Uj Kelet, 1971. május (52. évfolyam, 6929-6953. szám)

1971-05-02 / 6929. szám

Drámai közelharc Párizs repülőterén Kínai diplomaták el akarták hurcolni saját nagykövetségük egyik tagját A francia rendőrök hétórás közelharc után meg­akadályozták az elkábított diplomata elrablá­­sát . Egy kínai nagykövetségi tanácsos kétszer megharapta a rendőrtisztet Az utóbbi időben aránylag jó, sőt szívélyes volt a viszony Kína és Franciaország között. Tulajdonképpen Peking egyetlen nagy­­hatalommal sem tartott fenn olyan szívélyes kapcsolatot, mint Fran­ciaországgal. Ennek azonban most egycsapásra vége lett, miután szerdán az Orly-repülőtéren heves közelharc folyt le francia rend­­őrök és kínai diplomaták között, akik erőszakkal el akarták hur­­colni egyik társukat. A kínai nagykövetség másnap, csütörtökön éleshangú tiltakozást jelentett be a Quai d’Orsay-nél, a francia külügyminisztériumnál Csang Li-dzsong nevű társuk „erőszakos letartóztatása” miatt. Azt követelték, hogy a francia hatóságok azonnal engedjék sza­­badon. Az ügy nagy hullámokat vert fel francia hivatalos körökben. A franciák arra az álláspontra helyezkednek, hogy magának a diplomatának kell majd elhatá­­roznia, vissza akar-e térni a Vö­­rös Kínába, vagy pedig politi­­kai menedéket akar kérni Fran­­ciaországtól. A szóbanforgó Csángót egyelőre az egyik pári­­zsi kórházban ápolják, ahol egyenruhás és titkosrendőrök nagy különítménye őrzi. Az incidens szerdán délután történt, amikor egy, hét kínai­­ból álló csoport fel akart szállni a Sanghajba induló gépre. A repülőtéri biztonsági közegek­­nek feltűnt, hogy a kínaiak egy átért embert támogatnak, akit a jelek szerint elkábítottak. Csak később derült ki, hogy a fran­­cia hatóságok már előzetesen tudtak a készülő emberrablás­­ról, miután maga Csang, a pá­­rizsi kínai nagykövetség mező­­gazdasági attaséja előzetesen ér­­tesítette őket és közölte, hogy politikai menedékjogot akar kérni. Szerdán reggel az egész párizsi rendőrség és különösképpen an­­nak repülőtéri kirendeltsége már készenlétben állt, hogy meg­­akadályozza Csang elhurcolását. Csak később látták, hogy nem voltak eléggé készenlétben, mert a kínaiak még az incidens után is újabb kísérleteket tettek, hogy elrabolják társukat, aki már izraeli vásár Cipruson Nicosiában, Ciprus fővárosá­­ban, csütörtökön este ünnepélyes keretek között, többezer látogató jelenlétében nyílt meg a második izraeli kereskedelmi vásár, amely­nek középpontjában ezúttal az izraeli ipar termékei állnak. A vásárt Ciprus ipar- és kereske­­delemügyi minisztere, Andreas Loszidesz nyitotta meg, a rendőrség épületében volt. Per­­ceken belül újabb kínaiak ér­­keztek a helyszínre és a rendőr­­ségnek megerősítést kellett kér­­nie. Végül már száz rendőr állt 30 kínai „diplomatával” szem­­ben és még mindig nem volt vi­­lágos, hogy ki lesz a győztes. Közben többszáz utas, kisérő és repülőtéri alkalmazott szem­­lélte az épületes jelenetet. A kí­­naiak hét teljes órán át próbál­­tak behatolni a rendőrség épüle­­tébe. Egy adott pillanatban az egyik kínai áttörte a rendőrségi kordont, karata- és judo-fogáso­­kat alkalmazott, miközben ékte­­lenül szitkozódott francia nyel­­ven. A rendőrség csak nagy erőfeszítések árán tudta megaka­dályozni, hogy a díjbirkózó-ter­­metű kínai egymagában kiszaba­­dítsa az őrizetben lévő, átért diplomatát. Utána ismét felújult a tömegverekedés, amelynek so­­rán egy magasrangú kínai dip­­lomata igen erősen megharapta egy rendőrtiszt karját és fülét. Hét órán