Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
Nincs ellentét Nincs koncepcionális ellentét a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között a költségvetés finanszírozása kérdésében - mondotta Szabó Iván pénzügyminiszter tegnap a sajtóban megjelent hírekre reagálva. Mint ismeretes, Nagy Zoltán pénzügyminisztériumi államtitkár egy interjúban felvetette: gondolkoznak azon, hogy bővítsék a költségvetési hiány finanszírozásának lehetőségeit. E téren szóba került, hogy a finanszírozásba bevonják a lakossági deviza-megtakarításokat, valamint a Pénzügyminisztérium kötvénykibocsátóként önállóan kilép külpiacokra. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke e gondolatokat elvetette, mondván a költségvetés finanszírozásához forintra s nem devizára van szükség. Törökországi fuvarok Tegnap délelőtt 11 órától a magyar közúti adómentesítő engedéllyel rendelkező fuvarozók ismét útadó fizetése nélkül léphetnek be Törökország területére, illetve haladhatnak át. Ezt az állítást a magyar fuvarozók is megerősítették. Az eddig tévesen beszedett díjakat a török hatóság visszatéríti. A török kormány Bedrettin Junabas, a Török Köztársaság budapesti nagykövete révén kedden érdemi választ adott dr. Gyurkovics Sándornak, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának. A nagykövet elmondta, hogy a téves eljárás a török kormány szeptember 7-i határozatának hibás értelmezése és alkalmazása miatt következett be. Esély a megállapodásra Ma döntenek az IMF-ben (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között 1994. december 31-éig szól, végrehajtása 1993. július 1-jétől kezdődik. Ennek megfelelően az idén a III. és a IV. negyedévben 100-100 millió dolláros hitel válik esedékessé. A harmadik negyedéves hitel folyósítása automatikus. A IV. negyedéves hitelt azonban Magyarország csak akkor veszi igénybe, ha az év végére kialakuló, folyó fizetési mérleghiányt nem fedezi az ez évi működőtőke-beáramlás. (Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 1,5-2 milliárd dollár között várható, miközben a működőtőke-beáramlás valószínűleg eléri az 1,5 milliárd dollárt.) Szabó Iván hangsúlyozta, hogy az IMF-megállapodás a Világbankkal kialakított együttműködés szempontjából is igen fontos. Függőben maradt ugyanis a világbanki szerkezetátalakítási kölcsön utolsó, 100 millió dolláros részletének folyósítása. Ez feltehetően az IMF-megállapodást követően hamarosan megtörténik. Ugyancsak lényeges a megállapodás egy új világbanki hitel szempontjából is. A Világbank jelenlegi tárgyalások alapján több száz millió dolláros hitelt nyújt a magyarországi bankkonszolidációra. Ez a kölcsön a bankok újratőkésítését hivatott szolgálni, s a költségvetés kiadásait átmenetileg csökkenti. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a bankok tervezett újratőkésítése várhatóan mintegy 100-200 milliárd forintos költségvetési kiadással jár. (MTI) III. évfolyam, 215. szám 1993. szeptember 15., szerda Önállósítják a hírlapterjesztést Régi posta, új megoldások A postai szolgáltatások színvonalának további emelése érdekében az illetékes tárca újabb lépéseket tesz az ősz folyamán. Egyebek mellett új szervezetek alakulnak, s ezzel várhatóan új vezetők kinevezése is együttjár - hangsúlyozta tegnap lapunknak adott interjújában Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, aki a Nemzetközi Posta Unió kelet-európai regionális miniszteri értekezlete alkalmából nyilatkozott. - Mi a jelentősége annak, hogy ez a fontos szakmai fórum Budapesten tartja soros összejövetelét? - Magyarország alapító tagja a Nemzetközi Posta Uniónak, tevékenységünk a múlt század végén kezdődött el e szervezet keretein belül. Azóta is megbecsült és értékes tagként tartanak számon bennünket. Véleményem szerint ezért esett Magyarországra a választás. Bizonyos, hogy olyan országnak tekintenek bennünket, amelynek révén kapcsolat teremthető a fejlett nyugati országok és a most alakuló keleti demokráciák szakmai képviselői között, eredményesen működhetünk közre a postai szolgáltatási színvonalak között fennálló különbségek kiegyenlítésében. - Ezek szerint a mi postánkat fejlettebbnek tartják a kelet-európai országokénál, ugyanakkor a nyugati társszervezetekhez képest van behoznivalója? - Igen, ez a