Új Magyarország, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1947-05-31 / 22. szám

12 ­­jy Ilim beleszól... Jegyzetek a Centercsatár c. film szalagjának végére Írta: Hevesi Endre A CENTERCSATÁR c. szovjet fil­met szinte végszóra mutatták be Budapesten, valósággal beleszól abba a vitába, amelyet az U. ,M. cikkei indítottak el. Boldizsár Iván moszkvai naplójára és Czírner Jó­zsef sportcikkére gondolok, e kettő­nek vitaanyagával többször talál­koztam az elmúlt napokban a leg­különbözőbb összetételű társasá­gokban. Idézet B. I. cikkéből (amerikai Újságírók és orosz diákok vitája): Amerikai kérdés: — Akik az egye­­tem színeiben jól futballoznak vagy rögbiének, azok is tandíjmentesek? Az oroszok izzenélnek. — Nem, ilyen kivételeket nem te­­nnénk. — Hát maguknál nem sportolnak? — Ide igen, de az ösztöndíjakat ta­nulmányi előmenetelért adjuk. — Oaah! Ebben­ az ,,oaah!‘-ban benne van az érem égyük oldala: az amerikai túlzás, a sport -sztárrendszer- Az érem másik oldalát, a sport ellenségeinek érveit Cz. J. sorakoz­tatta fel cikkében — persze nem tette azokat magáévá. Ez az épkézláb meséjű szovjet film (egy fiatal orvosnőt egy híres fut­ballcsapathoz oszt­stak be mint sportorvosnőt, ebből keletkeznek a bonyodalmak) valami észszerű kö­zéputat igyekszik mutatni: a sport szükséges, de nem előzheti meg a hivatást. Egy ember értékét nem határozza meg csak az, hogy jól sportol. A film trénere elkeseredet­ten tesz szemrehárnyást „fiainak“, a híres labdarúgóknak, amikor kisssé inkáb­tan játszanak: „Az egyik­­mérnök, a másik jogász, de meg muzsikus, egyik sem veszi komo­lyan a sportot.“ Pedig komolyan veszik, csak nem tekintik minden­nél fontosabbnak­ Most megint vissza kell kanya­rodnunk B. J. cikkére. Azt írta benne, hogy az amerikai újságíró­kat ott a moszkvai egyetemen, ami­kor diákokkal és tanárokkal beszél­gettek (jobban mondva vizsgáló­­bírói szigorúsággal igyekeztek őket vizsgáztatni), legfőképen az érde­kelte, hogy miben különbözik a szovjet élet más népek életétől. Nem a hasonlóságot keresték (amely újságírói szempontból nem érde­kes), hanem a különbséget (amelyet jól ki lehet színezni az újságban). Ez a film azt mutatja, hogy a min­dennapi életben milyen kevés kü­lönbség van- A szerelmes ott ugyan­úgy fényképet v­en el, mint nálunk , a fiatal meg felnőtt fal bab­­drukker (pardon, szurkoló) éppen úgy tombol és rajong mint nálunk az Üllői­ úton vagy a paksi sport­pályám-Sajnos, a mi elképzelésünk a szovjet életről két propaganda-ma­lomban őrlődik. Az egyik egysze­rűen lefordítja a szovjetembernek szánt szellemi terméket s ezzel igen gyakran idegen a számunkra, mert folyton azt érezzük, hogy tanítani, oktatni, példát mutatni akar. Ebből megismerjük a munkarekorderek, a háborús és termelési hősök életét, ebből megtudjuk, hogyan élnek az akadémikusok, mennyit keresnek a divatos írók (többet, mint az­ ame­rikai best­seller gyártók), hogyan működik az üzbég tudományos aka­démia; jobban ismerjük ezeknek a cikkeknek alapján a tízmillió köte­tes Lenin-könyvtárat, mint a sarki könyvkölcsönzőt, ahonnan