hanem hovatovább a puszta életéről. . . , A Felkelő Nap országában felkelő fasiszta nap, ha megfelelő belső és külső erők idejében el nem homályosítják, könnyen a Nyugat alkonyát idézheti elő. Salamon László VASÁRNAP, 1936. MÁRCIUS ÚJ KELET A délamerikai zsidók írta: Dr. Arthur Ruppín ׳ Többször jelentette az Új Kelet, hogy dr Arthur Ruppín, a Jewish Agency és a Cionista Világszervezet kolonizációs szakértője, a neves zsidó szociológus, aki nagyszabású tervet dolgozott ke az Agency megbízásából a németországi zsidó menekültek ׳ kivándorlására és letelepítésére Palesztinában és más országokban — néhány hónappal ezelőtt bejárta Dél-Amerikát, ahol behatóan tanulmányozta a helyzetet a német-zsidó bevándorlás és telepítés lehetőségei szempontjából. Ruppin — akinek tervezete képezi úgy a népszövetségi, mint a magánalakulatok német menekültügyi akcióinak, iletve tanácskozásainak tárgyalási alapját — cikksorozatban számol be délamerikai benyomásairól és az ottani lehetőségekről a zsidó bevándorlás szempontjából. Paleszina mellett ma Dél- Amerika az egyetlen ország, amely zsidó bevándorlás és telepítés szempontjából számításba jöhet és ezért különös érdeklődésre tarthat számot Ruppin szakértői véleménye. Az Új Kelet legközelebbi számaiban közölni fogjuk Ruppin emléksorozatának legérdekesebb fejezeteit. Az első cikket itt adjuk: Mint ahogy a földrajzi térképeken fehér foltok láthatók, azzal a felírással, hogy a fel nem deltett" vidék, úgy a zsidók szociológiájában is" vannak ilyen helyek. Legnagyobb részük Dél-Amerikában van. A délamerikai zsidókról kevés és legtöbbször egymásnak ellentmondó adatok állottak eddig rendelkező Bünkre. Talán az az oka ennek, hogy ezek a zsidók csak az utolsó ötven esztendő alatt telepedtek le Dél-Amerikában és mint közös- még kezdetleges stádiumban vannak, ami még nem kölcsönöz meghatározott jelleget életüknek. Délamerikai utam során egészen sajátos életviszonyokra bukkantam, amelyek érdekes töredékét képezik a jelenkori zsidó életének. 1. A spanyolországi emigránsok 1492 évre nemcsak Amerika (Dél-Amerika) felfedezése esik, hanem az a dekrétum is, amelyet Ferdinand és Izabella kiutasította a zsidókat Spanyolországból. A legtöbben azonnal kivándoroltak, sokan viszont látszatra felvették a kereszténységet, de mert gyanú alatt álltak, továbbra is ki voltak téve az inkvizíció üldözésének Spanyolországban és Portugáliában. Az üldözött látszat-keresztényeknek (marannusok) egy része később szintén a vándorlás útjára lépett és útjük az Újvilág felé vezetett, ahol az inkvizíció már nem üldözte őket. Mint kereskedők és ültetvényesek jelentős szerepet játszottak a délamerikai országok gazdasági fejlődésében a 16. és 17. században. Mindannyian jólétre tettek szert. A recifei ״(Észak-Brazilia) zsidó hitközség különösen előkelő pozíciót vívott le és Európában is jó neve volt. A nemzedékek során azonban a bevándorlók elvegyültek — ott is, ahol eleinte nyíltan vallották zsidó voltukat — a többi lakossággal és megszüntek zsidóknak lenni. Brazíliában és Chilében ma is találunk spanyol családokat, melyek zsidó ősökre vezetik vissza származásukat, sok zsidó névvel is találkozunk ezekben a köökben és amikor végigjártam a buenoeareresi Köztemetőt, a díszes síremlékek között láttam egy hatalmas emlékművet, melynek ormára egymás mellett egy menora és kereszt volt vésve. Mindennek azonban csak történelmi jelentősége van. Kuturális és társadalmitekintetben ezek a zsidó teljesen beolvadtak a keresztény környezetbe és csak temető, és zsinagógaromokat hagytak hátra. Mindössze a holland Guyanában van egy 18 zsidó hitközség ezer lélekből, mely eredetét a tizenhat és tizenhetedik századbeli spanyol bevándorlókra vezeti vissza. 