helyzet. Elsősorban a gépesítésben, a fejlesztési források szűkössége vonatkozásában maradunk el a nyugati posták színvonalától. Ugyanakkor szervezeti felépítésben, hatékony működésben, megbízhatóságban sokkal előbbre tartunk, mint a kelet-európai országok. Ezek szerint sajátos kettősség érzékelhető akkor, amikor a Nyugat elismeréséről és a honi lakosság elég gyakori kritikájáról szólunk a Magyar Posta teljesítményével kapcsolatban. A lakosság részéről megnyilvánuló kritika, sajnos, valóban nem megalapozatlan. Nagyon nehezen tudunk lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. Korábbi intézkedés révén egyszerűsítettük a szervezetet azáltal, hogy a posta szervezetét elválasztottuk a távközlésétől. Ősszel további lépéseket teszünk a vállalat profiltisztítása érdekében. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy külön szervezet veszi kézbe a hírlapterjesztés, illetve a műszaki háttér biztosításának ügyét. Ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy megőrizzük a posta versenyképességét. Világszerte megfigyelhető, hogy oldódik a postai monopólium, s ugyanolyan, versenyszférában működő vállalattá válnak ezek a cégek is, mint a többiek. - A szervezeti változások személyi változásokkal járnak? - Új vállalatok jönnek létre, s ezekhez új vezetők is kellenek. Azt gondolom, ez természetes. t/'b ^h.k.j. ■ x TESZT-portfóliók a piacon Bővülő befektetési lehetőségek Az Állami Vagyonügynökség kísérleti, a vállalati portfóliók értékesítését célzó kezdeményezéséről tegnap szakmai sajtóbeszélgetésen tájékoztatták az újságírókat. Kazár Péter, az ÁVÜ igazgatója elmondta: akciójukkal, a TES27T-portfóliók segítségével azt kívánják felmérni, hogy az intézményes befektetők - bankok, brókercégek - milyen érdeklődést tanúsítanak az új értékesítési technika iránt. A kínálat olyan, magánítás előtt álló állami vállalatok részvényeiből áll, amelyekre kizárólag kárpótlási jegyekkel lehet pályázni. Az augusztusban, nyilvános pályázaton meghirdetett három portfólió összértéke közel 315 millió forint, s azokból az elkülönített részesedésekből állították össze, melyeket kötelezően tartalékoltak a kárpótlás céljaira. Jelenleg a vagyonügynökség tíz-, milliárd forint értékű kisebbségi részesedéssel bír, amely 80-100 milliárd forint jegyzett tőkéjű cégekhez tartozik. Az első csomagba különböző ágazatokba sorolt vállalatok részvényei kerültek: áramszolgáltatók, illetve az Egri Útépítő Rt. és az épülettervezéssel foglalkozó Iparterv Rt. papírjai. A másik két csomagot a nehézipari vállalatok és az élelmiszer-ipari cégek részvényeiből állították össze, s általában igaz, hogy míg a pénzügyi befektetőket a névérték alatti ár és a kárpótlási jegyek másodlagos piaci árfolyama, addig a szakmai befektetőket a vállalatok humán erőforrásai és fejlődési perspektívája motiválhatják. Profi befektető számára ez utóbbi tényezők a jövedelemtermelő képesség látványos javulását eredményezhetik. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy e piaci tesztelés végső összegzése a pályázatok lezárulása után, októberben esedékes. Várhatóan a kárpótlási jegyek másodlagos piacának szereplői tesznek ajánlatokat - az akció célja is a kínálatbővítés volt -, ám az eredeti kárpótoltak is alaksuthatnak befektetői csoportokat. Az új értékesítési technika azonban várhatóan lökést ad egyrészről a magánításnak, másrészről a pénzügyi befektetők kárpótlási jegyek iránt mutatkozó keresletének. 064 V?. A világkiállítás első szponzora Expó és Coca-Cola Ma délelőtt a Világkiállítási Programiroda Média és Kommunikációs Főigazgatósága nemzetközi sajótájékoztatót rendez abból az alkalomból, hogy az amerikai Coca-Cola Company és a Programiroda vezetői aláírják a '96-os expó első szponzori megállapodását. Az expószervezők abban bíznak, hogy a szponzorálására elsőként jelentkezett világcéget rövidesen követi a többi nagy multinacionális cég is, amelyek hagyományos támogatói a nagy világeseményeknek. Ezek a nagy konszernek ugyanis tisztában vannak azzal is, hogy a világ kiemelkedő rendezvényei mindenkor kiváló lehetőséget nyújtanak reklámra és profitszerzésre. A Coca-Cola Company elsőként ismerte fel azt is, hogy a budapesti világkiállítás a megrendezés évéből adódóan is különleges jelentőségű lesz. Nemcsakazért, mert