Új Magyarország, 1993. december (3. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
■ Zágrábi tudósítónktól. Az utóbbi időben lendületet kapott horvát-szlovén torzsalkodás miatt - legalábbis Gianni de Michelis olasz exkülügyminiszter szavaiból ítélve - kérdésessé vált a magyar határtól az Adriai-tengerig vezető autópálya kiépítése. Az olasz államférfi a Mladina szlovén hetilapnak adott interjújában rámutatott: Olaszország többek között azért is segítette a Közép-európai Kezdeményezés létrejöttét, hogy Horvátországon és Szlovénián keresztül kiépülhessen a Magyarországig, illetve onnan is keletebbre vezető autópálya. „Márpedig ehhez mindkét államra szükségünk van!" - hangsúlyozta De Michelis. „Miért mind a kettőre?" - kérdezett rá rögvest a hírlapíró, hozzátéve, hogy a szlovén politikusok meggyőződése szerint a terv megvalósításához egyáltalán nincs szükség a horvátokra. „Vessen egy pillantást a térképre: a Budapestig vezető legészszerűbb útvonal nem kerülheti meg Horvátországot - volt a válasz. - Az egyetlen dolog, ami a kölcsönös szlovén-horvát pocskondiázásból kisülhet, az az, hogy mindkét állam elveszíti az EBRD által már jóváhagyott több mint egymilliárd dolláros hitelt..." A fenti epizód csak egyetlen szelete annak az elhidegülésnek, ami a szlovén és horvát államférfiak és átlagpolgárok viszonyát is egyre inkább jellemzi az utóbbi hetekben-hónapokban. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy minapi körkérdésre, miszerint lehetségesnek tartja-e, hogy Horvátország és Szlovénia közt akár háború is kitörhet, a szlovének több mint egyharmada válaszolt igenlően. Ám magas arányuk csak a beavatatlanokat lepte meg. Mert noha a volt Jugoszlávia szétesésekor (az erőszakos szerb központosítási törekvések ellenében) a két ország vezetősége „egy szív, egy lélek" gyanánt működött, azóta sok víz lefolyt a Száván, és elkövetkezett a nézeteltérések időszaka. A mai napig sem sikerült végleges, mindkét fél számára megnyugtató megoldást találni a két ország viszonyát mérgező kérdésekre: a szárazföldi és tengeri határ vitatott pontjaira, a másik országban „rekedt" állami tulajdon (vállalati székházak, gyárak stb.) és az egymás közti kereskedelmi tartozások ügyére. A legrosszabb pedig a bizalmatlanság légköre, amelynek fenntartásához néhány szélsőséges sajtótermék és politikus mellett mindkét állam vezetőségének több elhibázott lépése is hozzájárult. Az említett interjúban De Michelis elsősorban a szlovén önzést és izolacionizmust tette felelőssé a helyzetért, mondván, Szlovénia egyoldalúan nem kiálthatja ki magát európainak, elefántcsonttornyából barbárnak tekintve a horvátokat, szerbeket és muzulmán bosnyákokat egyaránt. Mert noha az egész kelet-európai térségben olyan állapotok uralkodnak, hogy minden ország magának iopar, és akár mások kárára is, de elsőként óhajt „bevonulni Európába", ez a Balkánon minden sallang nélkül, teljes pőreségében nyilvánul meg. Pedig bár a szerbek, horvátok és szlovének is különkülön, kizárólag önmagukat tartják az európai civilizáció határőrvidékének, elfelejtik, hogy tulajdonképpen csak érdekszférái különböző hatalmaknak, közös dolgaikat pedig igenis közösen kell (egyszer majd, az észérvek korában) megoldaniuk. Milan Gavrovic Új tűzfészek a Balkánon? Budapest is kámllott lehet III. évfolyam, 280. szám 1993. december 1., szerda tudósítás Helységnevek szlovák módra Elfogadhatatlan taprépvezet Pozsonyi tudósítónktól. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) tegnapi, pozsonyi sajtóértekezletén Bugár Béla, a mozgalom elnöke a szlovák belpolitikai élet legújabb fejleményeinek elemzése mellett tájékoztatta az újságírókat a Michal Kovác államfőnél tett hétfői látogatásáról. Az MKDM elnöke elmondta, hogy ezen a találkozón szó volt a szlovákiai helységnevek nem szlovák megnevezésére és használatára vonatkozó törvénytervezetről. A szlovákiai magyar kereszténydemokraták kifogásolják, hogy a törvénytervezet kidolgozásába nem vonták be a Szlovákia területén élő magyarság képviselőit, holott tavasszal megegyeztek a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal abban, hogy a nemzetiséget érintő törvények alkotásánál a parlamentben lévő magyar pártok is lehetőséget kapnak véleményük tolmácsolására. A helységnevekről szóló törvénytervezet - amelyről a parlament valószínűleg decemberben tárgyal - elfogadhatatlan a szlovákiai magyarság számára. A jogszabálytervezet értelmében azon települések, ahol a lakosság 20 százaléka nem szlovák nemzetiségű, kérhetik, hogy a helység nevét a kisebbség nyelvén is tüntessék fel. A táblákra viszont nem a kisebbség által használt történelmi nevek kerülnének, mivel a törvény a lefordítható nevek esetében a fordításról, egyéb esetekben pedig a szlovák megnevezésnek az adott kisebbség nyelvének szabályai szerinti feltüntetéséről beszél. Például Somorja-Samorin esetében nem lenne gond, ám Bős-Gabcsikovóéban lenne. A tervezet kiemeli, hogy a többnyelvű helységmegnevezés esetében ugyanazon nevet több nyelven tüntetnék fel, és nem használnának különböző neveket, mivel a községnevek nem változtathatók meg. A magyar mozgalmak módosító javaslatokat terveznek beterjeszteni, hogy ne csak a rokon hangzású helységneveket használhassák anyanyelvükön, hanem azokat is, melyeket a negyvenes évek végén megváltoztattak. Az MKDM felkérte a köztársasági elnököt, hogy hívja össze a parlamenti pártok képviselőit kerekasztal-beszélgetésre, amelyen tárgyalnának a tervezetről, még mielőtt az a képviselőház elé kerül. Bugár Béla elmondta, amennyiben a törvényt a jelenlegi alakjában fogadja el a parlament, a szlovákiai magyarság képviselői kénytelenek lesznek az Európa Tanácshoz és az Európai Demokrata Unióhoz fordulni segítségért. lésért. ^ 1^1Concza Márta A kahnáfi páh az MDF-et támogatja Álmol-mativap kapcsolatok. A Nagy-Britanniában kormányzó Konzervatív Párt alelnöke a mostani magyar kormánykoalíció győzelmében látja a magyarországi átalakulás biztosítékát. A brit Konzervatív Párt azzal is kifejezi érdekeltségét, hogy tanácsadót küldött, segíteni az MDF választási előkészületeit - mondta a múlt héten Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője, miután Londonban találkozott Sir Geoffrey Pattie-vel, a brit Konzervatív Párt külügyekért felelős alelnökével. Felkérésünkre jelenleg Gordon Heald, a GaZ/wp közvélemény-kutató igazgatója és Steve Hilton, a Saatchi and Saatchi hirdetőcég egyik vezetője van Magyarországon. Az MDF kampánybizottságának adják át tapasztalataikat arról, hogyan kell egy párt hírverését szervezni, pártpolitikai közleményeket, hirdetéseket elkészíteni és a közönségvisszhangot mérni - fűzte hozzá az MTI érdeklődésére Londonban Jadranka Porter, a Konzervatív Párt kelet- és közép-európai koordinátora. Elmondta, hogy az effajta tevékenységet a párt a Westminster Alapítvány a Demokráciáért elnevezésű, mintegy évi 2 millió fontos pénzalapból finanszírozza. A Brit Konzervatív Pártnak hasonló programja van a KDNP számára is, de a kisgazdákkal nem foglalkoznak, mert nincs elég emberük. A múlt héten Sir David Steel, a kisebbik brit parlamenti ellenzéki párt, a Liberális Demokraták egyik vezetője - egyébként a Liberális Internacionálé megválasztott elnöke - is úgy nyilatkozott az MTI-nek: ők épp azért egyeztek bele az idei Liberális Világkonferencia budapesti helyszínébe, mert a magyar liberális pártok arculatépítését akarják erősíteni. Ehhez Kishner Khan, a brit Liberális Demokrata Párt nemzetközi és európai felelőse ezt fűzte hozzá: Mi sértőnek találnánk a magyar népre nézve, ha tanácsot adnánk, hogy