át tartották a kínai ״ diplomaták” ostrom alatt az Orly-repülőtér rendőrségének épületét. Közben ütemesen kiál­­toztak, hogy ״ Maoé az igaz­­ság” és hogy ״ Le a fasiszta rendőrséggel”. Végül a rendőr­­ségnek sikerült jól őrzött, pán­­célos kocsiban átszállítani Csang Si-dzsongot a kórházba, miköz­­ben a kínaiak újabb kudarcba fűlt kísérletet tettek kollégájuk elrablására. Feltételezik, hogy a szerdai súlyos incidens a közeljövőben erősen beárnyékolja Peking és Párizs eddig kifogástalan kap­­csolatait. Nekünk csak kRk£SzT6y0z használhat a látogatás Mit várhatunk Rogers ameri­kai külügyminiszter látogatásától? Véleményem szerint nekünk csak hasznunk lehet belőle. Nem azért jön a külügyminiszter, hogy állá­­saink feladására kényszerítsen bennünket, ő is tudja, mint min­­denki, hogy Izraelt nem lehet kényszeríteni. Amerika egészséges kompro­­misszumot akar, s Rogers ennek a feltételeiről akar a helyszínen jár Kötelező higiéniai minimum Mint más országokban, nálunk is törvényes úton kellene rendez­­ni a higiéniai minimum kérdését. Mit értek ez alatt? Törvényileg kellene kötelezni az élelmiszerrel foglalkozó keres­­kedőket, hogy viseljenek fehér kö­­tényt. A gyümölcsféléket és a zöldséget le kellene takarni nylon­nal. Ilyen és hasonló intézkedé­­sekre van szükség. Somod­ Márk, Éjlát, 717/3. Az autóbusz-tarifáról Néhány nappal ezelőtt az Új Kelet egyik olvasója arról írt eze­­ken a hasábokon, hogy a látszat ellenére nem igazságos az Egyed és a Dán viteldíjemelési követe­­lése. A levélben foglaltakat egy to­­vábbi érvvel szeretném megerő­­síteni. Az autóbuszt a kispénzű rétegek veszik igénybe. Ha most sor kerül 20—30 százalékos vitel­­díjemelésre, ez nagyon érzékenyen érinti ezeket a rétegeket. Nem is beszélve az Egyed által követelt 45 százalékos emelésről. Drexler Imre, Cholon: Köszönet az Új Kelet szerkesztőségének — Romániából Köszönöm önöknek, hogy leve­­lem közlésével segítettek nekem az Izráelben élő rokonaim felku­­tatásában. Egyszerre két levelet is kaptam rokonoktól. Kimondhatat­­lan jó érzés ez nekem, mert a lá­­ger-korszakban minden közeli hoz­zátartozóm elpusztult és csak né­­hány rokonom maradt meg, azok most Izraelben élnek. Köszönöm a segítségüket!­­ Nathan Ileana, Cluj, Bl. Lenin 37.1971. V. 2 gyalui. Ha látni fogja, hogy Izrá­­el nem hajlandó alapvető érdekei­­vel ellentétes kompromisszumra, ez talán meggyőzi majd. Ezért várok sokat a látogatás­­tól. Gere Jiszráél, Tel-Aviv, Jád Elijáhu. WALTER ULBRICHT KÖZELI LEMONDÁSÁT JÓSOLJÁK A júniusi pártkongresszuson helyettese, Erich Hunker veszi át helyét London (UPI, IFP). — Walter Ulbricht kelet-német kommunista vezér a nyár folyamán valószí­­nűleg visszavonul, gyenge egész­­ségi állapota és titkos szovjet presszió miatt,­­ mondják az angol fővárosból érkező hírek. A 77 éves Ulbricht az egyetlen a Sztálin korában is tevékeny kommunista vezetők közül, aki még uralmon van. Lehetséges, hogy a júniusi pártkongresszuson az államtanács elnökévé nevezik ki, helyébe pedig jelenlegi he­­lyettese Erich Hunker kerül, — Hunker is az ortodox kommu­­nista vonalat követi, de fiatalabb és talán rugalmasabb is mint Ulbricht. Londonba érkező diplomáciai jelentések szerint Ulbricht egy ideje betegeskedik és meglátszott rajta a szovjet kommunista párt 24. kongresszusán is, ahol a kelet-német pártot képviselte. Ez alkalommal megbeszélést folyta­­tott Brezsnyevvel, de jelen volt Hunker is, ami megerősíti azt a feltevést, hogy őt szemelték ki utódjául. Ezek a források