Uj Kelet, 1959. december (40. évfolyam, 3449-3474. szám)

1959-12-07 / 3454. szám

Galili sarok Aki az ezeregyéjszaka meséit megtoldotta.. . A múlt héten beszámol­­tunk már arról a maga ne­­mében egyedülálló esetről, amit egy Amerikából érke­­zett 12״ éves turista­ vál­­tott ki. A 12 éves fiú, aki szülei­­vel négy évvel ezelőtt ván­­dorolt ki Amerikába, leg­­utóbb párnapos dicstelen szereplésével bámulatba ej­­tette egykori pajtásait, fel­­nőtt ismerőseit, sőt még ma­gát a rendőrséget is. (Azó­­ta a rámát-gáni rendőrség már őrizetbe is vette és Tel Avivban lakó nagybáty­­ja garanciájára szabadon engedték.) Már maga az a tény, hogy ilyen korban lévő gye­­rek napokig orránál fogva vezetett nem csupán gyere­­keket, hímem felnőtteket is, megérdemli, hogy érdemben foglalkozzunk az üggyel. Édesapja a Máramaros­­szigetről származó Mena­­chem Pollák, jelenleg bronxi lakos, négy évvel ezelőtt csáti kárpitosműhelyében a legmerészebb álmában sem gondolt volna arra, hogy fiának cselekedeteivel fog­­lalkozik majd az izraeli saj­­tó, nem éppen dicsérő han­­gon. Igaz ugyan, hogy a fiú négy évvel ezelőtti jeridá­­juk előtt is több verést ka­­pott tőle, mint dicséretet. S két héttel ezelőtt egyszere csak befutott egy magasnö­­vésü fiatalember, kit nem­­csupán a gyerekek, de a fel­­nőttek is szájtátva hallgat­­tak. Egykori pajtásait egy vendéglőben, sütemény mel­­lett látta vendégül s az ezer egyéj­szaka meséit, még egy kettővel meg is toldotta. A távoli, hatalmas Amerika korlátlan lehetőségeit, a pénzszerzés legkülönbözőbb forrásait, sőt még a gang­­szterek világát is színesen lefestette. Természetesen a saját dicsőségének öregbíté­­séről sem feledkezett meg. Ennél a pontnál a felnőtte­­két ejtette bámulatba. . Herzka Knopf metsző­­nek ,aki azt kérdezte tőle, ha apja olyan gazdag, kül­­dene-e neki ötszáz dollárt, a magabiztos gyerek szem­­rebbenés nélkül válaszolta: ha apám ír nekem én azon­­nal kiállítom a szóbanforgó összegről szóló csekket. Nem kisebb bámulatba ejtette Jesajáhu Bloch ven­­déglőst. A helybeli ״ Arjel taxi-vállalat egyik alkalma­­zottja megkérdezte a jófel­­lépésű turistát, hogy hol la­­kik, amire a mellette álló magyar vendéglős szeré­­nyen válaszolna, hogy nála. A ״ turista” azon nyomban kijavította, hogy a ״ Hotel Herzl­ában”. Bloch vendég­­lőjében összetalálkozott az egyik jesiva számára ado­­mányokat gyűjtő férfivel. Előbb megkérdezte az ado­­mánygyűjtőt, hogy hány szá­zalék jutalékot kap az ösz­­szeszedett összegből ? Hu­­szonöt százalék, volt az egyszerű válasz. ״ Nem igaz, hazudsz — kiabált rá a tu­­rista. — Jól ismerem ezt a figurát! Csupán huszonöt százalékot fizetsz be és a többit zseb­re vágod!” A sze­­gény ördög azt hitte, hogy ezzel már megúszta de a kis turista búcsúzóul még ráki­­áltott: „inkább menjél dol­­gozni, az sokkal produkti­­vabb valami." Ilyen s ehez hasonló ese­­teit csupán egy kis szépség­­hiba szakította meg. Ugya­­nis