Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

4 III. évfolyam, 104. szám 1993. május 6., csütörtök BELFÖLD Tudósítás a T. Házból A nők nyugdíj-korkedvezményéről Tegnap reggel folytatta e heti plenáris ülését az Országgyűlés. A képviselők elsőként a társada­lombiztosítási törvény módosításáról szóló előter­jesztést vitatták meg. Kósáné Kovács Magda (MSZP) utalt arra: a mó­dosító indítvány feltétlenül szükséges volt, mert a női nyugdíjkorhatár felemeléséről rendelkező törvény több tízezer nőt hoz különösen hátrányos helyzetbe. A javaslat módot kíván teremteni azok számára, akik különféle indokokból nyugdíj-kor­­kedvezményben részesülhettek volna, de a kor­­határváltozás miatt ezt most mégsem tehetnék meg, hogy kérhessék nyugdíjaztatásukat, illetve a számukra járó nyugdíjkiegészítést. A javaslatot a költségvetési és a szociális bizottság is támogat­ta. Az utóbbi azonban egy lényegi kiegészítéssel. A bizottság nevében Kovács Pál (MSZP) javasolta: a mentességek addig legyenek érvényben, amed­dig megszületik a törvény a korhatáremelés rész­letes szabályozásáról. Ezt követően az elnöklő Szűrös Mátyás az álta­lános vitát lezárta. Ezután több törvényjavaslat vi­táját nyitotta meg és zárta le az Országgyűlés al­elnöke. Ezek közül csupán a magyar állampolgár­ságról szóló törvényjavaslathoz szóltak hozzá a képviselők. Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap vissza­juttatta Szabad György házelnökhöz az 1993. évi I. törvény hatálybaléptetéséről rendelkező, az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatot - tájékoztatott a köztársasági elnök sajtóirodája. Az 1993. évi I. törvényt az Országgyűlés ha­tályba léptető intézkedés nélkül fogadta el és a jogszabály a Magyar Közlönyben is így jelent meg. Célja az lett volna, hogy a kárpótlási fö­ld­­árveréseken részesüljenek előnyben a helyi la­kosok és azok, akiktől az adott településen vet­ték el a földet. A hatályba léptető intézkedésről az Országgyűlés március 2-án döntött, de az el­fogadott, úgynevezett Szauter-féle törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, arról előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság időközben az eredeti törvény számos rendelkezését, majd magát a hatályba léptető intézkedést is alkotmányelle­nesnek minősítette. A határozat tegnap jutott el a köztársasági elnökhöz, aki a törvényi előírá­soknak megfelelően az aláírásra váró törvényja­vaslatot visszajuttatta az Országgyűlés elnö­kéhez. (MTI) A részletes vitában Szigethy István (SZDSZ) azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi szerződések a törvénytől egyes esetekben eltérhessenek. Ko­moly problémának nevezte a képviselő az állam­­polgárság korlátlan örökölhetőségének kimondá­sát, mert az szerinte meghatározhatatlan körre terjed ki. Szorgalmazta, hogy néhány garanciális kérdésben a szavazás előtt még egyeztessen a kormányzat az ellenzékkel. Varga János (MDF) egy, az emberi jogi bizottság által támogatott módosító indítvány ellen szólalt fel. Szerinte az eredeti törvényszöveg, amely sze­rint a köztársasági elnök a belügyminiszter javas­lata alapján dönt, megfelelő garanciákat tartal­maz, és egyben lehetőséget ad arra, hogy például nemzetbiztonsági szempontból fontos, ámde nem nyilvános oka is lehessen az elutasításnak. Az állampolgársági törvényjavaslat részletes vi­tájának lezárása után a T. Ház áttért a vasútról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Daróczi Zoltán (MSZP) felszólalásában inkább koncepciónak, mint a részletes szabályokat meg­határozó törvénynek nevezte a javaslatot. Azon­ban ez szerinte nem hátrány, mivel a magyar gaz­daság egy olyan átalakuláson megy keresztül, amelyben még számos kérdés eldönthetetlen, s így nem is készülhetne el egy hosszú távra szóló törvény. Eke Károly (független) azt gazdasági megfontolásokból kifogásolta, hogy olyan kon­cepciók is vannak, amelyek vasútvonalak meg­szüntetésében gondolkodnak. Javasolta annak megvizsgálását, hogy érdemes-e