Uj Magyarság, 1939. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
10 z Csongrád megye öt év alatt hárommillió jiengót fordít útépítésre. A kormány felhívására Csongrád vármegye is elkészítette az öt év alatt végrehajtandó útépítési tervezetet, amelyet a kereskedelmi minisztérium felülvizsgált és jóváhagyott. A tervezet szerint a vármegye öt év alatt hárommillió pengőt költ útépítésre és ebből az összegből 150 kilométer utat építenek a tanyavilágban. — Budapest református és evangélikus népmozgalmi adatai 1938-ról. Most készült el a református és evangélikus statisztikai összeállítás, amely e két egyház budapesti népmozgalmának múltévi adatait tolalja össze. A kimutatás szerint a főváros területén 1938 december 31-én 128.730 református élt. Megkereszteltek a reformáns egyházmegye területén összesen 2232 gyermeket és 545 felnőttet, eltemettek 1490 egyháztagot.. Házassága között 333 református és 741 vegyesvallású pár, összesen 1074 pár; a vegyesvallású párok közül a református egyház javára 256 esetben adtak reverzálist. Fiút és leányt összesen 1099-et konfirmáltak. A református egyházba betért 477 férfi (köztük 405 izraelita) és 586 nő (456 izraelita), összesen 1063 lélek. A református egyházból kitért 86 (köztük ismét izraelitává lett 4) férfi és 154 (köztük izraelitává 7) nő, összesen 240 lélek. Ilt vacsorát vett 54.916 egyháztag. Perszélypénz, adomány és templomépítési hozzájárulás címén az elmúlt évben a budapesti reformáns egyházközségekhez befolyt összesen 149.739 pengő, de ebben nincs benn mindaz a természetbeni és pénzbeli adomány, amelyet a minden egyes egyházközségben folyó rendszeres szegénygondozásra szántak a hívek. . A budapesti evangélikusok lélekszáma a múlt év végén 52.156 volt. Megkereszteltek az evangélikus egyházban 1021 gyermeket és 1404 felnőttet. Temetés 692 volt. Házasságot kötött 104 evangélikus, 293 vegyesvallású pár, összesen 402 pár; reverzálist adtak az evangélikus egyház javára 117 esetben. 502 fiút, illetve leányt konfirmáltak. Az evangélikus egyházba fetértek 1550-en, ebből izraelita volt | 1404, más vallású 146. Az egyházból kitértek 95-en. Az úrvacsorázók száma 20.541-re emelkedett. Az egyházi célokra tett különböző célú adományok régöszs||g| 48.120 pengő és a krisztusi szeretetaljjdók nagy eredményei. (%_)t Kehenye Imre rendőrfőtörzsőrmester merénylői a bíróság előtt. Szerdán tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszék Oatay-tanácsa Ajtai Farkas János és Nyári Lakatos István bűnügyét. A két cigánylegény az elmúlt év nyarán, Csillaghegy határában elkövetett betörés után, menekülés közben rálőtt Bekenye Imre rendőrfőtörzetmesterre, aki a nyakán és a mellén megsebesült. Az ügyészség szándékos emberölés bűntette, valamint lopás bűntettének vádját emelte a cigány legények ellen. Ajtai Farkas János kihallgatása során a merényletről nem akart tudni semmit, s azt hangoztatta, hogy abboan csak Nyári Lakatos vett Térfit Kolompár nevű barátjával. Nyári Lakatos István beismerő vallomást tett és elmondta, hogy Ajkai Farkassal együtt volt betörő körúton, amikor a rendőrökkel találkoztak. A szembesítés után Ajtai Farkas beismerte, hogy ő lőtt rá Rekenye Imréire. A bíróság a bizonysági eljárás lefolytatása után nem hozott ítéletet, hanem úgy határozott, hogy a merénylő cigány- edényeknek a kisvidéki törvényszék előtt folyó lopási bűnügyét egyesíti a most tárgyalt perrel és a folytatólagos főtárgyalást február 4-én tartja