Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

C . Keletázsia elveszett Oroszország számára .A japánok örök időre fészkelték be magukat — Szemjonov a japánok zsoldjában Az Új Nemzedék tudósítójától. — Távirati ügynökségek jelentése szerint Vladivosztokot és környékét orosz ellenforradalmárok japán szuronyokra támaszkodva elhódították a szovjettől. A különböző hírlapok szerteágazó következtetéseket fűznek ehhez a ténynek vett híradáshoz. Belekeverik Szemjonov hadseregét, Japán hódító fellépését, Amerika veszni induló igényét a tadivosztoki kikötőre és más hasonló hiábavalóságot. Ennek a távoleső óriási területűek viszonyait békeidőben sem ismerték kellőképen. Érthető, ha a forradalmak és ejhínforradalmak ködén át ma még fátyolozogásban jut el hozzánk a hír. Ezért a cári Oroszországnak Budapesten időző egyik vezelőemberét kerestük föl, aki a szibériai viszonyoknak kiváló ismerője és nemrég itten érkezett Vladivosztokból. Az orosz diplomata a következőket mondotta: — Mindenekelőtt Szemjonov szerepét szeretném megvilágítani. Ez a 32 éve körüli kozákkapitány a forradalom első évében, 1917 őszén tűnt fel Zabajkálban és a forradalomnak kommunista irányban történt eltolódása után menekült orosz tisztekből, a zabajkáli kozákok önként jelentkezett tagjaiból, hadifoglyokból megszervezte az első orosz ellenforradalmi hadsereget. Kétségtelen, hogy az antant hatalmak részéről — itt elsősorban Japánról lehet szó — messzemenő támogatásban részesültek, annyira, hogy az 1918 nyarán kitört szibériai ellenforradalom már mint Kolcsak, tábornok vetélytársával számolt és a szibériai napilapok egymásután hozták a sértő hangon fogalmazott kiáltványokat, amelyekben Szemjonov Koltsakkal szemben elfoglalt álláspontját balkáni stílusban juttatta kifejezésre. Mikor az első és ötödik szibériai vöröshadsereg Koltsak admirális csapatait szétverte s 1920 első napjaiban végigszáguldott. Szibérián, Szemjonov módját találta annak, hogy maradék csapataival a Bajkálon túli terület déli és Mongólia északi vidékein helyezkedjék el és megvárja jobb idők pirkadását. Erre hamarosan sor került. A Bajkálon túl fekvő terület ugyanis egyrészt az erős japán befolyás, másrészt a lakosság túlnyomó tömegét tevő búrótok függetlenségi törekvése feán már márciusban Kielenv.ripurf *•?«»* 1V . . v tea ten gerneRTtsA. . v. Jó .re és arra a körülmén, hogy a szovjet fizántáni hatalmakkal szemh .. még mindig hadiállapotban van, nem szakadnak ugyan el Oroszország testétől, de elhatározásaikban egyelőre önállóan intézkednek. Nekik ugyanis életkérdés, hogy a Nagy-Óceán felé az annyira nélkülözött árucserét megindíthassák. Szemjonov ennek következtében ismét szóhoz jutott és bár a vasútvonal birtoka látszólag a szovjet kezén volt, mégis Csigában és környékén, valamint az Araur-vasút elágazási pontján fekvő Karimszkáján az történt, amit Szemjonov megbízottai kívántak.. — Minden körülményt figyelembe véve, kétségtelen, hogy Szemjonov japán támogatás alatt álló, mondhatnám japán zsoldon élő felkelő-vezér, aki gazdájának érdekeit oly módon tudja, érvényesíteni, hogy az antant többi hatalmainak, főként Amerikának számbavehető tiltakozására nem ad okot. A vörös uralom még leginkább az Amurvasút mentén birt támasztékkal a Sztretenszk és Blagov Jcscsenszk környéki ipari munkásságban, a tengerpart vidéke azonban és főként Vladivosztok környéke már évek óta nem vitás, hogy kinek a hatalmában van. Aki az utóbbi időben megfordult Vladivosztokban és módja volt bepillantani az erődvonal japán rendszer szerint való átdolgozásába, látta a hatalmas helyőrséget, a kikötőben állomásozó japán csatahajókat, pillanatig sem kételkedhet aziránt, hogy Keletdzsiának ezt a rendkívül fontos pontját Japán mindörökre birtokába vette. Jellemző az az elszólás, amelyet egy előkelő japán tiszt követett el, amikor a hadifogolytemető megszemlélése után biztosította az őt kísérő hadifogolytiszteket, hogy a lovagias japán nemzet hősökként tiszteli a hazájuktól távol elhunyt vitézeket és sírjukat örök időkre japán gondozás alá veszi. — Teljesen kizártnak tartom tehát azt az állítást, amelyet a távirati ügynökség legújabb híre akar megerősíteni, hogy Vladivosztokot bármiféle forradalmi vagy ellenforradalmi hadsereg a hatalmába kerítse. Vladivosztokban ezidőszerint több mint két japán hadosztály állomásozik és nem túlságosan valószínű, hogy a két hadosztály, melyeknek a célfegyelme ma is