azt is állítják, hogy Walter Ulbricht­­nak a Nyugat-Németországgal szembeni és a berlini kérdésben elfoglalt makacs álláspontja za­­varja a Kreml vezetőit és ez is oka a várható lemondásának. Meghalt Urbach professzor A petách-tikvai Beilinson-kór­házban szerdán 58 éves korában meghalt Szimcha Bunem Urbach rabbi-professzor, aki a Bár K­án vallásos egyetemen zsidó filozó­­fiát tanított. A varsói születésű Urbach professzor a Mir­jesivá­­ban tanult és miután elnyerte a rabbi-oklevelet, Franciaországba utazott, ahol elvégezte a bor­­deauxi egyetem filozófiai fakul­­tását. A háború idején a Szov­­jetunión, Japánon és Dél-Afri­­kán át érkezett Izraelbe, ahol a jeruzsálemi Héber Egyetemen folytatta tanulmányait, majd Ti­­von főrabbija volt. A Biná-család tragédiája Kettős tragédia játszódott le az ünnep előestéjén Haifán, a­­hol 79 éves korában elhunyt Rá­­chel Biná, az egykori haifai me­­gyefőnök özvegye. Férje, az egyiptomi származású Báruch Biná a mandátumi uralom járás­­főnöke, a Chádásot Háárec című lap (a mai Háárec elődje) ala­­pítója 1947-ben halt meg. A csa­­ládanya halálának hírére fia, a 48 éves Ávsálom Biná szívroha­­mot kapott és néhány órával később ő is meghalt. Fivére, Dror Biná néhány év előtt Svájc­­ban hegymászás közben lezu­­hant és életét vesztette. Ráchel Binát és Ávsálomot pénteken együtt temették el. A ״ Csak a Hold” nyerte a Dalfesztivált Mintegy 2700 szavazattal többet kapott a má­­sodik helyezettnél . Simrit Or és Dáni Ámihud közös munkájának gyümölcse a díjnyertes dal Simrit Or és Dáni Ámihud ״ Csak a Hold” című, fülbemászó melódiájú dala nyerte a Füg­­getlenségi Nap eseményei kereté­­ben rendezett Izraeli Dalfeszti­­vált. A dal sikerét erősen növel­­te az, hogy a népszerű Ilánit éne­­kesnő adta elő, s a zenei feldol­­gozás komoly munkáját a nem kevésbé ismert, budapesti szárma­zású Weisz Alex végezte. Zsúfolásig megtelt a Binjáné Háumá nagyterme, amelynek íz­­lésesen dekorált színpadán 12 dal hangzott el ismert énekesek elő■ adásában, összesen 700 dal­pályá­­zatot nyújtottak be a rendezőség feladatát ellátó Rádióhatósághoz és így hosszú és nehéz munkája volt a Jed­ezkél Braun vezetése alatt álló zsűrinek, amíg a 12 leg­jobbnak talált dalművet kiros­­tálta. Az idén újítást vezettek be a nyertes dalművek pontozásában. A múltban ugyanis ״ listás rend­­szer” szerint jelölték ki a győzte­­seket, vagyis a közönség csak az első helyre ajánlott dalmű nevét dobta az urnába és a szavazatok szám szerint állapították meg az első három helyezettet. Az idén háromszoros szavazás volt: kü­­lön-külön választották meg az el­­ső, a második és a harmadik he­­lyezésű dalt. A hagyományoknak megfele­­lően az idén sem csak a Binjámé Haumá közönségére bízták a szavazást, hanem az ország min­den részében lévő hallgatóság is részt vett abban. Az idén az észak gálibi Ájelet Hásáb­ár kibuc, a Jeruzsálem-környéki Ec­on-kör­­zet lakosai, Méir Sféja ifjúsági falu, Kfár Vitkin és Chérut Sáron-völgyi szövetkezeti falvak lakói ,valamint az ásdodi klita­­központban élő új élék körében is szavazást rendeztek A nyertes dal szövegírója, Simrit Or, az ismert költő, Já­­kov Orland lánya, míg a zene­­szerző Dáni Ámihud 22 éves fuvolás, aki a közelmúltban sze­­relt le az egyik katonai színját­­szó együttes kötelékéből. A nyer­tes dal 5967 szavazatot kapott. Második lett mindössze 3269 szavazattal az 1-es sorszámmal ellátott ״ Urnátok háor báéná­­jim” (Édes a szeme ragyogása...) című dal, amelynek szövegét Ráchel