az évszázad utolsó expója, emellett 1996 honfoglalásunk 1100 éves évfordulója, hanem azért is, mert ekkor ünnepli a sportvilág az első újkori olimpia megrendezésének 100. évfordulóját. A következő olimpia '96-ban Atlantában, a Coca- Cola fellegvárában lesz. (e. t.) Barázdabillegetés (Folytatás az 1. oldalról) A nemrégen még a kormánykoalícióhoz tartozó képviselő, Körösi Imre, az Agrárkamara elnöke elmondta, hogy új nemzeti agrárprogramra van szükség, amelyet már nem ez a kormány fog végrehajtani. Arra hívta föl a hallgatóság figyelmét, hogy legközelebb több agrárértelmiségit és érdekképviselőt küldjenek a parlamentbe. A szónokok mezőgazdaságellenesnek ítélték a kormány politikáját és elhangzott az a vád is miszerint tudatosan tönkreteszik a mezőgazdaságot, hogy a külföldi nagytőkének piacot biztosítsanak. Feltűnő lelkesedéssel fogadta a hallgatóság az ágazat magasabb jövedelmét sürgető követeléseket. Az érdekképviseletek háromtagú küldöttsége a nagygyűlés után petíciót adott át Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. Mindennap nyomasztó termelési, értékesítési, és pénzügyi gondokkal küzdenek a termelők - szól a felhívás. Mivel a kormány lehetőségei kimerültek, ezért fordultak az érdekvédők a parlamenthez. Mennyire jövedelmező hazánkban a mezőgazdaság? Erről készített felmérést a Földművelésügyi Minisztérium. Az ország minden részéből érkezett adatok szerint - amelyeket a szövetkezetek és állami gazdaságok szolgáltattak - az őszi búza termelési önköltsége tonnánként 4500 és 5000 ezer forint között változik. Az utóbbi napokban o11-12 ezer forintért vásárolták a tőzsdén a búza tonnáját, tehát több mint a duplájáért. A búzán realizálható haszon így több mint száz százalékos. A kukoricatermelőknek 6-8 ezer forint tonnánkénti költség mellett flil és félezer forintért adhatják el a tengerit. Hektáronként 6-10 ezer forint nyereséget hozott idén a termelők konyhájára a napraforgó, a búza 25-30 ezer forintot jövedelmezett hektáronként. Privatizált egységben a sertés kilónkénti termelési költsége 72 forint. A mai felvásárlási ár - elsőosztályú minőség esetén - 103-106 forint, ami azt jelenti, hogy idén a sertés minden egyes kilója harminc forint hasznot hozott, míg tavaly 69 forintos átlagos önköltséggel számolva csak 14 forint ötven fillért. A vágómarhatartók önköltsége 120 forint kilónként, a felvásárlási ár 150 forint. Igazából a tejtermelők járnak csak rosszul, mert az idei önköltségük 17-18 forint literenként, a felvásárlási ár alig emelkedett 20 forint fölé. Megállapítható, hogy a jól dolgozó termelőknek igencsak megérte gabonát és ipari növényeket termeszteni, hacsak a szárazság nem tette tönkre a termést. Aggasztó jelenség, hogy a szövetkezetek a kárpótlási jegyüket készpénzért áron alul eladják a tőzsdén, és nem a privatizációba szállnak be. Becslések szerint 2-3 milliárd forint értékű jegytől szabadultak már meg. k. l. t. Szövetkezeti képviselők csoportj viseletében? a a tüntetésen. A parasztság kép-Nagy Béla felvétele Csúcs: Szerződésszegést követett el a Vico Az RTV újsága (Folytatás az 1. oldalról) A dolog hátteréhez tartozik, hogy eddig egy külön szerződés értelmében a Vico Rt. adta ki a rádió- és televízió újságot. A Vico cég a lap nevét nemrég RTV- újságról Színes RTV-újságra változtatta, s az impresszumban immár saját magát tüntette fel lapgazdaként - amivel a cég súlyos szerződésszegést követett el, érzékenyen megtorosítva a Magyar Rádiót. Ezért a rádió, élve három hónapos „felmondási" idővel, október 1-jétől visszavonta a Vico megbízatását. Ennek megfelelően az október 4-ével kezdődő héten már a Magyar Rádió adja ki az RTV-újságot. - Milyen gazdasági megfontolások húzódnak meg e döntés mögött? - Az RTV újság a legnagyobb példányszámú rádiós-tévés műsorfüzet, a hazai hetilapok mezőnyében is az elsők között foglal helyet. Ebből adódóan évente több mint félmilliárd forint tiszta hasznot termel. A célszerűség azt diktálná, hogy a pénz a két közszolgálati médium, a rádió és a televízió működéséhez járuljon hozzá; nem illik tehát a képbe egy profitorientált cég, amelyik a teljes reklámbevételt és az előfizetési díjak zömét „lefölözi". A rádió ugyanis csak az RTV újság eladott példányaiért kap meghatározott összeget. - Miért nem adta ki