Új Magyarország, 1993. július (3. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
ENY • Oroszország ismét szálít gázt Észtországnak négy nappal azután, hogy leállította a köztársaságba irányuló földgázszállítmányait. Aame Saar, az Észt Gáztársaság igazgatója szerint Oroszország ismét a szokásos mennyiséget szállítja, miután a balti állam beleegyezett, hogy adósságának felét július 10-ig, a többit pedig augusztus 1-jéig kiegyenlíti. • A tartósan kedvezőtlen időjárás miatt ismét elhalasztották egy nappal az Endeavour amerikai űrrepülőgép leszállását. A legújabb tervek szerint ma, közép-európai idő szerint 13.14- kor ér majd földet az űrrepülőgép Floridában. Az eredeti tervek szerint kedden kellett volna földet érnie. • Eugene Terre Blanche, a szélsőséges Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB) vezetője azzal fenyegetőzött, hogy polgárháborúba taszítja a Dél-afrikai Köztársaságot, ha a fehérek nem kapnak egy külön államot. Terre Blanche kedden a dél-afrikai televízióban figyelmeztette a kormányt és az Afrikai Nemzeti Kongresszust, vegyék komolyan követeléseiket. Az AWB a háborúra készül - mondotta. • Kérdésessé vált, hogy Csehország mától bevezeti-e a szlovák határon a „szigorú rezsimet", vagyis szoros őrizet alá vonja-e a zöldhatárt és módszeresen kezdi-e vizsgálni a nem cseh és nem szlovák állampolgárok útlevelét. Jan Rumi cseh belügyminiszter tervet dolgozott ki arra, hogy megszűrjék a Szlovákiából Csehországba igyekvő külföldieket. Ez a szlovákokra nem vonatkozik, Pozsony mégsem hajlandó együttműködni a csehekkel ebben, mert nincs toloncegyezménye a többi szomszéddal, köztük Magyarországgal. Kölni tudósítónktól. Klasszikus amerikai gengszterfilmekre emlékeztetett múlt vasárnap a mecklenburgi tartományban fekvő Bad Kleinen városka pályaudvara. Az aluljáróból egy férfi rohant fel a peronra, és a kezében tartott cseh gyártmányú, 9 milliméteres Para pisztolyból azonnal rálőtt az őt feltartóztatni próbáló személyre. Az illető a német biztonsági szervek brigádjának (GSG-9) volt a tagja, a menekülő - Wolfgang Grams - a szélsőbaloldai Vörös Brigádok vezéregyéniségei közé tartozott. A rendőr azonnal életét vesztette, a terrorista pedig később halt bele a további tűzváltás során elszenvedett sebesüléseibe. Előzőleg Grams barátnőjét, akit szintén körözött a rendőrség, az aluljáróban sikerült elfogni, mielőtt még használhatta volna Browning revolverét. Az utóbbi hetek és hónapok szélsőjobboldai erőszakcselekményeinek árnyékába került Vörös Brigádok két, illegalitásban élő tagjának elfogása, valamint a náluk talált hamis iratok és fegyverek azt bizonyították, hogy a szervezet továbbra is működik. A Szövetségi Államügyészség egyelőre nem hajlandó azzal a harmadik személlyel kapcsolatban nyilatkozni, aki a lövöldözés előtt a pályaudvar vendéglőjében találkozott Gramssal és Birgit Hogefelddel, akiket 8 esztendő óta körözött a rendőrség. Feltételezhető, hogy az ismeretlen férfi a biztonsági szervek beépített embere volt, és fontos szerepet játszott a számos terrorcselekménnyel vádolt pár elfogásában. Egyelőre azt a feltevést sem erősítették meg hivatalosan, hogy a nyomozók a volt NDK állambiztonsági szervétől, a hírhedt Stasitól visszamaradt iratokból szerzett információk segítségével jutottak kettőjük nyomára. Az ország egyesítése után - 1990-ben - derült ki, hogy Kelet-Berlin számtalan Vörös Brigád-tagnak nyújtott oltalmat, amikor az NSZK-ban túl forró lett talpuk alatt a talaj. Egy részük felhagyott a további aktivitással, de voltak olyanok is, akik a keletnémet elhárítás szolgálatába szegődtek, és beleegyezésével, sőt jelentős támogatásával folytatták erőszakos cselekményeiket Nyugat-Németországban. Merényleteiknek vezető üzletemberek, politikusok és diplomaták estek áldozatul. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal Birgit Hogefeld elfogása és Wolfgang Grams halála után - még hat olyan személyt köröz, akik a Vörös Brigádok legszűkebb vezérkarához tartozónak számítanak. A Bad Kleinenben lezajlott események után a Vörös Brigádok pillanatnyi helyzetének megvitatását a német parlament belügyi bizottsága is napirendjére tűzte. Az ülés jelentőségére jellemző, hogy azon részt vett Alexander von Stahl szövetségi államügyész, Eckart Werthebach, az Alkotmányvédő Hivatal elnöke és Hans-Ludwig Zachert, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal vezetője is. A Vörös Brigádok egyébként március végén hajtott végre legutóbb merényletet: Weiterstadtban felrobbantotta az ott épülő fegyház egyik szárnyépületét. Stefan Lázár az Stasi-dokumentumok segítették a nyomozókat? Akció a Vörös Brigádok ellen III. évfolyam, 151. szám 1993. július 1., csütörtök Nincs többé iraki atomprogram A használaton kívül helyezett dél-iraki légvédelmi radarállomás elleni kedd délutáni amerikai rakétatámadás következtében egy iraki katona megsebesült - jelentette be a bagdadi külügyminisztérium. Közleménye szerint két F-15 típusú amerikai gép támadta a létesítményt, egy levegő-föld rakétát lőve ki a bászrai radarállomásra, megsebesítve egy katonát. Az iraki nukleáris program nincs többé - közölte kedden Bagdadban Robert Kelley, az ENSZ-ellenőrök főnöke. Az ellenőrök minden berendezést megsemmisítettek, akárcsak az ott található anyagok nagy részét. Az Öböl-háború előtt folytatott több milliárd dolláros program megsemmisült. Az atomprogramtól eltérően Bagdad - mint ez egy keddi amerikai kongresszusi jelentésből kiderült - hagyományosfegyvertárát két és fél évvel az Öböl-háború után ismét annyira felfejlesztette, hogy hamarosan komolyan fenyegetheti szomszédait. Robert Gallucci amerikai külügyminiszter-helyettes a kongreszszusi meghallgatáson azt mondta, hogy Irak továbbra is nukleáris fenyegetés forrása, tekintve, hogy Szaddám Huszein el van szánva az ország atompotenciáljának helyreállítására. Meglepő közvélemény-kutatásról számolt be az AP az INA iraki hírügynökségre hivatkozva. A bagdadi kormány által közölt szondázás szerint az irakiak többsége ellenzi, hogy Bagdad megbosszulja az iraki felderítőközpont ellen intézett amerikai támadást. A megkérdezettek fele türelmet és kitartást ajánl az Egyesült Államokkal szemben, és csupán 29,6 százalék követel megtorló ellencsapást. A keddi telefonos közvélemény-kutatást a tájékoztatási minisztérium végezte 1000 iraki állampolgár körében. (MTI) Albán-görög összetűzések Albán rohamrendőrök görög nemzetiségűekkel tűztek össze, akik a görögkeleti egyház Gjirokaster városában összehívott tiltakozó megmozdulására igyekeztek. A rendőri alakulatok mintegy 300 fős csoportot - köztük gyermekeket és asszonyokat - vertek vissza, amikor a tömeg Dervican helységtől tíz kilométerre megpróbált áttörni egy úttorlaszon. Gjirokasterben a rendfenntartó erőket rohamrendőrökkel egészítették ki, hogy minden lehetséges villongást elfojthassanak. A görög közösség amiatt bőszült fel, hogy Albánia a múlt héten kiutasított egy görögkeleti archimandritát, akit felforgató tevékenységgel vádoltak. Erre válaszul Athén az illegális albán munkavállalók tömeges kiutasítását rendelte el. Tegnapi hivatalos görög közlés szerint az elmúlt öt nap során több mint 13 ezer, illegálisan Görögországban tartózkodó albánt utasítottak ki. (MTI) Egy batyuját cipelő kiutasított albán férfi, átlépve a görög határt, útban szülőföldje felé MTI - Külföldi képszerkesztőség Kravcsuk elítéli az újabb incidenst Veszélyes zászlófelvonás a Ilonánál Jogi szempontból semmisnek, politikailag veszélyesnek nevezte Leonyid Kravcsuk a fekete-tengeri flotta tiszti gyűlésének tegnapi nyilatkozatát,amelyben a tisztek közölték: ezután csakis Moszkvának engedelmeskednek, és nem engedik meg, hogy kettéosszák az egységet. Az ukrán elnök tegnap sajtóértekezletén ismét jelezte: a két ország parlamentjének mielőbb ratifikálnia kellene a nemrégen megkötött egyezményt, s akkor tiszta jogi helyzet állna elő. Elismerte, hogy a tiszteknek joguk van véleménynyilvánításra az ügyben, de szerinte ezt csakis a flotta parancsnokságán keresztül tehetik meg. Visszautasította ugyanakkor, hogy a formailag társadalmi szervezetként működő tiszti gyűlés politikai párt szerepét játssza. Az ukrán haditengerészet tiszti szövetsége tegnap üzenetben fordult