Új Magyarország, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1947-07-05 / 27. szám
1947. JÚLIUS 5.) Szalay Lajos párisi vázlatkönyvéből A magyarok helyzete Jugoszláviában Szántó Zoltán belgrádi követ beszámolója bácskai útjáról Szántó Zoltán belgrádi követünk mint ismeretes, Bácskában meglátogatta az összes nagyobb helyeket, falvakat, szállásokat, gyárakat, részt vett a Népfront, a szakszervezetek értekezletein, érintkezésbe lépett a Vajdaság vezető embereivel és így megismerkedett a jugoszláviai magyar kisebbség helyzetével. Tapasztalatairól így nyilatkozott az újvidéki „Magyar Szó“-nak: Lelkesedés Újvidéken — Amikor Újvidéken egy népfront konferencián — mondotta Szántó követ — fölszólaltam és kijelentettem, hogy a demokratikus Magyarország külpolitikája nem átmeneti jellegű, hanem őszinteségtől áthatott és ez a külpolitika érdeke A Szkupstinában, az állam övezetésében, a bíróságban számarányukhoz képest ott vannak a magyarok is. A kevert lakosságú falvakban a népbizottság elnöke, titkáravagy alelnöke magyar. Beszélgettem olyan népbizottsági tagokkal is, akik a magyaron kívül más nyelvet nem beszéltek. Érintkezésbe léptem a Vajdasági Főbizottság tagjaival, bírókkal, közvádlókkal, osztályfőnökökkel, akik magyarok. Jugoszláviában nincs semmi akadálya a magyarok szabad Mély benyomást tett rám a magyar iskolák látogatása. Vajdaságban több magyar középiskola van ma, mint valaha. Az elemi iskolákban és középiskolákban a diákok tanulják a magyar mind a magyar, mind a szomszéd népeknek, hogy az új Magyarország végleg elvetette a Horthyrendszer revizionizmusát és irredentizmusát, a háborúra vaó spekulálást, lelkesedés tört ki és ezt a lelkesedést tapasztaltam egész utamon. — A jugoszláv kormány bölcs, következetes és evhű nemzetiségi politikája nagyon megkönnyíti, hogy a magyar kisebbség helyes álláspontot foglaljon el. Ami a jogokat és kötelességeket illeti, a jugoszláv állam nem tesz különbséget a magyarok és a többi állampolgárai között. A magyarok ugyanúgy élvezik az állampolgári jogokat, a demokratikus szabadságot, mint a szerbek és a horvátok fejlődésének, sem annak, hogy megfelelő helyre kerüljenek. — Meggyőződtem arról, hogy Vajdaságban a magyarokat nem fenyegeti az elnemzetlenítés veszedelme. Szabadon fejleszthetik magyar népi kultúrájukat és élnek is ezen jogukkal. A Magyar Kultúrszövetség irányítása alatt a legtávollevőbb falvakban és szállásokon is magyar kultúregyesületek, olvasókörök, énekkarok, sport és műkedvelő egyesületek működnek történelmet és nagyon jól ismerik a magyar történelem nagyjait, valamint az irodalmat és művészetet. Rövid látogatásaim alatt is meggyőződhettem a magyar iskolák haladó és gyakorlati szelleméről. A diákok és tanárok között közvetlen, őszinte viszony áll fenn. Kellemesen érintett a magyar zászlók látása. Meggyőződtem arról, hogy a magyarok és szerbek között nem áll fenn nemzeti elkülönülés. Példaadó a szerbek és magyarok egymáshoz való viszonya. Újvidéken a vajdasági énekkarok versenyének döntőjén például: egy szerb kórus magyar dalokat, egy magyar kórus pedig szerb dalokat is énekelt. Később meggyőződtem arról, hogy ez nem kivételes eset,, hanem mindennapos jelenség. Magyar dalokat hallottam szerb fordításban és szerb partizándalokat magyar nyelven. Magyar ifjak szerb telepes házakat építenek — Szubotián voltam, amikor megérkezett Magyarországból azépítőmunkások egy