néhány forintért szellemi táplálékunkat me­rítjük és ha akarjuk elmélyedhetünk az örmény szőnyeggyártás fejlődé­sébe. Viszont vajmi kérését tudunk meg, akármennyire is érdekes, 130— 200 millió ember köznapi életéről, napi gondjairól és örömeiről. A másik malom egyes angolszász újságokból és rádióból, meg bizo­nyos rétegek vágyálmából kap táp­anyagot. Ezekből is csak az ellen­tétét, a mást látjuk, sőt ezek ezt ki is hangsúlyozzák. Ahelyett, hogy az egyszerű ember és a mindennapi élet hasonlóságának pillérein össze­kötő hidat, igyekeznének verni az ellentéteket áthidalhatatlannak tün­tetik fel. A különbségkeresésnek, sőt haj­szolásnak tipikus példája (és furcsa­­kátyúja) az a filmkritika-részlet, amely a Világ c. napilapban jelent meg a Centercsatárról. íme: „Külön meglepetés a sportfiúk ele­ganciája, a szép lakásinteriőrök és a bravúros sportfe­lvételek.*4 Ünnepélyesen becsületszavunkat adjuk olvasóinknak, hogy ebben a filmben az interiőrök egyáltalában nem említésreméltóan szépek, az orvoscsalád meg a fiatal mérnök éppen olyan kispolgári bútorok kö­zött él, mint ahogyan nálunk lakik egy kétgyermekes gyakorló orvos vagy egy ganzgyári nőtlen mérnök. A sportfiúk sem feltűnően elegán­sak, éppen olyan enyhén jampece­­sek, mint nálunk. A Világ filmkritikusa valószínű­leg úgy képzelte, hogy a Szovjetben mindenki telekitéri bútorok között ■él és toprongyban jár. Csodálkozás­sal tapasztalja, hogy sokan úgy laknak és öltözködnek mint mi, de mivel ez az egyformaság újságírói­­lag nem lenne érdekes és szóra ér­demes, inkább „interiőrnek ” nevezi ki a szovjetpolgár kispolgári laká­sát és feltűnő eleganciának osztá­lyozza a szovjet sportfiú Guttmann —Schnur—Remo—Astor - eleganciáit! öltözékét­ (Bocsánat, hogy hely­hiány miatt, nem soroltuk fel vala­mennyi Rákóczi-úti jobb üzletet.) Mindezek után elnézést kérünk, hogy ilyen sokat írtunk e film ta­nulságáról és még semmit magáról a filmről. Ezt pótoljuk és közöljük, hogy a Centercsatár épkézláb, kel­lemes vígjáték, tele izgalmas fut­­balljelenetekkel. Külön dicséret a jó ötletért: a rangadó mérkőzést magyarnyelvű rádióközvetítés ma­gyarázza izgalmas Pluhár-stílusban. építéshez Gönczi több­n­ve­ Pestszenterzsébet, Tel. 144-243, 888-165 BARON ZIM­ER­e Optika és foto Szemüveg Király­ utca 96 /S D A JAVÍTÁST vállal K A HERMANN GÉZA őr­­vai VI., Hajós­ utca 26(a. tt m@rr a r ORszfc c4m Vi. iM. tudósítói filmü­k a­ pesti morzai&ói... l*l*IÁt|»fliflk.Hiáb­a van, bálnául Rita Hayworth csodálatos szép­sége már egy tőlünk távoli, egész idegen világba való: a divat­lapokéba. Pedig igazán nem ezt érdemli a Columbia filmgyártól. Egy ilyen ritka kincs, amelyiknek az igazán nem mindennapi megje­lenésén felül valóban művészhez méltó színészi képességei, ragyogó tánckészsége és mi­ndenekfelett em­beri szíve van, többet jelent egy filmgyár részére, mint egy arany­bánya. A gyár visszaél szerencséjé­vel. Ahelyett, hogy egy-egy értel­mes filmben megpróbálná Rita Hayworthot megfelelő drámai lhe­­tőségekhez jutat­ni, másszor felhasz­nálná tánctudását vagy énekét, esetleg a szépségét, a gyár mindezt egyszerre akarja kamatoztatni és ezért olyan szcenáriumot csinálta­tott, amelybe minden, „apai-anyai", belemegy. Aminek kövekeztében ... Ezt a beszámolót eredetileg így akartuk kezdeni: „ Névro bol fera flapdignata seretti uropa harti .. .