Uj Kelet, 1939. június (22. évfolyam, 119-143. szám)

1939-06-01 / 119. szám

2. OLDAL őket attól az üldöztetéstől, amelyet I­rak­ban szenvedtek. Amikor aztán 1933-ban úz­ arab Irak önállóságot kapott, az asszírok nt­özése olyan méreteket öltött, hogy a Népsza ✓etség is elérkezettnek látta az időt cselekvésre. A Népszövetség bizottságot küldött Guayanába, de a bizottságnak az volt a véleménye, hogy Brit­ Guayana teljesen alkalmatlan kolonizá­­cióra. Vegyük ehhez még azt, hogy m­idös­­­sze csak 37.000 asszírról volt szó és egy olyan népről, mely az európai zsidósággá­, szemben sokkal primitívebb élethez és más klimatikus viszonyokhoz (Guayana legdélibb csücske majdnem eléri az Egyenlítőt!) szo­­kott hozzá. Hogy képzelhető el akkor, hogy százezer és százezer zsidó új otthont talál­­hasson itt? Mivel magyarázható az, hogy az 1939. évi bizottságnak más a véleménye? Első­­­sorban. Százezrekről lévén szó most, Guaya­­na még alkalmatlanabbnak kell, hogy tűn­­jék. De éppen ezek a nagy zsidó tömegek helyzetüknél fogva gyors megoldást köve­­telnek és a bizottság úgy gondolta, hogy a rendkívüli állapotok­ nem emelik, de csök­­kentik a kolonizációs területekkel szembeni igényeinket. Valahogy úgy gondolhatták, hogy 37.000 asszírnak nem jó Guayana, de a zsidó tömegeknek kényszerűen jó és el kell fogadni azt, amit ajánlanak. Legkényesebb szempont azonban a követ­­kező: Guayana volt az egyetlen számbajövő terület. A bizottságnak elutazása előtt é­rté­­sére adták, hogy ha ezen a gyarmaton kínálkozik megoldás, akkor más terület nincs már nyitva. Ahová szívesen menének a zsidó menekültek, oda nem engedik, így a bizott­­ság a legkisebb rosszat választotta: r megkí­­sérette felfedezni Guayana előnyeit.­­ A Pa­­lesztina konferencia idején szó volt Rhode­­ziáról, amely természeti viszonyait tekintve sokkal jobb. Ezt a tervet azonban el kelett ejteni a dél-afrikai antiszemita mozgalom erősségére való tekintettel.­­Dél-Afrika az birodalom egyetlen domíniuma, ahol számot­­tevő antiszemitizmus van. Német származású telepesek a hordozói ennek a mozgalmnak, nem régen zsidóellenes törvényeket nyújtot­­tak be a parlamentbe, de a képviselők több­­sége elvetette a javaslatokat.) — A többi angol gyarmat teljesen alkalmatlan és a do­­miniumok, mint pl. Kanada vagy Ausztrália elzárkóznak zsidók tömegekben való letele­­pítése elől. Miért akarják hát most Brit Guayanát? Egy okot említettem már. Másik ok az, hogy Brit Guayana közel van az­ Egyesült Álla­­mokhoz. Angol kormánykörök arra számítot­­tak, hogy e gyarmat közelsége a zsidó kolo­­nizáció iránt erős érdeklődést mutató ame­­rikai zsidó és nemzsidó közvéleményt (gon­­doljünk a Roosevelt-féle akcióra) meg fogja mozgatni és ez biztosítani fogja a kolonizá­­ciós tervek finanszírozását. A harmadik és talán a legfőbb tényező: Az új angol politika, amely visszavonja a Balfour-deklarációt és megszünteti a mandá­­tumot. Az új politika, amely messzemenően kielégíti a mufti-parti arabok követeléseit. Tekintve azonban, hogy a zsidókat és külö­­nösen a befolyásos amerikai zsidókat, továb­­bá az angliai és a világ cionista-barát köreit meg kellett nyugtatni, koncul Brit Guaya­­nát vezették a zsidóság elébe. Ha azonban a zsidó segítő szervezetek mégis el akarnák fogadni a guayanai tervet, akkor először a tapasztalatokhoz kell fordul­­ni­uk. Guyanában volt mér ugyanis egy zsidó telepítési kísértet. Nem éppen Brit Guayaná­­ban, de a vele közvetlenül szomszédos Hol­­land Guayanában. Holland Guayanában, Su­­rinamban egy pár évszázaddal ezelőtt Portu­­gáliából menekülő zsidók nagyobb telepet alapítottak, ültetvényeket telpítettek, zsina­­gógát építettek, szóval megpróbálak gyöke­­r©t verni. De rövidéletű volt ez a kolónia: Malária és más trópusi betegségek pusztítot­ ták az embereket, vérszívók a baromcsordá­­kat és rovarok a termést. A telep helyét be­­nőtte már az ellenállhatatlan dzsungel . . Nem