Új Magyarország, 1994. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
• A dél-afrikai államfő tegnap bejelentette, hogy elrendeli a rendkívüli állapot bevezetését Natalban és a tartományba ékelődő, önkormányzattal rendelkező KwaZulubantusztán területén, ahol a szakadatlan politikai erőszak veszélyeztetheti az április 26-28-i demokratikus választások megtartását. Az elnöki rendelet értelmében megtilthatják a gyűléseket és felvonulásokat, házkutatásokat tarthatnak, őrizetbe vehetik a gyanúsnak talált személyeket. • A Tádzsikisztánban állomásozó orosz csapatok parancsnoka tegnap Dusanbéban kijelentette, hogy „az orosz katonák örökre" a volt szovjet köztársaságban maradnak. Nyikolajev vezérezredes szerint csapatainak jelenléte Oroszország stratégiai érdekeinek megerősítését szolgálja a térségben. Bíráló vélemények szerint az orosz katonai jelenlét a moszkvai terjeszkedő szemlélet újjászületését jelzi. • Robbanás történt tegnap egy franciaországi atomerőműben. A dél-franciaországi Cadaracheban lévő erőmű leállított atomreaktorában akkor történt a robbanás, amikor éppen szétszerelték. A robbanásban négyen megsérültek. A tűzoltók a törmelékek között kutatnak egy eltűnt személy után. Nem tapasztaltak radioaktív szennyeződésre utaló jelt. Rendőraffér Grúziában Mintegy ezer felfegyverzett milicista foglalta el tegnap délelőtt Tbilisziben a parlament épületét. A behatolókat David Zeikidze tábornok, tbiliszi rendőrfőnök vezette. A tiltakozó akciót az váltotta ki, hogy Eduard Sevardiidze elnök Sota Kviraját jelölte a belügyminiszteri posztra, s ennek jóváhagyását kérte a törvényhozóktól. Zeikidze és hívei szerint Kviraja alkalmatlan e tisztségre, korrupt, összeszűri a levet a szervezett bűnözéssel. A grúz parlament több órán át tartó „megszállása" délután vérontás nélkül véget ért. Sevardnadze - akit testőrei gyorsan biztonságba helyeztek - egy idő után személyesen próbálta meg jobb belátásra bírni a tiltakozókat. Fáradozása sikerrel járt, a fegyveresek távoztak, a parlament képviselők pedig jóváhagyták Kviraja kinevezését. IV. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1994. ÁPRILIS 1., FENTEK KÜLFÖLD (Folytatás az I. oldalról) Viszonzásképpen a PFSZ lemondott arról, hogy palesztin rendőrségi alakulatok is részt vegyenek Hebronban a rendfenntartó közegek munkájában. Az egyezményben rögzítettek szellemében a jövő hét elején - Izrael hozzájárulásával - megjelennek a Gázai övezetben és Jerikó térségében az első reguláris palesztin rendőrségi alakulatok, hogy megkezdjék „a helyzet tanulmányozását" ebben a két övezetben, amelyek az eljövendő önkormányzat (autonómia) alapját képezik. Úri Szavir, aki a Kairóban kialakított megállapodás egyik értelmi szerzője volt, tegnap délután az egyiptomi fővárosból való távozása előtt az izraeli hadsereg rádiójának nyilatkozott. Az izraeli külügyi államtitkár szerint a megállapodás üzenetének jelentősége abban áll, hogy a nehézségek és a válságok ellenére, amelyek beárnyékolták a tárgyalásokat a múltban, a békefolyamat igenis folytatódik. Jichak Samir, volt miniszterelnök, aki a jobboldali Likud egykori vezetője volt, teljes elutasítással fogadta a Kairóban tegnap aláírt megállapodást. Ez az egyezmény csak bajt okoz majd Izraelnek a jövőben. Ez az első eset, hogy az izraeli kormány hozzájárult nemzetközi erők jelenlétéhez az állam területén, ezzel gyakorlatilag lemondva szuverenitásunk egy részéről - hangoztatta Samir. Az említett százhatvan tagú ENSZ karhatalmi alakulat tagjainak zöme európai államok katonáiból rekrutálódik. A túlnyomórészt norvég, dán és olasz megfigyelők Hebronban a BT 901. számú határozata értelmében jelenlétükkel „hozzájárulnak a helybeli palesztin lakosság testi épségének és biztonságának megőrzéséhez". Az izraeli küldöttség, amely az elmúlt három nap folyamán szinte éjt nappallá téve tárgyalt Kairóban a PFSZ megbízottaival, a Jeruzsálemből