meg. Közel negyvenezer olasz munkás segít a német mezőgazdasági csata folytatásában. Berlinből jelentik: Német-olasz megegyezés alapján az idén harminchétezer olasz munkás érkezik Németországba, hogy segítségére legyen a német mező- gazdaságnak a termelési csata folytatásá- ban. Az olasz munkaerőknek ez a nagy fő arányú felhasználása Németországban egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy kimélyítse és megerősítse a két nagy tengelyhatalom megértését és barátságát. — Tévedés Budapest kassai szoborajándékozása körül. Több napilap ismeretlen forrásból azt a hírt közölte, hogy Budapest székesfőváros Rothermere lord ajándékát, Guilleaume Emil „Magyar fájdalom” című szobrát Kassa városának adományozta.. Illetékes helyről nyert tájékoztatás szerint ez a hír tévedésén alapszik, mert a főváros Dózsa Farkas András „Magyar feltámadás” című szobrát adományozta a visszacsatolás emlékére Rákóczi ősi városának. Ez a szobor 1934-től 1939-ig hirdette a Szabadság-téren a magyar feltámadás reményét. A magyar Fel-1 vídifik egy részének felszabadulásával meg- indult a magyar feltámadás hajnalhasa- dása. Ennek emlékét fogja hirdetni ezután Kassán a „Magyar feltámadás” szobra, míg a Szabadság-téren üresen maradó szobortalapzaton művészi formában meg fogják örökíteni a történtelselé. WmacyarsAg CSÜTÖRTÖK, 1939 JANUJAR 26 MI LESZ A ZSIDÓKKAL? Harmincezer cseh-szlovák kis izraelita’Nicaraguába készül — Berlin és Varsó megállapodott a Németországban élő lengyel zsidók hazatelepítésének feltételeiben — A román újságíróegyesület ellenőrzi izraelita tagjainak állampolgárságát Prága, január 25. Gordon nicaraguai ezredes Brünnbe érkezett, hogy harmincezer csehszlovákiai zsidó nicaragua kivándorlásáról tárgyaljon Berlin. január 25. Az eviani konferencián megalakított nemzetközi zsidóbizottság ügyvezető igazgatója, George Rubbe amerikai ügyvéd szerdán délelőtt Parisból jövet ismét Berlinbe érkezett, hogy folytassa tanácskozásait a német kormánnyal a németországi zsidók kivándorlásának pénzügyi lebonyolításáról. Berlinben különben most fejeződtek be a Németországból kiutasított lengyel zsidó állampolgárok ügyében a német-lengyelárgyalások. A tárgyalásokról szóló jelentés szerint mindazok a zsidó lengyel állampolgárok, akiket október végén a lengyel határra szállítottak, azonban útlevél hiányában nem léphettek lengyel területre s azótaa lengyel-német határon tartózkodnak, most rövid, időre visszajár, hatnék Németországba, hogy lebonyolítsák üzleti ügyeiket. A Németországbólkiutasított zsidó lengyel állampolgárok a birodalom végleges elhagyásakor magukkal vihetik ingó vagyonukat,A bankbetétjeiket és ingátlmaik értékét azonban egy külön számlán írják javára s csak később történik intézkedés ezeknek az összegeknek átutalásáról. Illetékes helyen közlik, hogy többezer ilyen Németországból kiutasított lengyel állampolgárról van szó. Bukarest, január 25. A román újságírók egyesülete felszólította zsidó tagjait, hogy március 1-ig igazolják, hogy átestek az állampolgársági felülvizsgálaton és állampolgárságukat elismerték, mert ellenkező esetben törlik őket a tagok névsorából. A Petitír Társaság oklevelével házalnak a könyvügynökök a Felvidéken S ha a zsidók is előfizetnek, ők is kapnak oklevelet és hazafias pecsétet Komárom, január hó. A Felvidék visszacsatolása után a Munkács-Somorja között elterülő magyar vidék első látogatói az élelmes ügynökök voltak. Az ügynökök áradása túlságosan