Uj Kelet, 1939. február (22. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-01 / 25. szám
3 OLDAL na, vagy־ egészen más hangon jutna szóhoz, mint a háború előtti‘liberális korszakban, melyet nagy hitek és álmok bevitettek ésaz emberiség haladásában való feltétlen bizalom hatott át. Talán jobb is, hogy nem érte meg a mai időket: az októberi forradalom bukása utáni visszahatás betetőzését s azoknak a zsidó barátainakkirekesztését a magyar irodalmi és kulturális életből, akik olyan sokat tettek és hadakoztak érte. Mélységes humanizmusa, mely éppúgy táplálkozott a klasszikus magyar hagyományokból, mint a kortársi európai levegőből — a legnemesebb nacionalizmussal volt átszőve. Ez az ״ elzsidósodott“ zseni Balassa és Petőfi után a legtisztábban hozta ki mindazokat a szépségeket, melyek a magyar nyelvben rejtőztek s Petőfinél is szélesebbre tárta ki a magyar nép lelkiismeretének, jóságának, emberszeretetének kapuit » ״ Nagy az én bűnöm, a lelkem, bűnöm, hogy messzelátok és merek“ — énekelte, de akkor még nem tudta, hogy ezért a bűnért egy egész nemzedéknek, az összes jóakaratú embereknek bűnhődniök kell. • Halálának huszadik évfordulóján fájó, de kissé felemelő is a reá való emlékezi. Költészetén nemcsak a magyarság legjobbjai nevelődtek, csiszolódtak, kaptak világszemléletet és lelkesedést, de arra a magyarul beszélő zsidó értelmiségre is óriási volt a hatása, mely ma már társtalanul, magára utalva, megalázva és dacos visszahúzódással emlékszik vissza Ady fellépésének és tündöklésének letűnt korszakára. Ady nemcsak magyar költőnek volt nagy, hanem a szó legmagasabb értelmében európai költő volt, ha európaiság alatt — legalább is multidejű vonatkozásban — az emberiség felemelkedésében való hitet, a szociális igazságszeretet, a lelkiismereti szabadságot, a testi és lelki önrendelkezést és az egyéniség tiszteletét értjük. Ady olyan rejtett, halk, elfinomult érzéseket szólaltatott meg, amelyek viszengenek egy kis nemzet szűk keretein és az egyetemes emberibe torkollanak. Ezért voltak és vannak kitűnő fordítói és ezért találtak versei megértő közönségre az őszi azév kultur*nemzeteknél, legfőképpen a franciáknál, angoloknál és északi népeknél. Ez az egyetemesség volt az, ami a zsidó szívekben és lelkekben is olyan erőteljes visszhangot vert. Férfias kiállásai és ellágyuló, asszonyos sírásai, forró érzékisége és megrendítő szomorúsága ma is a szivünkig hatol, ha verseit olvassuk. Biblikus ember volt: ״ igéim bővek, zengők, nagyok, papoknak ivadéka vagyok“ — énekelte s valóban: nincs a magyar irodalomban, se a klasszikusban, se a modernben hozzá hasonló költő, aki az ó-testamentum tömör nyelvén, illatos, erőteljjes szóképeiben annyi igazságvágyat, fel- ן háborodást, fenyegetést, rajongást, átkot és áldást fejezett volna ki; aki — miként Izráel prófétái__azért gáncsolódott, hogy javítson, felrázzon, új utakra vezessen. • Nagyköltő volt , ma ez a nagyság élesebben világít a köröttünk terjengő éjszakába, mint nyugalmasabb, emberibb korokban világíthatna. A harc, amelyet emberként harcolt, egyelőre vereséget szenvedett, de amit mint költő alkotott, örök és feledhetetlen. A nagy magánosságban, ami körülvesz bennünket, vigasztalás forgatni köteteit s a halálára való emlékezés egyben arra emlékeztet bennünket, hogy az emberiség legjobbjai velünk voltak és velünk maradnak. Az ár, mely szörnyű szennyet kavar, majd elvonul