Kravcsuk államfőhöz és Pljuscs parlamenti elnökhöz, illetve Borisz Jelcin orosz elnökhöz, hogy tegyenek meg mindent a moszkvai egyezmény mielőbbi ratifikálása érdekében. Ha mégis megjelennének csütörtökön az orosz Szent András-zászlók a hadihajókon, mint ahogy azt a szevasztopoli tiszti gyűlésen bejelentették, akkor Kravcsuk mondja fel az összes korábbi egyezményt Moszkvával, az idegen hajókat pedig utasítsa ki az ukrán területi vizekről - követelik az ukrán tisztek. (MTI) KÜLFÖLD) Afrikai csúcsértekezlet Kairóban Az Afrikai Egységszervezet Kairóban ülésező csúcsértekezletén az állam- és kormányfők tegnapra virradóra elfogadták a konfliktusok megelőzésére és kezelésére kialakítandó mechanizmus elveit. Ezt Amr Musza egyiptomi külügyminiszter jelentette be. A zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson elfogadták a csúcsértekezlet határozatait, egyedül az ENSZ-embargó alatt lévő Líbia ügye maradt megvitatásra. Tripoli szeretné ugyanis elnyerni az AESZ támogatását a szankciók feloldásához és megpróbál elfogadtatni egy erről szóló felhívást. Az afrikai vezetők foglalkoztak a kontinens főbb válságaival, így Szomáliával, Angolával, Libériával és Ruandával, de mellőzték a zaire-i, a kongói és a nigériai konfliktusokat. Tanulmányozták Afrika gazdasági problémáit, különösképpen az adósságszolgálat jelentett gondokat, valamint az afrikai gazdasági közösség létrehozásáról szóló egyezmény ratifikálását. (MTI) ) ^(51 1 #/MA iYAftORSZul kommentár Kína felveszi a kesztyűt Ismét beigazolódik a régi politikai bölcsesség: csak elég sokáig kell élni ahhoz, hogy az ember mindent lásson, és mindennek az ellenkezőjét is. Bill Clinton nemcsak a meglepetések emberének, Jimmy Carternek a választási kampányát kopírozta le - meg kell mondani: sikerrel -, nemcsak a hajdani carteri team emberei közül emelt jó néhányat kulcspozíciókba, hanem a legutóbbi demokrata párti elnök külpolitikájának több igen lényeges elemét is kölcsönvette. Mindenekelőtt az emberi jogok előtérbe helyezését. Barát és ellenfél között a vízválasztót ismét csak az jelenti, ki mennyire tartja tiszteletben az emberi jogokat. Mindez logikusan következik a Demokrata Párt hagyományaiból és szerkezetéből, hiszen ez a párt évtizedek óta főként azokra épít, akik kevesebbet meríthetnek az amerikai bőség kosarából. Ám míg a hetvenes évek második felében, a carteri érában a függetlenedni kívánó szovjet befolyási övezetben s magában a saját lomhasága és súlya alatt roskadozó Szovjetunióban jó talajra hullott az emberi jogok védelmének politikai propagandája, ma, a szovjetamerikai szembenállás korszakának lezárultával az amerikai értékek propagálása aligha lehet a politikai befolyás növelését segítő csodaszer. Különösen nem a harmadik világ országaiban, ahol a létfenntartás gondjai minden mást messze megelőzve dominálnak. Az amerikai törvényhozásban többségben levő demokrata párti honatyák nem kívánnak ebbe beletörődni, különösen a pekingi politikával kapcsolatban nem. Jelezték ezt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény meghosszabbítása körüli csatározások. Clinton elnök az idén még meghosszabbította a Kínának megadott legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, de olyan kikötéssel, hogy jövőre csak akkor járul hozzá ehhez, ha az ázsiai országban az eddiginél jobban tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat. Kísért az 1980-as olimpia emléke is: az USA egyik kongresszusi albizottsága bojkottra szólít fel arra az esetre, ha a 2000. évi olimpiát Pekingnek ítélnék oda. Az indok ismét csak az, hogy Kínában megsértik az emberi jogokat. Nem vitás, hogy bőven van elmarasztalni való Kína emberi jogi gyakorlatában, és mint azt a tibeti események a közelmúltban újra jelezték, sok minden nincs rendben a nemzeti kisebbségek identitása, kultúrájuk megőrzésének a területén. Nem véletlenül volt olyan aktív a kínai küldöttség a júniusi bécsi emberi jogi konferencián. Joggal könyvelhető el sikerként, hogy Kínának és a kemény vonalas országok csoportjának nem sikerült megakadályozniuk az emberi jogok egyetemes érvényességének