kit válasszanak jövőre. Az ilyesmit elvileg ellenezzük. Mi mindazonáltal az SZDSZ-szel és a Fidesszel dolgozunk együtt, ők a mi testvérpártjaink. A nagyobbik brit ellenzéki párt, a Munkáspárt nemzetközi osztályának munkatársa, Nick Rogers azt mondta az MTI-nek, hogy ők az MSZP-vel és az SZDP-vel működnek együtt. Magyar felszólalás az EBEÉ-értekezleten Átfogó európai együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) Beszédében a jövő Európájában a béke és stabilitás feltételének nevezte a megelőző diplomáciát, a válságkezelő mechanizmusokat és a békefenntartó tevékenységet. Miközben az olasz politikus rámutatott a nemzeti kisebbségi kérdés és az össz-európai biztonság közötti kétségtelen összefüggésre, nagy teret szentelt a földközi-tengeri együttműködés kifejlesztésére, egyebek között az EBEÉ kereteiben is. Margaretha af Ugglas svéd külügyminiszter asszony értékelő jelentésében részletesen felsorolta az elmúlt év eredményeit és kudarcait. (Sajnos inkább ez utóbbiból volt több.) Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter arról tartott vitaindító előadást milyen szerepet játszhat az EBEÉ a biztonsági struktúrákban. Megítélése szerint a katonai biztonság garanciája továbbra is a NATO kell hogy legyen, a gazdasági biztonság növelésében pedig kulcsszerep hárul az Európai Unióra. Az EBEÉ a különböző szervezetek együttműködése fölé teríthetne ki egyfajta képletes politikai ernyőt, integrálva azok kezdeményezéseit. A magyar diplomácia vezetője óvott a szervezetet illető könnyű bírálatoktól, hiszen szavai szerint a tehetetlenség mögött az egyes kormányok tehetetlensége áll, e kormányoknak kell komolyan venni, hogy az európai biztonság egy és oszthatatlan. Szólott Jeszenszky Géza arról a dilemmáról is napjaink Európájában, hogyan lehet összeegyeztetni a népek önrendelkezési, illetve önkormányzati jogát az államok szuverenitásával. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a nemzeti kisebbségi kérdés rendezését az okok feltárásával előirányzó Balladur-tervet, s azt is, hogy az Európai Unió felkarolta a kezdeményezést. Magyarország mindenesetre semmiképpen sem a határok megváltoztatásában látja e kérdés megoldását, annál is inkább, mivel ezt számtalan nemzetközi szerződés garantálja már. Nem mondható el ugyanez a kisebbségi jogok biztosításáról - még a gyenge politikai nyilatkozatokat sem tartották be eleddig - hangoztatta Jeszenszky Géza. Beszédében a külügyminiszter arra is javaslatot tett, hogy a jövőben kivételes esetekben a döntéshozatalhoz a konszenzus helyett elegendő legyen az úgynevezett minősített többség elve is. A délszláv válság nagy érdeklődéssel követett felszólalásában Warren Christopher amerikai külügyminiszter megnyugtatta Európát: az Egyesült Államok számára nincs más olyan térség, amellyel ilyen szoros kapcsolatban állna, ezért Európa továbbra is a washingtoni figyelem középpontjában marad. Christopher nagy teret szentelt a különböző regionális válságoknak, de különösen a délszláv konfliktusnak. Elítélve az agresszív nacionalizmust, s külön rámutatva az emberi jogok - köztük a nemzeti kisebbségek jogai biztosításának fontosságára -, az amerikai külügyminiszter egy négypontos kiegészítő, egyfajta sürgősségi, 150 millió dolláros humanitárius segélyt jelentett be, hogy az ártatlan boszniai polgárok túléljék a telet. Ennek keretében megerősítik a légihidat Szarajevóba, a tuzlai repülőteret is légisegélyek fogadására kívánják megnyitni, növelik a repülőkről ledobott segélycsomagok mennyiségét és a zágrábi amerikai katonai kórházi eszközök felhasználásával súlyosan sérült boszniai gyermekek gyógyítását kezdik meg. Christopher rámutatott ugyanakkor, hogy továbbra is csak a válság békés, tárgyalásos megoldása lehet a járható út. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a nemrég Hágában felállított, a háborús bűnösök felkutatására és elítélésére hivatott nemzetközi bíróságot, s mielőbbi nyomást sürgetett annak érdekében: a szerb hatóságok engedjék vissza az EBEÉ-megfigyelőket Koszovóba, a Vajdaságba és Szandzsákba. Az amerikai külügyminisztérium érintette Kelet-Közép-Európa biztonsági és gazdasági gondjait is. Előbbivel kapcsolatban a „Partnerség a békéért" elnevezésű program lehetőségeire hívta fel a figyelmet, megemlítve, hogy az Egyesült Államok javasolja a NATO-tagság intézményének fokozatos (evolúciós) kiterjesztését. Az amerikai külügyér szerint a közép-európai régió gazdasági bajait jelentősen orvosolná, ha a fejlett államok érdemben megnyitnák piacaikat az érintett országok árui előtt. Felszólalásában Christopher foglalkozott a sajtó szerepével az új demokráciákban. Miközben a nyomtatott sajtó területén - egyes nehézségek ellenére is haladás figyelhető meg, addig komoly gondok mutatkoznak az elektronikus sajtóban - vélekedett az amerikai külügyminiszter, aki szerint a televíziót, a demokrácia „legnagyobb szócsövét" nem szabad kisajátítania egyetlen pártnak sem. A miniszterek az ebéd alatt sem tétlenkedtek, úgy a délszláv válságról, mint az EBEÉ konfliktusmegelőző és válságkezelő képességének erősítéséről folytattak, a hírek szerint óriási vitát. Mint Gyarmati István nagykövet a magyar delegáció tagja újságírók előtt közölte, a békefenntartás legnagyobb dilemmája: hogyan lehetne kiterjeszteni egyegy mandátumot úgy, hogy közben az EBEÉ ellenőrzése alól se csússzon ki ez a tevékenység. Elsősorban Oroszország FÁK- beli szerepére gondolnak a résztvevők, akik egy része úgy véli, az EBEÉ-nek csupán laza koordináló munkát kell végeznie. Mások szerint - s ez a magyar álláspont is - határozott elvek alapján, az érintettek beleegyezésével, szigorúan az EBEÉ elvei alapján lehetne csak ilyen tevékenységet folytatni. Egy harmadik vélekedés olyan aggodalmakat fogalmaz meg, hogy ezáltal törvényesítenének bizonyos fajta birodalmi fellépést. Megosztottak még a résztvevők a délszláv válság kezelésében is. Egyesek a genfi tárgyalások támogatását szorgalmazzák, mások viszont egy átfogó megoldás lépcsőzetes megközelítése keretében az EBEÉ-nek is konkrét feladatokat adnának. Hazánk ez utóbbit támogatja, ám alighanem kompromisszumos megoldás születik. Magyar javaslat Ezen a munkaebéden Jeszenszky Géza részletesen szólott arról a korábbi magyar javaslatról, amely az EBEÉ keretében egy regionális leszerelési egyezmény létrejöttét sürgeti a volt délszláv államok és az érintett szomszédos országok bevonásával. A jelek szerint a gondolatot mára felkarolta az Európai Unió is. Ismeretessé vált egy másik készülő magyar-orosz javaslat is, amelynek keretében közös fellépést sürgetne az EBEÉ az agresszív nacionalizmus, az idegengyűlölet ellen. Diplomáciai forrásokból szivárgott ki a hír, hogy amennyiben ma a miniszterek áldásul őt adják rá, akkor a jövő decemberi budapesti EBEÉ-csúcsértekezlet után Magyarország veszi át a szervezet soros elnöki tisztét. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy Macedónia felvételével várnak még, mivel Athén jó előre jelezte kifogásait. Tegnap este a külügyminiszterek a Vatikánban II. János Pál pápa audienciáján vettek részt, ahol az előzetes hírek szerint Őszentsége a boszniai, s általában a délszláv válság mielőbbi békés megoldásáért emelte fel szavát. A konferencia ma fejezi be munkáját. Jeszenszky Géza az esti órákban találkozott Hans van den Broekkel, az Európai Unió külügyekért felelős vezetőjével. Ezt megelőzően, még az ebéd során szót váltott amerikai kollégájával, minek során Christopher támogatta a regionális délszláv leszerelési egyezmény gondolatát. Daróczi László Királyi üzenet Romániában