egyszer , akkor a Géniusz, •az emberi lélek jobbik fele kitör a sírból, hogy lángoszlopként járjon újra előttünk. Ady Endre ilyen lángoszlop volt , ha fényét ma el is sötétítik a vihar fellegei — a fény azért tovább él s egyszer majd újra világítani és melegíteni fog. Salamon László — Felemelik a katonai nyugdíjakat. Bucurestiből Jelentik: Mirulea Constantinescu nemzetgazdasági miniszter intézkedett a katonai nyugdíjilletmények felemelése érdekében. OJOUST Február hó folyamán megtörténik az exportáló vállalatok at* rostálása Elölttk az axparttél azakat a vállalatokat, salukkal szaahti a aranka■ kilátás miolt tál. Miclis alsajaval ser cut az ■I raaiszar szolét lakat axearttal lailalkinl. Az expartizladilátasak lakrakkal araikazak ■IkMtolkat Bucureşti, január 31. A főváros beavatott köreiben tisztában vannak azzal, hogy az export-üzlet szabályozásának kérdése február folyamán végleges rendezést nyer. A kormány tudvalevőleg felszólította az exporttal foglalkozó vállalatokat arra, hogy׳ az exportőrök szindikátusába való felvételük végett adataikat közöljék a kormánnyal. Ez a jelentkezési határidő január 31-ével lejárt. A nemzetgazdasági minisztérium illetékes szervei már meg is kezdték a begyűlt anyag átvizsgálását és csoportosítását.Ennek a felülvizsgálásnak a folyamán külön elbírálás alá veszik minden egyes vállalat helyzetét abból a szempontból, hogy fölvehető-e az export szindikátusba, vagy sem. A felülvizsgálásnál használt kritériumok nem szorítkoznak csupán a vállalatok által kitöltött kérdőívek adatainak verifikálására. A kormánynak az a meggyőződése, hogy a jelentkezők sokaságában a szelekciót is szem előtt kell tartani. Ezt az átrostálást olyképpen fogják elvégezni, hogy megállapítják, hogyan teljesítették az exportáló vállalatok hivatásukat a múltban és így mennyiben szolgálták az ország érdekeit. Azokat a vállalatokat, amelyekről megállapítást fog nyerni, hogy visszaéltek helyzetükkel, vagy pedig nem követték minden vonatkozásban az export szabályozására kiadott törvényeket és rendeleteket, törölni fogják azoknak a cégeknek a sorából, amelyek a jövőben export-ügyletek lebonyolítására felhatalmazást kapnak. Ez a felülvizsgálás február folyamán megtörténik, mivel az exportszindikátusoknak februárban meg kell alakulniok. Március elsejével az exportban már csak azok a vállalatok vehetnek részt, melyek helyzete végleges tisztázást nyert és amelyek az exportszindikátusok rendes tagjai lettek. Ezek az exportszindikátusok fogják ellenőrizni ezentúl a kivitel lebonyolításának és az egyes exportvállalatoknak a helyzetét. A szindikátusok ebben a vonatkozásban a hivatalos ellenőrző szervek szerepét is át fogják venni. (rr.) kiknek adóját 1937. év tavaszán jogerőősen állapították meg, nem kötelesek adóvallomást beadni Megírtuk, hogy a pénzügyminiszter rendeletet adott ki az adóvallomások elkészítéséről, amelyek ezévt mn február adhatók be. A rendelet szerint adóvallomást köteles beadniminden olyan iparos és kereskedő, aki a Patenta fixa szerint adózik és akiknek három éves kivetési határideje 1938 vagy 1939 március 31-én lejár. A rendelet szerint tehát azok, akiknek patenta fixa adóját 1937 év tavaszán jogerősen állapították meg — tehát a kivetési határidő 1940 március 31-én jár le — en évben nem kötelesek adóvallomást beadni. Ha azonban 1937 vagy 1938 évben az illetőket ideiglenesen sorolták be a patenta