Sapira írta, zenéjét pedig a jugoszláviai származású Muni Amarik­o szerezte, aki már har­­madízben nyeri a dalfesztivál második díját. A 3. helyre a kö­­zönség 3080 szavazatával a 3-as sorszámú „Lo nédá hálájlá” (Nem tudjuk meg ma éjszaka...) című dal, amelynek szövegírója Jorám Táhár-Lév, zeneszerzője pedig Ávner Kenner 19 éves ka­­tona. Az előadó művészeket a rá­­dió szimfonikus zenekara kísérte, amelyet Roth László vezényelt. Teddy Kollek nyújtotta át a dí­­jakat a nyerteseknek. A főváros polgármestere rövid, spontán kö­­szöntő beszédében azt ajánlotta a rendezőségnek, hogy jövőre írasson egy dalt a békéről, majd nyomban hozzáfűzte: Az 1967. évi függetlenségi napi da­­losversenyre íratták Nomi Se­­merrel az ״ Arany Jeruzsálemet”, s íme néhány héttel később az Arany Jeruzsálem egyesült. Ta- lán a dalosverseny ״ békedala” nyomán, néhány héten belül megszületik az áhított béke — mondotta Kollek.­­ A hadsereg rádiója által ren­­dezett régi dalok fesztiválját Jehorám Gáon ״ Dunja, Dunja” című dala nyerte. Azt a nép­­szerű dalműsort, amelynek neve ״ Micád Hámárgánit” a hadsereg rádiója sugározza minden héten és annak keretében egykor nép­­szerű héber dalokat elevenítenek fel. A dal szövegét egyébként Tálmá Áljágon írta, aki a Mááriv népszerű női rovatveze­­tője, Ofrá Áljágon lánya. f. á. bá képviselőink vannak mindenütt. Folytasson beszélgetést barátságos igazgatóink egyikével, előnye származik belőle. Ne felejtse el: titkos szolgáltatást biztosítunk önnek és természetesen — teljesen díjmentes tanácsadást. IGEN... ... 100%-os szolgálatra és célszerűségre tö­­rekszünk. Az ügyfelek milliói élvezik pénz­­ügyek intézésében szerzett tapasztalatainkat. Több, mint 5000 fiókkal rendelkezünk világ­­szerte, ebből­­ közel 50 Izraelben van, tovább Egyébként, ha 100% kamatot óhajt ezt is el tudjuk rendezni, csak több időt vesz igénybe. Több, mint 5000 fiók 50 országban HEZ CSATLAKOZZON A NEMZETKÖZI BARCLAYS Ünnepi alijja Éppen idejében érkezett az ün­­nepre a Szovjetunióból jött olék nagy csoportja, amely szerdán reggel szállt ki a luddi repülőté­­ren és néhány órán belül elérke­­zett kijelölt ideiglenes lakhelyére. Ugyancsak érkeztek olék Észak- és Dél-Amerikából, valamint ázsiai államokból. Az elmúlt hónapokban érkezett dlők nagy csoportjait az ünnepen kirándulásokra vitték kibucokba, valamint azokra a helyekre, ahol a függetlenségi háború harcai ját­­szódtak le. ÚJ KELET ! Egyes péntek reggeli lapok továbbra is a „részleges elren­­dezés” lehetőségeinek, illetve ennek kapcsán William Rogers külügyminiszter küszöbön álló látogatásának szentelik vezér­­cikkeiket. Más lapok időszerű belpolitikai témákkal foglal­­koznak. I. ד־אד (HÁÁREC, független polgári napilap).­­ Az amerikai diplomaták megegyeznek abban, hogy Nixon elnök ígérete, amely szerint egyetlen iz­­raeli katonának sem kell visszavonulnia a tűzszüneti vonalról, míg nem lesz béke — arra a vonalra vonatkozik majd, amelyre az izraeli erők visszavonulnak a részleges elrendezés keretében, ha ugyan lesz belőle valami. Amerika elfogadja azt az izraeli állás­­pontot is, hogy egyiptomi, vagy szovjet katonai erő nem lépheti át a Szuezi-csatornát , de vannak különböző pontok, amelyek­­ben Washington álláspontja lényegébe külöbözik a miénktől. Vo­­natkozik ez különösképpen arra az izraeli állásfoglalásra, hogy külön kell választani a részleges elrendezést a B.T. ismert hatá­­rozatában körülírt végleges elrendezéstől, amely még nem bukkant fel a láthatáron. Ha Amerika