2. Dél- és nyugateurópai aszefárd bevándorlók Csak a tizenkilencedik század második felében indult meg újabb zsidó bevándorlás Dél-Amerikába. Angliából, Hollandiából és az északafrikai Marokkóból kerültek ki ezek a zsidók, akik Brazília és Argentína kikötővárosaiban kis szefárd hitközségekbe tömörültek. Kis- és nagykereskedelemmnel foglalkoztak és nagyon rövid időn belül megalapozták egziszenciájukat. A 19.. század végén és különösen a huszadik század elején szíried, szaloniki, szmirnai és marokkói szefárd zsidók csatlakoztak ezekhez a szefárd hitközségekhez. Ezeknek is kereskedelem volt a főfoglalkozásuk és gyapjú, és selyemruha cikkekből nagyszerű üzleteket teremtettek. Buenos Airesben az üzletek nagy száma volt a kezeikben. Brazíliában kétezer lélekbőn álló községet alkottak és számuk túlhaladta az askenáz zsidókét. A világháború után újabb lendületet vett a szefárd zsidók bevándorlása. Még 1880-ban alig ezer volt a szefárd zsidók száma. 1900-ban már 10.000 és 1935 évben 80—100.000 a számuk és a Dé -Amerikában élő zsidóknak csaknem egynegyedét alkotják. A szefárdok nem vegyültek eddig az ankenáz zsidókkal. Arra a kérdésemre, hogy hány zsidó él a városban, az askenáz zsidók a legtöbb esetben csak a saját számadataikat közölték és csak többszörös kérésemre mondatták meg, hogy ezenkívül még ennyi és ennyi szefárd zsidó is él mellettük. A szefárdoknak csaknem mindenütt külön imaházaik, temetőik és jólét intézményeik vannak. Az utóbbi időkben történt csak bizonyos közeledés közöttüik a közös érdekek (cionizmus, bevándorlási segélyezés, Bné Brith-páholyok) felismerése folytán. 3. Nyugat- és középeurópai askenáz zsidók szórványos bevándorlása A 19.ék század közepe táján a szefárd zsidók mellett szórványosan askenáz zsidók is bevándoroltak Németországból, Angliából, Franciaországból Dél-Amerikába. Mint európai cégek megbázottai vagy alkalmazottjai kerültek ide. Sokan közülök jelentős tőkét, műveltséget és európai kultúrát hoztak magukkal, úgyhogy nem volt nehéz jó pozíciókra szert tenniök és gazdaságilag előbbre jutniok. A zsidóságukhoz való tartozásuk az napban a ig jutott a második generációig. Ha nem is tagadták le egyenesen zsidó voltukat, de bizonytalanságot hagytak abban a tekintetben, hogy zsidók-e vagy sem. Ezen askenázok száma nem haladja túl az ötezret a délamerikai országokban. Ezzel szemben a leggazdagabb és legbefolyásosabb réteghez tartoznak. Ezek és a keleteurópai bevándorlók között, akik a 20-ik században jöttek be, nem ál fenn semmilyen társadalmi kapcsolat. A szakadék a nyugati és keleti zsidók között mélyebb itt, mint az Egyesült Államokban, vagy a nyugateurópai bevándorlási országokban. Csak az 1933-as német események ébresztették fel valamelyes mértékben a zsidó sorsközösség érzetét. 