Új Magyarország, 1991. október (1. évfolyam, 134-159. szám)
1991-10-08 / 140. szám
ytol y (Folytatás az 1. oldalról) második kárpótlási törvényt. Ez a törvény nemcsak azon személyek sérelmét orvosolja, akik a kommunizmus elleni harcban vettek részt, hanem mindazon személyek sérelmeit, akiket 1939-et követően politikai okok miatt fosztottak meg személyi szabadságuktól, illetve életüktől. Ez tág jogosulti kör, ide tartoznak többek között a deportáltak, internáltak, az úgynevezett málenkij robotra hurcoltak. De még ez sem kimerítő felsorolás, hiszen a jogosultak körét az Országgyűlés határozza meg. A törvény alapelveit a kormány már véglegesítette. — Mikor várható életbe léptetése? — Bízunk benne, hogy az Országgyűlés még az idén megtárgyalja, és lehetőség szerint el is fogadja. A becslések szerint négyszázezer embert érintő törvényről van szó. Ebben az esetben végre sikerül ezeket az embereket nemcsak erkölcsileg rehabilitálni, hanem számukra némi anyagi kárpótlást is nyújtani. Sajnos, azonban így sem lehet megfeledkezni az ország mostoha gazdasági helyzetéről. A kormány elképzelése szerint, a gazdasági fellendüléssel a kárpótlásra szánt összeg évről évre növekedhet. — Visszakanyarodva az első kárpótlási törvényre, a benyújtás határidejéről különböző időpontok forognak közszájon... — Pedig félreértésre nem lehet ok. A benyújtási határidő tehát: 1991. november 8-a, éjfél. Ezen időpontig lehet személyesen a kérelmeket benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postán feladni. A hivatalok természetesen ezen a napon sem lesznek nyitva éjfélig. A határidőn túli kérelmeket elutasítjuk. Ez alól kivétel, ha a késedelemben a kérelmező vétlen. A vétlenség azt jelenti, hogy pl. betegség miatt nem tudott valaki a jogával élni. Ha csupán elfelejtett, nincs alapja a kivételes eljárásnak. Az úgynevezett igazolási kérelemmel a határidő lejárta után hat hónapig élhetnek az állampolgárok, tovább nem. Szerencsésnek tartanám, ha október végéig beérkeznének hozzánk az igények. A kérelmek bejelentését akkor is elfogadjuk, ha a bizonyítékokmég nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, csak a vagyontárgyak vannak megjelölve. Manapság talán a legtöbbet hangoztatott félelem, hogy a jogosultak kénytelenek lesznek beérni a téeszek által árverezésre felajánlott gyengébb minőségű földekkel... — Hadd szögezzem le gyorsan, indokolatlan az aggodalom. A kormányzat éppen ezért kérte vissza a szövetkezetek átalakulásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűléstől. Az új javaslat szerint ugyanazon elvek szerint kell kijelölni a tagi földeket, a földalapot, a kárpótlásra kerülő földeket, valamint az állami tulajdonúakat. Egyik sem élvezhet prioritást a másik hátrányára. Ezen túlmenően a kárpótlásra jogosultak érdekegyeztető fórumot hozhatnak létre. A fórumba ők maguk, az önkormányzat és a termelőszövetkezet delegálhat tagot. A fórumnak jogában áll véleményezni a földkijelölési tervezetet, ezenkívül az illetékes megyei kárrendezési hivatal — figyelembe véve az érdekegyeztető fórum álláspontját —, határozattal dönt arról, hogy a tervezetek megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. Ha a kárrendezési hivatal úgy találja, hogy a szövetkezet megsértette a törvény elveit, akkor utasítja a szövetkezetet a hiba kijavítására. Jogvita esetén végső döntést a bíróság hoz. Figyelembe véve, hogy az első kárpótlási törvény a magyar mezőgazdaság helyzetét és a falu hangulatát hosszú időre megszabja, célszerűnek látszott a független