kiépíteni egy, a fővárost elkerülő kelet-nyugati vasútpályát. A független képviselő felszólalását követően lá­togatta meg a Magyar Országgyűlést II. Erzsébet brit uralkodó, aki beszédet mondott. (Részletes tu­dósításunk a 3. oldalon) Ezután a vasútról szóló törvényjavaslat folyta­tódó vitájában felszólaló Schamschula György köz­lekedési miniszter cáfolta, hogy a kormányzat szándékában állna tovább csökkenteni a vasútvo­nalak számát. Mészáros Péter (MDF) hangsúlyozta: az európai fejlődésnek és a magyar érdekeknek is a vasúti szállítás fejlesztése felel meg, ez azon­ban csak szavakban jelenik meg a közlekedésfej­lesztési koncepcióban. A törvényjavaslat nem, vagy csak elvétve tartalmaz garanciákat a tör­vényben foglaltak teljesítésére - mondotta a kép­viselő. További felszólaló hiányában, nem sokkal dél­előtt 11 óra előtt az általános vitát az elnöklő Dorn­bach Alajos elnapolta, és egyben lezárta az Or­szággyűlés tegnapi plenáris ülését. (MTI) HD? Kizárják Csurkát és Zacsekot? Ne a frakció döntsön! Politikai bombaként robbant tegnap a hír: az MDF-frakció kedd esti ülésén szóba került: zárják ki a képviselőcsoportból - s így a pártból is - Zacsek Gyulát és Csurka Istvánt. Mi az ülés részleteiről Operda Zoltán­­tól érdeklődtünk.­ ­ A százhatvan tagú frakcióból körülbelül ötvenen-hatvanan vol­tunk jelen, de ez nem különleges­ség mert általában ennyien szok­tunk részt venni a frakcióülése­ken. Kónya Imre távollétében Ta­­kácsy Gyula vezette le az ülést. Mint az újságokban is megjelent, végül is nem született döntés a fel­vetésről, abban maradtunk, hogy meg kell várni a határozathozatalt a magyar-ukrán alapszerződés­ről. - Ön nem tartja túlzásnak, hogy politikai viták végére kizárással tegye­nek pontot? - Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy eltérnek a vélemények a magyar-ukrán alapszerződés egyik kitételéről. Mindez csak egy folyamatnak a része. A leg­nagyobb kormányzópárt egyik jól körülhatárolható kisebbségi csoportja kőkeményen, soroza­tosan támadja a saját kormá­nyát, kíméletlenebből, mint az ellenzéki pártok. Nyilvánvaló: így próbálják ráterelni a frakciót a Magyar Útra. Én azonban ha­tározottan kijelenthetem: az MDF parlamenti képviselőcso­portjában ők kisebbséget alkot­nak, s a túlnyomó többség, akik­nek tagjai nem kevésbé magya­rok és hazafiak, elutasítja a po­­pulizmusnak ezt a formáját. To­vább nem tűrhető el a realitáso­kat figyelemen kívül hagyó po­litika, amely sokszor jogosan ve­ti fel a gondokat, ám nem meg­felelő választ ad ezekre. - Várható-e folytatás a kizárás ügyében? - Még nem tudok arra választ adni, hogy a jövő heti frakcióülé­sünkön szóba kerül-e a téma. Ugyanakkor azt látom, a frakció nagyobbik része most már nem tudja lenyelni a kormányellenes sorozatos támadásokat. Igenis e folyamat végére pontot kell ten­ni. Ugyanakkor meggyőződé­sem, nem a frakciónak volna a dolga Csurka István és társai ügyében dönteni, ez annál sok­kal jelentősebb kérdés. Szerin­tem a megfelelő az Országos Vá­lasztmány lenne. - Nem lát lehetőséget arra, hogy az MDF és a Magyar Út közösen imád­jon tovább? - Ahhoz az kellene, hogy Csur­ka István beváltsa azt az ígéretét, amelyet a januári Országos Gyű­lésen tett. Akkor megígérte az együttműködést, ám azóta ezt sorra cáfolják nyilatkozatai s a lap­jában megjelent különböző írá­sok. Az együttműködés lehetsé­ges, de ehhez véget kell vetni a kormányellenes támadásoknak. Faggyas Katalin Eladó-----------------­behúzható futóműves, magyar lajstromba vett, PIPER ARROW II., 1975-ös évjáratú, PA-28R-200-as repülőgép Kitűnő állapotban levő, hangárban tárolt sárkány, üzemidő a gyártás óta 1850 óra, motorüzemidő a gyári nagyjavítás óta 50 óra. KNS-80-as navigációs rendszerrel összekapcsolt robotpilótával, továbbá COMM/NAV berendezések: KX-170 COMM/NAV, KY-92 COMM, KT 76 XPDR. Beépített GARMIN GPS 100-as műholdas navigációs rendszerrel, színes füstszínű, kabinplexivel újonnan felszerelve. Érdeklődni lehet napközben a (76)-347-448-as