Uj Kelet, 1936. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1936-07-01 / 152. szám

­­2. ggAL________________________ fen n is földalatti munkában fejlesztette a cionizmust. , • * A3 mwez modernek: Dosztojevszki, Turge­­nyev és mások a zsidókról alig vettek tudo­­m nást. Ha írtak róluk, meglátszott, hogy ide­­gen témát dolgoztak fel. Kivétel csak Ler­­xnontov volt, mert romantizálta a zsidókat, sok jóindulattal, de anélkül, hogy közelről is ismerte volna őket. Még Tolsztoj sem találta meg a zsidókhoz vezető utat. Gorkij, aki feladatául tűzte ki, hogy min- Dernt úgy rajzol meg, ״ ahogy van“, hoss­zú vándorlásai és sokféle elfoglaltsága közepet­­te megismerte a zsidókat. Az író fiatal korá­­ban hajómunkás, pék, festő, szakács és operai karénekéé volt, összekerült a zsidók külön­­böző rétegével. Megismerkedett munkásokkal, kispolgárokkal, politikai fanatikusokkal, kéz­­művesekkel, házalókkal, korcsmárosokal, diá­­kokkal. Megismerte, megszerette és megsaj­­nálta őket. Egyetlen kategóriájukat sem gyűlölte, mert a nép emberét nem tudta gyű­­lölni, a zsidók pedig a maguk tömegében a nép emberei. Nem idealizálta, csak megraj­­zolta őket, mint az orosz muzsikot.. Gorkij nem választotta külön a zsidó val­­lást a népiségtől. Ez már világosan dokumen­­tálja, hogy a zsidóságot helyesen látta. Nem­­csak művészetében szerette a zsidókat, hanem az életben is. Amikor a pogromok elítéléséről a zsidók jogfosztásáról volt szó, Gorkij min­­­denütt a tiltakozók élére állott. Ismerte a zsidó reneszánsz­ mozgalmat, jól ismerte és becsülte Bialikot. Időnként érdeklődött a hé­­ber irodalom iránt, és ő maga is le akarta fordítani az oroszországi zsidó írók egy-egy héber művét. Nagyon érdekelte, főleg Bialik­­nak ״ Arje bal guf“ című műve, amelyről nem egyszer csodálatának adott kifejezést. Egy alkalommal Bialik költészetét Jé­­l saját próféciájához hasonlította. Bialik min­­den munkáját nyers orosz fordításban be kel­lett mutatnia Gorkijnak. * Amikor a Habima héber színtársulat meg­­alakult, Maxim Gorkij szívvel, lélekkel állott a fiatal hebraizálók mellé és megvédte őket a politikai befolyás fölött rendelkező jiddis áramlat képviselőivel szemben. Az állami szubvenciót is Gorkij szerezte meg a Habi­­mának. A zsidó íróik, akiket a szovjet üldö­­zött, Gorkijban nemes-szivű és lelkes támo­­gatójukat tisztelték és becsülték. Gorkij befolyása azonban csak Lenin életé­­ben érvényesült. Kulturális ügyekben az orosz diktátor nem Lunacsarszkira hallgatott, aki ugyan agilis kulturember volt, de nem mű­­vész. Leninnek nagyobb vonzalma volt az árokhoz, mint az esztétákhoz. Lenin halála után azonban Gorkij elveszítette régi befo­­lyását. Amikor 1928-ban Maxim Gorkij Moszkvába jött, zsidó barátai memorandu­­mot nyújtottak át, amelyben ismertették a Tarbut héber kultu­regyesület titkos munká­­ját. Azt akarták általa elérni, hogy, a kor­­mány mégis adjon nyilvánosságot a héber nyelv számára. Gorkij visszautasítástól tartott és ezért ebben az esetben nem állott a zsidók rendelkezésére. Nagyon jó barátságban volt Antokolszky­­val, a világhírű zsidó szobrásszal. Valahány­­szor a zsidókat különösebb sérelem érte, Maxim Gorkij buzdító és lelkesítő levelet írt Antokolszkynak. A legszebb és legolcsóbb kézimunkát Fisch Böshénél szerezheti be CLUJ, Str. Uh. Baritiu No. 16. A­ legkellemesebb nyaralás és igazá­­ldási betegeknek, üdülőknek a maramureş! COSTIUS (Ősfürdő Elismert hatása van: köszvény, ok, ▼ér­­szegénység, női betegségek, kimerültség, idegesség eseteiben. Gyönyörű fekvésű tó fürdőnek. Állandóan napos homokstrand, kellemes kirándulóhelyek. Elsőrangú zenekar Ingyen műm­ét vasúti kedvezmény Olcsó árak I Prospektust kívánatra küld az ״ ASTRA1־ Soc. Cult. Sighetul-Maramures, Palatul Cultural. IT & K­a 1• H 1 SZERDA, 1936. JÚLIUS 1. Fildermann dr. beszél az Keletnek az antiszemitizmus logikátlanságáról a zsidó kommunizmus legendájáról és a Központi Zsidó Tanács munkájáról : Cluj, június 30. (AUj Kelet tűi) Ar­­deal! körútja során vasárnap Clujra érkez­zett dr. W. Fildermann, a Központi Zsidó Tanács elnöke. Ebből az alkalomból az Új Kelet munkatársa igen érdekes beszélge­­tést folytatott Fildermann dr.