a dúsfantáziájú gyere­­két egy textilkereskedő vé­­letlenül látta beosonni a szomszédságban lévő „Cser­­nobi” templomba majd pár órával e látogatás után a gondnok felfedezte, hogy a falról leemelt négy jóté­­konysági perselyt felfeszí­­tették s tartalmát elvitték. Ezen esettel körülbelül egy­­időben az amerikai vendég­­nek szállást nyújtó Bloch vendéglős hazamenet, szek­­rényét feldúlva, pénztárcá­­ját kifosztva találta. A vendég, aki szállását na­­ponta változtatta — s a jó magyarok csak úgy kap­­kodtak utána — egyik-má­­sik családnál csupán addig jutott ,hogy megérdeklődje, hogy a városi fürdőben pénztárosi állást betöltő Keszlemé, hol tartja a pén­­zét? De ezt felfedezni úgy­­látszik már nem volt ideje, mert még aznap meglépett. Az egészségügyi minisz­­térium különleges bizottsá­­ga az elmúlt három évben bakteorológiai vizsgálat alá vetette a Jordán völgyi ki­­bucok ivóvizét. Ennek következtében ki­­derült, hogy a legtöbb ki­­bucban a víz fertőzött és így ivásra alkalmatlan. Az ok az, hogy a kibucok nem A rendőrség pár napi ke­­resés után­­Rámát Gánban elfogta, ahol bevallotta, hogy Csáton szájtátva hall­­gatott meséje csupán dús fantáziájának szüleménye s nem igaz, hogy édesapja ál­­tal nyert két repülőjeggyel egy héttel ezelőtt érkezett az országba. A való, hogy szorgos ap­­ja, aki egyetlen fiát nevel­­tetni szerette volna, egy hó­­nappal ezelőtt hajóra ültetet­­e s a natanjai szandzs je­­sivába küldte, fogadták meg a miniszté­­rium tanácsát és nem for­­dítottak kellő figyelmet a víztisztító és szűrő beren­­dezésre. A napokban egy különbizottság tervet fog kidolgozni e súlyos problé­­ma megoldására. A szakér­­tők szerint csupán két al­­ternatíva áll fenn. Az első a körzeti tanács kezelésé­ben felállítandó új központi vízmű, amely az összes ot­­tani kibucokat ellátja, vagy pedig a régi vízmű kitisztí-■ tása, majd egy állandó jel­­legű gépkarbantartó mun­­káscsoport felállítása. ״ KULTÚRHARC . A KIRJAT SMONEI­L MAGYAROK KÖZÖTT?”­ ­ cím alatt a múlt héten ugyanebben a rovatban meg­­­jelent cikkhez egyik ottani­­ Olvasónk párszavas meg­­jegyzését közlöm: : ״ Ami a kultúrharc ellen­­­­súlyozását illeti, a Dán ki­­búcból bejáró h­aver nem most, hanem immár 7 (hét) hónapja tart alpánt, tehát nem jól értesültek, hogy ez bármely kultúrkörnek lenne a magva. Egyébként a So­­mér Hácák­ (Mápám) már jó ideje tart kulturelőadá­­sokat, míg eme bizonyos ״ magyaraiknak körét” a ־ választások előtt hozták lét­­־ re nagy sebbel-lábbal — ért­­­hető okokból.” — Eddig a­­ hozzám szólő levél, szóról­­­ szóra, amelyet annál is in­­­­kább közlünk, mert mi fele­­lős helyekről érkezett érte­­­­sülésekre támaszkodva tár­­­­gyilagosan közöltük az ese­­­­tet. Gálik­ G. Ervin A JORDAN-VÖLGY KIBUCAI FERTŐZÖTT VIZET ISZNAK Az 1959-es évben komoly fejlődést ért el az izraeli nemzetgazdaság Horovitz bankkormányzó üdvösnek tartja a bankhitelek korlátozását Dávid