telefonon, az esti órákban a (76)-324-938-as telefonon és faxon. A Munkáspárt alkot­ __ _ ,,­­mm _____^ mint a sarló-kalapács és a­rányellenesnek tartja a Ho­ld01- 11 Ak­i? vörös csillag védelmezése. sarló-kalapács és az öt­ Úgy látszik, Thürmer ágú vörös csillag használatát megtiltó országgyűlési Gyula emlékezete szerint a pártállami rendőrség a törvényt, amelyet kedden a köztársasági elnök is alá­ „szocialista demokrácia "jegyében vert agyon embere­­írt. Thürmer Gyula pártelnök rendkívüli sajtótájékozó kat, jobb esetben vörös csillagos gumibotkezelésben tatóján bejelentette: pártja az Alkotmánybírósághoz részesítette őket, kifröccsenő vérük pedig az úgy le­­fordul, mert a szóban forgó jogszabály „fasiszta". Az vezető szocializmus „igazságosságáról" tanúskó­­elnök egyúttal „Boross-féle rendőrállamról" beszélt a­dott: az erőszak gyöngéje, hogy csakis az erőszak­rádió tegnapi Déli Krónikájában, s ez még meglepőbb,­ban hisz. (­prémi) HI­F Pontatlanul idézték Antall szavait Az MDF tegnapi ügyvezető el­nökségi ülése után Herényi Ká­roly, az MDF szóvivője sajtótájé­koztatóján elmondta: három té­máról esett szó, s nem került na­pirendre Csurka István és Zacsek Gyula frakcióból való kizárásá­nak ügye, mivel ez nem az el­nökségre tartozik. Az ülésen Boross Péter alelnök a választójogi törvény módosítá­sának tervezetével kapcsolatban elmondta, hogy azt csak néhány részletében kívánják módosíta­ni. Ezek közül a két legfonto­sabb: a külföldön élő magyar ál­lampolgárok szavazati jogának törvénybe iktatása, valamint az, hogy a pártok parlamentbe ke­rülésének küszöbértéke a jelen­legi négyről öt százalékra emel­kedjék, ami megfelel a nyugat­európai gyakorlatnak. Az MDF kívánatosnak tartja a jelenlegi képviselői létszám fenntartását. A parlamenti választások idő­pontjának tekintetében az MDF magára nézve kötelezőnek tartja a törvényben megszabott időha­tárokat és ragaszkodik a parla­menti választások jövő év má­jus-júniusában történő megtar­tásához. Szó volt arról, hogy az MDF országos választmánya előrelát­hatóan június 5-én az egyik na­pirendi pontként fogja megtár­gyalni az MDF belső egységének kérdését. Szabó Tamás alelnök a privati­zációs koalíciós bizottság felállí­tásáról számolt be. Ebben a té­makörben egyeztető tárgyalások folynak az MDF és a KDNP kö­zött. Ha a tárgyalásokon sikerül megállapodásra jutni, rövid időn belül összeáll a privatizá­ciós koalíciós bizottság. Lapunk munkatársa aziránt érdeklődött, hogy miképpen volt lehetséges az MDF országos választmányának zárt üléséről Antall József beszédét újságban megjelentetni, s mi a vélemé­nyük a Magyar Nemzet című lap tegnapi számának e témakörben napvilágot látott címéről, misze­rint az MDF elnöke azt mondta volna: a következő választáso­kon nyolc-tíz-tizenöt százalékot fognak elérni. Herényi Károly el­mondta: Antall József beszéde publikus volt, s először az MDF heti értesítőjében jelent meg. Éppen azért, hogy pontosan tá­jékoztassák az MDF-tagokat és -hívőket. A Magyar Nemzet-beli írás azonban több tekintetben tévesen, pontatlanul idézte An­tall József szavait. Bizonyos mondatokat, szövegrészeket ki­ragadott, másokat önkényesen elhagyott. Antall József arról be­szélt, hogy az MDF akkor kapna nyolc-tíz-tizenöt százalékot a vá­lasztásokon, ha a pártot szét­bomlasztják. Az újságban ez a mondat más összefüggésben je­lent meg, ez adott okot a félreér­­tésre. Éppen az elenkezője igaz annak, amit a Magyar Nemzet a címében is állít. Sajnálatos, hogy az újság nem a teljes szöveget közölte. Az MDF sajtóirodája egyébként helyreigazítást kért a Magyar Nemzettől. Cs. A. Albioni királyné II. Erzsébet angol királynő látogatása alkalmából kegyelettel emlékeztek meg szerdán Székesfehér­várott arról, hogy a szigetország négy évszázaddal ezelőtt királynét adott Magyarországnak. A brit származású Kendal­i Anna a Jagello-házbeli II. Ulászló feleségeként került hazánkba 1502-ben Székesfehérvárott, a Szent István által alapított Bazilikában