kapott utasításoknak megfelelően egyértelműen a palesztin kiküldöttek tudomására hozta, hogy Izrael demonstrálni akarja hajlandóságát az önkormányzat mielőbbi megvalósítására. Ebből következik, hogy minden késedelem nélkül felújulnak formálisan is a megbeszélések az önkormányzat végrehajtására. Erre a hajlandóságra utal a hadsereg rádiójának tegnap délutáni jelentése is, amiből kitűnik, hogy amennyiben a kormány kiadja a megfelelő utasítást, a hadsereg három napon belül képes lesz kivonni csapatait a Gázai övezetből. Dán Ofry Aláírták a hebroni megállapodást Izrael „kivonul” Gázából Moszkva elhalasztott békepartnersége Oroszország októberig elhalasztja csatlakozását a NATO Partnerség a békéért elnevezésű programjához - jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén az orosz elnök szóvivője. Borisz Jelcin úgy véli, még hat-hét hónapra van szükség ahhoz, hogy Oroszország csatlakozzék a katonai együttműködés programjához - mondta Vjacseszlav Kosztyikov. A szóvivő szerint a csatlakozáshoz társadalmi egyetértésre is szükség van, s ehhez szükséges az említett időszak. Az orosz csatlakozásról szóló aláírást április közepére várták. Kosztyikov kifejtette: a Partnerség a békéért elnevezésű kezdeményezés nem veszi kellőképpen figyelembe Oroszország politikai és katonai súlyát. Mint mondta, a csatlakozással Moszkva elveszíthetné széles mozgásterét a konfliktusok rendezése terén. Ezenkívül a békepartnerség korlátozná Oroszország jogát a fegyverkereskedelemre. Az orosz halasztási döntésre válaszul az atlanti tömb is értésre adta a kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Mint a NATO egyik szóvivője kifejtette: a békepartnerség lényege, hogy csupán egy ajánlat, amelyet a szövetség a kelet- és közép-európai partnereinek kínál, de végső soron az ő döntésükön múlik, vajon akarnak-e élni a lehetőséggel, vagy sem. E tekintetben Oroszország elhatározása is szabad és szuverén döntésnek minősül. Brüsszeli megfigyelők mindezek kapcsán rámutatnak, hogy a március elején Moszkvában járt NATO-küldöttség visszatérte után már jelezte: elsősorban az orosz parlament képviselői, még láthatóan jelentős idegenkednek a békepartnerség programjától, és általában is a NATO politikájától, lététől. Ennek ellenére - mint azt nem hivatalos NATO-források jelezték-a partnerség keretegyezményének áprilisi aláírását és ennek céljából Kozirev brüsszeli látogatását a tegnapi moszkvai bejelentésig NATO-körökben gyakorlatilag biztosra vették, a halasztásra vonatkozó orosz döntés bizonyos kiábrándulást is okozott. (MTI) Walesa fokozza a nyomást a baloldalra Politikai kérdőjelek Lengyelországban Walesa lengyel államfő fokozza a baloldali kormánykoalícióra gyakorolt nyomást: megerősítette, hogy nem hajlandó aláírni Dariusz Rosati kinevezését a miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri posztra. Walesa megjegyezte, neki már van saját jelöltje. Walesa ezzel alááshatja a parasztpárt és a szociáldemokraták kormánykoalíciós szerződését is. Ebben ugyanis úgy állapodott meg a választásokon győztes Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL), hogy az előbbi lemond a miniszterelnöki poszt betöltéséről a PSL javára, de ennek fejében megkapja az első miniszterelnök-helyettesi és a gazdasági miniszteri posztokat. Feltételezések szerint az államfő támadására való válaszadási szándéknak is szerepe volt abban, hogy a napokban az SLD úgy döntött, kötelezi parlamenti képviselőit: ne szavazzák meg a Vatikánnal kötött konkordátum parafálását. Walesa erre a Slowo katolikus napilap szerkesztőségében tett látogatásán közölte: egyelőre nem biztos, hogy hajlandó lesz aláírni a parlamentben elfogadott idei költségvetést, mert azt a baloldali választók elárulásának tartja. Mellesleg azt is közölte: tanulmányozzák annak lehetőségét, hatályba léptetheti-e az államfő a parlament jóváhagyása nélkül is a konkordátumot. A mérsékelt