Uj Kelet, 1968. augusztus (49. évfolyam, 6090-6115. szám)
1968-08-01 / 6090. szám
P I R©lfeii®saE1ás L©s־AugeIes angol i honzuüáiusáu I Los Angeles, (Reuter). — Anglia konzulátusi épületét II súlyosan megrongálta egy I robbanás, amelyet a jelek I szerint kubai emigránsok ál- tal elhelyezett bomba oko- I zott, a konzulátus zárva I volt, senki sem tartózkodott ■ benne, de az anyagi kár je- j lentős. Ebben az évben több,mint egy tucat konzulátust külföldi utazási irodát ■ ,akartak felrobbantani kubai׳!emigránsok, akik ilyen forob mában tiltakoznak az ellen, ■2 (hogy ezek az országok ke-keskedelmi kapcsolatot tartatt,;ták fenn Kubával. Angol in- 1,3 éznfényt ezúttal először ért lítámadás. Kis Speletes gyógyszertárak BOTOS, Tel-Avivban IrJ* a Hálévl, Rch. Jehuda í ®י., tel. 615159, Grossu, Ifi 8״*S. 2י■■ tel: 623635. Trufa, * 217, tel. 223488. [4 | Haifán Ohermun 12., tel. 64854. . Napi félmillió utasra számítanak az Ifel-ami Központi autóbuszállomáson ״ Kereskedemi Megyed" jelleget akarnak kölcsönözni a területnek ״״ Utcai árusoknem lesznek A jelenlegi állomást városok közötti kt taxiközponttá alakítják át A Tel-Aviv-i Ben Jehuda utcában lévő El-Al székház felső emeletén lévő irodahelyiségben, széles íróasztalára kiterített térképen tekinti át Arje Pilz az ország legnagyobb városát. A térkép alsó részére mutatva mondja: „Itt, a város déli részében készül el három éven belül az új központi autóbuszállomás”. Arje Pilz bízik a vállalt feladat sikeres végrehajtásában. Új, modern központi központi autóbuszállomás Tel Avivnak! A kivitelezésben részt vesz az Egyed és a Szelel Boné is. Ezekben a napokban, miután aláírták a szerződést a várossal, megkezdődnek az első betonöntési munkálatok az új állomás területén. Tervezői és végrehajtói ״ fedett város”-nak nevezik az építendő állomást. Ez 40 dunári területet foglal el, ahonnan a régi lakók nagyrészét már kiköltöztették. A terület a Levinszki—Sálmá (Szalame) és Cemnádi-Dávid utcák között fekszik. Ram Kármi tervező mérnök a következőket mondja: — Egy modern város jövője nagyban a társas- és magángépjárművek forgalmának proporciójától függ. Tel-Aviv ma már nem képes befogadni a hatalmas magánautó-forgalmat. Hogy könnyítsünk ezen a nyomáson, a forgalom nagyrészét a társas járművekre kell áthelyezni. Ez csak akkor érhető el, ha az autóbuszok közlekedése kényelemesebb lesz. Az Egged is azon a véleményen van, hogy ha megjavítják a közlekedési lehetőségeket, úgy a társaság forgalma legalábbis megkétszereződik. Jichák Katz, aki az Eggedet képviseli az építkezési vállalatban, megjegyzi: „Mi az Egyedben felkészülünk erre a várható forgalom emelkedésére, amely közvetlen arányban áll majd azokkal a kényelmes feltételekkel, amelyeket az új autóbuszállomás biztosít az utasoknak.” Jelenleg naponta mintegy 300 ezer ember utazik keresztül a Tel-Aviv-i központi autóbuszállomáson. Az új állomáson napi 500 ezer ember forgalmára számítanak. Az utasokat 250 vonalon 10 ezer autóbusz szolgálja majd, melyeknek állomásait 120 peronon helyezik el. — Az építkezési problémák meglehetősen bonyolultak — magyarázza bármi. Megtaláltuk azt a megoldást, amely lehetővé teszi a nehézségek leküzdését az építkezés különböző fázisai során. „Tervünk az, hogy 4 munkáscsoporttal dolgozunk” — mondja Rámi Álkálás, a munkálatok kivitelező mérnöke. A munkások száma a végrehajtás legmagasabb fázisában 4000 lesz. ״ Olyan munkát végzünk, melyhez hasonlóra