“ és aztán meg akartuk kérdezni, mit szólnának olvasóink, ha mi ilyen ér­telmetlenségeket írnánk. A film­íróktól tudniillik az ilyeneket nem veszik zokon. De aztán féltünk, hogy olvasóink megneheztelnek a viccért és inkább megállapítjuk: a GILDA erőltetett meséje a felelős azért, hogy Rita Hayworth szép­sége a művészet varázsos világa helyett a divatlapoknak, egészen máskép csábító ragyogásához jut. Charles Victor rendezése jó és di­cséretes két partnerének, különösen Glenn Fordnak játéka, is. Akik sze­retnek lelkesedni külföldi magyarok sikerén, azok büszkék lesznek Gyer­­gyai István (alias Steve Geray) jó epizódszerepére is. (Czimer József) „K­itr* l»v tuRsk­v ISISlI Úgy kezdő­dött, mintha ép­pen „B­itz“ vol­na, de rövide­sen kiderült hogy csak az amerikai repülőer­ődök éjszakai gyakorlata folyik Los Angeles fölött. A repülő­­újoncok szolgálatával és szerelmi ügyeivel foglalkozó film ezúttal „SZÁGULDÓ SZÁRNYAK“ címet viseli. A történet a megszokottnál is vérszegényebb, hajánál előránci­­gá­lt bonyodalmak egymásutánja közben a rekruták az ezred leg­jobb pilótáivá és az amerikai légi­­haderő büszkeségeivé válnak. A film meséjét a közönség együtt­érzése me­lett, két remek színész — Ray Milland és Veronica Lake — igyekszik életszerűbbé és elfogad­­hatóbbá tenni­ A magyar feliratok hátborzongatók. (Pethő Tibor) Látni benne piszkos máltai bordély­házat, anélkül, hogy elmenne az embernek a gusztusa fölé. Látni benne frivol párisi mez­telen táncosnőt, anélkül, hogy meg­jönne a gusztusa tőle. Hallani ben­ne Jouvet,­ ír mciául beszélni anél­kül, hogy érdemes volna meghall­gatni és tapasztalni benne bátorsá­got, anélkül, hogy értelme volna követni. A film tragikuma nem ráz meg, érdekességei unalmasak, sze­replői, mit tudom én. . . Mi a cso­dának jöttem én megnézni ezt a MÁLTAI HÁZ­at! (Czimer József) fiul — fraifér­iá' I«« ribtwrite A nagy pá­risi divattervező és szalontulaj­donos kitűnő megjelenésű fiatalember (egész Sá­­rosi Gyurka). Művésziek és nő­­csábász. A gyönyörű minnequine­­ket sűrűn cserélgeti, játszik velük, mint a próbabábukkal. S minthogy háromszáz egynéhány női alkalma­zott veszi körül, nem tudja, mi a szere­lm. ily sokat ígérően indul a PÁRISI DIVAT című francia film. Gondos rendezés, finom légkör, hi­teles környezetrajz és a szokott hi­bátlan francia színészgárda. Milyen pompás vígjáték lesz ebből! És a végén Lanvin, Le'long, Molyneux, Schiaparelli modelleket fogunk lát­ni, hiszen divatbemutatóra készül­tünk fel a plakátok nyomán. Na­gyon tévedtünk. Mert a jóképű sza­­lontulajdonos mégis megismerkedik a szerelemmel és a kedves történet végül is komor tragédiává fajul. Fémgyáros és rendező urak, kár volt a divatrajongók nagy táborát ennyire elszomorítani! A hölgyeket azért megnyugtatjuk, volt divatbe­mutató, méghozzá 1947.es. A kü­lönleges szépségű Micheline Presle­­nek, a „végzetes nő“ alakítójának nem való már a fiatal leányszerep. A divatkirály Sárosi Gyurka (Raymond Rouleau) nagyszerű volt. TO KD® KOZBÁCSÁT MOTOROK vili, tűzhelyek vili hűtőszekrények vili. Boylerek VÉTEL — ELADÁS AUDION VI. Nagymetá­n. 31. Tel.: 126—129 KISÖRSSY TEHEtITAXI xii­., véső.u. s. Telefon: 200—232.