ugyanolyan, mint az orosz-japán háború idején, támogatott volna holmi kicsinyes utcai harcokat Keletázsia ma a Bajkál-tó partjáig Japán érdekterülete. Ezen az óriási területen csak ott és annyiban lehet szó harcokról, amennyire ezt Japán diplomáciai sikerek elérése végett megrendeli, vagy megengedi. Keletázsia a maga gyér orosz telepítéseivel minden időkre elveszett Oroszország számára. Művész és dilettáns írta: Ritoók Emma. A múlt század közepe óta megkezdődött óriási művészi termelés mellett mindinkább bizonytalanná vált az elhatárolás, mely az igazi művészt még a legtehetségesebb dilettánstól is elválasztja. Hozzájárult a határok elmosódásához az új század elején kezdődő művészi nevelési mozgalom, mely általános kultúrelvvé tette, hogy a fiatalságnak nemcsak a művészi látás elsajátítására, hanem a művészi technika megismerésére is szüksége van a művészet megértése szempontjából. A művészet spontán átélése helyett, amit különösen a faji lélek közössége teremt meg az alkotó és közönsége között — példa rá a szépművész at éppen úgy, mint pl. a korai renaissancenak minden nemzetnél fajilag annyira különböző művészi megnyilatkozásai — a tanultságtól és műveltségtől füjtféó művészi megértés vált mérvadóvá. Míg ez az irány műértőket és maecenásokat akart nevelni, addig igaza volt, de mivel megszaporította a dilettánsok számát is, egyenesen veszedelmévévált a művészetnek, mert az új nemzedéknek mindig több tagja nőtt fel azzal a hittel, hogy az alkotás külső és belső feltételeinek ismerete elégséges a művészi alkotáshoz. . Az intelligens, mindent elfogadó, felvevő és megtanulni tudó zsidóságnak, mely akkor már a sajtó és a kritika minden terét elfoglalta, ez az uj irány rendkívül megnövelte a hatalmát, mert a spontán faji megértés hijján tm mellőzésével az intellektuálizmus hatalmas fegyverét adta kezébe a művészi élet terén s mig egyrészt a gazdasági élet eltolódása foly- Akb a psiazsa szellem útján megértők mindig vagyontalanabbá váló csoportjától átvette a mecénás szerepét, másrészt segített a dilettánsok tömegét növelni és sikerüket a zsoldjában álló inkább ötletes és ügyes, mint komoly és mély kritika által biztosítani. Ma már a dilettáns művészt az igazitól nehéz elválasztani, különösen ha a dilettáns nagyon tehetséges s a művész kezdő, lassan fejlődő vagy nem tartozik a lángész kiválasztottai közé. Pedig nagyon egyszerű és régi mértéke és próbaköve a művészetnek az eredetiség, mely eredeti formalátást jelent. A művész anyaga vagy témája, az, amit tapasztal és átél, már magában az átélésben művészi élménnyé válik, vagyis formált alakban jelenik meg s bármilyen intenzív és mély ez a művészi átélés, teljesen különbözik a laikus primitívebb s mintegy a természethez közelebb álló élményeitől. _ A művész erre az eredeti formaátélésre keres és talál eredeti kifejezésmódot, a saját művészetének korlátain belül. A dilettáns, ha tehetséges, megtanul egy, vagy néha fejlődése folyamán többfajta formalátást a művésztől és ha technikáját is elsajátítja, a csalódásig „művészi” alkotást hozhat létre. A Cézanne forma- és színlátása egy eredeti, nagy művész alkotó megnyilvánulása, melyet éppen egyszerűsége tehetett a dilettáns festők kiaknázására alkalmassá. Ki ne tudná, ha művészi érzéke van, egy kosár gyümölcsöt olyannak látni víziójában, mintha Cézanne leegyszerűsített vonalai és hatalmas színfoltjai állanának előtte; de Cézanne előtt senki sem látta ezt így s aki csak utána látta meg, az dilettáns, még ha el is találja a vonalakat és színfoltokat a Vásznon. ._ Minél sajátosabb a külső forma, annál bizonyosabban vonja maga után a dilettánsokat; minél mélyebben rejlik a formálás eredetisége a belső átélésben, annál kevésbbé talál utat hozzá a dilettáns tehetsége. Ezért lehet D’Annunziónak annyi dilettáns utánzója, míg pl. Dosztojevski hozzáférhetetlen. Petőfi és Arany Csak külső formáikkal teremthettek dilettáns iskolát, de a „népiesség” alatt rejlő természetérzés ereje az egyiknél, az ősfaji lélek mélysége a másiknál művészetük kizárólagos és egyetlen rejtélye maradt. És csak az ilyen egyedül álló művészi értéket alkotó egyéniség érdemli meg a „mester” nevet, mely régi, mély értelműségéből nyegle divattá lett. Legvilágosabban mutatja a különbséget a művész életalkotásának az összesége, mert a művésznek egy lelke van, oeuvre-jének ez adja meg a jellegét és már legkezdetlegesebb munkájában is megjelenik az eredeti