még nem került sor az országban. Rendelkezésünkre áll azonban a technikai felkészültség és végrehajtóképesség”. Miközben a Szolel-Bone felkészül az építkezési munkálatok megkezdésére, Arje Pilz és munkatársai befejezik az ügy kereskedelmi részét, azaz az új autóbuszállomáson lévő üzletek és szolgáltatási helyiségek eladását. Pilz erre alapozza az építkezésben való részvételét és főjövedelmét. ״ Az üzletek, illetve üzlethelyiségek olyan nívón állnak majd, amelyet még nem láttak az országban —■ mondja. Egységes építészeti formát állapítunk meg az üzletek számára és megakadályozzuk utcai árusok működését az állomás területén. Kioszkok nem lesznek. Az üzletek, az állomásépület első, harmadik és ötödik emeletén kapnak helyet.” Időközben teherautók tízezer köbméter számra szál(Folytatás a 7-ik oldalon) Jálk@v € 1BB*. 31 MOL direktorigamániak eI1aték©s ״ Évtizedek óta nem volt ilyen fontos a telepítési politika, mint napjainkban..." Befejezte húsz éves tervét a Keren Kájjemet, s hozzáláttak az új feladatok végrehajtásához — Hatvanezer dunám föld javítása ötvenöt millióba kerül__ Nyolcszázötven arab munkás is dolgozik a nemzeti intézmény keretében Tel-Aviv, (Az Új Kelet tudósítójától). Levélváltás történt Eskol miniszterelnök és Jákov Cur, a Keren Kájjemet elnöke között, abból az alkalomból, hogy a nemzeti intézmény befejezte húsz éves tervét, amelynek utolsó nyolc esztendejére vonatkozólag megállapodás volt érvényben az állammal, s ez meghatározta feladatait. Tegnap délben sajtóértekezleten ismertette Jákov Cár ezt a levélváltást. A miniszterelnök elismerését fejezi ki a KKL-nek s összefoglalja az eredményeit. Két évtized folyamán 388.000 dunám földet tett mezőgazdasági művelésre alkalmassá a nemzeti intézmény, nyolcvan millió fát ültetett az ország különböző vidékein 325.000 dunámon, továbbá az útépítés terén is szép eredményezket ért el. Ami a jövőt illeti , Jákov I Cur elmondotta, hogy már megkezdődött a huszonegyedik év feladatainak végrehajtása. — Évtizedek óta nem volt olyan nagy jelentősége nemzeti szempontból a telepítési politikának, mint napjainkban — ez határozza meg tevékenységünk irányát — mondotta a többi között. — Hatvanezer dunári földet kell művelésre alkalmassá tennünk egy-másfél esztendő alatt. A költségkeret: ötvenöt millió font. — Mennyi a KKL évi költségvetése ? — Huszonötmillió font. Ezúttal azonban különleges erőfeszítésekre van szükség. Elő kell teremtenünk a pénzt, akár a föld alól is ... — Hogy megy a KKL külföldi gyűjtőakciója? — Szép sikerrel. A tendencia emelkedő jelegű. — Változtak-e az utóbbi években a földjavító módszerek? — A lényeg a gépesítés. Elmondhatom, hogy a KKL a legmodernebb gépekkel rendelkezik. Vannak olyan munkálatok, amelyeknek elvégzéséhez 10 évvel ezelőtt két hónapra volt szükség, ma két hét kell hozzá csupán. — Igaz-e, hogy arab munkásokat is foglalkoztat a KKL? — Igen, jelenleg 850 arab munkás végez földjavító tevékenységet intézményünk keretében. A hatóságok kérésére alkalmaztuk őket, ugyanis az arab lakosság körében bizonyos fokú munkanélküliség mutatkozott. — Van-e jelentősége annak, hogy az izraeli gyerekek folyamatosan gyűjtenek a KKL javára? — A jelentősége óriási. Anyagi szempontból sem lebecsülendő, hiszen évente négyszázezer fontot gyűjtenek nekünk. A lényeg azonban nevelési szempontból értékelendő. Megismerik intézményünk múltját, jelenét és erőjét, ami a modern zsidó történelem egyik szép