4. A keleteurópai bevándorlók A Dél-Amerikában élő zsidóknak csaknem a többségét a Kelet-Európából bevándorolt askenázok képezik, akik 1870 ó a kisebb csoportokban, majd 1891 után nagyobb tömegben özönlöttek be. Ennek a bevándorlásnak a kezdete mind a mai napig ״ szégyenfoltot“ jelent a délamerikai zsidóság házaiban. Mint minden fiatal kolonizációs ország, Argentína és Brazília is hiányát szenvedte a fehér nőknek. Lelkiismereten ügynökök kihasználták ezt arra, hogy a keleteurópai lakosság szegény osztályaiból, sőt Olasz- és Franciaországból is leányokat hozzanak Brazíliába és Angliába azzal, hogy könnyű és kellemes éetet, sőt sokszor házasságot és jó állást is ígértek nekik. Ténylegesen azonban a prostitúció volt ezeknek a leányoknak a vége. A Kelet-Európából jött leányok között sok zsidó is volt, mint ahogy az ügynökök között is, úgyhogy egy ideig ezt az ipart éppenséggelzsidóknak minősítették, meg szégyent hozott a zsidó névre. Az összes későbbi zsidó bevándorlóknak is szenvedniök kellett az első zsidó bevándorlás ezen születési csapása miatt. Még ha a legtisztesége pengett ,QUICK1* Tere IiNikolu érzékeny Mr $aptorból : az érd•• szakáll sebb és legdolgosabb emberek is voltak még ha a legszigorúbban is e különültek leánykereskedőktől és azoknak társaitól, nyira, hogy ״ tiszták és ״ tisztátalanok sportjaira osztották el magukat —vérezniök kellett mind a mai napig ennek első szégyenfoltnak a tehertételét, a siták" kizárták a többieket a társadalmi étt kezésbe , minden szociális és vallási funkból, nem házasodtak velük, se gyermekem sem unokáikkal, még sírjaikat sem keret fel a temetőben, templomaikba sem járt olyannyira, hogy a ״ tisztátalanok 44 kénytnek voltak saját maguknak külön temeti és imaházakat építeni. Annak ellenére, hogy azon zsidók sz, akik közvetlenül vagy közvetve prostitucii élnek, elenyésző és mindinkább eltűnő kis teg, az argentínai és brazíliai zsidókra ma nagy lélektani hatással van ez a múlta Acsonyabbrendűségi érzéskomplexumban a vednek, különösen, ha európai zsidókkal rülnek össze. Az első kérdésük az, hogy gondolnak róluk Európában. Attól is, hogy az első keleteurópai bevándorlás m még ne ma is tehertétele ezen országok zsidóságnak. (Folytatjuk) Lakjon Budapest szivében ! Merano szálloda IV. Bécsi ucca 2. Telefon: 81-4-94 és 81-3-90. Kitűnően felszerelt olcsó szobák elsőrendű konyha. Ut tértáshelyiségek. Központi fűtés. — Hideg-meleg folyóvíz. Lif. szállítás le és fel.I A természetes arcszt csodálják és irigyelik ön is ezért tehet harmatos, leányos, hibám eten arcbőrre, egyszerű módon. Ez a mód■ eddig már sokezer nőnek szerezte meg a fr■ hamvas arcbőr bájosságát. Szabály: Esténként mossa arcát * LETOJ szappan krémsteril habjával. E gyengéig ható krémes habot hagyja arcán néhány csodpercig. Utána öblítse le M melegvi■ majd közvetlenül hidegvízzel. Ez az eg■ Másnap reggel friss, bársonyosan üde fogja a tükörben mosolyogva üdvözölni. Ezen módon kezelve az arcbőrt, többet mint bármely kúra, különösen, ha este fekvés előtt alkalmazzák. A LETON-stapl* hatását nagyszerűen fokozza az eredeti I* TON arctej és LETON púder! Kapható 22 lejért gyógyszertárban, drogériában és illatszerétban, valamint a sörakárban: Parfum* ROYAL Oradea, Laspassage.