Új Magyar Szó, 2006. augusztus (2. évfolyam, 147-169. szám)
2006-08-15 / 157. szám
Betonbiztos bankbetétek A kisbefektetők banki betéteit különálló alap garantálja Az idén még 15 ezer, jövőre azonban már 20 ezer euróig garantálja a Banki Betétbiztosító Alap a romániai bankoknál elhelyezett betéteket. A 20 ezer eurós határ egyébként uniós követelmény, és Az első nagy romániai bankcsődök után 1996-ban létrehozott Banki Betétbiztosító Alap eddig 512 millió új lejnek megfelelő összeget fizetett ki a csődbe ment bankok kisbetéteseinek. A kártérítés felső határát fokozatosan emelték, s jelenleg ez már 15 ezer eurónak, vagyis mintegy 53 ezer lejnek felel meg, de jövőre már eléri a 20 ezer eurós, 71 ezer lejes szintet. A betétbiztosító akkor fizet, ha a bank ellen csődeljárást rendelnek el, s ebben az esetben a jogerős bírósági ítéletet követő 3 hónapon belül a meghatározott összegig kártalanítja a kisbefektetőt, összevonva az illető banknál vezetett összes betétszámláját. A kártalanítás legfeljebb három évig tarthat, eddig lehet bejelenteni a kártalanítási igényt. Az első kifizetések 1999- ben történtek, s az Albina Bank károsultjai juthattak hozzá betéteik ellenértékéhez, vagy kaptak részkártérítést. Azóta még hat bankcsőd volt, s ezek közül öt esetben kaptak a betétesek kártérítést, ugyanis a hatodik csődbe jutott bank, a Bancorex beolvadt a Román Kereskedelmi Bankba. A Bancoop, a Banca Internaţionala a Religiilor, a Columna Bank, valamint maga a betétbiztosító alap által felszámolt Banca Romana de Scont, valamint a Banca Turco-Romana betéteseit is kártalanították. Eddig minden kártalanítási ügy lezárult, a Columna Bank ügyfelei az idén május 25-ig jelezhették kártérítési igényüket. A Banki Betétbiztosító Alap 33 romániai székhelyű és jogi személyiségű, illetve hat külföldi jogi személyiségű bank betéteit garantálja, illetve idénáprilistól a Creditcoop hitelszövetkezeti szövetség tagjainak ügyfelei is biztonságban érezhetik a pénzüket. Korábban a jegybank megtiltotta más pénzintézeteknek a bank elnevezés használatát a népbanki botrányok miatt, amelyek sohasem minősültek jogilag bankoknak, nem vettek részt a betétbiztosítási rendszerben, s így betéteseik futhattak a pénzük után. A bankok egyébként eddig 0,4 százaléknyi hozzájárulást fizettek árbevételük után, amelyet az idéntől 0,2 százalékra, jövőtől pedig 0,1 százalékra csökkentenek, ugyanis a garanciaalap elegendő összeggel rendelkezik. Biztosítékként az alap egy 150 millió eurós készenléti hitelt is bármikor lehívhat. K. L. I. GAZDASÁG Új Magyar Szó IQ 2000. AUGUSZTUS 15., KEDD |Q Nő az eladósodottság Meghaladja az ezer eurót Romániában az egy főre eső lakossági hitelállomány: júniusban a bankoktól lejben felvett hitel értéke 39,7 milliárd lejt, a valutában felvett hitel pedig 36 milliárd lejt tett ki. A legtöbb hitelt Bukarestben szerződik le, de az országos átlagnál nagyobb a hitelezési kedv Konstanca és Kolozs megyében is, derül ki a Román Nemzeti Bank összesítéséből. A fogyasztási hitelek esetén a lejalapú hitelezés a kedveltebb, s jelenleg mintegy 23,4 milliárd lej a hitelállomány, míg az ingatlan- és jelzáloghiteleknél csak 6 milliárd lej körüli, ám itt a valutaalapú hitelezés a kedveltebb. A hitelállományhoz képest viszonylag kevés, alig 0,35 százalékos a késedelmes fizetések aránya, amely országos szinten 270 millió lejt tesz ki. A jegybanki statisztikák szerint a kereskedelmi pénzintézetek ügyfeleinek száma 18,1 millió körüli, s ezek közül több mint 17 millió lakossági ügyfél. A bankszámlát fenntartó magáncégek száma 950 ezer körül mozog, az állami vállalatoké pedig meghaladja a 10 ezret. Bukarestben majdnem hárommillió ügyfelet tartanak nyilván a számlavezető bankok, s nagy a banki penetráció Arges, Kolozs és Temes megyében is. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (augusztus 14.) euró (EUR) 3,5237 ■0,0082 dollár (USD) 2,7668 +0,0168 100 forint (HUF) 1,2932 -0,0084 gramm arany 55,8294 -0,8894 Bukaresti Értéktőzsde BÉT-index 7800,04 +0,21% Forgalom 14,82 mil. RON 4,22 mil. EUR Top 6 részvények gir. ÁIBS 7, 5 LI?' SIF5 Bákó 2,0500 RON +0,49% SIF3 Brassó 2,0300 RON 0,00% SIF5 Craiova 2,5600 RON +0,79% Transilvania Bank Kolozsvár 1,0600 RON 0,00% SIF1 Arad 2,3400 RON +0,43% Jegybanki alapkamat augusztus 8,75% emetközi arutor NYMEX-kőolaj 73,10 USD Brent-kőolaj 74,62 USD arany 635,50 USD -1,25 -1,18 -6,50 ezüst 11,785 USD -0,145 Változás a Román Posta üzletpolitikájában Interjú Dán Mihai Toaderral, a Román Posta Országos Társaság vezérigazgatójával A Román Posta megváltozott