Új Magyarország, 1992. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
• Bálint Sándor, a Magyar Szó című újvidéki lap főszerkesztője levelet küldött a legmagasabb rangú jugoszláv, szerb és vajdasági tisztségviselőknek: üzenetében felhívta figyelmüket az egyetlen magyar nyelvű vajdasági napilap súlyos pénzügyi helyzetére. A Magyar Szó és kiadóvállalata, a Fórum ugyanis felszámolás előtt áll, a kiadónak 70 millió dináros adóssága van. A lap fenntartása alkotmányos kötelezettség, mivel a kisebbségek számára biztosított kiadói tevékenységhez kapcsolódik. • A jövő hét végén hazalátogat Mihály volt román király. Az exuralkodó sajtóirodájának közlése szerint a Svájcban élő Mihályt a temesvári érsek és a brassói polgármester hívta meg. A látogatásra éppen az elnökválasztási kampány „hajrájában" kerül sor. A volt román király száműzetése kezdete - 1947 - óta az idén áprilisban járt először hazájában és részt vett az ortodox húsvét egyházi szertartásán. • Azerbajdzsán szombaton visszautasította Levon Ter-Petroszján örmény elnök vádját. Baku a felelős a Karabahban dúló harcok felerősödéséért. Az örmény államfő a karabahi néphez intézett üzenetében azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy ellenez mindenféle politikai megoldást. Válaszközleményében az azerbajdzsán elnökség Örményországra hárította a felelősséget az eseményekért. • Elhunyt Abolkaszem al-Hol ajatollah, a világ legmagasabb rangú siíta vallási méltósága. A 93 éves aggastyán, aki júliusban szívritmus-szabályozót kapott, szombat délutáni imájához készülődött, amikor a halál utolérte a dél-iraki Kufa városában. Minden ceremónia nélkül temették el Nadzsaf, a siíták szent városa közelében. Irakban és a síitákat támogató Iránban háromnapos gyászt rendeltek el. Az iraki siíták lázadásának leverése után a vallási vezetőt is letartóztatták. Szívoperációját már az ország legjobb sebészei végezték Szaddám Huszein iraki elnök hivatalának ellenőrzésével. • Legkevesebb egy halottja és nyolc sérültje van annak a tűzvésznek, amely tegnapra virradóan pusztított Párizs egyik külkerületében. A tűz egy elhagyott, lebontásra ítélt szállodában tört ki, amelybe illegálisan bevándorolt, főként afrikai munkások költöztek be családostul. A tűzoltóknak húsz személyt sikerült kimenteniük a lángokból. • 1986-ban hozták azt a törvényt Izraelben, amely megtiltotta kapcsolatok létesítését a PFSZ- szel. - Az új kormánynak elsőrendű kötelessége, hogy megváltoztassa ezt az ostoba törvényt - mutatott rá tegnap Josszi Beillin külügyminiszter-helyettes. • A brit külügyminiszter már hetekkel ezelőtt tudomást szerezhetett volna a boszniai gyűjtőtáborok létéről, csakhogy nem mutatott érdeklődést az információ iránt - állítja a szlovén származású Lady Miloska Nett, a brit politikai közélet ismert szereplője. Hurd a héten kijelentette: bármilyen konkrét döntés előtt pontos értesüléseket kell szerezni a táborokról - mondotta Lady Nett a The Observernek. Az azeri erők szombaton két falut foglaltak vissza az örményektől és folytatták offenzívájukat a karabahi térségben. Az AP amerikai hírügynökség a bakui védelmi minisztériumra hivatkozó jelentése szerint azeri alakulatok az örmény határ közelében lévő Mutudarát és a közeli Artivashent vonták ismét ellenőrzésük alá, két nappal azután, hogy a településeket örmény erők foglalták el. A Turan azerbajdzsán hírügynökség arról számolt be, hogy az örmények több tucat embert, négy harckocsit és két páncélozott járművet vesztettek a szombati harcok során. Örmény források ugyanakkor 18 örmény halottról és több tucat sebesültről tudnak. Azeriak támadása Karabahban II. évfolyam, 188. szám | KÜLFÖLD 1992. augusztus 10., hétfő , 7-13 ^ Délszláv válsághelyzet A katonai beavatkozás árnyékában A boszniai szerbek soha nem fognak engedni a nemzetközi nyomásnak, s egy esetleges külföldi katonai beavatkozás csak még több halotthoz vezetne - jelentette ki Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője a Der Spiegel című német hetilapnak. A Reuter által ismertetett nyilatkozatában kijelentette, hogy fegyverrel a kezükben szállnának szembe a katonai intervencióval, s a