Új Magyar Szó, 2009. december (5. évfolyam, 229-245. szám)

2009-12-02 / 229. szám

2009. december 2., szerda I .* Fellázított Basescu-hívek a temesvári Opera­ téren • Insomar: Mircea Geoană nyolc százalékkal verné meg Traian Băsescut Hírösszefoglaló Miután hétfőn Bukarestben Klaus Johannis nagyszebeni polgármester megerősítette: vál­lalja a miniszterelnöki tisztségre szóló jelölést, tegnap Temesvá­ron Mircea Geoană szociálde­mokrata elnökjelölttel, Crin Antonescu nemzeti liberális el­nökkel, Gheorghe Ciuhandu polgármesterrel és Radu Sârbuval, a parlamentből 2000- ben kiesett Kereszténydemokra­ta Nemzeti Parasztpárt (PNȚCD) vezetőjével aláírta a Partnerség Temesvárért című dokumentumot. A paktum alá­írását követő, a temesvári operá­ban tartott szociáldemokrata vá­lasztási rendezvényt több tucat ellendemonstráló zavarta meg, a bánsági nagyváros központi te­rén csak a csendőrök tudták megakadályozni a szembenálló felek összetűzését. Független marad Klaus Johannis Klaus Johannis az általa ve­zetett esetleges majdani kor­mányról kijelentette, hogy az „politikai” lesz, vagyis a pártok javasolnak miniszterjelölteket, akik közül majd ő kiválasztja a minisztereket. A pártok közötti politikai megállapodásokról el­mondta, hogy egyetért tartal­mukkal, de szerinte a politikai erőknek még vele is egyezséget kell kötniük, hiszen ő egyik alakulatnak sem tagja, így füg­getlen miniszterelnökként ve­zeti majd a kormányt. A nagy­szebeni polgármester a románi­ai német kisebbség politikai képviseletét ellátó Német De­­mitokrata Fórum elnöke, és en­nek a pártnak a színeiben vá­lasztották városvezetővé. Idő­közben szélesedett a Geoanát támogatók tábora. A PNL és az RMDSZ után a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamen­ti frakciója, valamint az elnök­­választás első fordulójában csaknem két százalék szavaza­tot gyűjtő George Becali is a szociáldemokrata jelölt mögé sorakozott fel. A PNL és az RMDSZ államelnökjelöltje, va­lamint Becali az első forduló­ban körülbelül 25 százalék sza­vazatot kaptak együttesen. Az RMDSZ a kisebbségi kormányfőt támogatja „Az erdélyi magyarság szá­mára is jelentős tétje van az el­nökválasztás második forduló­jának: a december 6-i szavazás ugyanis nem két személyről szól, hanem arról, hogy kinek milyen víziója van az eljövendő. Romániáról, és hogy lehet-e Klaus Johannis személyében egy kisebbségi politikus Romá­nia miniszterelnöke. Az RMDSZ - a PNL-vel közösen -azt a jelöltet támogatja, aki kiáll Klaus Johannis mellett” - jelen­tette ki Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke kifej­tette, az, hogy a román parla­menti pártok többsége egy né­met nemzetiségű és nem mellé­kesen, egy kiválóan felkészült, független politikust javasol a mi­niszterelnöki tisztségre, azt mu­tatja, hogy most van esély a szemléletváltozásra a román politikában, van esély egy olyan vízióval építeni a jövőt, amely­ben minden állampolgárnak egyenlő módon helye van, és ez a magyarság számára is döntő szempont. Mint mondta, ezért támogatják továbbra is Klaus Johannist, és rendkívül méltá­nyolják azt, hogy Mircea Geoană is odaállt a javaslat mellé, és bár az RMDSZ nem kötött és nem is fog a második forduló előtt megállapodást köt­ni a PSD-vel, ahogyan ezt a PNL-vel tette, a szövetség nem tud egy olyan jelölt mellé oda­állni a második fordulóban, aki ezt a javaslatot, ezt a típusú jö­vőképet, ezt a víziót Romániá­ról nem volt hajlandó támogatni - utalt Traian Băsescu Johannis jelölését több ízben is elutasító állásfoglalására. Földijük mellett a szatmári németek A szatmári németek és svábok egyöntetűen támogatják Klaus Johannis Románia miniszterel­nökkévé való kinevezést, mert benne látják a garanciát nem­csak az ország stabilitásának