­ Fonógépek kártológépek, szövőszékek, rokkák Progressivnél Andrássy-út tizenhárom Konyhabútorok nagy választékban, olcsó ár­ban fizetési kedvezmény, insi-út G. -éva­­gy Fekvőhely-különle­­gességek. VII., Al­­pár­ u. 1­. T.: 424-532 PHOENIX körkötőgépek, tűk, alkatrészek: JuRISTOVSZKY SÁNDOR, Baross­ utca 123 Telefon: 133-078. Hozza be férfiruháját, kö­vetét, fehér­neműjét, szőnye­gét, üzletem részére megve­szem. Hívásra jövök. Vill., Népszínház­ utca 20. Telefon: 137—625. Márkás rádlót magas áron veszek. Házhoz is jövök. Előnyösen eladok. ANDRÉ, Dobozi­ utca 21. sz. Telefon: 135—442. Iroda­bútor? Szék? C­ity IV., PÁRISI UTCA 6/a. Telefon: 181—390. Perzsaszőnyeg vétel—eladás.­­ Tisztítás—javítás—festés művészi kivitelben. Goldmann Margit Erdélyi­ utca 12. T.: 137-094 FÉRFIRUHÁK B­ÓR ÜRGERI ALLONKABÁTOK vétele és eladása. Szmokingot és szövetet­­ is magas áron veszek. SEBESTYÉN, CA Király­ utca Telefon: 420-131. Bútorok új és használt, nagy válasz­tékban, legolcsóbban. Fize­­tési kedvezmény! Vadász Miklós. Rózsa-utca 27. Fonógépek,­ szemfelszedőgépek, síkkötőgépek, orsóxajgépek, K­EICEN Csáky-utca tizennégy. Telefon: 128-216. GÉPI KÖTEIÖK .UTÁNVÉTTEL IS!L Zongora, kiffinS külföldi, ezer forint Bluthner, Förster márkás zongorák, pianinók, feltűnő olcsón, részletre is. Rákóczi-út ötven, zongora­teremben. Dü Han! Dupla re cam í er pupTann&T _ mma srSKí‘':*“t*: 3.200 - Tiszta afrik­án lószerrrl BftrCMy--utca ti (Érzééket körűt sarok. VILLANY ÉS GAZ Hűtőszekrényeket legma­gasabb napi áron vásá­rol meg HEXNER Király-utca 25. Telefon: 227—073. Kígyó-utca S. Papírhulladékot, selejtpapírt veszek. Zetinka Sándor VII., Miksa­ u. 5 Telefon: 425-598 Sörkiméret-pultok Kertiszékek, asztalok nagy választékban olcsón Népszínház utca 31. Telefon: 139—274. Villanymotor vétel, csere, Németh, S&Vai Imre-utca 8. % Telefon: 108—014. generálozott, 90a.­a-os gumikkal sürgősen eladó Érdeklődni naponta 10—12-ig NAGYMEZŐ-UTCA 3. AUTÓMENTES ADAN TÁG-UTCA 9. Telefon : 200-21* BÁBA V. láncos öttonnás teherautó háromtonnás új pótkocsival gumival vagy gumi nélkül, generáljavítás után (motor szétszedett állapotban), vala­mint 1 db 3 vasú traktoroké kések nélkül rendkívül olcsón E­LADÓ Megtekinthető bármikor BÉKÁSMEGYEREN, TEMPLOM­ UTCA 44. Érdeklődni: Budapest, And­rássy-út 25. Tel.: 426—726. Művégtagok sérvkötő, haskötő, lúdtalp­betét méret szerint legjobb kivitelben Schönek orvosi müster­észnél Csáky-u. 100. Dráva-u. sarok 10 darab 50 kg-os festé­k és k­anna tetővel eladó. Megtekinthetem XIII., Reitter Ferenc-u. 56. 12 havi részletre, előleg nélkül is, háló, kom­binált ebédlő. Andrássy-út 66., Wesselényi­ utca 63. ÍRÓGÉP vétel, eladás, javítás, kölcsönzés. K­olesa Markó-u. 53. Tel.: 122—553. Kombinált szobák 1.800—2.220 Modern kanapérekamier 500—750. Használt teleházak 1300 tel. Konyhák olcsón. Fizetési kedvezmények. BOTORPINCE, Dob­ utca 51. körútnál. 