Uj Magyarság, 1940. március (7. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-12 / 58. szám

KEDD, 1940 MÁRCIUS 12 WMACMMISÁG HITLER: A ránk kényszerített háborúnak történelmünk győzelmévé kell válnia Berlin, március 11. Az 1914—18-as világháború, valamint a jelenlegi háború elesettjeinek emlékére a berlini Zeughausban rendezett vasárnapi emlékünnepen Hitler vezér és kancellár beszédet intézett a német néphez. — Komoly időben, üli meg ma a német nép, — így kezdte Hitler kancellár beszé­dét, — hősi emlékünnepét. A keleten el­ért páratlan győzelem után ma a tábori hadsereg hadosztályai, hajóink személy­zete, légihaderőnk harcosai immár készen állanak arra, hogy védelmükbe vegyék a birodalmat a nyugati régi ellenségekkel szemben. Mögöttük azonban immár olyan haza áll, amelyet megtisztítottunk mind a bomlás elemeitől, mind a szétforgácsoló erőktől. A történelemben először történik, hogy az egész német nép a Mindenható színe elé járul és kéri őt, áldja meg­­ a német nép küzdelmét a létért. A katona azokban az órákban, amelyekben a Gond­viselés a népek értékét leméri, a Minden­ható isteni ítélőszéke elé járul. . — Egy népnek sincs több joga arra, hogy hőseit ünnepelje, mint éppen a né­met népnek. A súlyos geopolitikai hely­zetben népünk létét újra és újra csak fér­fiainak hősies síkraszállása biztosíthatta. Kétezer esztendő óta csak úgy tudtunk történelmi életet élni, hogy e kétezer esz­tendő során mindig akadtak férfiak, akik hajlandók voltak az összességnek az életéért saját életüket latba vetni és ha szükséges, feláldozni. Valamely nép élete csak addig hasonlít végtelen lánchoz, amíg valamelyik nemzedékben az egyik láncszem szét nem pattan. A plutokrata hadicélokkal szembehelyezkedik a német ember szociális egysége . Új, benső méltósággal üljük meg hőseinknek mai emlékünnepét. Amiért egykor ők küzdöttek, ugyanazért küzdünk ma mi. Amit ők elég nagyra érték­eltek ahhoz, hogy ha szükséges, meghaljanak érte, az minden órán minket is találjon készen hasonló cselekedetre. Az a hit azonban, amely őket áthatotta, bennünk valamennyiünkben csak még erősebb lett. Bármilyen legyen is az egyes élete és sorsa, valamennyiünk felett áll az összes­ség léte és jövője. S itt még valami fö­lébe emel minket az elmúlt időknek: vala­mennyien világosan látjuk azt, amiért ré­gebbi időkben oly sokaknak még öntu­datlanul kellett harcolniuk, látjuk, hogy ez a német nép. Bármily nagyok legyenek körülöttünk a veszélyek, annál drágább nekünk ennek az összességnek a kincse. De annál fontosabb az a felismerés is, hogy annak feltárásában és előmozdításá­ban rejlik a német élniakarás leghatalma­sabb ereje.­­ Ha a plutokrata demokráciák másik világa éppen a nemzeti szocialista Német­ország ellen indítja a legvadabb küzdel­met és legfőbb háborús céljának jelenti ki ennek a Németországnak a megsemmisíté­sét, ez csak megerősíti szemünkben, amit már úgyis tudunk, hogy tudniillik a nem­zeti szocialista népközösség gondolata a német népet ellenségeink szemében is kü­lönösen veszélyessé, mert legyőzhetet­­lenné teszi. Osztályokon és rendeken, hi­vatásokon, felekezeteken és az élet min­den más zavarain felülemelkedik a német ember szociális egysége, tekintet nélkül rendre és származásra, a vérben gyöke­rezve, ezer esztendő életével összefor­rasztva, jó és balsorsban összekovácsolva. A világ fel akar osztani minket. Vála­szunk csak minden idők legnagyobb kö­zösségére tett fogadalmunk lehet. Az ő céljuk a németség szétforgácsolása. A mi hitvallásunk a német egység. Az ő remé­nyük a kapitalista érdekek sikere, a mi akaratunk pedig a nemzeti szocialista nép­közösség győzelme. Ezúttal évszázadokra dől el a német nép jövősé­ g öt esztendővel ezelőtt éppen ezen a napon hirdették ki az általános védkötele­­zettséget. A nemzeti szocializmus csaknem tizenöt esztendei fáradságos munkával ki­mentette a német népet a tragikus két­ségbeesésből, páratlan történelmi munká­val helyreállította a nemzet lelkiismeretét és elűzte a defetista megadás szánalmas szellemeit, s megteremtette az újból való fegyverkezés politikai előfeltételeit. Mind­amellett éveken át hajlandó voltam arra, hogy kezet nyújtsak a világnak igazi meg­értésre. A világ elutasította a minden nép jogegyenlősége alapján