Új Magyar Szó, 2007. április (3. évfolyam, 64-81. szám)

2007-04-19 / 75. szám

www.maszol.ro. BNR: nagy a deficit, erősebb a lej A folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen megugrott az év első két hónapjában Aggasztónak tekintik a folyó fi­zetési mérleg egyre romló hiá­nyát a szakemberek a jegybank kéthavi jelentése után. A növek­vő deficit a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának meg­bomlásával magyarázható. Az év első két hónapjában a folyó fi­zetési mérleg hiánya meghaladta a 2 milliárd eurót, ami két és félszeresen a 2006 hasonló időszakában jegyzett deficitnek, jelentette be tegnap a Román Nemzeti Bank. A jegybank kimutatásai szerint az egyensúly lát-­­ványos romlását a­­külkereskedelmi mérleg 2 milliárd eurót szintén meghaladó hiánya okozta, ugyanis február végén FOB fuvarparitáson a kivitel volumene 4,365 milliárd euró volt, míg a behozatalé 6,398 milli­árd. A hiány főleg az áruforgalom területén érzékelhető, ugyanis a szolgáltatások forgalmában enyhe, 92 millió eurót kitevő többletet re­gisztráltak az első két hónap után. A szakértők szerint a folyó fizetési mérleg hiánya akut, nehezen kezel­hető problémává vált, s bár a buka­resti kormány az idénre a bruttó ha­zai termék mintegy 10,5 százalékára becsülte ezt a deficitet, egyre való­színűbb, hogy a Nemzetközi Valu­taalapnak lesz igaza, amely a GDP 12,5 százalékának megfelelő hiányt jósolt. Csökkenő befektetések Míg a tavaly még szinte folyamato­san 80 százalék körül mozgott a beérkező külföldi tőke értéke a fo­lyó fizetési mérleg hiányához vi­szonyítva ez az arány 2007 február­jára mindössze 42,5 százalékra esett vissza. Az év első két hónap­jában 870 millió eurónyi tőkebe­fektetés érkezett, s ennek 54 száza­léka volt csak tőkeapport, illetve a cégbe visszaforgatott nyereség, 46 százaléknyit a tulajdonosi kölcsö­nök tettek ki. Nagyon megugrott ellenben a spekulatív tőke értéke, amely a 2006. decemberi 966 mil­lió eurós szintről két hónap lefor­gása alatt 1,422 milliárd euróra emelkedett. A szakértők szerint a működőtőke-befektetések jelentős része is spekulatív jellegű, amely könnyen távozhat, ugyanis egyre több külföldi fektet be a romániai ingatlanpiacba. Míg a kereskedelmi deficit nyo­mán érzékelhetően nőtt a cégek tar­tozása is külföldi partnereik felé, az államadósság nem változott lénye­gesen, sőt a növekvő kivitel miatt az adósságszolgálati ráta látványosan 19,5 százalékról 11,3 százalékra ja­vult. A jegybanki tartalék is megfe­lelő: jelenleg 6,3 havi lefedettséget biztosít az import értékéhez képest. Erős a lej A külkereskedelmi mérleg hiányá­nak növekedését sokan a túl erős lejjel magyarázzák. Tegnap egyéb­ként a román nemzeti valuta újabb rekordokat döntött a két vezető kulcsvalutával, az euróval és a dol­lárral szemben. Az euró árfolyama (3,3298) a lejhez képest 2002. de­cember 2., a dolláré (2,4469) pedig 2000. október 12. óta nem volt ilyen mélyponton. A következő napokban is várható a dollár gyen­gülése, ugyanis a dollár-euró ke­resztárfolyam­a tegnap délben 1,3618-as rekordértéken tetőzött. Az erős lej kapcsán a romániai szakemberek a jegybank újabb ka­matvágó intézkedésére számítanak a közeljövőben, igaz a legutóbbi, húsvét előtti alapkamat-csökken­tés nem hozta meg a várt hatást. Králik Lóránd Valutaárfolyamok 2001-2007 között új lejben (2001-2006 között az éves átlagértékek szerepelnek) Vosganian folytatja a privatizációt Nem áll le az energetikai privatizá­ció, jelentette be a Ziarul Financar napilapnak adott interjújában Varujan Vosganian, gazdasági és pénzügyminiszter (képünkön). A tár­cavezető szerint már az év második felében újraindítják a magánosítási folyamatot, és hat vállalat kerül el­adó sorba. A tervek szerint még jú­lius közepéig lezárják az Electrica Muntenia Sud áramszolgáltató vál­lalat magánosítását, amely főleg a novemberi gazdasági botrányok mi­att húzódott el. Itt már volt ered­ményhirdetés, s a nyertes az olasz Enel lett, ám a szerződést még nem véglegesítették, és a tulajdon-átru­házás is várat még magára. Mivel a nyolc regionális áramszolgáltató közül már négy magánkézbe került, és az ötödik eladása is folyamatban van, a gazdasági tárca már csak a há­rom még teljesen állami tulajdon­ban levő villamos művet privatizál­hatja: az Electrica Transilvania Nordot, az Electrica Transilvania Sudot és az Electrica Muntenia Nordot, s ezek eladásával lezárulhat a már három éve tartó folyamat. A három kikiáltásra kerülő vállalat be­csült piaci értéke mintegy 2,75 mil­liárd euró. Az utolsó állami áramszolgáltatók értékesítésével párhuzamosan meg­kezdik a nagy energetikai komple­xumok eladását is. Bár korábban egyes politikusok, így Traian Basescu államfő is a privatizáció le­állítását szorgalmazta, a