jobboldali Zycie Warszawy az államfő és a baloldal közti háború eszkalálódásával foglalkozó vezércikkében azt írta, egyelőre nem világos, mi haszna lehet Walesának a költségvetés megvétózásából, amit ráadásul a szejm esetleg le fog szavazni. Az azonban biztos, hogy egy ilyen lépéssel azt jelzi a Nyugatnak: a lengyel politika destabilizálódása már meghaladta a biztonságos határokat. Mivel Walesa elismerte, hogy nem gazdasági okokból utasítaná vissza a költségvetést, kizárólag politikai indoka lehet rá. (MTI) Már megint Csernobil A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértőinek egy csoportja súlyos biztonsági hiányosságokra derített fényt a csernobili atomerőműben. A szakemberek március 7-e és 17-e között vizsgálták meg a történelem eddig legnagyobb nukleáris balesetének színhelyét. Mint a NAÜ tegnapi sajtónyilatkozatából kitűnik, a négyes számú reaktor betonból öntött biztonsági köpenye (itt következett be az 1986-os katasztrófa) összedőléssel fenyeget. A vizsgálat során számos biztonsági hiányosság került felszínre a jelenleg is működő két reaktorblokkban. Hans Blix, a NAÜ vezérigazgatója a helyzet komolyságára való tekintettel javasolta a szervezet egy nemzetközi értekezlet megrendezését az érdekelt országok bevonásával, amelyet Kravcsuk ukrán elnök elfogadott. #MAfiVAIUilSZ4fi kommentár A voksok tanulsága i Milánói tudósítónktól: " Itália, elég látványosan, új fejezetet nyitott históriájában. Vasárnap és hétfőn az urnák előtt határolta el magát a „partitocrazia", a pártok uralmának több mint negyvenéves korszakától, megszabadulva a korrupt politikusok hadától, megbüntetve mindazon pártokat, amelyek 1948 óta a maguk hasznára és elvbarátaik anyagi gyarapodására használták fel az államot. Új és friss elképzelések mellé álltak a választók, kitüntetve bizalmukkal Silvio Berlusconi mozgalmát, a Forza Italiát, amely alig több mint két hónappal zászlóbontása után a jobboldali választási szövetség vezető erejévé vált, s Olaszország első pártjaként meghatározó tényezője lesz a Második Köztársaságnak. Az első akadály után a Fininvest hajdan volt ura, a milánói médiakirály a másodikat is sikerrel vette. A választási szövetségben ugyanis ellentétek izzottak: Umberto Bossi, az Északi Liga vezére nehezen illeszkedett ebbe a trióba, amelynek a másik pólusát Gianfranco Fini egykori újfasiszta pártja, az MLI-ből Nemzeti Szövetséggé szelídült, szélsőjobboldalinak kikiáltott csoportosulás alkotja. Igaz, Bossiék - bizonyára a Forza Italia javára - jócskán veszítettek korábbi népszerűségükből, aminek következtében a Liga vezére mindenekelőtt Berlusconival szemben helyezkedett enyhén szólva durcás álláspontra, kizárva annak esélyét, hogy Finiékkel bármiben együttműködjék, vagy akár a Forza Italia vezérének miniszterelnöki ambíciójához jó képet vágjon. Odetto, a vesztes baloldali blokk és a Baloldal Demokratikus Pártjának vezére a választásokat követő éjszakán nem titkolta kárörvendését, mondván, a jobboldal nem lesz képes kormányt alakítani. Azt is hozzáfűzte, hogy a kormányozhatatlanná váló országban egyetlen kiút kínálkozik: rövidesen újabb választások kiírása, amikor is a baloldal revánsot vesz mostani vereségéért. A jövendölés nem vált be. Berlusconi és Bossi még szerdán békét kötött, s a kompromisszum értelmében a Liga hajlandó részt venni egy Berlusconi által vezetett kormányban. Fini - aki politikai érettségéről többször is bizonyságot tett az elmúlt hetekben - nem vállal tárcát, de pártjának képviselői ott lesznek Itália 49. kormányában. Itáliának imponál Berlusconi. Hogyisne, amikor a most ötvennyolcadik évét taposó nagyvállalkozó-politikus a Forza Italiával olyan „árut" bocsátott az olasz „fogyasztók" rendelkezésére, amely - bizonyság rá a páratlan siker - tökéletesen bevált, megvolt rá az igény - úgy látszik, hiányát is érezték a félszigeten. Más kérdés, hogy a centrumerők hiánya furcsa helyzetet