bíróság, mint jogorvoslati fórum, bevonása a törvény végrehajtásának folyamatába. — Végezetül engedjen meg két olvasói kérdést. Az első: a Németországba kitelepítettek számára — az érintett időközben visszaköltözött — ez a törvény nyújt-e kárpótlást? — Részükre a közeljövőben megalkotásra kerülő úgynevezett harmadik kárpótlási törvény fog — a mostani hatályossal megegyező elvek szerint — kárpótlást nyújtani. — Másik olvasónk beteg, kórházban ápolják. Élhet-e jó jogorvoslattal? — Ha nem tudja személyesen felkeresni a megyei kárrendezési hivatalt, akkor ismerősét, rokonát is megkérheti, hogy ügyében járjon el helyette. Itt hívom fel olvasóik figyelmét, hogy az MDF és a KDNP kárpótlási ügyekben országszerte ingyenes tanácsadó irodákat állított fel. Németh Zsolt Kárpótlási kérelmeket november 7-ig Érdekegyeztető fórumok a földről b' L' A bűncselekmények áldozatainak egyesülete Akiken a Fehér Gyűrű segít Elfogni a bűnözőt, megakadályozni a bűncselekményt, megbüntetni a tettest — lényegében ez a hagyományos rendőrmunka. Erre figyel a közélet, ebből kapja mindennapi izgalmi adagjait a kiváncsi átlagember, újságból, rádióból, képernyőről és ponyvaregényből. Németországban 1974-ben — természetesen az akkor még NSZK-nak nevezett szabad államban! — öszszefogott néhány ember, és megalapította a Weisser Ring, vagyis a Fehér Gyűrű mozgalmat, hogy a bűn áldozataira figyeljen. Ezt a társadalmi méretekben elhanyagolt tevékenységet a német példa alapján azóta tizenöt nyugat-európai országban igyekeznek meghonosítani. Az Egyesült Államokban is megalakult a Weisser Ringhez hasonló intézmény. Ebben az évben pedig, a világon tizenhetedik államként, Magyarországon is megszervezték a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületet. A jogi végzettsége mellett közgazdasággal, sőt pszichológiával is foglalkozó dr. Fenyvesi Csaba őrnagy, a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság elemző-értékelő és megelőzési alosztályvezetője munkatársaival már tanulmányt készített a bűncselekmények sértettjeinek gondolkodásáról. E tanulmányban elemzik ezeknek az embereknek „fatalista” gondolkodását. Megkísérlik megszervezni, hogy a rendőrségi eljárásba — éppen a sértett védelmében — már az elején pszichológus is bekapcsolódjék. Különösen néhány rendkívül súlyos lelki sérülés esetén, például megerőszakolt tízéves kislányok kihallgatása előtt próbálják a bűncselekmény felderítésével párhuzamosan az áldozatot is segíteni, lelki sérülését tompítani. Most azonban már szervezet is dolgozik ennek érdekében. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületnek eddig csak Budapesten és Szolnokon nyílt irodája, hiszen a szervezés meglehetősen lassú, mert állami támogatás nélkül, mindössze a tagdíjakból működnek. Az egyesület tagjai ingyen dolgoznak a bűncselekmény sértettjei, áldozatai érdekében. Hogyan segít a Fehér Gyűrű? A bűncselekmények kárvallottja számára emberi vigaszt, de a rendkívül rászorulóknak pénzsegélyt is nyújtanak. Különösen a kirabolt, idős kisnyugdíjasok szorulnak rá erre. Segítenek jogi ügyekben, például, olyan ügyvédet szereznek nekik, akik első alkalommal díjtalanul működnek közre. Eljárnak, sőt ha kell, vitatkoznak helyettük például a biztosítónál. Megírják kérvényeiket, figyelemmel kísérik az eljárás határidejét, s egyáltalán: a káruk megtérülését szorgalmazzák. Sőt esetenként kikapcsoló programokat, például kirándulást is szerveznek részükre. Az utóbbira igencsak rászorul a rablás után nemegyszer lelki sérültté vált idős ember. Egy