messze innen. Argentinában zsidó filantrópok, mint például Hirsch báró, nagy zsidó szervezetek, mint például az ICA (Jewish Colonisation Association) hatalmas összegek árán zsidókat kolonizál­tak a múlt század második felében. Telepek létesültek, kolonistáik ezrei jöttek és semmilyen pénz nem volt sok ahhoz, hogy a telepeket fenn­­tartsák. Hol vann­ak ma ezek a telepek? A telepekből és lakóikból hírmondó is alig ma­radt hátra. A házaik romokban állnak, gaz nő közöttük. Argentínának nem volt meg a kötőere­je, amely a fiatal, zsidó parasztot a földhöz kötötte volna ugyanúgy, mint akár­­melyik európai ország­ elszakíthatatlanul magéhoz láncolja parasztjait. Az argentínai kísérletbe milliókat és milliókat öltek bele. Ma mindenki megvallja, hogy ezekkel az összegekkel maradandót lehetett volna afli­­kötni Erec Jiszraelben. Az erecjiszraeli tapasztalatok világos­an mutatják, hogy csak egy utunk van és ez Erec Jiszrael. Talán még örülhetünk is an­­nak, hogy nem voltak eddig zsidók Guayaná-­ ban és igazán nincs semmi értelme annak,­­ hogy zsidók most oda vándoroljanak és növel­­jék a zsidóság szétszóratását, a diaszpórát.­­ Ma a zsidóság megérti, hogy tömegeinek és erőinek összegyűjtésére van szükség. Az új Fehér Könyv nagy akadályokat gördít Erec Jiszrael építése elé, de egy ország építése sem volt könnyű. A népek nem kapták aján­­dékba országaikat. Magyar történelmi mondák szerint, mikor a honfoglaló magyarok bevonultak új hazá­­jukba, az belakó népek ajándékokkal szim­­bólikusan felajánlották nekik az országot, sis mégis évszázadokig tartott, amíg az orszá­­got igazán sajátjuknak mondhatták. Amikor a zsidók visszatértek a babiloni fogságból, számos nehézségbe ütközött újraépítő mun­­kájuk. Sokan voltak, mint ma is, akik kétel­­kedtek az új műnek a sikerében és sok kétely kedd megkísérelte, hogy észrevétlenül gyedjen a szomszéd népek között. A zsidó­­ság zöme, a nép legyőzte a kételyeket és olyan országot és népet teremtett, mely­•a Földközi tenger mellékén az összes népek közül legtovább tudott ellentállni a minde­­nütt győzedelmeskedő rómaiakkal szemben. UJ KELY CSÜTÖRTÖK, 1939. JÚNIUS! Hogyan történik a szavazás? Fontos tudnivalók a választásokkal kapcsolatosan A választójogi törvény minden vonat­­kozásban olyan újításokat vezet be, am­e­­lyeknek esetleges nem ismerése maga után vonja a szavazatok megsemmisítését. Ép­­pen ezért már most kötelességünknek tart­­juk felhívni a választók figyelmét, hogy a szavazás során a törvény intézkedései sze­­rint járjanak el. 1. Mindenki csak azokra a képviselője­­löltekre szavazhat, akiknek a szakmájába, mint választó, feliratkozott. 2. Ezúttal nincs választói igazolvány s igy minden választó vigyen magával egy olyan hivatalos iratot, amelyből személy­­azonossága megállapítható. (Lehet ez sze­­mélyazonossági igazolvány, katonai irat, állampolgársági, avagy iskolai bizonyít­­vány, régi választói igazolvány, stb.) 3. A szavazatszedő bizottság megállapít­­ja a választó személyazonosságát és azt a tényt, hogy fel van véve a választói név­­jegyzékbe. A választó ezután aláír egy évet s utána szavaz, ■a következőképpen: 4. A szavazás nem listára történik, mint eddig, hanem személyre. 5. A szavazóknak a választói elnök pe­­csétjével ellátott borítékot adnak át, mely­­ben annyi fényképes szavazólap van, ahány képviselőjelölt van abban a szakmában. A választó ezzel a borítékkal bemegy a sza­­vazófülkébe, kiválasztja azoknak a jelöl­­teknek a szavazólapjait, akikre szavazni akar, ezeket beleteszi a borítékba, azt le­­ragasztja és sajátkezűleg bedobja az urná­­ba. Azokat a cédulákat, amelyekkel nem szavazott, még benn a fülkében, mielőtt ki­­jönne, összetépi. Ak ilyen szavazólapot kihoz, súlyos büntetésben részesül­­. A választó csak annyi szavazólapot tesz a borítékba, ahányra szavazni akar. Tehát betehet egyet, kettőt, hármat, de legfeljebb nyolc szavazólapot. Ha valaki­­nek borítékjában nyolc szavazatnál többet találnak, annak szavazatát megsemmisítik. __ (Kivéve Brassó és Háromszék megyét, ahol tizet is tehet, mivel a Bucsecs­ tarto­­mányhoz tartozik.) 