bukaresti kormány a költségvetésből nem tud­ja finanszírozni a nagy, szénnel mű­ködő energetikai vállalatok korsze­rűsítését, ami a becslések szerint 8- 10 milliárd eurót emésztene fel, s er­re Románia 2010-ig kapott haladé­kot az Európai Uniótól. Éppen ezért már az idén beindítják a turceni-i, craiovai és rovinari-i ener­getikai komplexumok magánosítási folyamatát, amelyek együttes piaci értékét a Zianul Financiar 1,5 milli­árd euróra becsüli. A gazdasági tárca új stratégiájában szerepel még a Transgaz, Nuclearelectrica, Electroelectrica és Romgaz mielőbbi tőzsdére való vitele is: ezek esetében kisebb részvénypaketteket kínálná­nak megvételre. Korábban nagyon sikeres volt a Transelectrica tőzsdei bevezetése, ahol 10 százalékos rész­vénycsomagot birtokolnak magán­­befektetők. A tőzsdei bevezetés óta eltelt kevesebb mint egy évben a Transelectrica részvényeinek értéke a jegyzési árhoz képest háromszoro­sára nőtt. K. L. I. Holland küldöttség Temesváron Bart van Bolhuis, a holland gaz­daságügyi minisztérium külke­­reskedelemi igazgatója vezetésé­vel öttagú hivatalos holland kül­döttség tárgyalt a héten Temes­váron Marossy Zoltán alprefek­­tussal, valamint a Temes megyei Kereskedelmi és Iparkamara kép­viselőivel. Az együttműködési le­hetőségek közül a vendégek főleg a vízgazdálkodás, a környezetvé­delem, valamint a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek fel­dolgozása területén kidolgozható projektekről tárgyaltak vendéglá­tóikkal. Marossy Zoltán és Bart von Bolhuis közös sajtótájékozta­tójukon kifejtették: az uniós csat­lakozás után a román félnek nagy szüksége van a holland tapaszta­lat és know-how átvételére az említett területeken, de a vendé­gek más befektetési lehetőségek iránt is érdeklődnek, elsősorban a fémfeldolgozó ipar területén. Temes megye alprefektusa főleg azt tartotta fontosnak hangsú­lyozni, hogy az együttműködés­nek már léteznek konkrét, kézzel fogható eredményei is: a Bega csatorna rehabilitációját elemző, a hollandok által elkészített meg­valósíthatósági tanulmány az első lépés a csatorna megtisztításához, majd hajózhatóvá tételéhez veze­tő hosszú úton. Pataki Zoltán PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (április 18.) euró (EUR) KÉ!)fKrT1TffrrrTntílT,T­T 54,3064 0,0008 + 0,1524 dollár (USD) 2,4469 -0,0139 100 forint (HUF) 1,3548 + 0,0004 Bukaresti Értéktőzsde BÉT-index 8698,54 -1,32% Forgalom 31,51 mil. RON 9,63 mil. EUR Top 3 részvények - -SIF5 Craiova 3,4700 RON -4,14% LIF2 Bákó 3,1000 RON - 3,13 % LIF1 Arad 3,7200 RON - 1,29 % Új Magyar Szó I "1 2007. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK | / E EMBEK Átvágták a gordiuszi csomót Megoldódhat a lassan négy éve húzódó alkalmazotti Petrom­­részvények ügye, ugyanis az Ál­lami Vagyonértékesítő Hatóság (AVAS) közvitára bocsátotta az alkalmazottak által megvásárol­ható állami tulajdonban levő részvénycsomag értékesítéséről szóló jogszabálytervezetet. Mint ismeretes, a Nastase-kormány még 2003-ban a privatizáció be­indításakor megígérte, hogy a cég alkalmazottai a privatizációs folyamat nyertese által ajánlott áron vásárolhatják meg a kőolaj­ipari nagyvállalat 8 százalékát. A 4,48 milliárd részvény értékesí­tésének módjáról azonban hatal­mas vita alakult ki, főleg azért, mert a részvényeket a jogosultak a jogszabály szerint 5,25 euró­­centes áron vásárolhatják meg, azok piaci értéke azonban ma már legalább háromszor na­gyobb. Az AVAS által kidolgo­zott tervezet szerint azok vásá­rolhatnak részvényt, akik a rész­vénycsomag értékesítéséről szó­ló 2003. évi 55-ös számú sürgős­ségi kormányhatározat életbe lé­pése és a mostani jogszabály ha­tályba lépése között munkavi­szonyban voltak a Petrommal. A részvényeket egyenlő arányban osztják el a jogosultak között, csak a töredékrészvények le- és felkerekítése miatt lehet mini­mális eltérés. Indul a kötelező rendszer Az ING Asigurări de Viaţă élet­­biztosító az első olyan cég, amely már benyújtotta a doku­mentációt a jövő januártól indu­ló kötelező magánnyugdíjalap működtetésére. Mircea Oancea, a Magánnyugdíjpénztárak Fel­ügyeletének elnöke tegnap beje­lentette, hogy várhatóan augusz­tus elejétől, vagy közepétől no­vember végéig lesznek kötelesek a 35 év alatti alkalmazottak ma­gánnyugdíjpénztárat választani. Drágított a Petrom Tegnaptól a benzin literje 9, a gázolajé pedig 7 bánival drá­gább a Petrom töltőállomásai­nál. Az 535 benzinkutat működ­tető piacvezető Petrom a kőolaj világpiaci árának emelkedésével indokolta a döntést. A közeljö­vőben azonban az üzemanyag­­árak újbóli csökkenése várható, ugyanis az elmúlt két napban a kőolaj világpiaci ára több mint 6 százalékkal esett a múlt hét végi csúcshoz képest. media E-mail: office@elozene.ro Telefon: 0743­ 639 298

Next