példa a Fehér Gyűrű segítő módszeréről: egy budapesti nénihez úgy törtek be, hogy a lakásajtó keretét tönkretették, azt vissza sem lehetett tenni a helyére, a néni a rettegéstől napokig egész éjjel nem aludt. Az egyesület egyik tagja — lévén asztalos — ingyen, gyorsan, szakszerűen visszahelyezte a lakásajtót. A Fehér Gyűrűhöz segítségért fordulók többsége, jó hatvan százaléka, idős ember. Legtöbbjüknek utolsó fillérét is elvitték a bűnözők. Végül példaképp fontos leírni: a Weisser Ringet kezdeményező államban, Németországban, már nemcsak magánegyesület működik, hanem törvény is rendelkezik a bűncselekmények áldozatainak védelméről. Ezért ott megszervezték az Áldozatvédő Hivatalt. FD. I. évfolyam, 140. szám,JUMItt 1991. október 8., kedd közlekedésbiztonsági napok Közép-KftET EURÓPAI flUToSimoN fli ÉV AUTÓJA * Lfl VOITOBE PG t'AMWge X_____ Izsák Jenő rsiss pu'b'. Keresztény szellemben Harmadszor is nem az Július 19-i számunkban beszámoltunk arról, hogy a zalaegerszegi önkormányzat nem szavazta meg két városi óvodában egy-egy keresztény szellemű csoport beindítására tett bizottsági javaslatot. A döntés nagy vihart váltott ki a szülők és a kezdeményező óvónők körében. Háromezer aláírás gyűlt össze, támogatandó a javaslatot. Dr. ifj. Marx Gyula pedig önálló képviselői indítványként ismét napirendre tűzette a témát, amelyet augusztusban tárgyalt meg a testület másodszor, s nem utoljára. A csaknem háromórás vita ismét nem volt indulatmentes. Egymással feleselő vélemények, személyeskedések mutatták: a képviselők képtelenek szót érteni egymással. Szalay Péter például ismét kifejtette, hogy nem tartja jónak, ha egy óvodán belül hozunk létre ilyen csoportot, mert az „feszültségekkel járhat”. Azt tudná támogatni — mondotta —, hogy egy külön intézményben, például egy felszabaduló bölcsődében kapjon helyet a keresztény szellemű óvoda. Kovács István úgy értette, hogy Szalay Péter egyházi óvodát indítványoz, s ezt „egyik egyházra sem lehet ráerőltetni”. Kárászné dr. Rácz Lídia úgy vélte, hogy ha a működési feltelőket — költségeket — az egyházak rendelkezésére bocsátja a város, a követelménynek eleget tesz. Szavaztak és ismét leszavazták a kérelmet. A két gyermekcsoport viszont együtt van. Azt mondják az óvónők: mindennap szentelnek egy órát a keresztény szellemiségnek. P. Vadas Zsuzsa BELFÖLDI A közelmúltban — mint megírtuk — Sopronban emlékművet állítottak hősi halált halt társaik tiszteletére a volt katonaiskolások. Egyikük írását közöljük az eseményről adalékként, dokumentumként. Kora reggel felhős, borús időben megyünk ki a Keleti pályaudvarra, ahol a szokásos kép, a hét végi sürgés-forgás fogad. A csarnok egyetlen újságárusa előtt hosszú sor kígyózik. Beállunk a sorba, vannak előttünk vagy húszan. Feleségem nézelődik, majd megszólal: „Nézd csak, ki van itt” — és a sorban türelmesen várakozó szürke esőköpenyes, kis termetű, egyenruhás katonára mutat, akinek hátulról csak ősz haja látszik ki a tányérsapka alól. „Kéri Kálmán bácsi” — súgja nejem a fülembe, majd kisvártatva hozzáteszi: „Újságot vett, de az újságos nem fogadta el az árát.” Keressük a Lövér expresszt. A vonat első két kocsiján lévő tábla — Rákóczi-növendékek — régi emléket idéz. Vagy hatvan évvel ezelőtt, mint kék egyenruhás kis céget (így hívtak, csúfoltak bennünket a Der Zögling - növendék szó elferdítésével), szabadságom végén ilyen foglalt kocsiban utaztam vissza a soproni Rákóczi intézetbe. Felszállónk, indulás. A vonaton a barátok örömteli találkozása volt, akivel a második világháború óta nem láttuk egymást. Élettörténetek hangzanak el, büszkén mutogatjuk a gyerekek, unokák fényképeit. Velünk utaznak testvérintézetünk, a Zrínyi Ilona leánynevelő intézet egykori tanulói is; diákszerelmeink ma nagy- és dédanyák. A közös emlékeket mesélve röpül az idő, alig vesszük észre, hogy zuhog az eső Komárom, Győr tájékán. Szerencsére mire Sopronba érünk, kiderül Kisüt a nap is, és meleg őszi sugarával beragyogja az egykori katonai főreál (ma Erdészeti és Faipari Egyetem) melletti teret, az ünnepség színhelyét. A kies Batthyány téren áll II. Rákóczi Ferenc szobra — egykori tanárunk, dr. Molnár Gyula ezredes, művész-tanár alkotása —, amelynek szomszédságában egy hatalmas szomorúfűz ágai alatt vár felavatásra elesett társaink hősi emlékműve, amelyet Orsi András szobrászművész készített egy fertőrákosi kőtömbből. Az alma mater színeit viselő, piroskék karszalagos rendezők, az év elején alakult Rákóczi Növendékek és Hadapródok Baráti Kör intézőbizottsági tagjai fogadják az érkezőket. Az avató ünnep a Himnusz eléneklésével kezdődik, majd ökumenikus istentiszteleten megáldják és felszentelik az emlékművet. Ezt követi dr. Tarján Tibor volt hadapród, körorvos beszéde. Emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy évtizedben hőseinket nem nevezhettük hősöknek, pedig azok voltak! A két világháborúban iskolánk tizenkét tanára és csaknem 160 volt növendéke esett el. Emigrációban írt Sopron című versét szavalja el művészi átéléssel Kecskési-Tollas Tibor volt növendék, költő, a müncheni Nemzetőr főszerkesztője, majd koszorúzunk. Végül dr. Czike Gábor alpolgármester átveszi az emlékművet, és az 1921. évi népszavazáskor Magyarországot választó Civitas Fidelissima, a leghűségesebb város polgárai nevében megígéri, hogy megőrzéséről gondoskodnak. Az avatóünnepély után baráti találkozó és közös ebéd az egykori főreál, a mai egyetem helyiségeiben. A főépületet még 1898-ban Alpár Ignác tervezte, akinek nevéhez fűződik a volt Tőzsér palota, a mai tv-székház, a Magyar Nemzeti Bank vagy az Anker Biztosító palotája. Az ebéden mint a Rákóczi Baráti Kör korelnöke, dr. Móra László volt növendék, kandidátus-tudománytörténész az iskola egykori kiválóságaira emlékeztet, közöttük példaként említi Lakatos Géza és Miklós Béla vezérezredes-miniszterelnököt, Almásy Pál altábornagyot, a magyar ellenállás kiemelkedő alakját és másokat. Üdvözli Kéri Kálmán vezérezredest, a Magyar Honvédség nesztorát. Kéri Kálmán nem csupán nosztalgiának, hanem önmagunk megbecsülésének, tudatformáló erőnek nevezi a nemes hagyományok ápolását, és ehhez kíván a volt soproni növendékeknek jó munkát. Ismeretes, hogy Trianon megszüntette a soproni honvéd főreált, 1922-ben épületébe a selmeci Bányászati és Erdészeti Főiskola költözött. A főreál pedig fedőnevén a Károly laktanyában működött, mint Rákóczi Ferenc reáliskolai nevelőintézet. A háborús bombázások szétrombolták, helyén ma bikótelep áll. A hősi emlékmű avatása kapcsán a lakótelep egyik házának falára is emléktábla került: „In memóriam. Ezen lakótelep helyén állt 1922— 1944-ig a m. kir. Rákóczi Ferenc Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet, majd 1945-ig utóda, a Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola, 1991.” Közelében pedig újra felállították Vörös János szobrászművész Attila-szobrát, amely egykor az iskola sportpályáját díszítette. Mindezeket megtudhatjuk a Rákóczi Növendékek és Hadapródok Baráti Körének emlékkönyvéből is, melyet az ünnepségre szerkesztettek, és benne első helyen sorolják fel hősi halott társaik neveit. Dr. M. L. O-Tisztelgés a sopronilmok előtt Cinizmusra vall a helyszín kiválasztása Megbékélés a bűnök megvallása után Közeledik a hétvége egy, a közelmúlthoz képest ma már jelentéktelen eseménnyel, az MSZMP kongresszusával. Hogy mégis reflektorfénybe került, annak az az oka, hogy több szervezet tüntetést szervez rendezvényük ellen Salgótarjánban. Ez utóbbi jó alapot szolgáltatott arra, hogy különböző mendemondák kapjanak szárnyra. Fónay Jenőt, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökét a várhatóan mozgalmas hétvége felől kérdeztük. — Az ország minden részéről egyénileg és szervezetten vesznek részt tagjaink és a velünk szimpatizálók tüntetésünkön — válaszolja az elnök. — Több mint tízezren készülünk vonattal, busszal, személygépkocsival. Hivatalosan engedélyezett demonstrációról van szó. Kettős a célunk. Elsősorban az 1956-os forradalom csendes megünneplésére készülünk, másrészt tiltakozunk az MSZMP kongresszusa ellen. A salgótarjáni áldozatok cinikus megcsúfolásának tartjuk a helyszín kiválasztását a harmincötödik évfordulón, éppen ott, ahol százharmincegy ártatlan ember esett a pufajkások sortüzének áldozatául. A mendemondákkal ellentétben nem kell ellenünk védeni a kongresszus szervezőit. Mi csak a cinizmusukat ítéljük el, amit soha senki előtt nem tudnak kivédeni. A hangzatos frázisokból elég, és a fölösleges hangulatkeltésre sincs szükség ebben az országban. Az elmúlt negyvenöt év bőven megteremtette a maga hangulatát, amelyet fokozni már amúgy sem lehet. Szeretném még az MSZMP figyelmét felhívni arra, hogy a tiltakozók, életnívójuktól függetlenül, eddig türelmesek és visszafogottak volt. Környezetünkben minden állam megtette a szükséges intézkedéseket, felelősségre vonta a sokkal kisebb bűnösöket is. Az ilyen provokációk arra engednek következtetni, hogy náluunk is másképp kell hozzányúlni a felelősségre vonás és elszámoltatás kérdéséhez. Önök elsősorban azt sérelmezik, hogy a kongresszus helyszínéül az MSZMP Salgótarjánt választotta. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy ők az önkormányzati választásokon éppen ebben a városban szerepeltek a legjobban. Nem véletlenül választották ezt a helyszínt... — Ha csak az áldozatokra, a hozzátartozóikra, vagy a nagy számú akkori sebesültre gondolok, nem hiszem el, hogy ebben az országban nem állt volna módjukban megfelelőbb helyet kijelölni. Már az is felvetődött bennem: nincs is fontosabb tárgyalni valójuk, mint ez a tiltakozás, amit éppen ezzel a provokatív lépésükkel kiváltottak."Lehet, hogy két napon keresztül a közelmúlt elvetélt puccskísérletén és a kongreszszusuk körül fellángolt vitán fognak csupán rágódni. A párt nyílt levélben kérte Antall József miniszterelnököt, hogy a kongresszus megkülönböztetett védelmét biztosítsa számukra. Osztja aggodalmukat? — Inkább én aggódom, és ezt az aggályomat jelentettem a rendőrségnek, hasonlóképpen kérve a rend fenntartását. Részünkről fegyveres erőfitogtatásnak még a gondolata sem merült fel. Nekünk nemhogy fegyvereink, hanem még jogaink sem voltak egészen a közelmúltig. Talán éppen ezért várjuk el az új rendszertől — a mi rendszerünktől —, hogy most már kritikával élhessünk elnyomóinkon. Ha az MSZMP-t sérti ez a meghatározás, akkor legalább a nevét változtassa meg, mert különben a jogfolytonosság őket terheli. Bár tudom, gondolkodásmódjukat az a néhány szó nem változtatja meg. A Munkáspárt tegnap esti nyilatkozata: Salgótarjánban október 12-én megtart kongresszusát.