erős volt, a felvidék magyar lakossága még magához sem tért boldog kábulából, amikor már kopogtattak ajtaján a különböző ügynökök, — persze legtöbbnyire zsidók, — és hatalmas rábeszéléssel igyekeztek túladni mindenféle portékán, leginkább olyan áron, amleyre a felvidékieknek egyáltalában nem volt szükségük. A felvidéki magyarság ezen a túlságosan mohó, átlátszó szándékú üzleti rohamon érthetően elcsodálkozott, mert első látogatóból nem a rábeszélés ezer varázsszavával felfegyverzett ügynököket várta. Meg kell mondani: túlságosan kegyelet nélkül valónak tartották a felvidékiek ezt a megrohamozást. Különösen a könyvügynökök lepték el a terepet s általában véve olyan könyveket igyekeztek eladni, amelyekre a felvidékieknek semmi szükségük nem volt. Maga az a körülmény, hogy a felvidéki magyarságot jó magyar könyvekkel akarják ellátni a kiadók, nem volna ok a panaszra, hiszen minden becsületes magyar ember örül, hogy húszéves elzártság után végre szabadon, csempészés nélkül juthat szókimondó, bátor magyar könyvekhez s olyan írókhoz, akiket eddig a csehek elzártak tőle. Ebben tehát nem volna hiba: a magyar könyv jusson el minél hamarább a szomjút hozó magyar olvasóhoz. Az a mód azonban, ahogyan az élelmes zsidó ügynökök most ezt a piacot is gyorsan szeretnék „letarhálni”, nagy megütközést váltott ki a felvidéki magyar olvasókból s mivel az egyik legelőkelőbb magyar irodalmi társaságot is érinti, beszélnünk kell róla. Megjelennek a Felvidék városaiban ügynökök, legtöbbnyire igen fürge zsidók, egy nagy pesti cég megbízásából. A Petőfi Társaság kiküldötteinek adják ki magukat s igen ügyes trükkel a Társaság üdvözletét s oklevelét hozzák. Ez az oklevél meglehetősen nagyméretű s a Petőfi Társaság pártoló tagságáról szól. Aki t. i. a Petőfi Társaság folyóiratát s tíz kötetét megvásárolja, az a Társaság pártoló tagjául tekintendő. Eddig az üzletben nincsen hiba.. Rendkívül örvendetes, hogy az előkelő irodalmi társaság szép kiadványait, amelyeknek irodalmi értéke kétségtelen, üzleti módon ügyesen helyezik el a magyar közönség között s valószínű az is, hogy aki e munkákat megveszi, az a Petőfi Társaság pártoló tagjául tekinthető, a Társaság előzetes beleegyezésével. Csakhogy a zsidó ügynök ezt a pártoló tagságot nem nagyon hangsúlyozta, lehetőleg oly ügyesen hagyja ki a beszédből, hogy a megtisztelt üzletfél elpirul örömében, hogy őt a Petőfi-társaság tagjául választotta, a kisebbségi, magyar kulturális érdemeire valő tekintettel, és színesen vállalja a pártoló tagságot s a vele járó sileténbefszetesettségeket. Az ügynök természetesen zsidó ügyfeleket is felkeres. E zsidó ügyfelek, a mai világban,kétszeresen megörülnek annak, hogy őrájuk a Petőfi Társaság gondol. Az ügynök Komáromban tudniillik a következőket mondotta: — Csak rendkívül kevés zsidót veszünk pártoló tagul. Alig ötöt-hatot érdemesítünk, erre. Ezeket a zsidókat s a többi pártoló tagokat azonban egy szigorú bizottság választja ki. E bizottság elnöke Komárom polgármestere s még néhány, komoly irodalmi úr. Ők határozzák meg, titkos szavazás útján, kik jelölhetők a Petőfi Társaság pártolói közé. Csak megbízható, hétpróbás zsidókat ajánlanak, akik a kisebbségi életben megállják helyüket. Természetes, hogy az így megtisztelt zsidó üzletfél kész örömmel siet megvásárolni a pesti cég könyveit. A különös azonban az — és ez maguknak a zsidóknak is feltűnt, — hogy az előfizetők névsorában olyanok is szerepelnek, akiket még