-ral. Munka­­társunk a Fildermann dr.-t ért brutális támadással és az ezt követő sajtókampány­­nyal kapcsolatban elsősorban arról érdek­­lődött, megfelel-e az igazágnak az Univer­­salnak az a jelentése, amely szerint az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága olyan jelentést küldött volna a vizsgálóbírónak, hogy a Fildermann dr.-t ért támadás az igazságügyi palotában lezajlott kommunis­­­ta tüntetés következménye volt. ׳־־־ Szó f­em igaz az egészből — felelte Fildermann dr. Két nappal azután, hogy az Universalban ez a híradás megjelent, a vizsgálóbíróhoz még mindig nem érkezett fel, az állítólagos fegyelmi bizottsági je­­lentés. De ilyen jelentést el sem készíthe­­tett meg a fegyelmi bizottság, hiszen en­­gem ki sem hallgattak a történtekről. m 0261 elnök úr az Universulnak ahhoz a közléséhez, hogy ön éppen akkor jelent meg a folyosón, amikor az állítóla­­gos kommunista agitátorok azt kiáltották* ״ segítség, elvtársak!“ ־־־ MéS a* Universul sem hihet ilyen ostobaságban. Aminthogy a cikk írója i3 hozzáfűzi, hogy hihetetlennek tűnik előtte a dolog. Az Universul különben is túlsá­­gosan ismeri a kommunizmusról vallott véleményemet, semhogy egy pillanatig is kétségben lehetne politikai meggyőződésem felől. A zsidó kommunizmus le­gendája — Mi a véleménye elnök úrnak arról az antiszemita megállapításokról, hogy a 2131. dók kommunisták? Erre az ostobaságra Pamfil Seicaru válaszolt, aki azt írta, hogy idióta az, aki azt állítja, hogy minden zsidó kommunis­­ta. Az antiszemiták azonban, úgy látszik, ebben a betegségben szenvednek, mert csak így képzelhetik el azt, hogy egy több százezer főből álló embercsoport, amely­­nek tagjai különböző szociális osztályok­­hoz tartoznak, egyformán gondolkozhat. Az anafabéták tudatlanságára és az ifjú­­ság naivitására spekulálnak az antiszemi­­ták. Egyszerre hirdetik, hogy a zsidók ke­­zében van minden gazdagság és hogy a zsidók mindannyian kommunisták. Hogy a két állítás kizárja egymást, kevéssé ér­­dekli őket. Azonban úgy, ahogy annak elhitetésére, hogy a zsidók kirabolták a ro­­mánokat és hogy mindannyian spekulán­­sok, azt kell hirdetniük az antiszemiták­­nak, hogy a zsidók nagyon gazdagok, ah­­hoz, hogy a paraszttömegeket is ellenünk lazítsák, viszont kommunizmussal kell meg­vádolják őket, vagyis azzal, hogy el akar­­ják konfiskálni a parasztok individuális vagyonát, így keletkezik ez a két vád egyszerre, amely kizárja egymást. Mert a zsi­d , vagy gazdagok és antikommunis­­ták, vagy kommunisták és akkor nagyon szegények kell legyenek. Ha viszont sze­­genyek, akkor nem lehet azt mondani rá­l ki­s^an^nyolók, hanem, hogy kizsákmányolták. Viszont ha a zsi­­dók óriási többségükben nem gazdagok hanem nagyon szegények, akkor alapjában inog meg az egész antiszemita teória. A román paraszt nem anti-­­­szemita , a román Paraszt mentalitására terelődött a szó. Fildermann dr. a követ­­kezőket mondotta: —־ A román paraszt mindig teljes har­­moniában élt a zsidókkal. Az antiszemi­tiz­­mus az uralkodó osztály eltévelyedettjei­­nek a találmánya. Az a személy, aki egyé­­nileg nem tud jobb szituációt kiküzdeni magának, vagy az a párt, amely nem tud kormányra kerülni, az antiszemitizmust használja fel, mint előret­örési eszközt. Tör­ténelm­ példával fogok szolgálni. 1907-ben a régi királyságban parasztlázadás tört ki amely a zsidólakta moldovai mezőváros­­kakból indult ki, de amit az ellenzék sé r­­tett, hogy ilyen módon buktathassa meg a kormányt. A provokátorok azonban elfe­­lejtetek egy elementáris dolgot, azt, tud­׳ nillik, hogy a forradalom járványos beteg- még és ha egyszer elszabadul, ritkán tud­­nak rajta uralkodni azok, akik útjára in­­dították. És így Moldovában néhány zsi­­dó ház ablakainak betörésével kezdődő­­ a lázadás, mire Munteniába és Olténiába ért, ahol sem zsidó földbirtokosok, sem jesidó földbérlők nem voltak, egészen más karaktert vett fel. Földbirtokosokat és földbérlőket gyilkoltak meg, palotákat és­­terméseket gyújtottak fel, amelyek, hang­­súlyoznom kell, nemzsidóké voltak. A zsi­­dóknak semmi bántódásuk sem történt A Tornán paraszt természetes bölcsességével ־ megértette, hogy nem a zsidókat terheli a felelősség, hogy nem a zsidó uralkodik az országon és azokra támadt, akiket tényle­­gesen elnyomójának tartott. Minthogy pe­­dig a történelem meg szokott ismétlődni, könnyen megtörténhetik, hogy az a forra­­dalom, amivel az antiszemiták játszanak, ׳ ugyanilyen eredményre vezethet. A Központi Zsidó Tanács Fildermann dr. ezután a Központi Zsi­­dó Tanács működéséről nyilatkozott.