teremtett Itáliában. A politikai palettáról eltűntek a több mint száz esztendőre visszatekintő republikánusok, a liberálisok, a szociáldemokraták, s velük együtt az alig néhány éve alakult zöldek. Craxiért megbűnhődtek a szocialisták. Ami az egykori kereszténydemokratákat, az Olasz Néppártot (PPI) illeti, ők is szétforgácsolódtak. Főtitkáruk, Mino Martinazzoli benyújtotta lemondását, s néhány képviselőjük már az új kormánykoalíció felé kacsingat. Kitört a bizalmi válság a baloldal berkeiben is. Annál is inkább, mert soha ilyen közel nem álltak a győzelemhez. Stratégiájuk azonban elhibázottnak bizonyult, s a szélsőséges nézetekért - a Rifondazione, vagyis a Kommunista Újjáalapítás Pártja „jóvoltából" fizetniük kellett. Az új olasz törvényhozás április közepén ül össze. Addigra tisztázódik a kormányprogram is, s - minden bizonnyal Silvio Berlusconi irányításával - az ország megifjodva, egykori szeplőinek letörlésével lép az egységes úton menetelő Európa országai sorába. Győry Kornél Különös ENSZ-jelentés Szomáliáról Bírálat Amerikának Egy ENSZ-jelentés következtetései szerint Aidid Szomáliai hadúron kívül az Egyesült Államok és a világszervezet is hibás az erőszak fellángolásáért a keletafrikai országban vállalt humanitárius küldetés során. A jelentést elkészítő háromtagú bizottságot a Biztonsági Tanács hozta létre a tavaly októberi „mogadishui csata" után, amelyben 18 amerikai katona vesztette életét. A The Washington Post értesülése szerint a jelentéstevők azt indítványozták, hogy az ENSZ fizessen kártérítést a harcok Szomáliai áldozatainak, függetlenül attól, hogy kit terhel a felelősség az erőszak kirobbanásáért. A lap forrásai szerint a ENSZ tisztségviselői a kártérítést pénzügyileg megvalósíthatatlannak minősítették, Butrosz Gáli főtitkár pedig a jelentés felülvizsgálatára kérte fel a bizottság tagjait, de ők ezt megtagadták. A zambiai legfelsőbb bíróság volt elnöke, Matthew Nglube, valamint két tábornok, a ghanai Emmanuel Erskine és a finn Gustav Hagglund február 24-én terjesztették be jelentésüket, amelyet azóta sem hoztak nyilvánosságra. Dokumentumuk a többi között azért bírálja az Egyesült Államokat, mert katonái külön parancsnokság alatt tevékenykedtek, és az Aidid-ellenes rajtaütéseiket nem egyeztették az ENSZ tisztjeivel. Az ENSZ békefenntartóinak irányítóit a jelentés azért marasztalja el, mert erőszakkal próbálták lefegyverezni a Szomáliai csoportokat, és ezzel Aidid erőit maguk ellen fordították. A jelentés megkérdőjelezi a Butrosz Gáli által is támogatott „agresszív békefenntartó stratégiát", amelynek Szomália volt a kísérleti terepe. A bizottság következtetése szerint az ENSZ- nek ragaszkodnia kellett volna hagyományos semlegességéhez. (MTI) Enyhül a COCOM-tilalom Az amerikai kormány szerdán bejelentette, hogy feloldja a távközlési berendezések és számítógépek jelentős részének a COCOM-tilalmát: az intézkedés nyomán lehetővé válik eladásuk Kínába és az egykori szovjet tömb országaiba. A tilalmi rendelkezések megszüntetése április negyedikén lép életbe. A feloldás értelmében lehetővé válik az összes polgári rendeltetésű távközlési berendezés és a nem katonai felhasználású, viszonylag nagy teljesítményű számítógépek exportja az érintett országokba. Továbbra is érvényben maradnak az eladási-szállítási tilalmak Észak-Korea, Líbia, Szíria, Irán, Irak és Kuba vonatkozásában. Mivel fennáll annak a veszélye, hogy - viszonteladás útján - a tilalmi listán szereplő országok mégis hozzájutnak a csúcstechnológiát megtestesítő termékekhez, az amerikai kormányzat szeretné bevonni Oroszországot egy új tilalmi rezsim kidolgozásáról. EZ MÁR BIZTOS! *Jegyezték ,hogy a legnagyobb hazai nyomda, a SZIKRA LAPNYOMDA RT. részvényei kárpótlási jegyek ellenében március 30-tól április 22-ig jegyezhetők. Ügyfélszolgálat: 1133 Bp. Pozsonyi út 56. (S-ló-ig, pénteken 8-15"-ig tel: 269-8600) SZIKRA LAPNYOMDA RT.