biztosítására és a gazdasági helyzet javítására, de arra is, hogy a nemzetiségi jogok az EU-s normáknak megfelelően érvényesüljenek - mondta el la­punknak Stefan Kaizer, a Német Demokrata Fórum Szatmár me­gyei szervezetének alelnöke, a megyei önkormányzat képvise­lője. Kaizer hozzátette: a megye hat német fórumos polgármeste­re és mintegy félszáz önkor­mányzati képviselője fenntartás nélkül kiáll Johannis mellett, és arra buzdítják választóikat, hogy vasárnap a Johannist tá­mogató Mircea Geoanára sza­vazzanak. ◄ Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnökjelöltje nyerné az elnökválasztás vasár­nap sorra kerülő második fordulóját - derül ki ab­ból a közvéleménykutatásból, amelyet az Insomar tett közzé tegnap. Eszerint a megkérdezettek 54 százaléka szavazna a PSD jelöltjére, a második mandátumára pályázó Traian Basescu jelenlegi államfő a szavazatoknak csak a 46 százalékát gyűjtené össze. A válaszolók 73 százaléka azért megy el szavazni a második fordulóban, hogy kedvenc jelöltjét támogassa, 27 százalékuk vi­szont pusztán azért akar az urna elé járulni, hogy ne az általa támogatott politikus ellenfele győz­­ zön. A felmérés ez utóbbi kérdéssel a „negatív vok­­sot” kívánta felmérni. Basescu szavazótáborának a többsége 18 és 34 év közötti, míg Geoană szavazó­inak 55 százaléka az 55 és 64 év közötti korosztály­ból kerül ki. A Geoanát támogatók zöme - 57 szá­zaléka - falun lakik, ez a szavazóréteg Basescu voksolói között csak 43 százalékot tesz ki. A felmé­rés szerint az erdélyiek enyhe többsége - 53 száza­léka - Băsescut kedveli, 47 százalékuk pedig Geoanára voksol. Románia többi történelmi régió­jában a szavazatok többségét Geoană kapná meg, akárcsak Bukarestben, ahol a voksok 54 százaléká­ra számíthat. Băsescu hívei lekommunistázták a temesvári operában választási rendezvényen részt vevő Mircea Geoanát­Fotó: Mediafax RMDSZ-EMNT-kontra a második fordulós stratégia kapcsán Meggondolatlannak és aggasztónak tűnik az a si­etség, ahogyan az erdélyi magyar politikai pártok - az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) ve­zetői - elkötelezik magukat a romániai elnökvá­lasztások egyik, illetve másik jelöltje mellett - álla­pítja meg közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A szerkesztőségünkbe is eljuttatott - Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírásával ellátott - állásfoglalás szerint sem Traian Basescu jelenlegi államfőnek, sem pedig Mircea Geoană szociáldemokrata párt­elnöknek nincs nyilvános és értékelhető politikai ajánlata a nemzeti közösségek létkérdéseinek megnyugtató rendezésére, sajátosan pedig az er­délyi magyar közösségi autonómiák - a széles ér­telemben vett kulturális autonómia és a Székely­föld területi autonómiája­­ közjogi megvalósítha­tósága tekintetében. „Ennek hiányában alapos a gyanú, hogy nem az erdélyi magyar érdek érvé­nyesítése foglalkoztatja elsődlegesen az RMDSZ vezetőit, hanem inkább az ismét elérhető közelség­be került bukaresti kormányzati bársonyszékek bű­völete” - áll a dokumentumban. „Nem hiszem, hogy Tőkés László ne örülne annak, hogy Romá­niában eljutottunk oda, hogy egy német nemzeti­ségű, kiválóan felkészült politikusnak esélye lehet. Nem is gondoltam volna, hogy ez gond, hogy van egy miniszterelnök-jelölt, Klaus Johannis, és ezt valaki a magyarok közül ne támogatná, és ne érte­né meg azt, hogy aki ezt a jelölést elutasítja újból és újból, azzal valami gond kell legyen” - válaszolt Markó Béla RMDSZ-elnök az EMNT közlemé­nyére. Markó úgy látja, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot december 6-a után össze kell hívni, most, ebben az időszakban azonban az RMDSZ politikai felelőssége volt az, hogy a vá­lasztások második fordulójával