fejezetét jelenti. — Igaz-e, hogy Arthur Goldberg rokonszenvét fejezte ki a közelmúltban a KKL- nek? — Rokonszenvét? Engedje meg, hogy erre részletesen feleljek. Mikor pár nappal ezelőtt itt járt Goldberg, sokat beszélgettem vele. Elmondotta, hogy munkaügyi miniszter korában meghívták a KKL new-yorki nagygyűlésére, ő volt a díszvendég. Az elnök szép beszédet kerekített, színes képet adott a szervezet múltjáról, jelentőségéről. — Tíz percig tűrtem a dolgot — meséli Goldberg — aztán nem bírtam tovább. Közbeszóltam: — Elnök úr, miattam ne fáradozzon. Én már 21 éves koromban a chicagoi KKL szervezet elnöke voltam ... (de nem) -HIFIM HOLNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL: BARZILAY ISTVÁN: !; Új főtitkár a Munkapárt élén ARAI GIDEON: \ ;! Párbeszéd tankok árnyékában FARAGÓ MIKLÓS: ;; A légikalózkodás ;; megakadályozható! (! GARAJ GYÖRGY: ׳! Angol-zsidó problémák ! 1' (Londoni levél) / SALAMON MIHÁLY: י ; A zsidóság, ahogy a vallásos ember éli / Dv.. .| SURÁNYI IMRE: ' 1 ׳ ![ Németországi mozaik ]| SZÉKELY ISTVÁN: Londoni és párizsi kirándulás ! / Dr. JOLESZ KÁROLY: || !! Mese Sárét לד Sao Pauloban || | GERVAI SÁNDOR: '1 ! Mordecbáj Levanon az Izráel |! ! Múzeumban |! ! Továbbá riportok, cikkek, sok és érdekes olvasnivaló az 1ן ! !!íme, holnapi - pénteki - ssánsáfesine !. Az újságokból Hiányos üzemvezetés Luddon ESffiaaVESEKJ (HAAREC, független polgári napilap)'״ I 1L%| ] A luddi légikikötő július hónapban csúcsforgalmat ért el, amennyiben 130 ezer utas érintette. Egyetlen nap alatt 32 gép szállt le és 36 szállt fel, amelyek hétezer utast hoztak és vittek. A forgalomnak ez a tempója, amelyre előzőleg nem számítottak, arra kényszeríti a repülőtér igazgatóságát, hogy intézkedéseket tegyen évi egymillió utas befogadására. Időközben a légikikötő állja az utasok rohamát és ezért elismerés jár az alkalmazottaknak. Hosszú időre azonban ez a helyzet nem tartható fenn. A közlekedésügyi minisztérium, amelynek hatáskörébe tartozik a polgári repülőtér, igyekszik különböző foltozással megoldani a problémákat. Elvetették azt a javaslatot, hogy alternatív repülőteret létesítsenek — tekintetbe véve a forgalom emelkedését. A közlekedésügyi minisztérium következetesen kitart amellett, hogy a luddi repülőtér képes a nagy forgalom ellátására, még a nyolcvanas években is, amikor megérkeznek az első 500 személyes utasszállító óriásgépek. Eddig még nem történt semmiféle gyakorlati intézkedés a repülőtér épület környéke kibővítésére, amely még a mandátumi időkből, a harmincas évekből maradt meg. Valamely ismeretlén oknál fogva, a közlekedésügyi miniszter és hivatalának vezetősége, nem tartotta szükségesnek, hogy ״ zárt testületté” nyilvánítsa a luddi repülőteret, mint ahogyan ezt megtette a kikötő hatóság, vagy a vasútigazgatóság esetében. A luddi repülőtér egy hónap óta igazgató nélkül működik. A rendőrség és a vámhatóság emberei dicséretére legyen mondva, nagy mértékben elősegítették az utasforgalom zavartalan lebonyolítását és elhárítottak különböző kényelmetlenségeket. Tekintettel azonban azokra a nehéz körülményekre, amelyek jelenleg a repülőtéren uralkodnak, minden nap azzal fenyeget, hogy valamely súlyos fennakadás történik és ha így lesz, úgy a felelősség a közlekedésügyi miniszterre hárul, aki, a jelek szerint, nem képes megbirttkózni a polgári repülés növekvő igényeivel és beéri ideiglenes megoldásokkal, amelyek a múltban sem állták ki a próbát. A