koronázták meg, s 1516-ban ott te­mették el. Rá emlékezve Balsay István, Székesfe­hérvár megyei jogú város polgármestere helyezte el a kegyelet koszorúját az uralkodó család jelké­pes sírhelyén. (MTI) Istennel a népért Népfőiskolai és Szövetkezeti Egyesület alakult tegnap Budapesten. Első elnökévé Árva Vince pá­los szerzetest, a szervezet szellemi atyját válasz­tották az alapítók. A Kinsze elsősorban a vidék megsegítésére, szellemi, kulturális, társadalmi és gazdasági felemelésére törekszik. Az egyesület a római katolikus vallást tekinti lelki és szellemi alapjának mégis teljesen nyitott. Különös fontos­ságot tulajdonít a hátrányos helyzetűek felkaro­lásának lelki és szociális nehézségeik enyhítésé­nek. A Kinsze jelmondata: Cum deo pro populo (Istennel a népért). (MTI) Törvényt, de nem mindenáron Esküdtszéki egyezkedéshez ha­sonlította Mécs Imre (SZDSZ) képviselő a honvédelmi törvény­­tervezet hatpárti egyeztető vitá­jának folytatását. E hasonlatából kiérződik az is, hogy a tanácsko­zás résztvevői a törvénytervezet végleges formába foglalására hajlanak. Bár a képviselő azt is hozzátette, hogy pártja ugyan szeretné, ha a honvédelemről szóló törvényt a parlament elfo­gadná, de nem törekednek a mindenáron való megegyezésre. A hatpárti megbeszélésekre az SZDSZ tizenkilenc oldalas kifo­gással érkezett, amelyek lényege azt tükrözte: alkotmányos ga­ranciát akarnak, mégpedig azért, hogy a következő kor­mány számára is elfogadható jogszabály álljon rendelkezésre. Mécs Imre a nem is olyan régi történelmünkre utalva indokol­ta az előbbi véleményét, arra hi­vatkozva, hogy az országnak, a parlamentnek olyan honvédelmi törvényre van szüksége, amely egyben garancia is arra: semmi­lyen politikai érdeknek nem lehet a honvédséget alávetni. A képviselő megerősítette azt a véleményét, hogy a törvény­­tervezettel kapcsolatos kifogása­ik zöme politikai és nem szak­mai kérdéskörbe tartozik. A kormány konszenzuskész­ségének adott hangot Szendrei László, a HM politikai államtitká­ra, amikor kifejtette, hogy bár az alkotmány nem írja elő minden egyes szakaszra a kétharmados többségi jóváhagyást, ennek el­lenére a tárgyalást úgy folytat­ják, mintha ez lenne a kötelező. Elmondta azt is, hogy a hatpárti egyeztetés előtt szakembereik öt napon át segítették a pártok munkáját, ennek ellenére még mindig nagyon sok szakmai kér­désben keverednek vitába. Azt azonban az államtitkár is pozití­vumnak értékeli, hogy sikerült megállapodniuk abban: egy és ne három törvénytervezet kerül­jön a parlament elé. A tárgyalá­sok befejezésére vonatkozóan mindkét fél korainak tartotta a nyilatkozatot. (rozgics) Fekete-fehér és színes sokszorosítás Szüksége van 100 000 szórólapra, másnap reggelre? Mi elkészítjük Önnek! Fekete-fehér fénymásolás, maximum 30 példány, A4-es, oldalanként 4 Ft. Fekete-fehér és színes borítéknyomás, hozott anyagra, darabonként és színenként 1,50 Ft. Fekete-fehér sokszorosítás, minimum 30 példány, oldalanként 2 Ft. Színes (zöld, barna, piros, lila) sokszorosítás, minimum 50 példány, színenként és oldalanként 3 Ft. FEHÉR-RISO SERVICE BT Bemutatóterem , Budapest, Ráday u. 42-44.1092 Telefon/fax: 267-2980 Nyitva: 8-tól 17 óráig ! A nemzetközi kapcsolatok magazinja A legújabb szám tartalmából: Úgy érzem, optimisták lehetünk. Beszélgetés Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkárral. Dr. Peisch Sándor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Magyar-Német Fórumról, az EK társulási tagságunkról és a médiaháborúról. Dr. Inczédy János, Pest Megye Önkormányzata közgyűlésének elnöke a magyar-német testvérvárosi kapcsolatokról és a KDNP választási esélyeiről. Báró Jósika Jenő: Egy arisztokrata visszaemlékezései - magyar-német gazdasági kapcsolatok. Felfedezésre váró Magyarország - az idegenforgalom lehetőségei. Attila, a hunok királya. Előfizethető és a legújabb szám megvásárolható a Hírlapkiadó Vállalat hírlapboltjában­­ (Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. 1085).

Next