7. A választás kezdete június 1. reggel 8 óra és legfeljebb 2 órai megaza­ítássa­l addig tart, amig mindenki le nem szava­­zott. A szavazást legkésőbb június 2-án reggel 8 óráig le kell zárni. 8. A választás során­ tapasztalt sérelmek ellen a jelölteik előterjesztést (contestátió), a választók pedig panaszt (reclamnatie) nyújthatnak be a választás elnökének írás­­ban. Uránia Mozgó Ökölség szenzációs kalandorfilm, főszerepekben: frei Maff­ay, Jolse Campbell Gyors ütemben folyik a temesvári ötéves terv megvalósítása Utcákat épít át, parkokat létesít és középületeket emel a temesvári városvezetőség Timisoara, május 31. (Az Új Kelet tud.) A temesvári városvezetőség már a kora tavasszal megkezdte a költségvetésben elő­­irányzott közmunkákat, amelyek legna­­gyobb része útépítésre, javításra és a csa­­tornák kicserélésére vonatkozik. A városi költségvetés egy ötéves terv keretében már erre az idényre is jelentékeny meny­­nyiségű közmunkát irányzott elő és arra való tekintettel, hogy minél szélesebb körű munkavállalási lehetőségeket teremtsenek, gyors ütemben kezdték meg azokat. Városrendészeti szempontból legnagyobb jelentőségű a Lloyd-sor egy részének átépí­­tése. A­­Capitol-mozival szemben nemrégen nyitott ucca, amely a buziási vágány kite­­lepí­tése révén keletkezett, eddig meglehető­­sen elhanyagolt állapotban volt és torkola­­ta ugyancsak elcsúfította az impozáns Lloyd-sort. Most azonban az új román ka­­tedrális felépülésével egyidejűleg szüksé­­gessé vált az uccatorkolat rendezése s ez­­ért az egész uccát dinaazfaltozzák a Duna útig. A katedrális előtti rendezetlen térsé­­gen viszont háromszögű miniatűr parkot létesítenek és ezzel a Lloyd-sor harmóni­­kus befejezést nyer. Ezek a munkálatok már néhány héten belül befejeződnek. A józsefvárosi Cirol út átépítése ugyan­­csak gyors ütemben folyik. A munkálatok befejezésével az egész városrész modern ké­­pet kap és a villamos-sínek átcsoportosítá­­sa fővárosi mintára történik. A könnyű járművek részére a széles út két oldalán aszfaltozott keskeny úttest épül, míg a te­­herforgalmat továbbra is a kövezett kö­­zépső úttesten fogják lebonyolítani. A Bel­­városban viszont folytatják a Brediceanu­­ut kiépítését s ezzel az uj villanegyed ré­­szére közvetlen közlekedési lehetőség nyil­ik a város központjához. A középitkezések terén a helytartóság épülete áll első helyen. Még néhány árlej­­is hivatalos formasága van hátra és ak­­kor gyors ütemben kezdik meg a három­­emeletes épülettömb átépítését. A helytar­­tósági palota Temesvár egyik legim­pozán­­sabb középülete lesz, ezen felü­l pedig a vá­­ros egyik legszebb útvonalán fekszik. Kö­­zelében a betegsegélyző ötemeletes palotá­­jában már a belső munkálatok folynak, mert a közegészségi minisztérium kívánsá­­gára ezt az intézményt még az év végén át­­­adják rendeltetésének. Ugyancsak még ez évben befejezik a képzőművészeti akadémia megkezdett épületét, szemben a helytartó­­sági palotával. A tervek szerint a Pasteur­­intézet régen megkezdett épülete is végle­­gesen elkészül még ebben az év­ben, bár az illetékesek nem remélik, hogy a berendezé­­si tárgyak és az orvosi műszerek hiánya miatt a közeljövőben átadhassák rendelte­­tésének. Ezen kívül még számos kisebb közmun­­ka van folyamatban, úgy, hogy a város munkanélküli rétegei ezen a nyáron ideig­­lenes alkalmazást talál­hatnak az építke­­zéseknél. A magánépítkezések erősen meg­­csappant száma ugyanis kevés reményt nyújtott a munkaalkalmak számára és ép­­pen ezért határozták el a hatóságok, hogy gyorsabb ütemben folytatják a már meg­­kezdett közmunkákat.