beavatkozás nem érné el célját. A politikus egyébként cáfolta, hogy a szerb táborokban következetesen rosszul bánnának a foglyokkal, s azt állította, hogy a muzulmánok, illetve a horvátok által felállított internálóhelyeken sokkal rosszabb a helyzet. (Mint mondta, a horvát és muzulmán táborokban már eddig is hatezer szerb vesztette életét az embertelen körülmények miatt.) Közlése szerint a szerbek mintegy nyolcezer embert tartanak fogságban - a muzulmánok által közölt számok igencsak túlzóak. Eközben Szvetozar Stojanovics, a jugoszláv államfő különtanácsadója a jugoszláviai kisebbséek jogaival foglalkozó hétvégi rendezvényen közölte: Belgrádban törvényt készítenek arról, hogy Kis-Jugoszlávia összes olyan állampogárának, aki önkéntesként vagy félkatonai szervezet tagjaként Boszniában harcol, vissza kell térnie hazájába. - Máskülönben elvesztik állampolgárságukat - mondta. Jogszabály - megsemmisítés v anezen a tanácskozáson Tibor, a jugoszláv kor-Váratmány igazságügyminisztere bejelentette: a kormány megbízta az érintett minisztériumokat, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatban állítsák össze azoknak a jogszabályoknak a listáját, amelyek ellentétben állnak az alkotmánnyal, és amelyeket ezért majd meg kell semmisíteni. Ami a boszniai harci övezeteket illeti: tegnapra virradóra súlyos harcok voltak két kulcsfontosságú városnál, az ország déli csücskében lévő Trebinjénél és a kelet-boszniai Gorazdénál. A Reuter a szarajevói rádió egyik újságírójára hivatkozva arról adott hírt, hogy a horvát erőknek sikerült elérniük Trebinjét, Gorazdénál pedig a Tanjug jelentése szerint a muzulmán erők most először lőtték ágyúkkal a szerbek által ellenőrzött övezeteket. (A várost a boszniai szerb hadsereg hetek óta blokád alatt tartja, s eddig minden kitörési kísérletet meghiúsított.) Karadzsics a táborokról Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője kijelentette: kész azonnal bezáratni az összes fogolytábort és átadni valamennyit a Vöröskereszt illetékeseinek, akik máris beléphetnek a táborok területére. Karadzsics az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott telefonon. A szerb vezető korábban már jelezte, hogy hozzájárul az idősebb foglyok szabadon engedéséhez. Azt javasolta, hogy cseréljék ki az összes szerb, horvát és muzulmán foglyot. Az amerikai hírügynökség tudósítójának az volt a benyomá................ilmása, hogy a szerb vezető Milan Panics jugoszláv szövetségi kormányfő utasítására beszélt a táborok bezárásáról. Az AP szerint a szerb vezetőt nyilván befolyásolta a nemzetközi nyomás is. Szarajevóban egyébként szombaton a nap általában nyugodtan telt el, s csak estére vált ismét hevesebbé a lövöldözés. Erős harcot jelentettek a köztársaság északi, Horvátországgal határos körzeteiből. Thatcher: ultimátumot! Margaret Thatcher volt brit kormányfő javasolta: szállítsanak fegyvert önvédelemre a bosnyákoknak, és adjanak ultimátumot a szerbeknek a Boszniából való kivonulásra. Amennyiben annak nem tesznek eleget, bombázni kell a Belgrádból jövő katonai szállítmányokat. George Bush amerikai elnök egyidejűleg ismét határozottan elutasította az ilyenfajta lépéseket, és megismételte: a cél pusztán olyan ENSZ-határozat, amely a segélyszállítmányok katonai védelmére ad lehetőséget. Thatcher szombaton a CNN tévének nyilatkozva kijelentette: a bosnyákoknak fegyvert kell adni, hogy megvédhessék magukat, s az ENSZ-határozatnak módot kell teremtenie katonai erő alkalmazására a brutálisan gyilkoló szerbek ellen. Belgrádnak néhány napos határidőt kell szabni, hogy kivonuljon Boszniából, s ha ennek nem tesz eleget, be kell vetni a légierőt - mégpedig a NATO részéről. - A szerbek kommunisták, és még több területet akarnak Boszniától - de nem engedhetjük meg, hogy az agresszor győzzön. Szerbiának vissza kell térnie eredeti határaihoz - hangoztatta. George Bush elnök a nap folyamán vezető kül- és katonapolitikai tanácsadóival tárgyalt a helyzetről Maine állambeli nyaralójában. Újólag világossá tette, hogy a véleménye szerint „igen bonyolult, összetett helyzetben" nincs szó amerikai vagy más szárazföldi csapatok bevetéséről, hiszen - úgymond - Boszniában nincs gyors, könnyű megoldás. A beavatkozás a harcoló felek összekeveredése, a földrajzi körülmények miatt Vietnamhoz hasonló zsákutcába vezetne, mondotta. Bush elutasította Thatcher javaslatait, beleértve a bosnyákoknak való fegyverszállítást. Az elnök cáfolta a híreket, hogy megegyeztek volna az amerikai légierő, illetve a Nyugat-Európai Unió földi csapatainak bevetésében a segélyszállítmányok megvédése végett. Elismerte, hogy a válság megítélésében Washingtonnak vannak vitái Londonnal és Párizzsal, ám csak árnyalatokról van szó, mondotta. Hír szerint a britek és franciák külső beavatkozás helyett a boszniai ENSZ-csapatokat akarják megerősíteni. Clinton „felelőtlensége" A Newsweek hírmagazin felmérése szerint az amerikaiaknak kereken a kétharmada támogatja a katonai lépéseket Szerbia ellen, ha bebizonyosodnak a koncentrációs táborokra vonatkozó vádak. Bill Clinton, a demokrata elnökjelölt határozottabb fellépést javasolt, de ezt a Fehér Ház először „felelőtlenségként" elutasította. Bush most kijelentette, hogy a kérdés nem része a választási harcnak, és Clintonnal már megállapodtak, hogy rendszeresen tájékoztatják a helyzetről, az amerikai politikáról. fi py 3 A 6 P A H£H~7íuT Muzulmán és horvát foglyok a napi kenyéradagot tartalmazó zsákokat hordják a Banja Luka melletti „Manjacsa" boszniai gyűjtőtáborba. A cirillbetűs felirat: „Tábor, tilos a belépés." A kilépéssel vajon mi van? MTI - Külföldi Képszerkesztőség Panics Tiranában Milan Panics jugoszláv miniszterelnök ma Albániába látogat - jelentette a Tanjug tegnap a kormányfőhöz közel álló körökre hivatkozva. 1948 óta - amikor a Moszkva és Belgrád közötti viszony megszakadása után az albán-jugoszláv kapcsolatok is fagypontra hűltek - ez lesz az első alkalom, hogy jugoszláv miniszterelnök Tiranába utazzon. A Tanjug jelentése szerint Panics látogatása ahhoz a körúthoz kapcsolódik, amelyet a miniszterelnök a jószomszédi kapcsolatok előmozdítására kezdett közvetlenül beiktatása után. Ennek keretében az utóbbi hetekben járt már Budapesten, Bukarestben, Szófiában és Macedóniában. Albánia és Kis-Jugoszlávia kapcsolatai a koszovói albánok helyzete miatt továbbra is nagyon rosszak. #MAGYAmffiSZAS tudósítás Zavarban az SPD Stuttgarti telefonjelentésünk: Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, zavarba hozta a német szociáldemokratákat. A Hamburgban megjelenő „Die Zeit" hetilapnak adott interjújában többek között kifejezésre juttatta ugyanis, hogy a jövőben a németek részéről nagyobb támogatásra számít. Az ENSZ által felállítandó mobil, béketeremtő feladatokat is ellátó csapataiban látni szeretné a Bundeswehr katonáit is. A főtitkár ezt a kijelentését tudatosan tette, tisztában azzal, hogy ez Németországban a hevesen vitatott témákhoz tartozik, amely az egyesítés után - jóval a balkáni konfliktus elmélyülése előtt - került napirendre. Pozitív döntésre eddig azért nem kerülhetett sor, mert az SPD állandóan torpedózza a keresztény-liberális kormánykoalíció ez irányú törekvéseit. A mai napig sem mutatkozik hajlandónak ehhez a parlamentben biztosítani a többséget. A szociáldemokraták skizofréniás magatartása kézenfekvő: egyrészt elismerik ugyan, hogy a világpolitikai változások következtében Németország befolyása megnőtt, hogy a nemzetközi közösség joggal vár el szélesebb körű kötelezettségvállalást. Másrészt viszont elmarasztalják a kormányt, akkor is, ha túl erélyesen és akkor is, ha túl szerényen igényel beleszólási jogot a világ történéseibe. Legújabb példa erre az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsolatos mérlegelések, törekedjen-e Németország arra, hogy a szervezet állandó tagja legyen. A hivatalos kormányálláspont szerint ez célszerű lenne. Bonn mégsem kezdeményezi a BT struktúrájának a megváltoztatását. Günter Verheugen az SPD külpolitikusa a minap felszólította a szövetségi kormányt, hogy legyen aktív ebben a kérdésben és tisztázza végre politikáját az ENSZ-szel szemben. Az erős és befolyásos Németország nem elégedhet meg azzal, hogy csak egyszerű tagja legyen a világszervezetnek. Határozatlanságával a kormány árt a német