megkezdődtek a „nagy egyesülés" 75. évfordulója körüli, a kormány és az ellenzék vitájának bélyegét, magán viselő ünnepségek. Hétfőn este az Iliescu elnök által a Cotroceni palotában adott nemzeti ünnepi fogadásról távol maradtak az ellenzéki pártok képviselői, ma pedig nem vesznek részt a gyulafehérvári központi ünnepségen, mert a kormány megtagadta a beutazó vízumot a Svájcban élő I. Mihálytól. Tegnap délelőtt koszorúzások voltak, délben a parlament két háza tart összevont ünnepi ülést. A tegnapi lapok közük az 1947-ben trónjáról kényszerrel lemondatott I. Mihály üzenetét, amelyben megállapítja: akárcsak a kommunizmus éveiben, a hatalom ezúttal is minden eszközt felhasznált arra, hogy megakadályozza látogatását. I. Mihály üzenetében kifejti, hogy a forradalom óta eltelt négy évben az akkori remények nem váltak valóra, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül jóakaratuk, munkájuk és türelmük ellenée. (MTI) Mi a bolsevizmus? Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök megtanulta az antibolsevista szótárat, és a szavakat Jelcin kapitalista reformjainak bírálatára használja. Gorbacsov nagy-britanniai látogatása küszöbén, Moszkvában nyilatkozott brit újságíróknak, és megadta a bolsevizmus új meghatározását. Bolsevizmus minden olyan reform, amely erőlteti az ütemet, és nem veszi figelembe a nép szükségleteit. Csak bolsevikok lökdöshetik előre az országot cowboy-módszerekkel. Ez kollektivizálás, csak más néven. Igazi veszélyt látok a bolsevizmus feléledésében az új demokrácia álarcában. Ez eltemetheti a reformokat és lejárathatja a demokráciát - mondta Gorbacsov. A brit újságíróknak az volt a határozott benyomásuk, hogy Jelcinről és támogatóiról meg reformintézkedéseikről beszélt. (MTI) Növekvő híbtószer-csempészet Meredeken nő a kábítószercsempészet Kelet-Európában, miután jól szervezett kelet-európai bűnözőbandák tűntek fel a drogkereskedelemben. Az új bűnözőcsoportok az olasz maffia segítségével egyre nagyobb szerepet játszanak a kábítószerrepet játszanak a csempészetben - közölte tegnap Bécsben az Interpol és az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Tanácsa (INCB). A bécsi székhelyű INCB szerint ez a jelenség vezetett oda, hogy a heroin és a kokain elárasztotta a nyugat-európai piacokat, ahol a kereslet még mindig jóval felülmúlja a kínálatot. A szervezet tapasztalatai szerint a heroin minősége javult, míg az ára csökkent Nyugat-Európában. Ausztriában például egy gramm, heroin tavaly 3000 schillingbe került, az idén már 400 schillingért árulják. A Pakisztánból, Iránból és Afganisztánból csempészett heroin Oroszországban cserél gazdát, ahonnan a bandák tranzitútvonalakat építettek ki Prága, Budapest és Po' ■ ■ kal ' zsony felé. A kábítószer-csempészet új európai útvonalai, amelyek Keletről tartanak a gazdag német, olasz és holland vásárlókhoz, Ausztriában keresztezik egymást. Az IBC értesülései szerint az olasz maffia igyekszik összeköttetésbe lépni az albán bűnöző körökkel is, ahol az emberek kábítószer-csempészéssel egy alkalommal többet kereshetnek, mint az egész évi jövedelmük. A drogkereskedelem két évvel ezelőtt tevődött át a kelet-európai térségbe, miután a jugoszláv polgárháború elvára a csempészés hagyományos balkáni útjait. Ugyanakkor a kábítószer-kereskedelem a volt Jugoszlávia területén is fontos bevételi forrás, mert ez az egyik legkönnyebb módja annak, hogy pénzt teremtsenek elő a fegyvervásárlásokhoz. Az osztrák belügyminisztérium értesülése szerint Ausztriában működik a szerb maffia egyik ága, egy török és egy iráni bűnözőcsoport mellett. Az osztrák rendőrség január és november között 96 kilogramm heroint és 80 kilogramm kokaint foglalt le, 1776embert vett őrizetbe nagy mennyiségű kábítószer birtoklása vagy kereskedelme miatt. (MTI)