­­ Katonai behívások Görögországban, Athénból jelentik. A görög távirati iroda közlése szerint a görög lapok azt jelentik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, gyakor­­latra hívják be az első hadtest egységeit, vagyis az athéni, pyreusi és a kalcisi ezre­­deket. # Nem lehet szó nélkül hagyni...! Dekebra mester lakásáról közöl figyel­reméltó felvételeket egy vezető képes hetilap legutóbbi száma. Több fényig hatalmas cikk keretében mutatja be ״ szentélyt״, okuljatok és csodálkozz a francia kispolgárok és külföldi olvasók, ״ így él az ünnepelt és divatos regényig az interi­or, ezek a butorok veszik kát amikor alkot, itt veti papírra halható műveit. Maga a mester is feltűnik egy, felvételen, deresedő, kopaszodó fejével (­ irigyeljük a múzsát, aki homlokon csókot kiélt, épbeen־ es arcával, fölényes mosoly, mint aki ״ egy­enesben van“... Ez ö, a ט Maurice Dekobra, ak­i még ugyan nem pott Nobel-dijat s az akadémikusok azc­himet, zöld frakkját sem öltlöette rang de azért egyetlen kartársával sem cser! De miért is cseréb­e? Cikkeit nagyság fizetik, könyvei hatalmas példányszámú fognak piacon, nem is számít monden íi­nek, vagy világfinak az a halandó, aki­ olvasta Maurice mester erotikus nyavaly­jait. Ez a faunképű férfi pedig tagadhat­lanul ért ahhoz, hogy kiszolgálja az ellen ízlésű ״ nagyközönséget״. Máris több helyet szenteltünk Monse Dekobrának, mint amennyi a jövő irodák történetében jutni fog neki. Pedig nem is Írásaiba akarunk belekötni, hanem a fent­ már említett írói otthonba. Szemet hunyt afelett, hogy a nagy író — merő eredeti­­ből — három palackot tart kandalóján, egyik a Gangesz, a másik a Nilus, a h madik a Jangcsekiang vizével van tele, nem mehetünk el szó nélkül amellett, de ez az áramvonalas titán egyik szobáját sarkát vasúti fülkévé képeztette ki, köny­ves pamlaggal, csomagtartóval, felhúzta ablakkal, még a lecsapható asztalka s­a­­­ke falához csavart hamutartó sem hiány­ott szokott ihletet meríteni, valahányszor lami úti caintalanságot ir. Ez a buta kib­ű­ködés már úgy hat a gondolkodó emba mint egy arculatév. Emigráns írókat lát gondolatban, kivert, hontalan tollforgatás akijének a kisujjában is több gondolat­­ mint Dekobra mester megelégedett vagy koponyájában, akik nem kényelmes fül utánzatokban, hanem hamisíthatatlan, fül­mes harmadik osztályben zötyögnek az in retten cél felé. Ha valaki illusztrálni aki majd valamikor ezt az őrült kort, ken sem kaphat jobb képet hozzá, mint ezt 11 fülkét!.. . Új diktátor született, ezt a filmhíradót tapasztalhattuk abból a jelenetből, amely nagy madridi győzelmi felvonulásról kéri Ramon Franco, a diadalmas spanyol nem­ hadsereg generalissimusa, tehetséges taniti nya korunk mesterségesen kitermelt báli nyalnak. Valahogyan ismerősek voltak emn a mostre parádénak a külsőségei, mintha ir­ták volna már valahol ezeket a túlméteres zászlókat, amelyek katonás sorfalat alkota a nagy felvonulás mentén. Ha nem csal ■ munk és emlékezetünk, ezt a felemelt karó­ból álló erdőt is láttuk már egyszer­ kétsa ״ totálisan״ ráismerünk... Na és Franc­­e sem domborított szokatlan vezért, volt­­től ellesnie és utólagos jóváhagyással kik­üsönöznie a félisteneket annyira jellem­­­pózt, a megdicsőült és mégis kameráékst kintet, a büszke, de lagymatag kéztarti nehogy a lelkes tömeg a kelleténél jobban bízza magát. A német és az olasz önként« vidám csinadratta közben szállnak hajón mondanak búcsút Spanyolhonnak, ahol 01­ szép és stramm napokat töltöttek, az állt forma azonban ottmaradt, akár el se mri­nek... Új diktátor született, kissé koros,­ hős és már kopaszodó csecsemő, szegi spanyol nép az újszülött parancsán együtt magát is abban a reményben ringat hogy Spanyolország rövidesen felépül.­­ Franco néhány épületet, az egyetemi vár­részt rombadőlten akarja meghagyni, a­­­­árháború emlékére. Amilyen kegyeletet a bér, képes az egész Spanyolországot­­ hagyni!... (11 ) Köny­vkötészeti munkákat ízlésesen és olcsón készít a GLORIA H­­Ukllfiet Tulajdonos: MARK LAZAR. CLUJ, Piaţa Unim­e.

Next