tanítóknak együttműködést kell tanúsítani a közoktatásügyi reform érdekében (DAVAR, — a Hisztadrut lapja). — J . ן A közoktatásügyi reformról szóló tör-5vényt szokatlan szótöbbséggel fogadta el a Kneszet: hatvankilencen szavaztak mellette, hárman ellene és tizennyolcan tartózkodtak. Jelentős győzelem volt ez a reform hívei részére. Természetes, hogy a Kneszethatározat végrehajtása kötelező akkor is, ha kisebb szótöbbséggel kerül elfogadásra és az kötelezi az összes érdekelt feleket — a közoktatásügyi minisztériumot, a tanítószervezetet, a szülőket és azokat is, akik ellenzik, mint ahogyan ilyen kötelező törvénnyel bír minden Kneszet-határozat. Érthető bizonyos ellenkezés a reformmal szemben, azonban nem mondhatjuk, hogy a határozatot elhamarkodottan hozták meg. A tárgyalások alaposak és hosszadalmasak voltak és a ,,Práver-bizottság”-tól kezdve a parlamentáris bizottságon keresztül a kormányig, illetve a Kneszetig, számos fórum napirendjén szerepelt. A tanító szervezetnek megadtak minden lehetőséget arra, hogy ismertesse tiltakozásának indokait és ha nem sikerült meggyőzni felfogásáról a többi felet, úgy el kell fogadnia a határozatot. Ez más szóval azt jelenti, hogy együtt kell működniük a közoktatásügyi minisztériummal a reform végrehajtása érdekében. Ez nemcsak formális kötelesség, amely demokratikus rendszerből ered, hanem erkölcsi kötelesség is magát az ügyet illetően. Homályos célzás a repülőgép szabadonbocsátása helyett (HAJÓM, a Gádhál lapja). A távirat, a WSl amelyet a közlekedésügyi miniszter U &W kapott a polgári légiforgalmi szervezet képviselőitől és amely az algériai kormány nevében célzást tesz arra, hogy szabadonbocsátják a repülőgépet és embereit ״ a vizsgálat befejeztével”. A tény, hogy Algéria államelnöke e sorok írásáig nem találta szükségesnek, hogy válaszoljon arra a két jegyzékre, melyet U-Tant UNO-főtitkár intézett hozzá a gép szabadonbocsátásával kapcsolatban, mutatja, hogy még nem érlelődött meg benne a határozat, hogy eleget tegyen a kérésnek. Ezen túlmenően nemcsak a terrorszervezetek, hanem bizonyos arab kormányok is arra ösztönzik Algériát, hogy ne adja vissza a gépet és utasait. Mindezek tekintetbe vételével, Izrael semmiképpen sem teheti lehetővé az ügy további elodázását, nem engedheti meg, hogy a kalózkodás bűntényének ügye kizárólag diplomáciai síkra terelődjön. Algéria kormányának, — amely fogva tartja az elrabolt gépet és utasait —, kell viselnie a teljes felelősséget a bűncselekményért. A Jarring-jelentés és az elrabolt gép (AL HAMISMAR, — a Mápám lapja)', n nwftn'• Miközben az El-A! elrabolt gépét még * * • ■־ fogva tartják az algériaiak és ez a tény ráveti árnyékát az egész körzetre, amely enélkül is súlyos válsággal küzd, közzétették dr. Gunnar Jarring U-Tant UNO-főtitkárnak benyújtott jelentését. A gyakorlatban ez csupán naplószerű beszámoló, amely ismerteti a felek képviselőivel lefolytatott tárgyalások időpontjait. Ezzel egyidejűleg optimisztikus hanggal végződik, amennyiben dr. Gunnar Jarring bejelentette, hogy szándékában van folytatni küldetését és további kapcsolatokat fenntartani az érintettekkel azzal a céllal, hogy közelebb hozzák a békés megoldást körzetünkben. A tárgyalások során Joszéf Tekoá, Izrael UNO-megbízottja bejelentette, hogy az El-Al gépének fogvatartása nemcsak, hogy nem egyeztethető össze dr. Jarring küldetésének céljával, de annak bukását okozhatja. ^1 )1 ״r--—■••ף 1968 VIH. J IT•־ ־־'