Uj Kelet, 1940. július (23. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-02 / 146. szám
plătită In ם ura ém kiadófolva *p. 30523^1034 tal: Claj, Str. Baron L Pop 1«. Telefon: 1866. ElMhetéal árak: Havonta 116, negyedávre 336, fálévre 600, efénévre 1206 lej.__ fSIdre: Havonta 2, negyedévre 6, félévre 12, egyedévre Hirdetések díjszabás ■*érint. — A* 1»W KELET" a transilvani alabánáti zsidóság egyetlen napilap- ja. Cikkeink utánnyomását csak a forrás megjelölésével engedjük meg. doctor *capon nobil-Fetartotő: Jámbor Ferenc, dekfiitri gliuit Igazgató: Schwart* Endre. Profile tar-tulajdonon: Fraternit•• 8. A E de Editura. Itegtetrul publicaţiunilor periodice No. 43. Doh. 889. IMS» Tribunalul Cluj, Secţia IIL Kedd, julius 2. 11.40—5700. Si vau 38. XXIII. évfolyam, 146. szám. It IN KUH ZSIDÓ NAPILAP !TESTE: I Ar• 5 leton Krnfi. Re- 1 Egy hír margójára Az összes fővárosi lapok azonos dm alatt olasz forrásra való hivatkozással az alábbi jelentést közlik: ״ A római rádióállomás jelentette, hogy a szovjet csapatok által Beszarábiában és Észak-Bucovinában elfoglalt területeken több incidens történt. Csernovicban a zsidóknak egy csoportja kövekkel dobált meg két teherautót, amely katonákat szállított. A Messagero első oldalon közölt tudósításával írja le a beszarábiai és északbukovinai lakosságnak a szovjetcsapatok elöl való menekülését, majd rámutat a csemovici incidensekre, ahol .A zsidók kiálltak az utcára és szabadjára eresztették gyűlöletüket a románokkal szemben és kövekkel megsebesítettek néhány katonát A Piccolo azt írja, hogy zsidóknak a szovjet csapatok által elfoglalt városokban tanúsított magatartására való tekintettel, amely a menekültek előadó- Műiből vált ismeretessé, az egész országban a megvetés légköre uralkodik a zsidókkal szemben Eddig a tudósítás. Olyan hihetetlenül hangzik számunkra ez a hír *— amelyet minthogy nem származik román forrásból, nem is áll módunkban ellenőrizni —, hogy megcáfolását kompetenciánkon kívül állónak tartjuk. Ha azonban voltak tüntetések és azokban zsidó elemek is résztvettek, úgy ezt a tényt csak a legnagyobb konsternációval bélyegezhetnénk meg, mert az ilyen magatartás szöges ellentétben áll a zsidóság etikai beállítottságával és gondolatvilágával és összeegyeztethetetlen a kisebbségi lét erkölcsével és parancsaival. A romániai zsidóság mélyen együtt érez a román néppel a nemzeti dráma e nehéz óráiban és az ország zsidó lakosságát külön is sértené egy ilyen ildomtalan magatartás, hiszen a visszavonuló román csapatok soraiban ott vannak a romániai zsidóság fiai is, akik többi bajtársaikkal együtt készen állottak arra, hogy teljesítsék a haza iránti legmagasabb kötelességüket. Aki a romániai zsidó lakosság politikai érzelmeit és az állam iránt való odaadó magatartását ismeri, az érthetetlenül áll e híresztelésekkel szemben és nem eshet abba a hibába, hogy esetleg néhány felelőtlen és meggondolatlan ember elítélendő gesztusát a zsidó közösség számlájára írja. A megpróbáltatás e nehéz óráiban a romániai zsidóság számára is erkölcsi parancs, hogy megőrizze higgadtságát, nyugalmát, hitét és szigorú önfegyelemmel teljesítse állampolgári kötelességeit. (■igurtii volt kuluig* minovter továbbra 16 államminiszter marad Bucureşti, junius 1. A Hivatalos Lap szombati **Arm közli, hogy abban ב királyi törvényrendeletben, mely a kormány újjászervezésére vonatkozott, hiba csúszott be. Elzárt ugyanezt a törvényrendeletet újból közli *****I a hozzáadással, hogy J. Gigurtu volt külügyminiszter továbbra is a kormány tagja marad, államminiszteri miőségben. Románia külpolitikáját az új európai rend határozza meg HivaUI•• kommüniké a kormány július elsején tartott m I ■a Isi tér tanár *árét BUCUREŞTI, Julius 1. (Radar). Ma, 1946. Julius elsején délután 18 órakor minis*tartanár• volt Tatarescu miniszterelnök királyi tanácsos elnöklete