Új Magyar Szó, 2006. március (2. évfolyam, 41-63. szám)
2006-03-01 / 41. szám
10 Új Magyar Szó 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA Változó kötelezettségek kevesebb bürokrácia Az utóbbi időben megjelent szabályozások közül ezúttal a gazdasági életben tevékenykedők figyelmét kívánom felhívni egyes változásokra, amelyek a vállalatok nyilvántartási és szociális kötelezettségeit illeti, elsősorban annak következményeként, hogy megváltozott a betegszabadságok és a gyermeknevelési járulék rendszere, és hogy könnyíteni kívánnak az alkalmazottak nyilvántartására vonatkozó bürokrácián is. 1. A Hivatalos Közlöny február 16-i 147. számában jelent meg az egészségügyi miniszter és az országos egészségügyi biztosító elnökének közös rendelete a betegszabadság és az ezért kifizetendő járulék új rendszerét megszabó törvényerejű sürgősségi kormányrendelet végrehajtásának módozatairól. A törvény fontosabb előírásait a Törvénytárban már ismertettük, a most megjelent végrehajtási utasítás részletesen ismerteti, kinek van joga betegszabadságra, hogyan kell ezt megállapítani, mi a feladata a betegszabadságot előíró orvosoknak, megszabja a munkaadók felelőségét a betegszabadsági járulékok öszszegének kiszámításában, a járulékok kifizetésének pénzügyi fedezetét biztosítandó alapra való befizetési kötelezettségeket, előírja és 11 mellékletben bemutatja, hogyan kell eljárni mindezen feladatok végrehajtásában. A munkaadóknak havonta kell beszámolni, hogy hogyan teljesítették a betegszabadságokat finanszírozó alapra való befizetési kötelezettségüket, közölniük kell a betegszabadságon levő alkalmazottak listáját. Melléklet szabályozza, hogyan kell ezeket a jelentéseket elektronikus formában is elkészíteni. Külön mellékletek tartalmazzák annak a konvenciónak (megállapodásnak) a szövegét, amit az egészségügyi pénztár és a betegszabadságot igazoló okmányok kiállításáért felelős egészségügyi intézmény kell megkössön, mit kell tartalmazzon a betegszabadságokra vonatkozó orvosi igazolások listája, amit ugyancsak havonta kell benyújtani elektronikus formában is. Bonyolultnak bizonyul a betegszabadságok kezelésének új rendszere, a munkaadóknak és az orvosoknak időt kell szakítaniuk arra, hogy részletesen tanulmányozzák az ide vonatkozó új szabályozásokat, elkerülve ezáltal azt a lehetőséget, hogy szenvedő alanyaivá váljanak a törvényben foglalt súlyos szankcióknak. 2. A munkaadók tudják, havonta kell jelentést (declaraţie) készíteniük az állami társadalmi biztosítási alap költségvetésébe (bugetul asigurării sociale de stat) történő befizetésekről, és le kell adniuk a biztosítottak listáját is. Az e célra felhasználandó formanyomtatványokon és kitöltésükre szolgáló útmutatáson változtat a Hivatalos Közlöny február 22-i, 170. számában közzétett szakminisztériumi rendelet, melynek tartalmát ismernie kell minden munkaadónak. 3. Hasonló a helyzet az általánosan ismert, a pénzügyi igazgatóságokhoz eljuttatandó 100. számú havi jelentés (formularul 100 „Declaraţie privind obligaţiile de plata la bugetul general consolidat”) esetében. Ezt a formanyomtatványt és a vele járó kitöltési útmutatást változtatja meg a Hivatalos Közlöny február 22-i 172. számában megjelent pénzügyminiszteri rendelet. Figyelembe kell venni a jövő hónapi jelentés elkészítésekor. 4. Más a jellege, de a munkaadók számára igen fontos a 3. pontban jelzett Hivatalos Közlönyben közzétett 161. számú Kormányhatározat. Ez tartalmazza az alkalmazottak nyilvántartására szolgáló regiszter (napló) felfektetéséről és kitöltéséről szóló új szabályozást. Annak ellenére, hogy a határozat folyó év szeptember 1-jén lép életbe, tekintettel arra, hogy az új rendszer bevezetése megfelelő előkészítést feltételez, ezúttal kívánom ismertetni a fontosabb rendelkezéseit. Lényeges változás a jelenleg érvényben levő szabályozással szemben, hogy az új nyilvántartást kizárólag elektronikus