1947. MÁJUS 31. A francia film perget ése ei6f* stílszerűen jazzbandes, dizözös, rá­­dióbemondós divatrevü keretében­ mutatták be belvárosi divatszalon­jaink nyári kollekciójukat. A pesti divatdiktátorok ilymódon közvetle­nül is fe­venék a versenyt világ­hírű párisi szótársaikkal. Nem sikertelenül. Nekünk legalábbis a pesti modellek jobban tetszettek. (Sonkoly Pál) Einsteinnek a nemzetisége is relativ Einstein, aki felállította a relativi­­tás elméletét, tudvalevőleg a Hitler­­rendszer elöl az Egyesült Államokba menekült és még most is­ ott él A kitűnő tudós legutóbb a követ­kezőket mondotta: „Ha a jövő iga­zolja elméletemet, akkor a németek azt fogják mondani, hogy német voltam, a franciák pedig, hogy vi­lágpolgár voltam. Ha ellenben elmé­­letemet megcáfolják, akkor a fran­ciák azt mondják majd, hogy német, a németek pedig, hogy zsidó vol­tam“. Mi történt a német filmsztárokkal ? Hitler bukása óta még csak egy, német film készült, ez is a szovjet megszállási övezetben- A címe. ..A gyilkosok közöttünk vannak“. Jel­lemző, hogy arról a színészről, aki a filmben egy náci-ellenes orvosit­­alakított utólag kiderült, hogy­ maga is náci volt. A színész film­­karrierje ezzel végleg le is zárult-De mi történt az ismert, régebbi német filmszínészekkel. Janningson, aki a náci filmgyártás Göbbels® volt, egész életére eltiltották a­ filmezéstől Heinrich George a szovjet övezet egyik internáló tábo­rában halt meg, ahol a kulturáltét, irányított». Ferdinand Marian a „Jud Süss“ megszemélyesítője, tragikusan végezte. Autón szágul­dott az országúton, amikor egy amerikai katonai rendőr fügy­jel­­lel meg akarta állítani- A német színész nem hallotta a jelzést, mire az amerikai katona, aki azt hitte, hogy el akar szökni, géppisztolyá­ból utána eresztett egy sorozatot. Ez mindörökre megállította. Rökk Marika, aki szintén a né­met filmek sztárja volt, most Bécs­ben van és éppen úgy, mint Willy Forst, már új filmekben működik közre- Hans Albers Münchhausen báró megszemélyesítője a franci­ákkal szeretne filmezni. Gustav Fröhlich, aki egy nem költött, ha­nem valóságos féltékenységi jele­netben egyszer arcul ütötte Göb­­­ belst, május 1-e óta Münchenben filmezik. Május 31. Június 4, 8-án fél 4 órakor Égető ÚJ MAGYARORSZÁG A világpolitika és a magyar szellemi élet hetilapja A szerkesztésért felelős: BOLDIZSÁR IVÁN főszerkesztő Felelős kiadó: Székely László. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési díj: 1 évre 48 Ft, félévre 24 Ft, negyedévre 12 Ft, 1 hónapra 4 Ft. Szerkesztőség: Budapest, V., Zoltán u. 6., bal lépcső, H. 1. Telefon: 122—802. 126—582. Kiadóhivatal: Budapest, V., Honvéd utca 18. Telefon: 120—640. Fiókkiadóhivatal: VI., Bajcsy-Zsilinszky­ út 8­. Telefon: 124—130. Kéziratokat nem öljünk meg és s hal adunk vissza. Nyomatott a „Szikra“ Lapvállalatok körforgógépein, Budapest, V., Honvéd­ utca 10. Felelős vezető: Nedeczky László.

Next