alatt. A minisztertanácson a ktuügyminiszter vásotta az észak bukovinai és beszarábiai kiürítési rattvetataket. Argváváawu ktuügyminiszter királyi tanácsos beszámolt Románia jelenlegi politikai orientációjáról, amelyet a frisin indóban lévő új európai rend határoz meg. E politika keretében Románia lemond az 1939. április 13-ikén kapott angol-francia garanciákról. A minisztettanács egyhangúlag elfogadta az új orientációt. E tanácsülése 19 óra 30 perckor fejeződött be. ״ Kilencszáz év óta nem fenyegette az angol szigetországot olyan veszély, mint most“ - mondotta Nikolson angol tájékoztatási államtitkár Chamberlain. ״ Meg fogunk védeni mindet házat és mlade■ utat“ London, június 1. (Rador.) Nikolson, a tájékoztatási minisztérium államtitkára, beszédet mondott Srewsburyban. Kilencszáz esztendő óta nem fenyegette Angliát olyan veszély, mint amilyen előtt ma áll __ mondotta Nikolson. __ Totális ellenállással kell szembeszállnunk ezzel a veszélylyel. Múltbeli gyengeségeinket aktív megbánással fogjuk kiengesztelni Hiábavaló lenne a holland, belga, vagy francia hadvezetőségeket bírálgatni, vagy megbélyegezni. Harcolnunk kell Németország és főleg azon propagandája ellen, amely azt állítja, hogy Németország legyőzhetetlen és hogy a középosztálynak nem lesz semmi bántódása egy német győzelem következtében. London, június 1. (Rador.) A Reuter jelenti: Chamberlain tegnap rádióbeszédben kelt ki az úgynevezett békekampány ellen. Az angol kormány egységesen fog szembeszállni a német dominációs törekvésekkel. A kormányban tökéletes a megértés és a harmónia. Azok a személyek, akik arról beszélnek, hogy a kormányban félre- 1 évesek volnának, a nemzeti szocialisták játékát űzik. Szívesebben vállaljuk tökéletes megsemmisülésünket, mint a nemzeti szocialista uralmat. Határozottak vagyunk és bátran, töretlen harci szellemmel fogunk küzdeni a győzelemért, annak ellenére, hogy egyedül maradtunk. Kemény ellenállást fogunk kifejteni az óriási német hadsereggel szemben. Tengeri flottánk állandóan gyarapodik és előbb ezt a flottát kellene legyőzni, vagy kellene elsüllyeszteni ahhoz, hogy partjainkat meg lehessen rohanni, nem beszélve arról, hogy egy ilyen expedíciót állandóan el kell látni. Bízom az angol hadsereg erkölcsi és anyagi erejében. Meg fogunk védeni minden házat és minden utat. Vagy az egyiknek, vagy a másiknak teljesen el kell pusztulni. Chamberlain beszédét így fejezte be: _ Csak a kishitűek kételkedhetnek győzelmünkben. Clermont Fernandba költözött a francia kormány Genf, június 1. (Rador.) A német távirati iroda jelenti Bordeauxból, hogy a francia kormány elhagyta a várost. Hoszszú gépkocsi menet indult el a Central Fencik irányában. Valószínűnek tartják, hogy két, egymáshoz közel fekvő helységet választanak ki a kormány és a parlament székhelyéül. Egyik közülük Clermont Fernand lesz. Bem, június 1. (Hador.) Bordeauxi jelentés szerint Lebrun államelnök és a francia kormány Clermont Ferrandba töltözött. Genf, június 1. (Rador.) A Stefani Iroda jelentése szerint Clermont Fernandba előkészületeket tesznek a francia kormány berendezkedésére. Intézkedtek, hogy a város legnagyobb szállodáját készítsék elő több közszolgálat céljaira. Nagyarányú német és London, június 1. (Rador.) A légügyi miniszterérium jelentése szerint az éjszaka folyamán ellenséges repülőgépeknek sikerült áthatolniuk Anglia keleti és déli része felett, bombákat dobtak egy midland városra, ahol találat ért egy kórházat és egy népes városnegyedet. Az angol vadászgépek azonnal felszálltak. Több gyújtó és robbanóbombákat dobtak le egy skóciai városra is. Eddig két halálos áldozatot és nyolc sebesültet jeleztek. London, június 1. (Rador.) A légügyi minisztérium közli ,hogy angol légi rajok váratlan támadást intéztek az abbevillei repülőtér ellen, ahol több hangárra bém- angol légitámadások fákat dobtak