Új Magyar Szó, 2005. október (1. évfolyam, 1-21. szám)
2005-10-06 / 4. szám
61 Új Magyar Szó , 2005. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Jonathan Scheele avatja fel az ipari parkot Szatmárnémetiben az építő, egy török cég, hanyagságából több hónapot csúszott a térség első ipari parkjának kivitelezése, de e pillanatban már valóban az utolsó simításoknál tartanak, miközben az első beruházók is betelepültek. A világszerte ismert Casco már olyannyira, hogy e napokban megindíthatja a termelést. A több millió eurós uniós támogatással kialakított, s várhatóan legalább 2000-3000 munkahelyet biztosító létesítmény kezdeményezője Ilyés Gyula polgármester volt. Azt is bejelentették, hogy az avató ünnepséget október 17-én tartják, erre az alkalomra a városba érkezik Jonathan Scheele, az EU romániai főbiztosa, akit Anca Boagiu integrációs miniszter is elkísér. Tizennyolc milliárd euró tartalékban Szeptember végén a román jegybank tartalékai megközelítették a 18 milliárd eurót (17,98). Ebből 1,33 milliárd eurót tett ki a Román Nemzeti Bank 105 tonnányi aranykészletének értéke. A valutatartalék szeptemberben 215 millió euróval gyarapodott és már 16,65 milliárd euróra rúg. Szeptemberben a központi pénzintézetbe a valutafelvásárlásokból, a kereskedelmi bankok tartalékrátáinak kiigazításából és egyéb forrásokból beáramló összeg 949 millió eurót tett ki, míg a főleg adósságtörlesztésre kiáramló valuta értéke 734 millió euró volt. Jövő évtől újra szorul az adóprés Kiegyensúlyozottabb költségvetést ígér Sebastian Vladescu pénzügyminiszter Az államháztartás hiányának jövő évi megtervezésekor a bruttó hazai termék 0,5 százalékát célozták meg jelentette be keddi sajtóértekezletén Sebastian Vladescu pénzügyminiszter. A jövő évet azonban főleg az adóemelések fogják jellemezni. A bruttó hazai termék kevesebb mint harminc százalékát kitevő költségvetést ígér 2006- ra a bukaresti pénzügyi tárca vezetője. Sebastian Vladescu szerint az idei várhatóan egy százalék körüli szintről jövőre 0,5 százalékra tudják leszorítani az államháztartási deficitet, amire főleg azért van szükség, mert az ország folyó fizetési mérlegének hiánya, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megbomlása miatt, továbbra is magas szinten mozog. A pénzügyminiszter ugyanakkor elégedett a költségvetés hiányának idei alakulásával, amely szerinte a terveknek megfelelően alakul. Míg 2005 az adóenyhítések éve volt, a jövő évtől újra szorulni kezd az adóprés. Bár a pénzügyminisztérium meghátrált néhány kérdésben, például jövőre is megmarad az IT- szektorban tevékenykedő programozók adókedvezménye, januártól a tőzsdei nyereségre és a banki kamathozamra kivetett adó is 1 százalékról 16 százalékra nő. A kidolgozás alatt álló rendszer szerint azonban csak az inflációs rátánál nagyobb banki kamatokat adóztatják majd meg, ígéri a miniszter. Új adófajtát is bevezetnek, amelyekkel a folyamatosan veszteséggel működő cégek, illetve a tevékenységüket beszüntető vállalatok eszközállományára vetnek ki 0,5 százalékos büntetőadót. A pénzügyminiszter szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy országos szinten 150 ezer vállalkozás már évek óta ne fizessen nyereségadót, arra utalva, hogy eszközök vásárlásával tüntetik el a keletkező profitot. A 2006. évtől tovább emelkedik a szeszesitalok és a dohánytermékek jövedéki adója. Jövőre újraszámítják a cigaretta jövedéki adóját, negyedévente meghatározott minimális érték alapján, amely a legjobb eladási mutatókkal rendelkező árkategóriába tartozó cigarettafajták jövedéki adójának 90 százaléka lesz, derül ki az adótörvénykönyv módosítását célzó rendelettervezetből is. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy januártól a jövedéki adó megemelése, valamint újabb kiegészítő adók bevezetése miatt egy csomag cigaretta átlagosan két euróba (hét lejbe) kerülhet, természetesen, ha sikerül a hatóságoknak megfékezniük a csempészáruk beáramlását, amiben még maga Sebastian Vladescu sem hisz igazán. K. L. I. A pénzügyminiszter tovább emelné a szeszesitalok és a dohánytermékek jövedéki adóját fotiV FfiYFniFrt 701 tán ITDH-s partnerség Az integráció sikerének titkairól Román-magyar üzletember-találkozót szervezett tegnap a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) bukaresti irodája Bukarestben, a Sofitel Szállóban. A hagyományosan a bukaresti őszi Nemzetközi Vásárhoz (TIB) kapcsolódó rendezvény házigazdája Halász János. Az ITDH irodaigazgatója a magyar-román kereskedelmi kapcsolatok bővítését elemezte, de beszélt a csatlakozás küszöbén álló Románia lehetőségeiről is. Kifejtette, hogy Romániában a gazdasági fejlődés mértéke 2005 első félévében 40 százalékkal volt nagyobb, mint 2003-ban egész évben, és ez az evolúció a román gazdaság stabilitásának, az infláció csökkenésének és az egységes adókulcs bevezetésének köszönhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy noha az adócsökkentés segíti a külföldi tőke beáramlását az országba, a túlságosan nagy mértékű adómérséklés veszélyeket is rejt magában, ami középtávon akár az adókulcsok újbóli emeléséhez is vezethet. Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági attaséja Magyarország uniós csatlakozásának külgazdasági tényezőit elemezte, külön kitérve a román-magyar áruforgalomban tapasztalt hatásokra. Imre István, a Román Külkereskedelmi Központ vezérigazgatója a román kereskedelemfejlesztési koncepciót vázolta fel. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara román-magyar tagozatának elnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarország zökkenőmentes uniós csatlakozása nem szabad, hogy elbizakodottá tegye Romániát, mert az integráció csak akkor lehet sikeres, ha az ország időben és alaposan felkészül erre. Halász János az Új Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, nagy volt a magyarországi cégek érdeklődése a kiállítás iránt (szám szerint 34 kiállító volt jelen), ám valamivel kisebb, mint tavaly. Azonban: „Az érdeklődés visszaesése a román piac iránt csak látszólagos, mivel a Bukaresti Nemzetközi Kiállítással párhuzamosan több rendezvény is volt az idén. Ilyen például a Varadinum Expo és a székelyudvarhelyi vásár. Tehát, ha összességében nézzük a magyar befektetők érdeklődését a romániai piac iránt, ez a szám tulajdonképpen magasabb a tavalyinál” - magyarázta az ITDH irodaigazgatója. Ami a részt vevő cégek tevékenységi területét illeti, az idén leginkább az építőipar és az elektrotechnika terén érdekelt magyar befektetők voltak jelen a Bukaresti Nemzetközi Vásár csarnokaiban. Horváth István Halász János ITDH-igazgató Alulértékelt részvények a tőzsdén A részvénypiacban hatalmas potenciál rejtőzik A Bukaresti Értéktőzsde nagyon dinamikusan fejlődik. A hivatalos statisztikák szerint az év első kilenc hónapjában 1,39 milliárd euró értékű részvény cserélt gazdát, szemben a tavalyi éves forgalommal, amely nem érte el a 600 millió eurót. A szeptemberi adatok szerint a börzén továbbra is a romániai magán- és jogi személyek bonyolítják az ügyletek döntő hányadát: a 186 millió eurós havi forgalom 77 százaléka esetében az ügylet legalább egyik szereplője rezidens személy volt. Ez az adat azonban a piac kiforratlanságát jellemzi, hiszen a szomszédos Budapesti Értéktőzsdén is az ügyletek több mint 90 százalékát külföldiek irányítják. A piacon forgalmazott részvények száma az elmúlt néhány évben nem változott lényegesen, az igazi áttörés csak a következő hónapokban várható. A tőkepiaccal foglalkozók számára a két legfontosabb mutató egy részvény esetében a könyv szerint értékhez viszonyított ár, a másik pedig a nyereséghozam-mutató (ez utóbbi elemzésével egy későbbi lapszámunkban foglalkozunk). A P/BV mutató (ár/könyv szerinti érték) megmutatja, hogy a társaság piac által meghatározott ára hogyan viszonyul a számviteli nyilvántartásban szereplő cégértékhez. Értéke minél magasabb, annál pozitívabban értékelik a társaság tevékenységét. A fejlett piacokon ez a mutató 3-5 között mozog a nyereséges vállalatoknál, míg a veszteségesek esetén is 1-2 körül alakul. A bukaresti értékpapírpiacon csak néhány részvény esetében nagyobb háromnál a mutató. A pénzintézetek esetén jobb a helyzet: a három jegyzett bank közül a Román Fejlesztési Bank (BRD) mutatója 5,63, a Carpatica Kereskedelmi Banké (BCC) 4,47, a Transilvania Banké (TLV) pedig 3,85. A budapesti értékpapírpiacon a pénzintézetek P/BV mutatója szintén 5-6 körül mozog, a MOL kőolajipari vállalaté pedig 3. A bukaresti tőzsdei ringben a Petrom (SNP) esetében az árfolyam és az egy részvény könyvelési értékének aránya az október 4-i záróárfolyamra számítva 2,56, míg a Rompetrol Rafinare (RRC) esetében lényegesen magasabb: 4,09. A befektetők számára, amikor részvényt vásárolnak, azonban az a kedvezőbb, ha a részvény árfolyama kisebb a könyv szerint értékhez képest, tehát a mutató kisebb. Ebből a szempontból a román tőkepiac nagyon kedvező, hiszen a jegyzett részvények egyharmada esetében a P/BV mutató az egységet (1) sem éri el, s emellett a vállalatok közül több is nyereségesen működik. Jelenleg a legkisebb értékű mutatókat a privatizációra váró és veszteséges craiovai Electroputere (0,38), a nagyváradi UAMT (0,39) és a ploiesti-i Rompetrol Well Services (0,47) esetében regisztrálják, de kedvező befektetés lehet a marosvásárhelyi Azomures (0,64), illetve a SIF befektetési vállalatok értékpapírja, ahol a részvények árfolyama (a LIF 4 kivételével) még nem érte el a könyvelési értéket. Králik Lóránd