megvalósítandó nemzetközi megbékülés gondolatát. Én azonban mint nemzeti szocialista és mint katona, egész életemben azt az elvet val­lottam, hogy népem jogát vagy békésen biztosítom, vagy, ha kell, harccal kikény­­szeríteni. Mint a nemzet vezére, mint a bi­rodalom kancellárja és mint a német véd­erő legfőbb parancsnoka, ma csak annak az egyetlen feladatnak élek: éjjel-nappal a győzelemre gondolni, érte küzdeni, dol­gozni és harcolni, — abban a meggyőző­désben, hogy ezúttal évszázadokra dől el a német nép jövője. — De, mint a nagy háború volt kato­nája, csak azt az egyetlen alázatos kérést intézem a Gondviseléshez, részesítsen mindannyiunkat abban a kegyelemben, hogy a német nép számára becsülettel zár­hassuk le a népek e nagy küzdelmének utolsó nagy fejez­etét. Ezen a napon le­gyen tehát hitvallásunk ez az ünnepélyes fogadalom. Franciaország és Anglia ka­pitalista hatalmasságaitól a nagynémet birodalomra rákényszerített háborúnak a német történelem legdicsőségesebb győ­zelmévé kell válnia! A nyugati front mögött pihenő német repülőgépet fenyőgalyákkal telitűzdelt háló rejti el az ellenség elől 7 Teleki Pál gróf kedden előadást tart a trianoni, komáromi és bécsi tárgyalások tudományos előkészítéséről Rendkívül érdekes és fontos klubnapot tart kedden a magyar élet pártja, amely­nek törvényhozói ezúttal nagy érdekességű és az európai közeljövő alakulása szem­pontjából elsőrangú jelentőségű problé­mákkal ismerkednek meg. A párt bizott­ságainak ülése után ugyanis Teleki Pál gróf miniszterelnök a párt törvényhozói részére előadást tart a trianoni, komáromi és bécsi tárgyalások tudományos előkészí­téséről. Mint ismeretes, a miniszterelnök a tria­noni béketárgyalásokon fődelegátusként vett részt, a magyar békeiroda irányítója volt, majd tizenkilenc év múltán a komá­romi és az azt követő bécsi tárgyalások alkalmával is. Kánya Kálmán társaságá­ban, a magyar kormány megbízottjaként vezette a tanácskozásokat, készítette elő és szolgáltatta azoknak nagyszabású tu­dományos, elsősorban geográfiai anyagát, ábrázolását és érvhalmazát, amelynek döntő fontossága volt az eredmények megszületése szempontjából. A miniszterelnök ezúttal a tudományos és diplomáciai anyag ismertetésével önkén­telenül dokumentálni fogja teljes jelenbeni felkészültségünket is minden jövőben föl­merülő, ilyen problémával kapcsolatban. A miniszterelnök előadása az elterjedt hírek szerint mindenféle külpolitikai vo­natkozást nélkülözni fog, ellenben a ren­delkezésre álló és elsősorban őáltala ki­munkált tudományos és diplomáciai anyag­gal illusztrálja: állandóan foglalkozunk a jövőben rendezésre váró kérdésekkel, a megfelelő rendezést a magunk részéről a legszélesebb tudományos alapokon elő­készítettük s a jövőre is minden eshetősé­get számbavesz az a felkészültség, amely a közelmúltban olyan jelentős történelmi sikereket aratott. Teleki Pál gróf miniszterelnök előadását nagy érdeklődés várja a többségi pártban és a szélesebb közvéleményben. A párt együttes összejövetelét megelőzően a párt bizottságai tárgyalják folytatólag a sajtó­javaslat tervezetét. A párt vezető, szak­értő tagjai véleményüket már elmondot­ták a tervezettel kapcsolatban s az el­hangzottakra ezúttal hír szerint Radocsay László igazságügyminiszter és Antal Ist­ván államtitkár reflektál és ismerteti a kormányzat álláspontját. A Felvidék bekapcsolásával kell fejleszteni a belső idegenforgalmat Érdekes felszólalások a kassai idegenforgalmi napon Kassa, március 11. (Az Új Magyarság kiküldött munka­társától.) Kassán, a „magyar Firenzében“, ahol a történelmi magyar gondolatot sugá­rozzák a kövek, idegenforgalmi napot tartottak. Annak a fogalomnak, hogy ide­genforgalom, más jelentősége van itt az északi Kárpátok közelében, mint a többi magyar végeken. Nemcsak arról van szó, hogy ide jöjjenek a külföldiek és a belső idegenforgalom utasai, hanem arról is, hogy a kassaiak, főleg az új nemzedék, megismerjék az anyaországi magyar tája­kat. Amint sétálok a főutcán, az idegen­­forgalmi hivatal kirakatánál fiatalembe­rek és leányok álldogálnak csoportban. Előttük gyönyörű képekben a Hortobágy végtelenbe terülő síkja, az apró házakkal teleszórt szegedi tanyavilág, aztán Buda­pest panorámái, a szentistván-napi kör­menettől kezdve a