csoportja. Meghatott az a fogadtatás, amelyben a magyarországi munkásokat a horvát, magyar és szerb asszonyok részesítették. Kevi-pusztán középiskolás magyar ifjakat láttam önkéntes munkán a szerb telepesek házainak építésén. A kanizsai téglagyárban, a zentai textilgyárban és mindenütt másutt tapasztaltam a magyar és jugoszláv fiatalság baráti viszonyát. A Jugoszláviában élő magyar értelmiségről a miniszter kijelentette, hogy az bekapcsolódott az új életbe és dolgozik. — Megörvendeztetett a tény — mondotta Szántó követ —, hogy a vajdasági magyarokat érdekli a jugoszláv kisebbség sorsa Magyarországon. — Észrevettem bizonyos aggodalmat a magyar munkások és parasztok között, hogy Magyarország lemarad Jugoszlávia mögött a demokratikus fejlődésben. A zentai harisnyagyárban egy munkásnő például, amikor bementem az üzembe, otthagyta a gépet és azt kérdezte: — Milyen intézkedések történtek, hogy egyúj horthysta összeesküvés lehetetlenné váljon? — Rengeteg kérdést intéztek hoz— Mindezek alapján állíthatom, hogy bácskai utam a magyar-jugoszláv barátság manifesztációjának tekinthető. Június 15-én este, amikor Újvidéken a Darányi-telepen tartott népfrontértekezletről távoztam, a szerb ifjúság hatalmas lelkesedéssel vette körül gépkocsimat és eljárta a kozarai kólót. Azt hiszem ez volt a két nép akaratának a legszebb és legmegkapóbb jelképes megnyilvánulása, hogy zám a magyarországi gyáripar és bankok államosításával kapcsolatban. A parasztokat érdekli a magyar földreform és sajnálják, hogy a magyarországi parasztság a reakciós propaganda következtében még nem élvezi teljes mértékben a termelőszövetkezetek előnyeit, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság békéjét, barátságát és együttműködését soha semmi sem zavarj meg. 'Hűideti itt'... (A 5. oldalon bent alkotom) Magyar köztisztviselők A Vajdaságban több a magyar középiskola, mint azelőtt A Darányi-telepi jelkép Szakasits Árpád cikke a Tribune des Nations-ban Két szocialista kongresszus tanulságai A legutóbbi magyar kormányválság következtében csak az értekezlet vége felé értem Zürichbe. Mindazonáltal megállapíthatom, hogy ez az összejövetel ismét egy lépést jelent a béke és a népek kölcsönös megértése felé. Valóban, minden nemzetközi érintkezés ezt az ügyet szolgálja, miután —véleményem szerint — bajaink fő oka abban rejlik, hogy kölcsönösen nem ismerjük a különböző országok politikai légkörét, gazdasági viszonyait és sajátos szerkezetét. Az egymást követő szocialista kongresszusok igen hasznosan járulnak hozzá a kölcsönös bizalom megerősítéséhez az egyes országok munkásmozgalmai közt. Ily módon sikerül majd összeegyeztetni a különböző irányzatokat, mindegyik javára fordíthatja a többiek termékeny gondolatait és beviheti azokat nemzeti intézményeibe. Ez adja meg a kongresszus jelentőségét. A szocialista pártok, amelyek képviseltették magukat, a legtöbb országban, részt viselnek a kormányzás felelősségében, sőt egyes esetekben homogén szocialista kormányt alkotnak. A zürichi tanácskozások konstruktív elemei józan derűlátásra jogosítanak fel, nemcsak pozitív határozataival, de látszólag negatívokkal is. Számos elvi kérdés eldöntése után a nemzetek együttműködése kiszéélesedett és a szervezet tekintélye megnagyobbodott Az a tény, hogy egy új internacionálé megalakítását és a német" szociáldemokrata párt felvételét elhalasztották, bizonyságot tesz a résztvevők felelősségérzetéről. Két