Uj Magyarság, 1939. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-01 / 199. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FÉLÉVRE 18 PENGŐ. EGYES SZÁMÁRA KÖZNAPON 10, VASARNAP 20 FILLÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VHI., JÓZSEF KÖRÚT 5. TELEFON: 1-464-20, 1-464-28, 1-464-29 ÉS 1-444-00. POSTACSEKKSZÁMLA 6500 Mtn.képes pédiamellékletteliKBstílére FELELŐS SZERKESZTŐ: MILOTAY ISTVÁN (V 1939 szeptember I PÉNTEK VI. évfolyam 199. szám Az elhúzódó, bizonytalan tárgyalások szürke napját döntő fontosságú éjszaka követte. A német birodalmi kormány váratlanul közzétette a lengyelnémet konfliktus megoldására ajánlott konkrét javaslatait s nyilvánosságra hozta az utolsó napok diplomáciai eseményeinek drámai történetét. A bizonytalanság egy csapásra véget ért! A háborús hírek lázától meggyötört Európa végre tisztán lát a nemzetközi sajtó uszító hadjáratával elködösített területen s a józan ítélőképesség erejével állapíthatja meg, hogy békés vagy háborús szándékokat táplált-e a német birodalom a sajnálatos konfliktus végleges megoldásának kérdésében... A német kormány által közzétett diplomáciai anyagból kitűnik, hogy az angol kormány augusztus 28-án felajánlotta közvetítését Németországnak a közvetlen német-lengyel tárgyalások megindítására. Az angol kormány sürgősnek minősítette a tárgyalások megkezdését a tragédia elkerülése érdekében. A német kormány már augusztus 29-én kinyilvánította készségét a közvetlen tárgyalásra, azzal, hogy augusztus 30-án este 12 óráig hajlandó fogadni a lengyel kormány valóban teljhatalmú megbízottját a tárgyalások lefolytatására és befejezésére. A lengyel megbízott nem jelentkezett! A határidő lejárta előtt csak Anglia jelentkezett s általánosságokban mozgó mondatokban értesítette a német kormányt arról, hogy a brit kormány hajlandó a tárgyalások megkezdése érdekében a lengyel kormánynál közbenjárni. Ribbentrop külügyminiszter a lengyel válasz nélkül is írásban tájékoztatta az angol kormányt a német javaslatok szövegéről, amely az elmaradt tárgyalások arányát adta volna. Lengyelország válasz helyett mozgósított Németország két teljes napig várt a vlaszra s a következmények érvényesítése nélkül kérte utólag egy lengyel személyiség azonnali kijelölését a tárgyalások megkezdésére. Közben jelentkezett a lengyel nagykövet, de semmire sem volt meghatalmazása a kormánytól... A német kormány ezek után, a maga békés szándékainak bizonyítására nyilvánosságra hozta az angol kormánynak már előzőleg bemutatott javaslatokat, de egyben megállapította, hogy „a birodalmi kormány javaslatait gyakorlatilag elutasítottnak tekinti”. A 16 pontban összefoglalt német békefeltételek szerint Danzig azonnal visszatérne az anyaországhoz, a Németország ősi testéből kiszakított korridoron pedig, körülbelül a Saar-vidéki népszavazás feltételeinek megfelelő módon, nemzetközi ellenőrzés alatt, egy év múlva népszavazást tartanának. A közbeeső idő alatt Németország szabadon közlekedne Keletporoszországgal. Gdynia lengyel birtok maradna. Ha a népszavazás Lengyelország javára dőlne el, Németország a keletporoszországi összeköttetés biztosítására német felségjogú útvonalat kapna a korridoron át, ha Németország győzne, hasonló jog illetné meg a lengyeleket a gdyniai kikötő zavartalan forgalmának biztosítására. Danzig és Gdynia katonai megerősítése tilos lenne. A nemzetiségek sérelmeit nemzetközi bizottság vizsgálná meg s mindkét állam teljes kártérítést adna az elszenvedett károkért. A nemzetiségi kérdést részben a lakosság átcserélésével, részben a népi jogok kölcsönös biztosításával oldanák meg véglegesen. A katonai szolgálat alól a kisebbségeket kölcsönösen mentesítenék. A nemzetközi sajtó töméntelen hazugságával, rosszindulatú sejtetésével szemben őszintén meg kell állapítsuk, hogy Németország feltételei a világbéke megóvásának szempontjából határozottan mérsékeltek! A vélemények igen eltérők lehetnek a német-orosz megnemtámadási szerződés jövőbeli értékét illetően, de egyetlen reálpolitikus sem tagadja, hogy Németország felülmúlhatatlan helyzeti előnyt szerzett ezzel a szerződéssel, amelyet ma éjjel az összorosz tanács egyhangúlag ratifikált. Az is bizonyos, hogy napokon belül megkötik a német-orosz katonai szerződést is, akiknek tehát drága