Horovitz, a Bank Jiszraél kományzója elő­­adást tartott a kereskedel­­mi és ipari klubban az 1959- es év gazdasági fejlődésé­­ről. Elmondta, hogy a most záruló év gazdasági szem­­pontból a legsikeresebbnek tekinthető az állam fenn­­állása óta. Ennek az örven­­detes jelenségnek egyik fő­­oka az, hogy már gyümölcsözni kezd­­tek az 1952 óta végzett befektetések, melyek ösz­­szege ez év végéig elérte a hatmilliárd fontot, a másik fő ok pedig, hogy a hitelkorlátozási politika eredménnyel járt. A gazdasági helyzet javu­­lására mutat az a tény, hogy a fizetési eszközök 1958 és 1959 októbere kö­­zött mindössze 11,3 száza­­lékkal emelkedtek, míg 1957/58 hasonló időszaká­­ban ez az arány 16,4 száza­­lék volt. Horovitz kormányzó ki­­hangsúlyozta, hogy három tünet bizonyítja az elmúlt év gazdasági fejlődését. Egyik jelenség a külkereskedelmi mérleg javulása, amely az utóbbi négy évben most először volt érezhető. Az export az elmúlt évben 25 százalékkal múlta felül az előző év exportját, míg az import csak 2 százalék­­kal emelkedett az előző év­­hez viszonyítva. Ennek eredményeként a kereske­­delmi deficit 10 százalék­­kal, azaz összesen 21 millió dollárral csökkent. A má­­sodik jelenség az árak meg­­szilárdulása. Az árindex az év első tíz hónapjában az előző év hasonló időszakához vi­­szonyítva mindössze egy százalékkal emelkedett, míg 1958-ban 1957-hez vi­­szonyítva 3 százalék volt az emelkedés (gyümölcs-, zöld­ségárak nélkül). A harma­­dik örvendetes tünet a de­­vizatartalék emelkedése. Ez 1959 év szeptemberében 162 millió dollárt tett ki az elő­­ző év szeptemberének 99 millió dollárjával szemben. Az előadó komoly jelen­­tőséget tulajdonított ebben a fejlődésben a hitelkorlá­­tozásnak és tagadásba vette, hogy a hitelkorlátozási politika lassítja a fejlődés tempó­­ját. Szavait is alátámasztotta, hogy az elmúlt öt évben az ország termelése évenként 10 százalékkal emelkedett, amihez fogható méretekre alig van példa a világon. ״ Nem beszélhetünk hitel­­hiányról, amikor minden fogyasztó bármelyik üzlet­­ben hosszúlejáratú hitelre vásárolhat — mondotta a kormányzó. — Ez a bank­­hiteleknek, nem pedig a szállítóknak köszönhető. A magunk részéről éven­­te 70 — 80 millió fonttal gyarapítjuk a bankhite­­leket.” Beszéde végén az előadó rámutatott arra, hogy a fejlődés ellenére hiba volna, ha túlzott optimizmussal te­­kintenénk a jövő elé. A kí­­vánt cél — a gazdasági ön­­állóság­a még messze van. A fejlődés ez évi tendenciája arra mutat, hogy ha ebben az irányban ha­­ladunk tovább, tíz éven belül elérhetjük a gazda­­sági függetlenséget. Most válaszút előtt állunk. A jövő fogja megmutatni, hogy az elmúlt év valóban fordulatot jelentett-e, vagy pedig csak múló jelenség volt — fejezte be előadását Dávid Horovitz. Egymillió 400 ezer fontot fizetett ki a Bituádi Leumi sokgyermekes családoknak Szükségesnek mutatkozik a biztosítási díjak emelése A Nemzeti Társadalom­­biztosító