­­ — A Központi Zsidó Tanács — mon­­dotta — maradéktalanul teljesíti köteles­­ségét. Szüntelenül őrködik azon, hogy a közvélemény és a vezető körök helyesen legyenek felvilágosítva és hogy kiparíroz­­za azokat a támadásokat, amelyeket elle­­nünk irányítanak. Mi azonban nem té­­vesztjük össze az agitációt az akcióval. Vannak, akik látva azt, hogy ellenségeink agitálnak, azt kívánják tőlünk, hogy mi is ugyanezzel az eszközzel éljünk. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy az agi­­táció csak árthat־ az akciónak. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a Központi Tanács lé­tesítésével és működésével tökéletese® נ lehetünk elégedve. És ha minden­­ teljesíteni fogja kötelességét a Közp Tanáccsal szemben, úgy a Tanács­bag munkásságot fejthet ki. Numerus clauzusz—u­rusz nuílusz Fadermann dr. végül a numerusz c­zusz körüli agitációkról beszélt és elt­­otta, hogy ma már az állami hivata­ban numerusz nullusz van. Rámutatott rá, hogy a kisebbségek és különösen a­dók egyre jobban kiszorulnak minden­ egzisztenciális pozícióból és közölte,­­ az ügyvédi kar helyzetéről készített tisztikai munkája után most az orvosa készít hasonló szociográfiai studiót amely meg fogja dönteni e téren is az­tiszemita rágalmakat. — Kétségtelen — mondotta — hog román középosztály krízisben van. A többségek azonban még nagyobb krízit vannak. Nálunk azonban senki sem telt komoly megoldási lehetőségekkel. A 11 oldási kísérletek konstruktív munkát nagy erőfeszítéseket kívánnak. Romi azonban sokkal könnyebb, mint épi! Mindenesetre meg van az az elégtét, hogy mint egyik megoldást már rég cikkeimben ajánlottam az iskolaidő­k hosszabbítását és a nyugdíjazási korh­ leszállítását. Most megállapíthatom, h a jelenlegi francia kormány ilyen jel­szerű javaslatot terjesztett a parlai elé, amit a parlament el is fogadott lánk azonban tovább folytatódik a ״! zsidókkal! — vad kiáltás és mi sem ti­nik annak a krízisnek a megoldása é­vében, amely krízisben semmi bűn terheli a zsidókat, teljesíti kötelességét A jobboldali ligák feloszlatásánk ügye a francia kamara előtt : Xavier Vallac lesz a francia szociális párt parlamenti főnöke. Új összetűzés volt Toulouseban a jobboldaliak és baloldaliak köz Párizs, június 30. (Rador.) A kamara ma délutáni ülésén kezdi meg a ligák fel­­oszlatása vitáját. Az első felszólaló Xavier Vallat lesz, aki mindig védelmezője volt a tűzkereszteseknek és aki valószínűleg a de la Roque ezredes vezetése alatt megalakult francia szociális párt parlamenti csoport­­jának főnöke lesz. Az interpellálók köve­­telni fogják a kommunista és szocialista önvédelmi ligák feloszlatását is. Salengro belügyminiszter fogja védelmébe venni a kormány intézkedéseit. Amennyiben ülés valószínűleg viharos lesz és talál félig is el fog húzódni, az elnöki ti­ma Herriot tölti be, aki ezért Párizsba Lyonból. Egyidejű jelentés szerint Toulous a jobboldal és a népfront hívei között rés összeütközések keletkeztek, 10 et megsebesült־. A rendőrség számos leta­ratást eszközölt ­egyedüli hajójárat, mely Palesztina­ lobogó alatt közlekedik Románia és Pelland között. Rendszeres utas- és árusszállitás. A legközelebbi hajóindulások Cons­agából Haifába: Bar Zion Julius 2 Har Carmel Julius 36 Har Carmel Julius 16 Har Zion augusztus 6 Bar Cion Julias 28 Har Carmel augusztus lä Jegyek kaphatók az Uj Kelet utazási osztályánál a ,Redense utazási iroda ardeali és bánáti vezérképviseleténél Teherszállítási ügyekben a Lazar Bercovici Constanţa vezé­rfigynökség szolgár felv­ágvattáautl. Caauta Postala 66. Ted. 174. Táviratcím: Bere

Next