művészi átélésnek ugyanaz az eredeti formája, ha csak csírájában is, ami később naggyá, igazi mesterré teszi. De a dilettánsnak sok lelke van, annyi, ahány művészi lelket megértett s ahánynak alkotásán át megtanult látni: ma primitív és archaikus, holnap raffinált és modern. Az író mint dilettáns abban a szerencsés helyzetben van, hogy a művészihez legközelebb állót teremthet a napló-, levél- és memoire-írásban, melynek kötetlen formája nem követel művészi alkotólátást s főértéke éppen a valóságtól el nem távolodás. Ezért a dilettáns regényíró, Rousseau, maradandó értéket teremthetett memoriájában s a dilettáns Wilde legközelebb jut az igazi művészethez, mikor saját szenvedését és megtérését sírja világgá — de azért a dilettáns művészet és az igazi művészet között át nem hidalható különbség marad. v,V K 71 .«tűi» ..p t -- i J J -$2 Péntek 1921 június 10. Uj nemzedék Csak június végén döntenek a Városi Színház ügyében — Az Uj Nemzedék tudósítójától — A Városi Színház sorsát még mindig homály fedi. Vége az évadnak, a színháznak sem igazgatója, sem társulata, s.ha szeptemberben újra megnyílnak kapui, hevenyészett előadások, iránytalanság, _ szervezetlenség várják a közönséget. .Érdeklődtünk a belügyminisztériumban Fritsch miniszteri tanácsosnál, a ráfelebbezési ügyirat előadójánál, aki következőit mondta: — Az C’ ' 1-waezés már a miniszter úr lőtt van, if T'lf J)t ee 1 'ntés. •re- Tjrlo v. Áro . ...tos így .-tf arf^utt: Jíg ünk sorsáról semmi hírünk sin' esen jöjjön is a döntés, bennüntzületlenül. Az állami színházak gondoskodtunk róla, hogy tagdíjak fejében a Városi Színházban írjanak. Igazgató szerződtetéséről ütesem nem tárgyalhatunk. Értesülésünk szerint erős befolyás érvényesül Márkus Dezső igazgatói kinevezése érdekében. Márkus jelenleg a Városi Színház zenei vezetője s mindenben bebizonyította, hogy alkalmatlan erre a szerepre. Hallunk ifj. Ábrányi Emil szerződtetéséről is. Ez sem megoldás, s ha az állam nem gondoskodik elsőrangú, európai stílű vezetésről, csak gyarapítani fogja az állami színházak deficitjét. A dunai hajópark fölosztása — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, június 9. Prágából jelentik: pozsonyi táviratok szerint Hynes amerikai döntőbíró csupán a t tbianoni békeszerződés párisi ratifikálására vár és már a legközelebbi napokban nyilvánosságra hozza a morfarchia dunai hajóparkja rtfk felosztására vonatkozó döntését. Benes magyar ügyekről tárával ! Angliában — Az Új Nemzedék tudósítóitól —. Bécs, június 9. Londonból jelentik: Benes Csceh külügyminiszter, aki most „agitációs körútján“ Londonban időzik, tanácskozást folytatott Curzon lord külügyminiszterrel. Elsősorban magyar és osztrák vonatkozású kérdések kerültek szóba. A népbiztosok elmenekülnek Oroszországból — Az Új Nemzedék tudósítóitól. — Bécs, június 9. Prágából jelentik: A TribunA rigai távirat alapján arról értesül, hogy Szovjet- Oroszország vezetőköreiben egyre jobban erősbödnek a bomlás jelenségei. A vezető kommunisták közül azok, akik nem követik a szélső radikális politikát, a helyzet válságos fordulatától félnek és számolnak a szovjeturalom közeli bukásával. A szovjet vidéki hivatalnokai sorra elhagyják állásukat, félve a parasztság fenyegető magatartásától és a várostokba költöznek. Moszkvából és Pétervárról egyre több népbiztos szökik külföldre hivatalos kiküldetés ürügyével. Valóságban azonban csak az összeharácsolt aranykulcsot és ékszereket akarják megmenteni, hogy családjukkal gondtalanul éljenek külföldön. Anglia nem sürgeti a bajor önkéntesek leszerelését — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Bécs, június Iyrisból jelentik. Az Isldhos » Paris a naskövetek tanácsának tegnapi üléséről újabb részleteket közöl. A konferencia Németországtól egy vérzésével, főként a bajor önkémtes csapat«k leszerelésével foglalkozott. Anglia képviselője követelte ugyan Németország lefegyverzését, de nem sürgette a bajor önkéntesek leszerelést. Ezt a francia sajtó arra vezeti vissza, hogy e müncheni angol követ bizonyos engedményeket tett is, bajor kormánynak. A nagykövetek tanácsa elhatárt!^...azt' is', hogy a jövőben fokozott mértékben ellenőrzi Németország repülőgépparkját. 30 KORONÁÉRT 2 nap alatt megszakadul bűzös izzadságától, ha nem kísérletezik haszontalan pótszerekkel, hanem valódi „KOLIN“-t követel 30 koronáért. Főraktárak: CITY, IV., Eskü-út 5. (Ybl-utca 36.) és Török J. Király-utca 12.