Intézet központi tanácsának ülésén, amely Mordecháj Námir munka­­ügyi miniszter elnökletével a múlt hét végén ült ösz­­sze Jeruzsálemben. Z. Holz­­mann igazgatóhelyettes ki­­jelentette, hogy eddig 40000 járulék­igénylés érkezett be sokgyermekes családok ré­­széről, melyből 33.500-at jó­­váhagytak és kifizettek, összesen egymillió 400 ezer fontos összegben. A legtöbb igénylés a reh­ovoti körzet­­ből (beleértve Nesz Cionát, Rison Leciont, Láeist és Askelont,) érkezett. Utánuk következnek — Jeruzsálem, Tel-Aviv, Haifa, Beér-Séva. S. Breuer professzor, aki ismertette az intézet általá­­nos tevékenységét, felszóla­­lásában kijelentette, hogy ha nem emelik a biztosítási díjakat az intézet pénztára 10-11 éven belül kimerül. Két év múlva az intézet vissza fogja kérni a pénz­­ügyminisztériumtól a be­­fektetési összegeket, mert a kiadások majd felülmúlják a bevételeket. Breuer pro­­fesszor elmondotta, hogy azoknak a tizennyolc éven felüli lakosoknak, akik be­­lépnek a biztosítottak közé több tagdíjat kell fizetni, mint amennyit vissza fog­­nak kapni, hogy ezáltal fe­­dezzék azt a deficitet, ame­­lyet az idősebb biztosítottak okoznak. Azonban a mai ta­rifa szerint, még ha valaki 18 éves korától fogva fizeti is a díjakat, csak két, két­­harmad részét fogja fedezni későbbi járadék­ának. Ha az intézet el akarja érni, hogy pénztárában meg le­­gyen a következő két évre szükséges összeg, úgy 1960- ban 5,3 százalékkal, 1961- ben 5,5 százalékkal (vagy a későbbi években magasabb arányban) kell emelnie a biztosítási díjakat, — mon­­dotta S. Breuer. Egyébként a munkaügyi minisztériumban törvény­­javaslat készül, amelynek értelmében a családi pótlé­­kot a jövőben nem a mun­­kaadó, hanem a társadalom­biztosító intézet fogja fi­­zetni. A családi pótlék fize­­tése ugyanis egyenlőtlensé­­get okoz a vállalatok kö­­zött. A régi gyárak, ame­­lyek idősebb, nagy család­­dal rendelkező munkásokat foglalkoztatnak, jelentős összegeket kényszerülnek kifizetni családi pótlék­­ként, míg az újabb üzemek, amelyek fiatalabb munka­­erőket alkalmaznak, lénye­­gesen kevesebbet fizetnek ki ezen a címen. Ezen túl­­menően pedig a fizetés­­többlet miatt sok munka­­adó nem vesz fel családos munkásokat. A Hisztadrut hozzájárult ehhez a módosításhoz és bi­­zonyos, hogy a munkaadók is támogatni fogják. A Norm­an-ilap tazai ösztöndíja Az izraeli-amerikai (Nor­­manni) kultúralap tegnap tette közzé pályázati felhí­­vását az 1960-as évre szóló Edward Normann és Hele­­na Rubinstein nevét viselő zenei ösztöndíjra. Az ösztön­díjasok külföldön képeztet­­hetik magukat a zene min­­den ágában. — Jelentkez­­hetnek 30 éves korig olyan jelöltek, akik már minden belföldi továbbképzési lehe­­tőséget kihasználtak. A kér­vények benyújtási határide­­je 1959 december 3. — Az érdekeltek kizárólag írás­­ban forduljanak az alap telavivi, Allenby utca 32. szám alatti irodájához, ahol megkapják a szükséges kér­vényárlapot