fixa valamelyik osztályába, ezek is kötelesek adóvallomást beadni. Milyen intézkedések történtek a mérnöki foglalkozás románosítása érdekében Néhány figyelemre méltó bejelentés a mérnökszövetség országos közgyűlésén Bucureşti, január 31. A romániai mérnökszövetség vasárnap tartotta huszadik közgyűlését, amelyen az egész országból jelentős számban vettek részt a szövetség tagjai. Az Andrei Ionescu főtitkár által felolvasott jelentés szerint a szövetségnek ma már több mint 3200 tagja van. A mérnöki cím viseléséről szóló törvény kiharcolása a szövetség tevékenységének egyik eredménye volt. A technikusok testületének szervezete ugyancsak a mérnökszövetségnek volt köszönhető. Külön fejezetet szentelt Ionescu főtitkár a nemzetiségi kérdésnek. A mérnökszövetség — mondotta — az integrális nemzeti eszme vonalán marad továbbra is. Az új alkotmányos rend, azon elvek fényében, amelyek szövegéből és szelleméből fakadnak, a foglalkozásokat, a nemzeti színtézis elemeivé avatja és biztosítja a románság állandó uralmát az összes tevékenységi szektorokban. Más szóval egy megszorító alkotmányos rendelkezés híjján is meg lehet valósítani a foglalkozások románosítását, visszaállítva a nemzeti munkát a maga történelmi jogaiba. Bár a mérnökök iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik, a külföldi tőkével dolgozó vállalatok részéről szervezett ellenállás nyilatkozik meg a román mérnökök és technikusok jobb megfizetésével szemben. A mérnökszövetség állást foglalt ez ellen. A vállalatoknak végül is engedniük kell, kényszerből, ha nem önkéntesen, mert vezetőiknek és protelktoraiknak meg kell érteniök egyszer, hogy a vállalatok megszűntek a tőke, profit eszközel lenni; azok általános érdekű funkcióikat töltenek be és így be kell iktatódniuk a nemzet felsőbb érdekeibe. Sikerült elérnünk azt, hogy a mérnökkollégium létesítéséről szóló törvény legyen az első — és eddig az utolsó — az 1938 februári alkotmány alapján készített törvény, amely rendelkezéseiben felöleli a foglalkozások románosítására vonatkozó alkotmányos előírásokat. A mérnökszövetség ezenkívül több ízben interveniált a közmunkaügyi minisztériumnál a köz- és magánmunkálatok szabályozása érdekében. Az erről szóló törvényjavaslat már készen áll és valószínű, hogy ebben az évben törvényerőre emelkedik. Az új törvényre azért volt szükség, mert ily módon: a) Megszüntetjük a nagyobb munkálatok néhány nagyvállalat kezében való monopólisztikus kaszpontosulását, amelyek nagyrészt idegen tőkével dolgoznak. b) Hogy nacionalizáljuk a köz- és magánmunkálatokra beállított vállalatokat és románosítsuk a technikai vállalkozásokat, valamint , hogy megadjuk a módot fiatal román mérnököknek az akadálytalan érvényesülésre. —50 millió lejes szubvenció a Társadalmi Szolgálat céljaira. Bucurestiből jelentik. A Principele Carol kulturalapítvány 50 millió lejnyi szubvenciót utal ki a Társadalmi Szolgálat beszervezése céljaira. SZERDA, 1939. FEBRUÁR 1. 