záróokmánybeli megerősítését. Az amerikai küldöttség azonban nemigen tudott érdemi ellenvetést tenni, amikor nemcsak a kínai, hanem az indonéz vagy éppen a szingapúri küldöttség is azzal érvelt: Washington egyre inkább a belügyekbe való beavatkozással felérő politikai feltételekhez köti a rászoruló országok segélyezését. Kína nem tartozik a segélyezettek közé, viszont exportjának csaknem egyharmadát az Egyesült Államokkal bonyolítja le, és tavaly 18 milliárd dollárt meghaladó többletre tett szert az amerikai-kínai kereskedelemben. Voltaképpen jogos a kérdés: mi irritálja inkább az amerikai törvényhozást, a japán után második legnagyobb (kínai) többlet, vagy az emberi jogok megsértése? Peking azzal is tisztában van, milyen hatalmas politikai erő a külföldön élő kínaiak kezében felhalmozott tőke meg annak az ázsiai térségnek a gazdasági dinamizmusa, amelybe Kína a Teng Hsziao-ping kezdeményezte reformok révén egyre jobban beépül. E jelentős ütőkártyáinak birtokában Peking nem siet az amerikai kívánalmak teljesítésével. Csak a kínai politikai reformok segíthetik az amerikai-kínai kapcsolatok hajdani szívélyességének helyreállítását - jelentette ki a közelmúltban Winston Lord volt pekingi nagykövet, a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkár. Az amerikai diplomata szerint a nézetkülönbségek egyre fokozódtak az 1989. júniusi pekingi vérengzések, a diákmozgalom leverése óta. A kínai fővárosban másként látják a dolgot. A hét elején legfelső szinten és nagy tisztelettel fogadták Dan Quayle volt amerikai alelnököt, és nem titkolták, hogy elégedettebbek voltak a Bwsi-Quayle kettős Kína-politikájával, mint a Clinton-Gore pároséval. Ám végső soron nem a nosztalgikus emlékek, nem a rokonszenv a döntő. Mindkét fővárosban ugyanaz a tény a tervezés kiindulópontja: nem lehet megalapozott egy olyan politika, amelyik tartósan konfrontálna a világnépesség ötödét felsorakoztató országgal. Szászi József Megbékélnek a vörös khmerek? Kambodzsa északnyugati részén a vörös khmer gerillák tegnap váratlanul bejelentették: csatlakozni szándékoznak az újonnan megválasztott kormány hadseregéhez. John Sanderson altábornaggyal, a kambodzsai ENSZ- erők főparancsnokával folytatott megbeszélésükön a vörös khmer tábornokok azt is közölték: hamarosan megnyitják az ENSZ békefenntartói előtt az ellenőrzésük alatt levő területeket. A vörös khmerek ugyanis elzárták a világszervezet egységei elől 15 hónappal ezelőtti odavezénylésük óta Kambodzsa területének csaknem egyötödét. Amennyiben a megbeszélések eredményeképpen a vörös khmerek elkötelezik magukat, hogy a mintegy 10 ezer főnyi fegyveres gerilla belép a kormánycsapatok soraiba, véget érhet a két évtizede húzódó véres viszály. (MTI) Castro további áldozatokra buzdít Kubának nincs más alternatívája: győzelmet kell aratnia történelmének példátlanul nehéz időszakában - hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakosságot. A kubai vezető a tanácskozáson mondott zárszavában hosszan foglalkozott a szigetország korábbi szövetségeseinek elvesztésével, szenvedélyes megfogalmazásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nemcsak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgynevezett szocialista tábor összeomlása jelentett. Földindulásról, társadalmi, politikai és ideológiai kataklizmáról beszélt ezzel kapcsolatban. Castro a várhatóan az eddiginél is sanyarúbb életkörülményekre, az ellátási korlátozásokra utalva kijelentette: a vezetés pontosan tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmondta, hogy az idei, rendkívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becslések szerint tavaly mintegy kétmilliárd dolláros behozatalra volt lehetősége az országnak, így az államfő által említett adat a teljes behozatal egynegyedének kiesését okozhatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rámutatott, hogy noha a Clinton-kormányzat eddig „kevésbé ellenséges és agresszív" magatartást tanúsított a szigetországgal szemben, mint elődei, a havannai vezetés nem számol a kétoldalú kapcsolatok közeli javulásával, a gazdasági embargó feloldásával. (MTI)