le. Az angol telitalálatok felgyújtottak és megrongáltak négy ellenséges gépet. Az összes angol gépek sértetlenül érkeztek vissza. Vasárnapra virradó éjszaka repülőgépeink folytatták tevékenységüket. Bombázták Hoechstot, a Dortmund csatornát, a Triade, Soest, Werthan, Worensburg, Baden Köln országutakat, a kelet belgiumi Scimay erdőt, a hollandiai Norderhi, Schipol, és a franciaországi Morville repülőtereket. Mindenhol nagy károkat okoztak. Harci repülőgépeink öt ellenséges gépet leterítettek. Repülőgépeink sértetlenül érkeztek vissza. VILÁO TÜKÖM Beszarábia és Bukovina zsidósága Amikor Beszarábia 1812-ben a moldovai fejedelemség tulajdonából a cári Oroszország uralma alá került, mindössze ötezer zsidó lakos volt. Ez a zsidóság aztán több mint egy évszázadon keresztül osztozott a nagy orosz-zsidó tömegtelepülési sorsában. Az orosz uralom első évtizedeiben rohamosan növekedett a beszarábiai zsidók száma. Az 1897. évi népszámlálás már 228 ezer 528 talált Oroszországnak ebben a kormányzóságában, ami az összlakosság 11,8 százalékát tette ki. A beszarábiai zsidóság az orosz zsidóságnak egyik legszorgalmasabb, legdolgosabb, de legegyszerűbb elemét alkotta. Feltűnően sok volt közöttük az analfabéta. Az 1897-es népszámlálás szerint a férfiaknak 50,4 százaléka, a nőknek pedig 65,7 százaléka egyetlen nyelven sem tudott írni és olvasni. Tehát még jiddisül sem. Azóta természetesen lényeges változásokon ment át e zsidóság kulturális helyzete, különösen a világháborút követő években, amikor is egy jól szervezett héber és jiddis iskolahálózat terjesztette az általános és zsidó kultúrát a széles néprétegekben. Gazdasági rétegeződés tekintetében a beszarábiai zsidóság - noha mindig roppant szegény volt - egészségesebb és produktívabb létformát mutatott, mint a többi országrészek zsidósága, ami különösen mostani változás során jelent lényeges előnyt számára. A zsidó lakosság több, mint 30 százaléka foglalkozik iparral, több mint 10 százaléka munkás, napszámos, vagy házicseléd és közel 9 százaléka kisbirtokos, mezőgazda. Ha még hozzávesszük a szellemi munkások, orvosok, mérnökök, tanítók, stb. aránylag nagy részét, úgy megállapíthatjuk, hogy a beszarábiai zsidóság nagy többsége a produktív foglalkozási ágakban helyezkedett el. A legutolsó adatok szerint 4692 zsidó család foglalkozott általános mezőgazdasággal, ezenkívül 622 kertészettel, 989 dohánytermeléssel, 576 szőlőtermeléssel és 364 tejgazdálkodással. A századelejei oroszországi zsidóellenes mozgalmak Kisenevben érték el kulminációs pontjukat. 1903 április 6-án és 7-én az orosz húsvét napjain zajlott le a szomorú emlékezetű kisenevi pogrom, amelynek során 45 zsidó meghalt és többszáz megsebesült. A cári hatóságok irányítása alatt rendezett kétnapos pogrom alkalmával 700 zsidó házat feldúltak és 600 üzletet kifosztottak. Ezen események nyomán nagy kivándorlási mozgalom vette kezdetét, amely rövid megszakításokkal egész mostaniig tartott. Az argentínai ICA kolóniák Lakosainak jelentős hányadát beszarábiai zsidók alkotják, akik ezekben az években vándoroltak oda ki.Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Beszarábia 2.864.000 lelket számláló összlakosságából 206.208 volt a zsidó, vagyis 7,2 százalék. A zsidók közül 99.000 lakott a városokban és 107 ezer a falvakban. Beszarábia az egyetlen területe a világnak, ahol több zsidó lakik a falvakban, mint a városokban. Ennek ellenére a 130.000 lakosú Chisineu városnak közel 60.000 zsidó lakosa van. A beszarábiai zsidó tömegnyomor enyhítése érekdőben különösen sokat fáradozott az amerikai Joint Distribution Comittee, amely a háború után közel ötven hitelszövetkezetet létesített. Ezek a szövetkezetek látták el a zsidó mezőgazdákat, kisipartásokat és kiskereskedőket olcsó hitelekkel és tették lehetővé számukra egzisztenciájuk felépítését. A beszarábiai zsidó hitel