Új Magyar Muzeum 4/1 (1854)
Irodalom és nyelv - Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk
112 GYULAI PÁL, apróbb részletekig olvasnunk kell, még azt is : hol történt, melyik napon? s ha megházasodik, untalan feleségével kinéz, hogy óhajtanunk kell nőtlenségét, s ha mindezt valaki unalmasnak találja s kételkedni kezd a lángelme istenségében, minő önvallomásokat s az öndicsőités minő polemikus verseit kell hallanunk! E hiú öntetszelgés, ez ízetlen kacérkodás, és prózai felfogás majdnem kiállhatlanná kezd válni, s mindinkább viszi be lyránkat a torzítottba. Ezelőtt az ideál tan a levegőbe emelte költőinket, most az egyénié a próza mocsáréba fojtja. S mindez nem elég. Azon gyöngék és esetlegességekből, mik nélkül Petőfi,épen oly nagy költő lett volna, a költők és közönség egy része valami különös eszményt alkot. Csak vad kalandor fickókép tudják már képzelni az eredeti magyar költőt, ki kívül esik a nemesebb társasélet körén , és csak bizarr vagy primitív dolgok iránt van érzéke. Vagy ha ennyire nem mennek, egyedül a Petőfi utánzását tartják költészetnek, s minő ellenmondás lépen akkor, midőn az egyéniség jogát kívánják tiszteltetni, s az eredetiségnek gyújtanak töményt. De ez mindig így volt. A lángelme hatása nagy s bizonyos ideig csaknem kizáró. Még árnyoldalait is, mik kora és életviszonyaiból folytak, varázs övedzi, az epigonok pedig, kik soha egy költői stílt sem tudtak tökélyesíteni, először is ezeket tanulják el, hogy végletekre víve, mielőbb elhasználják. De Petőfinek nem csak költészete lelkövetőkre. A maga idejében Byron öltözetét, modorát sem utánozták többen. Nem volna nagy kár, ha Petőfi életéből még azt is ki nem betűznék : a költőnek nincs szüksége tanulmányra, s ez új tán nem találna igen buzgó hívőkre még irodalmi közlönyeink közt is. Bizonyos szánalommal nézik le, ki tanulmányt emleget, s ha valamely fiatal költő ily hírbe jő , már többé nem lángelme, nem tehetség, nem költő. Nagy bűnt követett el, melyért halhatlanságával kell lakolnia. Erre ítélik a halhatlanok, kik még élni sem kezdtek. S mi az a tanulmány? Várjon értik-e, kik emlegetik, s Petőfire mernek hivatkozni ? Bizonyosan nem azon pár kézikönyv, melyet egynémely tanár írt, bölcsen tanítván mit maga sem tud vala; sem lapjaink stészi phraseologiája, mely az értelmet megzavarni s az ízlést kioltani igyekszik. A költői tanulmány : az élet, önmaga a költő s a világirodalom nagy szellemei. Nem volt nagy költő, ki e három iskolából ne került volna ki, s Petőfi is, mikép