érdekeknek, mondta Verheugen, hozzátéve, hogy a BT-hez való tartozás nem feltételezi az ENSZ katonai akcióiban való kötelező részvételt. Heidemarie Wieczorek-Zeul, az SPD elnökségének tagja, akit korábban „Vörös Heidinek" is tituláltak, visszautasította az ENSZ főtitkárának a kívánságát. Szerinte elképzelhetetlen és fölösleges arról elmélkedni, hogy a Bundeswehr csapatai az ENSZ rendelkezésére álljanak. Ezzel ellentétben foglalt állást Karsten Voigt, a párt külpolitikai szóvivője. Vajon azért, mert a Gáli által említett mobil egység az amerikaiak ellenállása miatt még ma is létezik? Voigt, aki emiatt sajnálkozását fejezte ki, úgy vélekedik, hogy az ENSZ-különítmény korlátozná a veszélyét annak, hogy bizonyos államok visszaéljenek a hatalmukkal. Német katonák részvételének abban az esetben nem lenne semmi akadálya, ha az ENSZ vállalná a „világrendőrség" szerepét. Németországban viszont egyelőre még a kéksisakos misszióknak sincs alkotmányjogi alapja. A Gáli-interjúval kapcsolatban Klaus Kinkel külügyminiszter azt a várakozását fejezte ki, hogy az SPD felismeri, hogy mit vár el a világ az egyesített Németországtól, és zöld utat teremt a szükséges alkotmánymódosításhoz. Lezsák Mihály Újabb oromhegyesi kezdeményezés „Jövendőmondás és félrevezetés" Három hónappal ezelőtt kezdődött a katonai behívások elleni tiltakozó akció a vajdasági Oromhegyesen. A tiltakozó mozgalomból szerveződött „Zitzer Szellemi Köztársaság" elnevezésű közösség két újabb kezdeményezéssel lépett fel. Egyrészt az Európa Parlamenthez fordult azzal a kéréssel, hogy ismerjék el a csoportot európai erőszakellenes szervezetként. Másrészt sürgette a szerbiai parlament elnökét, hogy indítsanak szabálysértési eljárást a belgrádi kormány tagjai ellen a közrendről szóló törvény megsértése miatt; az indítvány felsorolja többek között, hogy a kormány tevékenysége viszályt szított a parlamenti képviselők körében, a kormánytagok és a kormány bizonyos közleményei pedig a törvény által is tiltott „jövendőmondás és félrevezetés" kategóriájába esnek. A csoport tagjainak létszáma a hét végi rendes ülésen a jelenlévő dániai, észak-írországi és magyarországi békemozgalmi aktivistákkal bővült. Izraeli letelepítési politika: 7 Első próbatétel ót• Az izraeli kormány módosítani fogja azt a rendelkezést, amelynek értelmében megtiltottak mindenféle kapcsolatfelvételt a terrorista tevékenységgel vádolt Palesztinai Felszabadítási Szervezettel - közölte tegnap Simon Peresz külügyminiszter az izraeli rádióban. A miniszter szerint az igazságügyi minisztérium szakértői már dolgoznak az új szabályozáson. A jövőben csak azokat az érintkezéseket fogják tiltani, amelyek veszélyesek Izrael biztonságára. A dpa hírügynökség szerint az ilyen értelmű törvénytervezetet a nyári szünetet követően terjesztik a parlament elé. A jobboldali Jichak Samir kormányzása idején Izraelben bebörtönöztek békemozgalmi aktivistákat is, mert kapcsolatba léptek a PFSZ- szel. Komoly nézeteltérések törtek ki tegnap zsidó telepesek és katonák között Hebron város közelében, Kiríjat Arbánál. Az incidens hátterében az állt, hogy mintegy 200 zsidó lakos építkezni kezdett a körzetben, ám ezt a helyi rendőrség a kormány rendelkezése alapján meg akarta akadályozni. Erre a telepesek elbarikádozták magukat az épülőfélben lévő házban. A kivonuló katonák könnygázt is bevetettek, tíz személyt pedig letartóztattak. Az AP hírszolgálati iroda úgy vélekedett, hogy ez az új zsidó kormány letelepítési politikájának első próbatétele. Rakétával lőtték Kabult Az afganisztáni ideiglenes kormánnyal szembenálló gerillacsoportok szombaton rakétával lőtték Kabult. Az egymás ellen is harcoló síita és szunnita muzulmán csoportok is összecsaptak, s ezek a harcok 35 emberáldozatot követeltek, és sok volt a sebesültek száma. A fővárosra kilőtt rakéták egyike az elnöki palota városközpontban lévő épületébe csapódott be, s ennek következtében nyolcan haltak meg. Találat érte a Vöröskereszt kórházát is, de itt senki sem sebesült meg. Az ismét kritikussá vált belső helyzet miatt Burhanuddin Rabbani ideiglenes államfő nem utazott el Iránba tervezett háromnapos látogatására.