formában kell felfektetni, ennek tartalmaznia kell az alkalmazás idejének a sorrendjében: a) az alkalmazottak azonosítására szolgáló adatokat (név, keresztnév, személyi kódszám - CNP); b) az alkalmazás időpontját; c) a betöltött tisztség (funcţie) pontos megnevezését a Romániában hivatalos, Tisztségek Osztályozása szerint (Clasificarea Ocupaţiilor din România COR); d) munkaszerződés jellegét; e) a munkaszerződés felbontásának idejét és jogalapját. Az alkalmazottak nyilvántartásainak adatait ugyancsak elektronikus úton kell eljuttatni a Területi Munkafelügyelőségekhez e-mailen keresztül, illetve a hivatalhoz lemezen. Mindezek gyakorlatba ültetése érdekében a szakminisztérium útbaigazító ismertetőt fog közzétenni. Az új rendszer életbelépéséig a munkaadóknak naprakészen ki kell tölteni a jelenleg érvényben levő nyilvántartási naplót, szeptember 1 -től irattárukban őrizni, és kérésre a területi munkafelügyelőség megbízottjainak rendelkezésére bocsátani. Czédly József VÁLASZOLUNK OLVASÓINKNAK Az elmúlt héten több levelet kaptunk, melyeknek tárgya, hogyan jártak el a nyugdíjhivatalok a nehéz munkakörülmények között ledolgozott évek beszámításával a nyugdíjak újraszámítása alkalmával. Mivel ezekben a levelekben sok a közös probléma, ezúton válaszolok Balázs Juliánna gyergyószentmiklósi, Bíró Anna balánbányai, Kása Géza szilágysomlyói, Kenesi Károly kolozsvári, Korpos István gyergyószentmiklósi, Lajos Dénes kiskapusi, Lakatos Vince és Madaras Irén gyergyószentmikósi olvasóinknak. Elsősorban tisztázni szeretném: a munkaügyi miniszter Törvénytárban leközölt levelében említett 267/ 1990 számú kormányhatározat kizárólag azokra vonatkozik, akik a bányaiparban föld alatt, külszíni fejtésben vagy ércelőkészítő részlegeken dolgoztak. Ezeknek, ha megfelelnek a határozatban előírt feltételeknek, és 1990. február 1. után mentek nyugdíjba, nyugdíjuk újraszámításánál figyelembe veszik a nehéz munkahelyen ledolgozott éveket, illetve megfelelő arányban csökkentik a nyugdíjazáshoz szükséges időtartamot, és ezt figyelembe véve a megállapított összpontértéket nem 30-cal, hanem a csökkentett értékkel osztják el. Az ebben a helyzetben levőknek ajánlottam fel, amennyiben a nyugdíjhivatalok nem így járnak el, elküldöm a levél eredeti román szövegét. Másoknak, akik nem a bányaiparban dolgoztak, nincs értelme erre a jogszabályra hivatkozni, számukra az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy nagyobb nyugdíjat kaphassanak, ha sikerül változtatni a jelenleg érvényben levő jogszabályon. Ez irányban újabb lépésnek tekinthető a Munkaügyi Minisztérium felkérése: készítsük el azt a törvénymódosító javaslatot, aminek alapján, ha elfogadják, a nehéz munkában ledolgozott éveket figyelembe véve, hasonló nyugdíjszívonalat állapítanak meg az érdekelteknek, mint azoknak, akik 2001. április 1. után mentek nyugdíjba. Ezt a javaslatot Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő el is készítette, velem is konzultálva, és eljuttatta a szakminisztérium vezetőségéhez. Tudnunk kell, hosszabb időre lesz szükség, míg a törvénymódosító javaslatból érvényes jogszabály lesz, de bíztató, hogy az illetékes hatóságok meggyőződtek a módosítás szükségességéről. Amint már előzőleg jeleztem, a legnagyobb problémát a nyugdíjak növelését biztosító pénzügyi fedezet előteremtése jelenti, remélhetőleg erre is sikerül megoldást találni. Többen feltették a kérdést, mit kell tenniük, hogy felülvizsgálják nyugdíjuk újraszámítását. Válaszom: egyelőre semmit, mikor közzéteszik a Hivatalos Közlönyben a szóban forgó jogszabály módosítását, akkor kell majd lépni, erről időben értesítjük olvasóinkat. Egyúttal felkérem olvasóinkat, ne küldjék el eredetiben nyugdíjszelvényüket (talonul de pensie), mivel erre szükségük lehet különböző hivatalos ügyekben, annál is inkább, mivel a most életbe lépett új szabályozás szerint, a nyugdíjasok egészségügyi ellátásra való