és a további részleteket, , , Növekedett az építkezés Tel Avivbaan ף Kiszélesítik a Weizmann utcát Tel-Aviv város műszaki osztályának jelentése sze­rint a múlt hónapban jelen­­tősen növekedtek az építke­­zés méretei a városban. Ok­­tóberben összesen 46 ezer 994 négyzetméteren kezd­­tek építkezést, míg szeptem­ber havában 41.941, augusz­­tusban pedig 45.630 négy­­zetméteren kezdtek építke­­zést. Az októberben meg­­kezdett építkezésekből 35 ezer 172 négyzetméteren lakóházakat, 11.460 négy­zetméteren ipari és keres­­kedelmi épületeket, 362 négyzetméteren pedig kö­­­épületeket építenek. A város a legközelebb napokban megkezdi a Weiz­­mann­ utca kiszélesítését, a Pinkász­ utca és a Jehuda Hámokkábi utca közti sza­­kaszon. A kiszélesítést az tette szükségessé, hogy az 5-ös autóbusz vonalát ki­­terjesztették erre az útsza­­­kaszra. MÉLYREHATÓ SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK A SZOVJET KÖZTÁRSASÁGOKBAN a biztonsági és igazságügyi szolgálatban Moszkva, FIFP). — A szovjet köztársaságok biz­­t­on­sági és igazságügyi szol­­gálatában mélyreható vál­­tozások folynak. Legutóbb Litvániából érkezett jelen­­tés, hogy leváltották K. F. Leodiszt, a biztonsági szol­­gálat eddigi főnökét, akinek helyébe A. B. Randkievi­­csusz került. Ez már a he­­tedik vezető ember, akit le­­váltottak, amióta egy évvel ezelőtt a hírhedt Iván Sze­­rov tábornok helyébe Chrus­­csev bizalmasát, Alexander Saljapint nevezték ki a Szovjetunió állmbiztonsági miniszterévé. Ezen év alatt Litvánián kívül a lett, mol­­dovai fehérorosz, kazakisz­­táni, türkmén és azerbed­­zsáni köztársaságban vál­­tották le a biztonsági szol­­gálat főnökeit. Ezzel párhuzamosan foly­­nak a személyi változások a legfelsőbb bíróságokon és csupán novemberben 6 köz­­társaságban cserélték ki e bíróságok személyzetét. A legmélyrehatóbb változás ,Észtországban történt, ahol az igazságügy minisztert, a legfelsőbb bíróság elnökét, az egyik bírósági tanácsel­­nököt és egyidőben a bel­ügyminisztert is menesztet­­ték. Megfigyelők azt a be­­nyomást nyerik, hogy a mi­­niszterelnök ismét helyre akarja állítani a pártköz­­pont döntő befolyását né­­hány köztársaságban, ame­­lyekben ez a befolyás a de­­centralizációs folyamat kö­­vetkeztében gyengült. Az sem kétséges, hogy az új kinevezéseket a Chruscsev iránti hűség szempontja ve­­zérelte. A Hirac­dut Oléf Hungária ULJáHiMmvjd * ★ TEL-AVIV A M­avivf H. O. H. MA, (iftember 7-én), hétfőn este 8-kor ■ Hajarka■ CL a. alatti kultúr­­termében folytatólagos társadal­­mi törvényszéket rendez: ״ Jár־ e a magyar jisuvnak képviselet a Kneszetben” címmel. A törvényszék elnöke: Dr. Földi Márton; tanácsbírák: Csengeri Imre és dr. Rados Miklós; ügyész: dr. Hermann Dezső; védő: Saabén Sándor. A bíróság további vallomásté­­telre beidézett tamilt: Vertae Homo képviselőt, Jámbor Feren­­cet, Sebőn Dezsőt és dr. Ungár Bélát, akiket az idő előrehala­­dottsága miatt az első tárgyaló.