maguk a zsidók sem tartanak „hétpróbás kisebbségi magyarnak’’. Természetesen erre is van az ügynöknek kádenciája, mondván: „azt csak rá kell bízni a bizottságra, az jobban tudja". ‘ Nagy tehát a zsidók meglepődése, mert olyan titkokat tudnak meg egymásról, amiket ők még maguk sem sejtettek, tudniillik azt, hogy ki volt megbízható, kisebbségi magyar, zsidó s ki nem. S mindezt a Petőfi-társaságon keresztül! ■ Nem kell hangsúlyoznunk, hogy sem Komárom, sem más város polgármestere, nem tudja, hogy ő ilyen titkos felvételi bizottság tagja s azt sem sejti, hogy joga van a Petőfi-társaság részéről kisebbségi kulurmunkások számára bizonyítványokat kiállítani. Ez az ügynöki trükk nemcsak a Petőfi Társaság tekintélyén ejt csorbát, hanem a „kisebbségi kulturmunka” értékét is igen alászállítja, ami ellen viszont a kisebbségi, gerinces kulturmunkások tiltakoznak. Budapesten csak igen-igen kevés kiadó cég volt megértő a kisebbségi küzdelem s a kisebbségi író iránt. A cég, amely a Petőfi Társaság könyveit árulja, meg éppen soha közelebbi érdeklődést nem tanúsított a felvidéki magyar írók s műveik iránt, teljesen mellőzte őket s soha nem mutatta jelét annak, hogy új írói nemzedéket szeretne nevelni néhány felvidéki íróból. Különös volna tehát, hogy éppen az ő ügynökei látnák el „jóváhagyó pecséttel” — ha ez csak fogás is—, a kisebbségi életkulturmunkásait s azokra is ráütnék ezt a mindent igazoló pecsétet, akik a megszállás húsz éve alatt nem merték hallatni magukról, hanem megbújtak s óvatosan hallgattak. . . . . A magyarhoni könyvügynök kétségkívül a világ legtehetségesebb ügynöke. Még a gránitkőből is előfizetőt facsar. Van azonban egy határ, amelyet még a legügyesebb zsidónak sem szabad átlépni! Még akkor sem, ha az ország egyik legelőkelőbb irodalmi, társaságáról van szó. Vagy talán offfiea-aids^lfi^ . — A Voge küldöttsége a kereskedelmi miniszternél. Szerdán délben Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter fogadta a Voge küldöttségét, amelyet Róbert Emil országos elnök vezetett. Résztvettek a küldöttségben Pillich Nándor központi főtitkár, Horváth Gergely, Cserhalmi József, Patakfalvi Gyula és Tajthy Péter szakcsoporti elnökök. Róbert Emil hangsúlyozta, hogy a vasutasság szociális igazságszolgáltatásban szeretne részesülni- Több kérdés már régóta várja az orvoslást. Kérik a vasutasok elsősorban az illetmény- és órabércsökkentő rendeletek hatályon kivívt helyezését. A csökkentések folytán különösen a vasúti nyugdíjasok ás nyugbéresek kerültek súlyos helyzetbe. Szóvá tette Róbert Emil azt az intézkedést,amellyel a badúpótlékból a munkásságot kirekesztették , ami a hazáért küzdővasúti munkásságot nagyon érzékenyen érintette. Fájdalmasan hatott a munkásságra az is, hogy állag a kormány családvédelmi rendeletei a magánipar munkásai számára gyermeknevelési segély rendszeresítését írják elő, addig a vasúti munkásságra vonatkozó hasonló szenem intézkedés még mindig késik. Kérte a r minisztert a téves felfogás eloszlatására. Az új nyugdártervezettel kapcsolt.'- ban kérte Róbert Emil elnök, hogy a nyug.zerjogosultság kezdetét a 20-ik életévtől számítsák és a rendelkezések visszaható érvényt szerezzenek. Kunder Antal miniszter nagy figyelemmel és jóindulattal hallgatta meg a vasutasság kívánságait és kijelentette, hogy bár nagyszabású, hatalmas összegeket igénylő reformokat egyelőre nem tud kilátásba helyezni, megvan benne a készség arra, hogy áldozatok árán is megszüntesse az igazságtalanságokat és teljesítse a jogos kívánalmakat. A katolikus kántorszövetség közgyűlése. Az országos katolikus kántorszövetség szerdán tartotta közgyűlését, amelyen a fővárosból és az ország minden részéből nagy számban jelentek meg a kántorok. A közgyűlést Sugár Viktor, a koronázó főtemplom karnagya nyitotta meg, majd Kamondy János ügyevezető igazgató terjesztette elő jelentését, amely rámutatott arra, hogy a katolikus kántorság nemes célokért küzd ideális fegyverekkel, de nem feledkezhetik meg saját anyagi érdekeinek védelméről sem. Részletesen kitért a jelentés a kántori nyugdíj még mindig elintézetlen kérdésére. Az egyesület minden erejével arra törekszik, hogyezt a problémát végre rendezzék. Elhatározták, hogy a tisztán kántori állásban működők nyugdíja és családi pótléka érdekében beadvánnyal fordulnak a kultuszminiszterhez. Foglalkozott a jelentés az egyházi énekkarok egyesítését célzó mozgalommal is és elfogadták azt az indítványt, hogy a Himnusz éneklésénél az ismétlést vagy teljesen elhagyják, vagy az értelmileg és zeneileg helyes „Megbünhet te már e népet.” ismétlését alkalmazzák és erre kérik a rádiót is. Ezután Nyisztor Zoltán pápai kamarás tartott előadást, amelyben megállapította, hogy a társadalom még mindig nem adja meg a kántoroknak azt a helyet, amely őket végzettségüknél és kulturális jelentőségüknél fogva megilleti. Szólott arról a feladatról, amely a kántorokra, mint a papság segítő társaira az Actio Catholica munkájában s a nemzeti s hazafias munkában vár. A nagy tetszéssel fogadott előadásért az elnöklő Sugár Viktor, majd a közgyűlés tagjainak nevében Lehoczky Béla mondott köszönetet. A budapesti német nyelviskola és kereskedelmi tanfolyam második féléve. A német követség védnöksége alatt álló budapesti német nyelviskola és kereskedelmi tanfolyam új féléve februárban kezdődik. A kezdő, valamint mindenfokú haladó tanfolyamokon kívül van még német társalgási, irodalmi, kereskedelmi levelezés, magyar-német gyorsírás, azonkívül pedig német ajkúak részére magyar nyelvű tanfolyam is. Délelőtt és délután kisebb csoportok részére is tartanak tanfolyamokat. A hallgatóknak gazdag tartalmú német könyvtár áll rendelkezésére. Minden egyes tanfolyam hetenként három órával félévre 10 pengő. Beiratkozni lehet hétköznaponként, szombat kivételével, este 6-tól 9-ig. A pesti hallgatók VIII., Vas-utca 9—11 számú felsőkereskedelmi iskolában, a budai hallgatók az I. Krisztina-téri elemi iskolában, az újpesti hallgatók a fa- és fémipari szakiskolában, Horthy Miklós-út, a kispesti és pestszentlőrinci hallgatók a kispesti polgári fiúiskolában, Kossuth Lajos tér iratkozhatnak be. — Angol tanfolyamok. A magyar külügyi társaság kebelében működő angol-magyar társulat és az amerikai-magyar társulat védősége alatt tizenkét éve fennálló angol nyelvi tanfolyamok a II. félévben is V., Markó-utca 18—20 alatt a Bólyai-gimnázium (reáliskola) épületében nyílnak meg. Beiratások mind kezdőknek, mind régi hallgatóknak és haladóknak január 30-tól február 4-ig délután 5—8 óra között az igazgatóságnál (V., Markóutca 18—20), a tanfolyamok megkezdése után pedig az előadási órákon. Első előadási nap az új csoportoknak február 6, hétfő. Tanítási órák délután 4—9, külön irodalmi, társalgó és kereskedelmi levelezési csoportok. Beiratási díj az egész félévre 10 pengő. Tandíj nincs. Bővebb felvilágosításokat szóbelileg Legújabb frakk, szmoking, zsakett kölcsönzés 185-796* 8