valóban elkötelezte magát Egyiptom felé, hogy rá­­veszi Izraelt a visszavonulásra a régi határokhoz (legfeljebb jelen­­téktelen módosításokkal), úgy kétségkívül zsákutcába fognak jutni a közöttünk és Washington között folyó tárgyalások. Ha azonban Amerika nem tett ilyen elkötelező ígéretet, akkor nem értjük, miért ellenzi Izrael követelését, hogy Egyiptom járuljon hozzá a hadi­­állapot megszüntetéséhez. n. (ÁL HÁMISMÁR, a Mápám­ lapja). — Nem *MVUfSn־ ״*sekély mértékben a tűzszünetnek köszönhetjük,­­ hogy békében, nyugalomban, szinte idillikus légkörben múlt el a Függetlenségi Nap. Nem felejthettük el azon­­ban ebben a légkörben sem, hogy a csend csupán viszonylagos, sőt talán csak ideiglenes. A tűzszünet kilenc hónapja alatt a kö­­zönség hozzászokott a nyugalomhoz, az ideges feszültség hiányá­­hoz, de mindenki számára világos, hogy rövidesen elérkezünk ahhoz az útkereszteződéshez, ahonnan vagy a részleges elrendezés, vagy a harcok kiújulása felé vezet az út. A közeli napokban valószínű­­leg kiderül, milyen kilátások vannak legalább a részleges megegye­­zésre. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír William Rogers amerikai külügyminiszter küszöbön álló látogatása, amelynek ki­­menetele elsősorban magától Rogerstől függ. Most, amikor visszatérünk a szürke hétköznapokhoz, kötelessé­­günk mindent megtenni annak érdekében, hogy az elkövetkező Függetlenségi Napok a közöttünk és szomszédaink közötti kölcsö­­nös megértés jegyében teljenek el. Az ünnep után (HACOFE, a Vallásos Nemzeti Párt lapja). — Izráel népe a megszokott módon ünnepelte a Függetlenségi Napot és most visszatér a szürke hétköznapokhoz. A küszöbön álló hét leglényegesebb eseménye kétségkívül Rogers külügyminiszter látogatása lesz. Nem érdekte­­len, hogy U Tant „döntő fejleményeket” vár az elkövetkező hetek­­ben már fel is kérte Jarringot, térjen vissza New Yorkba. Úgy hisszük azonban, hogy nincs alapja U Tant optimizmusának. Sokkal indokoltabb William Rogers óvatossága, mert hiszen mindenki előtt világos, hogy még igen nagy az eltérés Izrael és Egyiptom elvi álláspontjai között. Kairóban, a jelek szerint, sokkal optimisztikusabban tekintenek Rogers látogatása elé, mint nálunk. Izrael csak abban az esetben hajlandó az amerikai békekezdemé­­nyezés szellemében eljárni, ha az Egyesült Államok fokozott megs­értést tanúsít Izrael álláspontja iránt. A tengerparti bemutató (OMER, pontozott héber napilapp). — Igen דמא nagyszámú izraeli lakos fordította tekintetét tegnap az égnek, hogy megszemlélje a harci­­repülőgépek Tel Aviv és más városok felett elvonuló rajait. Felesleges hangsúlyozni, hogy ezek a repülőgépek nemcsak szépek, de igen nagyfontosságúak is a tegnap ünnepelt függetlenség meg­­őrzése szempontjából. A repülőgépekből leugró ejtőernyősök is be­­bizonyították, hogy a kiképzés igen magas fokon áll az izraeli had­­seregben. A tel-avivi tengerparti bemutató legjelképesebb része kétségkívül a helikopter-gyakorlat volt, amelynek keretében kimentették a ten­­gerből az ejtőernyősöket. Sokan még jól emlékeznek, hogyan húz­­ták ki az olékat a tengerből a „háápálá” idején. Most már nincs szükség illegális alijjára, az ország kapui tárva-nyitva állnak min­­den hazavágyó zsidó előtt és az állam maximális erőfeszítéseket tesz, hogy minél nagyobb számú zsidót hozzon az országba. Emlé­­keznünk kell azonban, hogy a zsidó népnek akkor tett erőfeszí­­tései révén értük el függetlenségünket, amelynek most ünnepeltük 23-ik évfordulóját.

Next