az RTV újságot már korábban a rádió, ha ez jelentős bevétellel jár? - Ez irányú törekvéseinket mindannyiszor technikai és pénzügyi okok gátolták meg, ami végső soron a forgótőkehiányra vezethető vissza. Mára annyiban változott a helyzet, hogy a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezet semmilyen támogatást nem irányoz elő a rádió és a televízió javára. Tehát minden forintra szükségünk van - persze nem csupán e bevételből kívánjuk fenntartani az intézményeket. A rádió idei gazdálkodása ugyanakkor elég kedvezően alakul ahhoz, hogy a lapkiadás technikai feltételeit megteremtsük. Minden jogi eszközt igénybe veszünk, hogy a Vico által előidézett törvénysértő állapot megszűnjön, ennek érdekében bírósághoz fordulunk. - Mi lesz a bírói eljárás tétje? - Vissza kell szereznünk a Vico kezébe került nyomdai és terjesztői infrastruktúrát. El kell érni, hogy a bírói ítélet nyomán a posta,lletve a nyomda felmondja a Vicóval kötött szerződést. Ezért folyik most a küzdelem. - Miként juthatnak hozzá a lapok jövőben a rádió- és a tévéműsorhoz? - A napi műsorrendet továbbra is díjmentesen közöljük az MTI-vel, ahonnét az újságok is hozzájuthatnak. A heti programot viszont csak egyedi megállapodások alapján adjuk át. A megállapodásokban szerepelni fog a műsorátadás díja, annak a részletessége, az átadás időpontja, továbbá egy kikötés, amely megtiltja, hogy a lapok továbbértékesítsék a programokat. Az új helyzetről és a szerződéskötés lehetőségéről a napokban tájékoztattuk az érintett újságokat. Azt is tudattuk velük, hogy a Magyar Rádió kész azonnal megállapodást kötni a médiumokkal a heti műsor átadásáról. Ez alól természetesen kivétel a Népszava, amely a Vico tulajdona. Velük csak a jogsértő helyzet tisztázása után következhet szerződéskötés. - Mit jelent az, hogy megtiltják a műsorok továbbértékesítést? Ennek nyomán illegálissá válik a napilapok mellékleteként is megjelenő rádió- és tévéműsorfüzetek terjesztése ? - Ha más újság számára átadják e programfüzeteket, az viszonthasznosításnak minősül - ezt pedig a fentebb idézett szerződési kitétel megtiltja. Ám ez nem okozhat különösebb gondot az olvasóknak, hiszen a tapasztalatok szerint az RTV újság a mai áron is nagyon kelendő. (dóczy) Tatum Attila felvétele Olcsón,de fíl((Ksi) Hogyan juthatnak olcsón egykét éves, jó állapotban lévő, használt kocsihoz a magyar polárok? A kérdésre kézenfekvő ehet a felelet: Ausztriában ugyanis sok olyan kocsit kínálnak a kereskedők, amelyek épen ezt az igényt elégíthetnék ugyanakkor Magyarországon mégis jobban favorizálják a távolabbról - például Belgiumból - behozott (s jóval régebbi évjáratú) kocsikat. Mint Horváth Árpád, a Magyar Autókereskedők Szövetségének elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, az osztrák kereskedők meghívásával egyebek mellett az volt a tegnapi szakmai tanácskozás szervezőinek a célja, hogy megoldási módozatok kimunkálását kezdeményezze valamennyi, az ügyben érdekelt fél javat szolgálva ezzel. A Magyar Autókereskedők Egyesülete által szervezett tanácskozásra több autókereskedelmi szervezet kapott meghívót, ott voltak az érintett szaktárcák képviselői is: a Belügyminisztérium, a közlekedési tárca, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékesei. Az osztrák autókereskedők képviselői azért is kaptak meghívót erre a tanácskozásra, hogy megoszthassák tapasztalataikat az Ausztriában folyó érdekképviseleti munkáról magyar kollégáikkal. Elmondták továbbá észrevételeiket a nyugati szomszédainknál már megalkotott és alkalmazott kamarai törvény végrehajtásáról. Az alkalomra tűnő lehetőségeket kínált az üzleti kapcsolatok erősítésére is. Ezen belül - mint bevezetőnkben utaltunk rá - az tehetné olcsóbbá az osztrák használt kocsikat, ha sikerülne megtalálni a megoldást az értéktöbbletadó intézményes elszámolására. Horváth Árpád kiemelte, hogy a két ország kereskedelmi és pénzügyi szerveinek harmonikusabb együttműködéséből számos előnye származhat a folyamat valamennyi szereplőjének, de elsősorban a jó kocsira áhítozó magyar vásárlóknak. • A tanácskozás jó alkalmat kínált arra is, hogy a hazai autókereskedők gyakorlati tapasztalataiból részletesebben megismerhessék a hatóságok képviselői a felvetődő, az üzletmenetet lassító problémákat. (h. k. j.)