internacionálénak a létezése semmiesetre sem szolgálná az európai együttműködés ügyét és a békét, mint ahogy a németek jelenléte is csak nézeteltérésekre vezethetnek. A zürichi értekezletet megelőzően a Duna-völgy szocialista pártjai — lengyelek, csehek, románok, bolgárok, osztrákok és magyarok — Budapesten ültek össze. Technikai nehézségek következtében a jugoszláv delegátusok nem tudtak idejében megérkezni. Ez az értekezlet is gazdag volt eredményekben, amelyeket két fontos — egy politikai és egy gazdasági vonatkozású — határozat foglalt össze. Az első határozat hangsúlyozza a közép- és délkeleteurópai szocialista pártok szolidaritását, politikai és kulturális együttműködését, valamint az ellenforradalom erői ellen közös harc szükségét és pártok közötti érintkezés folytonosságát. A második határozat megállapítja a gazdasági együttműködés, az egybehangolt tervgazdálkodás és a kölcsönös kereskedelmi forgalom fejlesztésének feltételeit. Egyszóval: a budapesti értekezlet során kirajzolódott az Európa e részében élő népek jövendő rendje. , Szakítva a vetélykedésekkel és az idejét múlt sovinizmussal — béke és szolidaritás fog uralkodni és ahelyett, hogy minduntalan kardot csörtetnének, mint azelőtt, ilyesféle észszerűbb megoldást fognak találni. ..Nektek erdeitek vannak, adjatok tehát nekünk fát; nekünk viszont nagy kiterjedésű termőföldjeink vannak, mi adunk gabonát.“ Minden népnek termelési eszközei és erőforrásai szerint kell termelnie. Senki sem zárkózhatik egy rövidlátó „önellátásba“, ellenben levonjuk a végső következtetéseket, különleges érdekeink kölcsönös egybefonódásából. Csak egy közös tervre alapozott gazdasági rend hozhatja meg a békét a Dunavölgy népeinek. És ne felejtsük el, hogy ennek a vidéknek a békéje döntő tényező az európai békére, sőt a világbékére is. Minden összefügg. Talán merész dolognak látszik egy teljes felbomlásban lévő Európában kiegyensúlyozott életre, egy általános terven alapuló megoldásra gondolni, pedig ez megvalósítható. A konferencia résztvevői bizottságokat alkotnak az eredményes együttműködés tervének részletes kidolgozására. Magától értetődik, hogy a dunai népek gazdasági együttműködése nem jelenti sem egy blokk felállítását, sem egy új autarchia kialakulását. Ellenkezőleg: minél jobban megszilárdul, minél jobban rendeződik a gazdasági élet Európának ebben a részében egy közös terv alapján, annál jobban bele tud illeszkedni Európa többi részének árucsereforgalmába. Mert minél többet termelnek és exportálnak a dunai népek, annál többet tudnak majd vásárolni. Magyar iskolák Csehszlovákiában A magyar közvélemény feszült figyelemmel kísérte Rákosi miniszterelnökhelyettes prágai útját. A bizalmas jellegű tárgyalásokról hivatalos közleményt nem adtak ki, de a közvélemény nem tulajdonítja véletlennek, hogy éppen Rákosi hazatérése után jelentek meg hírek arról, hogy a csehszlovák kormány szakít eddigi kisebbség-ellenes, sőt erkölcs-ellenes magatartásával és hajlandó végre magyar iskolákat engedélyezni. Ezzel Csehszlovákia legalább anynyira tartozik önmagának, mint a magyar kisebbségnek. Az Új Magyarország szerkesztői nem egyszer tapasztalhatták, hogy a csehmagyar viszonyról szólva angol, amerikai, francia kollegáink egyszerűen el sem akarták hinni, hogy a csehszlovákok kisebbségellenes politikát folytassanak. Most Prága csak saját — egyébként nem indokolatlan — jó hírének ad igazat.