־ son nem hallgathattak ki, a fen­­ti folytatólagos tárgyalást» fog­­ják kihallgatni. Szén a tárgyaláson a vád- és védőbeszéd után hozza meg a bí­róság feszült érdeklődéssel zárt ítéletét. Költséghozzájárulás: 500 pruta. * HAIFA A halfai Hi­áehdut OK­ Hon­­gáttá ünnepi < •hanukaestje december hó 28-án, hétfő este 8 órai kezdettel a Bélyeggyűjtők klubjában. Herzl­a­ u. 24. sz. alatt dr. MARTON BAJOS részvételével Figyeljék közleményeinket! tíl! 1 ★ CHOION A HOH helyi csoportja decem­­­ber 9־ én, szerdán este 8 órai kez­­dettel baráti összejövetelt tart a Savoy kávéházban. Az összejö­­vetel célja: a dec. 16-án tartan­­dó közgyűlés és a művészi d­a­­nuka-est előkészítése. Kérjük a magyarul beszélők minél nagyobb számban való megjelenését. * RISON-I.F.CION Meghívjuk tagjainkat és bará­­tainkat a kulturhelyiségünkben (Rothschild u. 52) kedden, dec. 8- án este 8.36 órakor rendezendő teaestélyünkre. Háziasszonyok: Malek Lea és Kramer Berta. ★ KIRJAT SMONE A kirját­ smonei magyara­knak köre ezúton hozza d­avérjai szí­­ves tudomására, hogy legköze­­lebbi kultúrrendezvényük­ dec. dó 9- én, (szerdán) este 20 órakor lesz a Réth-Sprinzákban. Egyút­­tal ezúton kérjük azon elavér­­jaink szíves elnézését, akik előző rendezvényünkre cím hiányában személyes meghívót nem kaptak. Vendégeket szívesen látunk) Be­­lépés díjtalan. A vezetőség. H­ABIMA HI Tel-Aviv, dec. 7., hétfő 6.15 és 9.15-kor­­a Chevrát Háchásmálna­) AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA IZRAELI OPERA Hétfő, dec. 7. este 8.30 Pillangókisasszony Machiro Sunahara japán vendégénekesnővel LENGYEL ÁLLAMI JIDDIS SZINT ARS UTLASB­IDA KAMINSZKA felléptével, Tel-Aviv, dec. 7, hétfő Ohel Sém, 6.15 — 9.15 SZENDÉK BLANK “2001״ witler ״״** I KHKB Kfár Szábá, dec. 7, hétfő, 8.45 LAKODALOM A FOGHÁZBAN TEATRON HAOSÍM־ következő műsora: Román lakodalom zenés vígjáték Rendezi: Cbájim Avroa DZIGAN és SCHUMACHER Jeruzsálem, dec. 7­, hétfő, ״ Edison”, este 9 órakor Marad a régi ORION mozi­ból• A vív GYENGE NŐK Szórakoztató francia vígjáték Mil­éne Démongeot, Jacqueline Sassart, Pascale Petit, Alain Delon, Peul Auka és a zenekar Mer­cure film DELPHIN-MB igazgatósága T.­A­, Sálom Aléchem 16. tisztelettel közli, hogy naponta, déli 12 órától ebédet is felszolgál. Kitűnő konyha a Polgári árak. A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORAI ELŐADA50E KEZDETI: 3.30, 7.15 és 9.15 órakor AXILENBY: Le Long dee troMOMR ARMON DAVID: Az apáca története C­AFON: Ti­e rildsha­man CHEN: Szoba a tett■ GAT: Montmartrei éjszakák EDEN: Sharadan ESZTER: Először MAXIM: A tengerész-feleség MIGDALOK: A hídon túl MÜGRABI: Kn rasde MzUenf * OPHIR: Les Drapaeun ORION: FafUes Femmes PEES: Night of a «nartar ■inn■ SDRROT: A streetcar named Desire TEL-AVIV: Love Is a maaf splendoured thing TAMAR: Kis vörös majom TCHALET: Rettenetes Iván f JÁRÓN: Imitation of UÉI ZAMIR: A vikingek 11950 xn 7 Gj Kelet I

Next