jogosultságukat a nyugdíjszelvény alapján igazolhatják. Czédly József Ha napirenden akar lenni a hazai törvénykezéssel, fizessen elő a MONITORUL OFICIAL törvényeket, dekrétumokat, határozatokat és más jogszabályokat tartalmazó I. sorozatára. A 2005. évi előfizetési díj hagyományos hordozón 9 480 000 lej, negyedévenként 2 370 000 lej. Az elektronikus kiadásra való előfizetésről a 021-411.58.33-as telefonszámon lehet tájékozódni. Az előfizetési díj 120 euró. A kiadványt meg lehet rendelni a Román Posta, a Rodipet Rt kirendeltségein. A román törvényhozást magyar nyelven tamudmámozni óhajtók megrendelhetik ■ ROAL4NL4 HIVATALOS KÖZLÖNYE magyar nyelvű hivatalos kiadását hagyományos formában a Román Postánál vagy a Roaspetnél, illetve interneten. Szívesen tájékoztatunk minden érdeklődőt a 021-318 5123-as telefonszámon. E-mail: hk@ramo.ro Az elidegenítési tilalmakról A 2006. február 15-i Törvénytár oldalon megjelent, a restitúciós jogszabályokban szereplő elidegenítési tilalmakról szóló ismertetőmbe, a túlzott tömörítési kényszer miatt pontatlanság csúszott be. Szeretném tehát eloszlatni az esetleges zavart. A 2002. évi 184. sürgősségi kormányrendelet II. címének 2. szakaszában valóban szerepel egy olyan lehetőség, hogy a 2001. évi 10. törvény alapján a külföldiek és a hontalanok által a törvény előírta határidőn belül visszaigényelt belterületekre, de kizárólag csak ezekre ők egy különleges használati jogot szerezzenek. Ezt, szerintem helyesen úgy kell vagy lehet érteni, hogy a kérelmüknek helyt adó hatósági végzésben a visszajuttatást kimondó szerv nem tulajdonjogot, hanem csak ezt a használati jogot írja be, és csak ezt és nem a teljes tulajdonjogot lehet a nevükre beterhelni. Ha ezt a területet - és ez a kiegészítés vagy pontosítás - a különleges használati joggal rendelkező külföldi átruházó jogügylettel tovább kívánja adni, ezt csak azután teheti meg, miután a területet megvételre az államnak ajánlotta fel. Magát a felajánlást a Közpénzügyi Minisztériumhoz kell benyújtania, és bár ezt a törvény így nem pontosítja, a minisztérium helyett és nevében a tulajdonjoggal összefüggő kérdésekben, ügyekben a területi közpénzügyi igazgatóság szokott eljárni. (Lásd bővebben az 1998. évi 213., a köztulajdonról alkotott törvényben. Ha az állam nem kíván élni elővételi jogával, tehát 30 napon belül nem válaszol a felajánló megkeresésre, vagy pedig külön válaszlevélben lemond erről az elővételi jogáról, a külföldi másnak, harmadik jogi vagy természetes személynek is eladhatja belterületét. Ha a vevő szintén idegen jogi vagy természetes személy, ő is csak ezt a különleges használati jogot szerzi meg, azaz nem tulajdonosa, hanem csak használója lesz a belterületnek. Ellenben akkor, ha a vevő román fizikai vagy hazai jogi személy, az ő kezében ez a különleges használati jog tulajdonjoggá változik át. (Dreptul de folosinta special se converteste in drept de proprietate). Ugyancsak ez történik akkor is, amikor a belterületét ezzel a használati joggal visszaszerző idegen állampolgár közben román állampolgárságot (is) szerez. A kivételt is megismétlem. Ha a külföldi állampolgártól annak idején ezt a belterületet jogcím nélkül vették el, ő nem veszítette el eredeti tulajdonjogát, csak nem élhetett ezzel a jogával. A visszajuttató végzés kézhez vételétől kezdve viszont minden, aulajdonjogból eredő jogával élhet, azaz belterületével szabadon rendelkezhet, ez után már ő köteles adót fizetni, és így tovább. Ezt az előírást a módosított 2001. évi 10. törvény 2. szakaszának 2. bekezdésében olvashatjuk. Különben a fent említett 184. kormányrendeletet, kiegészítésekkel, a 2004. évi 48. törvénnyel hagyták jóvá, és az itt ismertetett rendelkezést sem a 2005. évi 247. törvénnyel, sem pedig a 2005. évi 209. sürgősségi kormányrendelettel ez idáig nem módosították. Deák Levente TÁMOGATJA A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY