Új Magyarország, 1992. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
„Zsarnok uralma nem időtlen...” /C Tollas Tibor szerzői estje Pécsett Alighanem épelméjűségét is erősen kétségbe vonták volna annak, aki mondjuk öt esztendővel ezelőtt arról ábrándozik, hogy Tollas Tibor költőnek, az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményeit, szellemiségét szívósan és megvesztegethetetlenül őrző legendás Nemzetőr főszerkesztőjének szerzői estjét rendezi belátható időn belül a Baranya Megyei Könyvtár. Csakhogy időközben történt hazánkban egy s más, így aztán a Nemzetőr Hegyeshalomnál átcsempészett, majd fénymásolatban kézről kézre adogatott számai után Tollas Tibor személyesen is hazatért. A családias hangulatú rendezvényen vendégünk nem kis büszkeséggel említette, hogy amitől a sors oly kíméletlenül megfosztotta a Rákóczi-, illetőleg a Kossuth-emigrációt, az neki hál' Istennek megadatott: Rodostó helyett a bajor fővárosban több mint három évtizeden át példamutató hűséggel, következetesen és önzetlenül szolgált törekvései, céljai életében megvalósultak. Mostani helyzetünkről szólva nem rejtette véka alá aggályait sem. Inkább elgondolkodtató, megszívlelendő jótanácsként hangzott, mintsem bírálatként, hogy szerinte a magyarországi rendszerváltás üteme lassú, a társadalom középső és alsó szféráiban különösen vontatottan halad, a nemzet morális állapota enyhén szólva kívánnivalókat hagy maga után, és nem történt meg a közelmúltban égbekiáltó bűnöket elkövetők, valamint az országot gazdaságilag és erkölcsileg a tönk szélére juttatók felelősségre vonása. Beszélt arról is, hogy a Nemzetőr a számítógépes szövegszerkesztés korában elavult, „kőkorszaki" körülmények között készül; bár eljut a szomszéd országok magyarságához is, de a postai terjesztése - főleg hazánkban - minősíthetetlen. Jegyezzük meg, a kommunista Szabadságot és a Kacsa Magazint - nem is beszélve a nyilván szexuálisan aberráltaknak készülő színes „pajzánságokról" - mindegyik pécsi újságosbódéban látjuk - a Nemzetőrt nem... Különös, borzongató élmény Tollas Tibor verseit hallgatni. Háborús sebesülés, Rákosi börtöneinek pokla, s az ember útjának felét kitöltő számkivetettség után megrendítő az a bölcs optimizmus, harmóniaigény, elmélyült hazaszeretet, mely a népdalok tisztaságát, az otthon felejthetetlen ízeit idéző költemények írására ihlette. Aranyi László Kárpótlás Szabolcsban A kárpótlás végrehajtásában Szabolcs- Szatmár-Bereg megye helyzete a legkritikusabb. Ez a megállapítás az országos hivatal főnökétől származik. A Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megyei vezetője szerint a kedvezőtlen helyzet elsősorban az elhelyezésükre vonatkozik. A kis létszámú hivatalnak kezdetben elegendőnek bizonyult a bérelt hat irodahelyiség. A beérkezett igények nagy számai miatt munkatársi létszámnövelésre volt szükség. A gondok ellenére a határozatok kiadása folyamatosan történik. Április végéig 1109 kárpótlási határozatot postáztak. Ezek összértéke húszmilliókilencszázhúszezer forint. Most az érdemi kárpótlási munka fokozása érdekében (május 4-től) változtattak az ügyfélfogadás rendjén. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatal csak hétfői és szerdai munkanapokon reggel 8-tól déli 12 óráig várja a hozzájuk forduló ügyfeleket. Ami pedig a földkijelöléseket illeti. Nos, a 135 mezőgazdasági nagyüzem közül csupán 8 késlekedik a földkijelölési kérelmek benyújtásával. Végezetül még egy adat: jelenleg heti 150-200 kárpótlási határozatot készítenek. A hivatal vezetője szerint ez heteken belül a kétszeresére emelkedik. (sánta) II. évfolyam, 119. szám 1992. május 21., csütörtök -------------------- □ Kicsinek bizonyult Pécsett az MTA Regionális Kutatások Központjának nagyterme, amikor a Stanford Research Institute (SRI) kutatói hívták találkozóra az érdeklődőket Dél-Dunántúlról, megyei és települési önkormányzatokat, a gazdasági kamarák, bankok és több nagyvállalat képviselőit, melyek éppen felszámolás alatt vannak. A kezdeményezők Pap András (MDF) országgyűlési képviselő, Trombitás Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő és dr. Horváth Gyula, az intézet igazgatója figyelemre méltónak tartották a jónevű amerikai cég javaslatát, azt, hogy átfogó területfejlesztési stratégiát dolgoznak ki a dél-dunántúli régió számára. Ez az integrált fejlesztési elképzelés Zala, Somogy, Tolna és Baranya minden gazdálkodó egységére számít, önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a közös szerveződésbe. Az amerikai módszer lényege, mint megtudtuk, két fő elven működik, az egyik a fürt elv, azaz egyedül senki sem tudja magát kihúzni a bajból, közös cselekvésre van szükség, a másik elv az identifikáció, a gazdasági kulcsszereplők azonosulása a régióval, az a felismerés, hogy az ő szerepük függ a régiótól. Miután az SRI 4000 alkalmazottja - mely a világ különböző országaiban dolgozik - felismerte, hogy az adott régiónak vonzó telephelyként kell megjelennie a beruházók előtt, úgy gondolják, három lépésre van szükség az átalakuláshoz. Szükség van koalícióra a régión belül, világos jövőképpel; a központi kormányzat legyen partner kezdeményezéseikben, olyan törvénykezés kell, mely megteremti a jogi feltételeket; a koalíciónak össze kell kapcsolódnia az Európa Bankkal és más külföldi szervezetekkel. Nem titok, hogy már a tervezéshez is pénz kell, először helyi pénz, melyet aztán amerikai alapítványi összegekkel egészítenek ki. Ezen a tanácskozáson a jelenlévő cégek sorra bemutatkoztak egymásnak, ezzel is jelezve, hogy a jövőben fontosnak tartják a kapcsolatok kiépítését és az együttműködést. A bemutatkozók között volt Dévényi Sándor építész is, aki jól átgondolt és nagyszabású tervet mutatott be a jelenlévőknek. A terv a Dunántúl Autópálya. Az előtervezés fázisában lévő munka szorosan illeszkedik mindabba, amit településfejlesztésnek nevezünk. Ugyanis az országos közúthálózat fejlesztési elképzelései nem számolnak a dél-dunántúli megyékkel, így fennáll a veszély, hogy ez a régió a fokozatos elmaradás és elszegényedés Bermuda-háromszögévé válik. Ha csak a területen található üdülőközpontokat vesszük figyelembe, hosszú a lista: Igar, Gunaras, Magyarhertefersd, Abaliget-Orfű, Sikonda, Harkány, Villány. De a többi kisebb-nagyobb településnek is nyilvánvalóan felemelkedést, munkalehetőséget, idegenforgalmat, iparosodást jelentene ez az autópálya, mely Belgrád, Újvidék, Szenttamás, Zombor, Mohács, Pécs, Dombóvár, Zamárdi útvonal lenne. Összesen 151 települést kapcsolna be a hazai és külföldi gyorsforgalomba ez az út, melyet pécsi építészek: Pécsi Építész Iroda, Dévényi és Társa Építész Kft., Tímár és Társa Bt. kezdeményeznek addig, míg el nem indulhat az engedélyezési terv készítése. Akkorra elkészülnek a környezetvédelmi és egyéb felmérések is. A hazai már meglévő autópályákkal kapcsolatot teremtő Dunántúl Autópálya megépítését koncessziós alapon képzelik a tervezők, mert a költségek igen magasak lesznek. Alagút és hídépítés is szerepel a tervekben. A 173 kilométer hosszú út tervezői Dévényi Sándor, Tímár Lajos és Skrobák László szerint május közepére sikerül megalakítani a korlátolt felelősségű társaságot. Fontosnak ítélik, hogy ez a terv utólag bekerüljön az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervébe. Az építészek eddig Mohácson, Komlón, Igason, Dombóváron, Kaposváron, Szederkényben, Hercegszőlősön, Sásdon és Szakoson jártak, mindenütt lelkes támogatókra találtak. Hárságyi Margit Az elszegényedés Bermuda-háromszöge? Dunántúl Autópálya? A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT MEGVALÓSÍTÁSI ÜTEMEZÉSE MAGYARORSZÁG SLO CROSDUNÁNTÚL AUTÓPÁLYA Európa-bajnok. A szombathelyi Ungaresca táncegyüttes több mint három és fél évtizedes fennállása alatt szép sikereket ért el számos hazai és nemzetközi táncfesztiválon. Európa országai mellett Ázsiában is felléptek már. A napokban a szombathelyi táncosok újabb szép nemzetközi sikert értek el. Az Ungurescu táncegyüttes 1955-ben alakult Kőszegen a Jurisics Gimnázium diákjai részvételével és Nagy Árpád tanár szakmai irányításával. Az együttes országosan ismertté a középiskolai kulturális fesztiválon, valamint a keszthelyi Helikon Ünnepségeken való részvétele után lett. A kiugró szakmai sikert Pesovár Ernő művészeti munkája eredményezte, aki két évtizeden át, 1979-ig irányította a művész-együttest. Időközben az Ungaresca átköltözött Kőszegről Szom az Ungaresca hathelyre és a megye vezető együttese lett. A táncegyüttes alakulása óta hivatásának tekinti a magyar nyelvterület tánckultúrájának bemutatását, a ma embere érzésvilágának megjelenítését a magyar néptánckincs felhasználásával, egyben feladatául tűzte ki a történeti tánchagyomány ápolását. Munkájuk eredményének szép visszaigazolását jelentette az április végén Münchenben rendezett táncverseny eredménye: a folklór kategóriában az Unguresca táncegyüttes Európa-bajnok lett, Horváth Jánosnak, az együttes művészeti vezetőjének rábaközi táncokra készített koreográfiájával. A szombathelyiek szlovén, osztrák és olasz csoportok előtt szerezték meg az első helyet. - evező - BELFÖLD Ünnep) Mohácsion Kétnapos ünnepség keretében emlékeztek meg Mohácson az elmúlt napokban a vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak ünnepéről. Régi szokást elevenített fel a Művelődési Ház, amikor e jeles napot újra visszahelyezte a népi ünnepkörbe. Közművelődési konferencia nyitotta meg a rendezvénysorozatot. „Népünnepélyek - jeles napok" címszó alatt négy előadó szólt az ünnepről. Kiemelkedő volt Molnár V. József „Létöröm egykor és ma" című előadása, melyben soha nem hallott módon hozta kapcsolatba a népszokásokat, népi ünnepeket, a természetet és Istent. Hernádi Miklós szociológus a közösségi ünneplés jövőjéről szólt, majd Pap Gábor, az Örökség Népfőiskola kutatója „Asztrálmítoszi nyomok az egyházi évkörben" címmel tartott érdekfeszítő előadást. Dr. Sólymos Ede* Tavasz-ünnepek a Dunán című összefoglalója zárta a művelődési konferenciát. Végül igazi népünnepéllyé vált a megemlékezés. A Nepomuki Szent János-szobornál térzene fogadta a város lakosságát. A helyi zeneiskola nemzetközileg is ismert fúvószenekara adta meg az ünnep alaphangulatát. Csősz István plébános szabadtéri liturgia keretében méltatta a szent kultuszát. Az egyházközség fiatal kántora, Nagy István pedig egy 18. századi liturgikus ének keretében tudatta a hallgatósággal a szent élettörténetét. Az egyházi szertartás végén a plébános úr megáldotta azt a koszorút, melyet majd a Duna hullámaira helyez minden vízbefúlt emlékére. A szépszámú közönség tekintélyes része a hatalmas, feldíszített kompra szállt, s elindult a Dunán északi irányba, majd a város teljes hosszában végighajózva visszatértek a kikötőbe. A fúvószenekar a kompon is megadta az ünnepség kellemes hangulatát. Közben a művelődési ház udvarán negyven bográcsban főtt a halászlé, s a hűtőtáskákból és demizsonokból előkerült jóféle borocskák szabadtéri majálissá varázsolták a tragikus emlékű Szent János-napot. Lajdi Klára Jöjjön a honi tőke! Mátra-vigyázó Tátra, Mátra, Mátra... A hagyomány szerint e három hegységet jelképezi a nemzeti címerünkben lévő három domborulat. A Mátra tehát már Trianon előtt is fontos hegy volt a történelmi Magyarországon. Még inkább fontos lett 1920 után! Az összezsugorodott hazában ez a hegy nyúlik a legmagasabbra, belőle emelkedik ki az 1015 méter magas Kékestető, „az ország teteje"... Óvnunk kell e természeti kincset a jövőben is. Az a bizonyos négy évtized ugyanis jelentékeny károkat okozott az erdő szépségében, gazdagságában. Irtások, betonmonstrumok, csúf építmények őrzik a „tervgazdálkodás" emlékét. Magán Kékestetőn például mozgalmi betonszörny emelkedik a csúcs fölé: itt gyújtottak hálatüzet az idegen megszállóknak az ifjúgárdisták... Galyatetőn a gyönyörű Nagyszállóval szemben ízléstelen üzletek összevisszasága áll, erre adott engedélyt - ki tudja, milyen okból - annak idején a mátraszentistváni „tanács"... Mátrafüreden karcsú fahíd helyett ormótlan vasbeton híd nyúlik át a finom erdei patakon... És hosszan lehetne sorolni. „Még" fahidak nyúlnak át az ország legmagasabban fekvő tava, a Sós-tó kis szigetei között. Ám az „állóvizet" itt is az igénytelen megoldások kezdik „fodrozni", az ellenőrizetlen vállalkozások révén. S ez inti óvatosságra azokat, akik szívügyüknek érzik a Mátra jövőjét. Fontos, hogy azok dönthessenek a hegy fejlesztéséről, akiknek nem a gyors meggazdagodás a céljuk, hanem az erdőséges táj „lelkének" megőrzése. A négy évtizedben a távoli megyeszékhelyen, Egerben hoztak döntéseket a pártbürokraták. Természetesen a Bükköt részesítették előnyben, a Mátrát elhanyagolták. Ezt a rendszert is meg kell változtatni, erre tesz erőfeszítéseket a gyöngyösi önkormányzat. A Mátra kapujaként is emlegetett hetedfél évszázados múltú város elszántan küzd a volt MSZMP-vezetők uralta megyei közgyűléssel. Azzal a testülettel, amely sok szocialista előjogot - például a költekezés, a rokonutaztatás előjogát - igyekszik átmenteni a demokráciába... Gyöngyös legalább a Mátrát szeretné megmenteni az egri felelőtlenségtől. Kékestetőt például egy svájci magyar üzletembernek, a porlasztót feltaláló Csonka János leszármazottjának bevonásával fejlesztenék. Mint emlékezetes, a két világháború között Csonka építette föl a ma szanatóriumként használt kékesi épületegyüttest. Az ízlésesség már a nagy előd révén is szavatolva van előre. Mind sürgetőbb azonban, hogy honi tőkéből, magyar vállalkozók varázsolják turistaparadicsommá a hegy vadregényes tájait, hogy egyre több kül- és belföldi polgár gyűjthessen erőt a Mátrában. M. P. Fahidak, de műanyag csónakok az ország legmagasabban lévő „állóvizén", a Sás-tavon... Molnár Pál felvétele Agronómusi intelem írásomat a Békés megyei agronómusoknak szánom, hivatkozva majd két évtizedes ismeretségünkre, aligai, kecskeméti, szoboszlói tanácskozásokon kötött barátságunkra. A Magyar Rádió legagresszívebb, legellenségesebb, legtöbbet foglalkoztatott tudósítójától olyan híreket hallottam, hogy az általam mindig irigyelt, mezőgazdaságára mindig büszke, mert sikeres megyétek jelenkori állapotában - éppen az irányításotok alatt álló mezőgazdaság helyzete - látszik kilátástalannak, kétségbeejtőnek. A bizonyára „független" tudósító legszomorúbb szakmai prognózisa szerint még azt a kis elvetett búzát sem fogjátok tudni learatni, mert akkorra úgy felveri a gaz, hogy nincs olyan Dominátor, mely azt learassa. Mit gondoljak felőletek mikor azt hallom, hogy Békésben marad parlagon a legtöbb föld! Mi szabolcsiak mindig irigyeltünk benneteket az újkígyósi, orosházi, meg a többi békési település kitűnő földje miatt, melyeken Ti irigylésre méltó gazdálkodást folytattatok. Most pedig azt kell hallani, hogy tétlenül nézitek az idő múlását, valami olyan csodára várva, mely még soha senkinek nem jött el. Én már láttam 1945,53,57 mezőgazdaságát, amikor a semmiből kellett újrakezdeni - állami milliók, milliárdok nélkül - kizárólag kezünk és józan paraszti eszünk segítségével, meg időnként saját zsebünkbe nyúlva, hogy kifizessük a gépállomási bérmunkát. És 1945 után a letartóztatott „népnyúzó" gazdatisztek nélkül, 53-ban 1 millió hektár parlagföld hagyatékával, és 57 újrakezdésében anti-agrárpolitikával körülvéve, mindig bekövetkezett a magyar mezőgazdaság önregenerálódása, paraszti öntevékenység eredőjeként. Első alkalom, hogy aktív szakemberek vigyék át - az idézett állapotoktól sokkal kedvezőbb körülmények között levő -1991- es mezőgazdaságot a kétségtelenül nagy krízisen. Barátaim! Óva intelek benneteket az olyan taktikától, melynek elve: Mennél jobban sírunk, annál koldusabbnak látszunk, annál több ajándékpénzt kapunk! Ez már nem megy! Ha pedig nem igaz, hogy a megyék között Békésben marad a legtöbb parlag, ha nem igaz, hogy gazos búzát fogtok (nem) aratni, akkor arra kérlek Benneteket, ne engedjétek megyétek mezőgazdaságát ország-világ előtt lejáratni egy destruktív hangú tudósítótól! Dr. Kerekes Béla ny. főagronómus Tiszavasvári