üzletpolitikájáról, fejlesztési elképzeléseiről, stratégiájáról, illetve az uniós csatlakozás követelményeiről nyilatkozott Dan Mihai Toader, az intézmény vezérigazgatója a lapunkban megjelenő háromrészes interjúban. ■ Pénzügyi szempontból merre tart jelenleg a Román Posta? - Üzleti szempontból a 2005. év fordulatot jelentett a posta számára, éppen ezért fontos, hogy megmagyarázzuk, mi is történt. A Román Posta Országos Társaság a 2004. évet 60 ezer eurós nyereséggel zárta, 700 milliárd régi lejt meghaladó árbevétel mellett. Ha ezeket a mutatókat tekintjük, 2005- ben már az első félévben kitűnő eredményeink voltak, hiszen adózott eredményünk már akkor meghaladta az 1,4 millió eurót, s ez az év végéig 11 millió euróra nőtt. Ez azért is rendkívüli, mert egy évvel korábban kezdtük meg a nyitást az üzleti szféra felé, s ezt nagyon helyesen kezeltük. Tavaly nem hajtottunk végre szerkezeti változtatásokat, s igazából 2006 lenne az az év, amikor a Román Postán belül működő bizonyos szerkezeti elemeket megreformálunk, illetve kicserélünk. Itt arra célzok, hogy Európa valamennyi nemzeti postaigazgatóságán volt egy fordulópont, igaz sokkal korábban, 1999-2000 táján, amit a postai piac növekedése váltott ki. A hagyományos postai szolgáltatás eltűnt, s helyét a direct mail, illetve a door to door, valamint a pénzügyi termékértékesítési szolgáltatások vették át. Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy a Román Posta nem egy bank, de az infrastruktúra szempontjából mindenképp hatékony termékértékesítési hálózattal rendelkezünk, amely piacvezető, vagy a piacvezetők között található ezen a téren. Olyan országos infrastruktúrát birtokló cég vagyunk, amely a legutolsó falusi gazdasághoz is képes eljutni. Ahhoz, hogy ez az egyetemes kiszolgáló rendszer hatékonyan működjön, havonta több kifizetésre van szükség, mert Romániában jelenleg háztartásonként egy, legfeljebb kéthavi rendszerességgel fizetendő szolgáltatás van, míg máshol Európában legalább két-három havi kifizetés esik egy családra ebben a rendszerben. ■ Vannak-e olyan hivatalok, amelyek nem a leghatékonyabban működnek! Igen, vannak, Románia azon régióiban, ahol a vásárlóerő kisebb. Például az ország kevésbé fejlett térségeiben a bevételeink mintegy 50 százaléka a Munkaügyi Minisztériumnak nyújtott szolgáltatásainkból, nyugdíjak vagy szociális segélyek kifizetéséből származott. De mivel e szolgáltatás révén nagy tömegekhez jutunk el, úgy véljük, hogy egy olyan ügyfélportfólióval rendelkezünk, amelyet más szolgáltatásokkal is megcélozhatunk, s ezt a tevékenységet 2005-ben sikeresen be is indítottuk. Itt elsősorban a nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatásaink értékesítését próbáljuk gyakorlatba ültetni. ■ Mit jelent az, hogy nyitottak az üzleti szféra felé? Partnerségi megállapodásokat kötöttek pénzintézetekkel. - Igen, olyan partnereket kutattunk fel, akik képesek voltak nagyobb hozzáadott értéket biztosító szolgáltatásokat hálózatunkba hozni. Különben a vállalat menedzsmentje is megértette, hogy a postahivatalokba betérő és szolgáltatásainkat igénybe vevő ügyfelek is partnereinkké válhatnak. A mi partnereinknek képeseknek kell lenniük arra, hogy ügyfeleinknek gyors és olcsó szolgáltatásokat nyújtsanak. Ügyfeleinknek azonos, vagy legalább hasonló színvonalú szolgáltatást kell kapniuk, mint amit versenytársaink biztosítanak, korrektül kell velük bánnunk, és ezért a más szolgáltatók díjszabásához hasonló árat kell felszámolnunk. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor azt mondhatom, hogy a 2005-2006-os időszak sikeres volt a vállalat számára. Mit jelez előre a költségvetés? - Az idén a piac 20 százalékos reálnövekedésére számítunk. Ha bevételi tervünket túlteljesítjük, akkor egy valós növekedést érhetünk el. Ami az első féléves adózott eredményt illeti, ez a 3,56 lejes euróárfolyamon átszámítva 18 millió eurót tesz ki, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest 550 százalékos növekedést jelent. Beruházásokra az idén 63,857 millió lejt számunk, ami 267 százalékkal több a tavalyi költségvetésünknél. A számokon túl a menedzsment célja a szerkezetváltás, és ennek érdekében nagy beruházások szükségesek, ami miatt már megkezdtük egy nagyobb, 50 millió euró értékű hitel felvételének előkészítését. Ezt az összeget infrastrukturális fejlesztésekre fordítjuk, egy modern tranzitközpontot építünk, mint amilyennel a többi európai ország, többek között Bulgária és Ukrajna is rendelkezik. Cégünk lesz egyébként az első olyan állami vállalat, amely kormánygarancia nélkül igényel hitelt.