4 . Baal-Mölacia zsilvölgyi szervezi akciója Annak a szervezési kampánynak a volt melyet a Baal-Mölacia szervezet indított a zsidó iparosság־ egysége atténe érdekei, egyik jelentős állomása a Zsilvölgyének נ szervezése. Az a párszáz iparos, aki országrésztinek ebben ■a felében él elszórva, nélküle egy egységes iparos keretet és igy nem tdott résztvenni abban a nagy műnkig melyet a zsidó iparosság az országai érdekében kifejteni köteles. A Baal-Meladia szervezet, mely csatl*zásra szólította fel egész Erdély zsidó iprosságát, a cionista szervezkedés fontos*, átérző emberekre talált a Zsil völgyében * A kezdeményezés érdeme Schwartz Dgamnószwd diavérünké, aki személyesen is Kolozsvárra felajánlani munkásságát 0! ן Friedmann Jenő és Wiesel Jakab 1^*, diavérokkal a kezdeti nehézségeket kötették le. A lelkes munka emlménye egyelőre Aj nósza, Petrozsény és a lupényi csoport megalakulása, melyet követni fog a vuik és resicai alakuló közgyűlés is. Reménye reá, hogy rövidesen az egész Zsilvölgy zsidó iparossága csatlakozik mozgalnunk és igy a cionizmusnak egy uj és értékes meget szerezhetünk. Ennek a reménynek a biztosítékai aa* lelkes emberek, akik a már megalakult s pártok vezetőségeiben foglalnak helyet akik lelkesen dolgoznak a Zsilvölgyének í jes beszervezéséért. Tudósításaink a következők: L* Január 22-én tartotta alakuló közgyük a Baal-Meladia lupényi csoportja, a nyílit az ottani zsidóság teljes számban vett rá A közgyűlést Friedmann Jenő nyitott meg, aki Üdvözölte a Baal-Mölacia kötzpotjának jelenlevő alelnökét, Schlesinger Sanuelt, aki eljött a lupényi zsidó iparod első lépéséhez. Schlesinger Sámuel hatásos beszédben olította fel ez ottani zsidó iparosságot antiv cionista munkára, bizonyítva azt, tag ez az egyedüli útja ma már It zsidóságul Ezután Wiesel Jakab mondott köszönetet ׳ központi alelnök fáradozásaiért, melyet ottani zsidó iparosság felvilágosítása érdemben tett és felszólítja a jelenlevőket a B1 Mölacha mozgalomhoz való csatlakozás A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Wis Jakab indítványát, kimondotta a B1 Mölacha lupényi csoportjának megalakult és a következő vezetőséget választotta: nők: Friedmann Jenő, titkár: Wiesel Jafc pénztáros: Wiesel Dávid, jegyző: Bér Miksa. Patroni Petrozsényben január 23-án rag Baal-Meladia helyi csoportja lépes gyezet előtt. A gyűlést Lajovits Ezra nyitotta meg átadta a szót Schlesinger Sámuelnek a U pont alelnökének. Schlesinger Sámuel rövid, de tömör beatben ismerteti a zsidó iparosság fontossága cionizmusban és az ebből fakadó feleséget és felkéri a jelenlevőket a szervezet tani csoportjának megalakítására. A jelenlevők elfogadják Schlesinger turányát és a következő vezetőséget váltják meg: Elnök: Lajovics Ezra, elelnőte Grünfeld Henrik és Rézműves Márton, pi tárnok: Nagy József, titkár: Fischer S. ellenőrök: Perl Kálmán és Polanczer Választmány: Moskovits Vilmos, Pflau Géza, Geller Mendel, Goldenberg Ignác, Estein Márton. A Baal-Meladia medeni n4 gyűlése Folyó hó 22-én nagyszabású gyűlést ^ tett a Baal-Meladia szebeni csoportja, lgen résztvett a szebeni zsidóság min* rétege. Általános megelégedést keltett a gyűl* megjelent vallásos zsidóság nagy érdekük a döntett problémák iránt és az a aneg^ melyet újabban a város rabbijával az élén zsidóság earn értékes rétege tanúsít. A gyűlést, amelyet a asersaet of■ elnöke, az agilis Grttaberger József nyit meg, a mai súlyos időknek megfelelő kosőr problémákkal foglalkozott. Többek között megtárgyalták az áttétezés nehéz problémáját, melynek kereszti vitele érdekében a szebeni BaaMüelRcati ajánlotta szolgálatait a szebeni addósz nak. Határozatba ment, hogy a Baal-ME18^ átképző tanfolyamokat indít ׳ be Grünbert József elnök irányítása mellett, akik egy* ként a szebeni ZsNSz helyi csoport* elnöke 18 és általánosan ismert, dontot׳ a׳ vezető.