Duna csillogó kanyaru­latáig. Mohón nézik a magyar tájakat, képeket azok, akik még nem jártak kö­zöttünk, akik egy idegen uralom der­­mesző levegőjéből nemrég tértek maguk­hoz ... Kassa utazik, meg akar ismerni bennün­ket. Pohl Sándor dr., a kassai polgármes­ter mondotta az idegenforgalmi napon tar­tott beszédében, hogy ez év januárjában a Budapestre érkezett 3911 vidéki utas kö­zül 597 volt kassai, tehát a kassaiak láto­gatják legszorgalmasabban a magyar fő­várost. Az idegenforgalmi napot az orszá­gos magyar idegenforgalmi hivatal és a budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság tartotta Kassa városa vendég­forgalmi hivatalának rendezésében. Az ide­genforgalmi nap előadói József Ferenc dr. főherceg és Zichy Nándor gróf országgyű­lési képviselő voltak, akiket a kassai vas­úti állomáson Madarász István dr. kassai megyéspüspök, Schell Péter báró főispán, Pohl Sándor dr. polgármester, Tost Barna prelátus-plébános, Porubszky Géza rendőr­főtanácsos és Halassi Barna rendőrtaná­csos vártak. Ezenkívül Kassára érkezett Grosch Károly dr. miniszteri tanácsos, Szvnezsényi Zoltán dr., a gyógy- és üdülő­helyi bizottság, valamint Gál László, az idegenforgalmi hivatal vezetője és Rohrin­­ger Endre dr., az idegenforgalmi hivatal helyettes vezetője is. Az iparostanonciskolában megtartott előadáson Kassa szellemi és társadalmi életének csaknem valamennyi számottevő tagja megjelent, a terem zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel. Pohl Sándor dr. polgármester bevezető szavai után József Ferenc főherceg tar­tott előadást a magyar idegenforgalom általános kérdéseiről. Rámutatott arra, hogy a trianoni kényszerbéke után a nyolcmillió főre csökkent ország vezetői új lehetőségek után kutattak és így fe­dezték fel a főváros gyógyfürdőiben az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, amelyek a gazdasági előnyökön kívül mó­dot nyújtanak arra is, hogy terjesszék Szent István birodalmának eszméjét és a kölcsönös megismerés által a különböző nyelvű nemzetiségek között egymás meg­becsülésének útján egyengessék. Hangoz­tatta azt is, hogy az Anschluss következ­ményeként nyugaton az idegenforgalmi súlypont Berlinre tolódott, míg a Balkán és a Kárpát-medence gazdasági súly­pontja hazánk. A főherceg nagy tetszéssel fogadott be­széde után Zichy Nándor gróf a Felvidék­nek a magyar idegenforgalomba való be­kapcsolódásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy főleg a belső vendégforgalmat kell fejleszteni. A külföldi idegenforgalom ugyanis a háborús helyzet következtében megcsappant, míg a belső idegenforgalom konjunktúra előtt áll. Különös jelentősége van ennek az anyaország és a visszatért Felvidék egymásba olvadása terén, mert a két évtizeden át egymástól elszakított területek lakossága jobban megismeri egy­mást és bensőbb kapcsolatokkal fűződik egymáshoz. Egyre fokozottabban fog a magyar főváros vendégforgalma Kassa, a visszatért Felvidék és a Kárpátalja felé terelődni. Ezt már eddig is tapasztalhat­tuk, mert különösképp az a generáció, amely nem tudott eddig ezekbe az ország­részekbe jönni, most eljön, hogy jobban megismerje e szerencsés klimatikus kör­nyezetben fejlődő városokat, hogy jobban megismerje Kassát, amelynek úgyszólván minden köve élő történelmi tanúság. Fel­vetődik azonban a kérdés, hogy fel van-e készülve a vendégek befogadására a visszatért országrész. Kassa minden bizonnyal, a többi város azonban kevésbé. ■Ezen a fizetővendég-akcióval lehet segí­teni, mert elsősorban a férőhelyek számát kell emelni. Itt azonban főleg a szerény igényű publikumra kell figyelemmel lenni. A városi és állami szervek feladata, hogy ezen a nehézségen turistaszállók építésé­vel, a rossz karban lévő szállók tatarozá­sával segítsen, míg a fizetővendég-forga­lom emelése érdekében áruhitelt kell nyúj­tani azoknak, akik fizetővendéget szívesen fogadnának. Ezt az áruhitelt legkönnyeb­ben egy szövetkezeti szerv tudná nyújtani. Zichy Nándor gróf nagysikerű előadása után levetítették az idegenforgalmi hivatal „Egy hét Magyarországon“, „Szent István­­ünnepségek“ és „Budapest fürdőváros­* című filmjeit, amelyeket a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az előadás után a Schalkház-szállóban zárkörű vacsora volt. D. M.

Next