kapcsolatosan döntsön, hiszen - tette hozzá - a szövetségnek kell majd a parlamentben egy bizonyos többség mellé odaállni és nem másnak. AKTUÁLIS 13 Egy másfajta Románia Traian Băsescu az öt évvel ez­előtti kampány során azt az erős üzen­et fogalmazta meg, hogy egy másfajta Ro­mániát akar. Valamilyen­­ oknál fogva az akkor ép­­tesen viszonylag jól és egyre ** jobban élő választók is egy Ágoston másfajta Romániát akar-Hugó­tok. Nyilván belejátszott a döntésükbe a „régi rendszer" korrupciója, és a választó már olyan, mindig elfelejti, hogy a csúcsra érkezett politikus legfőképpen azért küzd a régi korruptak ellen, hogy azokat az ő új korruptjaival váltsa fel. Traian Băsescu mandátuma elején és közepén - tőle nagyjá­ból független okok miatt, sőt a kormányt és főleg a miniszterelnököt állandóan cseszege­­tő izgágasága ellenére -javult is az életünk, és ez a tény a bizarr politikai felfokozottsá­­got, az állandó cirkuszokat is valahogy elvi­selhetővé tette. A politika - a sajtó hatására is - mintha csak a szórakoztatásunkra szol­gáló cécóvá vált, folytatásos tévérománccá, groteszk szereplőkkel. A világválság azonban erkölcseiben, méltó­ságában, de legfőképpen intézményeinek működésében végzetesen legyengült állapo­tában érte Romániát. A gyakorlatilag Băsescu akaratát teljesítő kormány inkom­petenciája, surma önfejűsége, következet­lenségei a csőd szélére sodorták a védekezés­re képtelen országot. Traian Băsescu vágya teljesült, egy másfaj­ta Romániában élünk. Egy olyan ország­ban, amelyet a maga képére és hasonlatos­ságára változtatott meg, amelyben állandó­an örvények vannak, amelyben a politika a közönségesség megnyilvánulási módja. Eközben az elnök mindig másról beszél, mindig másokat hibáztat, továbbra is min­denki ellen harcol (kedvenc ellenségei a mo­gulok és a szélmalomóriások), és - közössé­gi, politikai, érzelmi kultúra híján - a vég­ső pillanatban sezd jön rá, hogy voltakép­pen egyetlen nagy harcot kellett volna meg­nyernie: önmaga ellen. Aligha van a modern világ demokráciái­ban olyan csúcsvezető, aki kijelentené, hogy ő népe kollektív tudatalattijának kife­jeződése. Traian Băsescu, akinek őszintesé­­gi és hamisítási rohamai követhetetlen gyorsasággal váltogatják egymást, nem csupán kimondta ezt, de el is érte, hogy a tudatalattiban meghúzódó agresszivitás, a rossz beidegződések, ösztönök társadalmi szinten felszínre kerüljenek. Ilyen körülmények között a mostani kam­pány is párhuzamos az érdemi kérdésekkel, reális gondokkal. Nem a Klaus Johannis miniszterelnöksége körül tömörülő koalíció hibájából. Ez a szövetség az egyedüli, amely valamelyes kiutat találhat a rettenetes hely­zetből, amely mihamarabb kormányt és költségvetést biztosíthat Romániának. Amúgy azonban nehéz elképzelni, hogy mi­után egy elkeseredett küzdelemben az ellen­ségek oly kéjesen, kitartóan szarral dobálták egymást, a csatatér rövid idő alatt megsza­badul a bűztől. A ­ Román lapszemle Az Országos Gyermekvédelmi Hivatal bojkottálja a hatodik és hetedik osztályos lányok méhnyakrák elleni oltását, ha az ENSZ-előírásokra hivatkozva írásos szü­lői beleegyezéshez kötnék a műveletet. (Cotidianul) ► Nemcsak egyik legpesszi­mistább, de saját nemzetével szemben is legbizalmatlanabb európai nép a román, derült ki a GfK intézet felméréséből. (Adevărul) ► Az Egészségügyi és az Igaz­ságügyi Minisztérium voltak azon kivé­telek Romániában, ahol elbocsátások he­lyett összesen ötezer új állást teremtettek az idei évben. (Evenimentul zilei) ► Har­minc év múlva teljesen leállhat a szénbá­nyászat a Zsil-völgy­ében, mivel a kiter­melés jelenlegi módszerei és üteme nem teszik lehetővé az egyébként száz évre elegendő tartalékok felszínre hozatalát. (România Liberă)

Next