Lengyelország szabadsága és függetlensége s akik nem óhajtják mások kardját túl bátran csörgetni, azok csak a feltételek sürgős elfogadását ajánlhatják a lengyel kormánynak, már csak azért is, mert a világ közvéleményét a nyilvánosságra hozott ajánlat kétségtelenül megosztja s a mérleget Németország javára billenti... Lengyelországnak 2800 kilométeres német és 1400 kilométeres orosz határa van, s ezen az óriási határon belül kegyetlenül sok az elintézetlen nemzetiségi és szociális kérdés. Danzig német város, amelyet a békeszerződés idején sem lehetett Lengyelországhoz csatolni. A lengyelek 1924- ben kezdték meg a gdyniai kikötő építését s ma Gdynia 100.000 lakosú, modern város, amely megfojtja, tönkreteszi Danzigot! Lengyelországot a szerződések sorzata kötelezi a 15 millió tonnás áruraktárakkal rendelkező danzigi kikötő használatára, a lengyel hatóságok azonban az értékes forgalmat átirányítják Gdyniába s csak a kevésjövedelmű forgalmat hagyják meg Danzignak. A danzigi lakosság elszegényedett s hiába próbálta meg új iparágakkal helyreállítani régi jólétét, mert az iparűzésben is ezer akadályt torlasztanak lehetőségei elé a lengyel hatóságok. Danzignak tehát gazdaságilag is megváltás, ha visszatér az anyaországhoz, Lengyelország pedig bebizonyította a danzigi forgalom elsorvasztásával, hogy nincs komoly szüksége a szabadvárosra. A korridor erőszakos kihasításáról Lloyd George már a békeszerződések tárgyalása alatt megmondotta, hogy „ez a kérdés előbb-utóbb háborúhoz vezet ...” A korridor elszakítása ellen tiltakozó német delegációt Clemenceau azzal vigasztalta, hogy a népszövetségi alapokmány 19. pontja módot ad a kérdés későbbi rendezésére... Franciaország tüzelte vadul a lengyeleket a korridor követelésére, hogy örökre éket verjen Németország és Lengyelország közé! A lengyel-francia katonai szerződés értelmében háború esetén Danzigot francia csapatok szállják meg — betörni a korridorra — s a népszövetség, mint a danzigi felségjog birtokosa, sohasem tiltakozott ezen megállapodás ellen... Minden szakember tudja, hogy a Visztula ma hajózási szempontból végtelenül elhanyagolt s a forgalomnak nem árt meg a lengyel-német megegyezés a nagy lengyel folyó hajózási ügyeinek igazgatásában. Bismarck szerint Németország csak barátja, vagy ellensége lehet Lengyelországénak...” A közömbösség lehetetlen állapot, s ezt az igazságot az utolsó esztendők tanúsága szomorúan bizonyítja. Lengyelországnak élnie kell! Ezer és egy ok kívánja Európában a független, szabad, virágzó Lengyelországot, de ez a mai küzdelem és fegyvercsörgetés nema lengyel szabadságért, hanem a versaillesi béke fenntartásáért dobja kockára a lengyel állam szabadságát! A lengyel tömegeket kétségtelenül félrevezették. Három hónap óta, az egészségtelen propaganda napról-napra növeli a lengyel igényeket s a legújabb térképeken, az úgynevezett történelmi határok között, amelyeknek sürgős viszszaszerzését ígéri a háborús párt, már ott látjuk Berlint, Hamburgot és az egész magyar Felvidéket is ... Ezt az egészségtelen propagandát sürgősen meg kell fékezni, mert a német ajánlatok alapján, nagyon lehetséges, hogy Anglia és Franciaország sem lesz hajlandó a kitöltetlenül átadott háborús kötelezvény beváltására. A mérsékelt német követelések lehetővé teszik a világháború elkerülését. Lengyelországnak és szövetségeseinek a kötelessége most a mérséklet és önfegyelem tanúsításával légkört teremteni az általános európai revízió hatalmas tervének békés végrehajtásához! Jajniss Ferenc A német kemény elutasítottnak tekintik a válság megoldására tett Javaslatait Berlin megegyezési terve. Danzig azonnali visszatérése a birodalomba, egy év múlva népszavazás a korridorban, olasz-orosz-francia-angol bizottság a szavazás előkészítésére és a felségjogok gyakorlására, a lengyel haderő és hatóságok sürgős visszavonása a vitás területekről, a döntésig átmenő német forgalom Keletporoszországba, Gdynia lengyel birtok marad, határait Berlin és Varsó közösen állapítja meg, döntés után lakosságcsere a korridorban, Danzig és Gdynia tisztán kereskedelmi jelleget kap, nemzetközi bizottság ítél a kisebbségi panaszokról Moszkvában és Berlinben ratifikálták a támadást kizáró egyezményt, pénteken érkezik meg a német fővárosba a szovjet katonai küldöttség.