Uj Nemzedék, 1921. december (3. évfolyam, 270-290. szám)

1921-12-01 / 270. szám

Cc Csütörtök Új Nemsesté§4 Kétszeres vagyonváltságot fizet, aki nem ismeri a törvényt Az ingatlanok vagyonváltságáról szóló törvény egy tarthatatlan rendelkezése Irja: Tel@Sáffy János ny. pénzügyminiszter A vagyonváltságról szóló törvények végrehajtása során azoknak többrendbeli módosítása fog szükségessé válni, különösen abból a szempontból, hogy a törvények egyes rendelkezései folytán előálló és mivel sem indokolható aránytalanságok és igazságtalanságok kiküszöböltessenek. ni.. Ilyen, mégpedig sürgős módosításra szorul az ingatlanok vagyonváltságáról szóló 1921 .évi XLV. t.-c. 4. szakaszának az ar rendelkezése, amelynek értelmében a búzának azt az árát, amelyet a bazában megállapított földbirtokváltság lerovásakor alapul kell venni, 1000 koronánál nagyobb összegben nem lehet megállapítani sz. olyan váltságkötelezettel szemben, aki fizetési kötelezettségénél, a törvény életbeléptetésének vádjától számított 3 kor napon belül eleget tesz. Ez a rendelkezés kétségtelenül indokolt volt akkor, amikorra törvényt alkottak és helyes alapgondolatból indult ki. Ámde ha változott viszonyok folytán Jís a három hónappal ezelőtt még rfs helyesnek és indokoltnak, látszat rendelkezőszug, nem állja Jigfa a helyét és okvetlen módosításra szorul. Akkor, amidőn a nemzetgyűlés a szóbanforgó rendelkezést megszavazta, a búza ára métermázsánként 1400 korona volt. A nemzetgyűlés és a közvélemény nagy része még mindig hitt a koronának Hegedűs akkori pénzügyminiszter által kilátásba helyezett javulásában s abban, hogy a pénzügyminiszter rövidesen végre tudja hajtani a vagyonváltságról szóló törvényt. Indokoltnak látszott, hogy jelentékeny, körülbelül 28 százalékos prémiumban részesítsék azt a földbirtokost, aki mielőbb teljes egészében befizeti a földbirtoka után járó egész vagyonváltságot, s kétségtelennek tartom, hogy úgy a rendelkezés kezdeményezője, mint akik azt megszavazták, abban a hitben voltak, hogy a kitűzött 3 hónap elég arra, hogy mindenki, aki képes és hajlandó vagyonváltságát ezen az alapon egész összegében leróni, ezt meg is tehesse. . . Ezek mellett a praemissák mellett ez a rendelkezés tényleg helyes volt,bár annak, aki az adóadminisztrációban csak némi jártassággal bír s különösen ismeri a mai helyzetet, már eredetileg fel kellett volna hívni a ügyeimet arra, hogy a 3 havi határidőnek a törvény kihirdetésének napjától való számítása nem helyes és hogy a 3 havi határidőt attól a naptól kellene megállapítani, amely napon erről a kedvezményről a szokásos hirdetmények útján a gazdaközönség a törvény végrehajtása során értesíttetik, hogy a prémiumot helyesebb volna százalékokban megállapítani és továbbá, hogy a rendelkezés kiegészítendő azzal, hogy mindenkinek, aki a pénzügyi hatóságnál az őt terhelő váltságnak ilyen módon való lerovása végzett kellő időben jelentkezik, a pénzügyi hatóság az általa búzában lerovandó vagyon váltságot tartozik kiszámítani. Mert előre volt látható, hogy ily kiegészítő rendelkezések hiányában a gazdaközönség zöme nem is fog a kitűzött 3 hónap alatt értesülni erről a rendelkezésről s különösen a kisebb földbirtokosok, akiknek pedig leginkább áll módjában készpénzben egyszerre kifizetni az egész vagyonváltságot, annak számszerű összegét nem is fogják tudni kiszámítani. Az ,,a'rendelkezés azonban, amely a megalkotásakor, fennforgó' -praemissak mellett helyes volt, a praemissák be nem teljesülés.'' folytán tarthatatlanná vált Pénzünk értékének kilátásba helyezett emelkedője nem következett be, ellenkezőleg pénzünk értéke lényegesen sülyedt. A búza ára 1499 K-ről 2.100 K fölé emelkedett. Az ingatlanok vagyonváltságáról szóló törvény sürgős végrehajtása a pénzügyi adminisztráció túlterheltsége folytam utópiának bizonyult. Csak néhány nap választ el bennünket december 7-ikétől, a szóban forgó 3 ham határidő lejártától és a törvény végrehajtása iránti utasítás még nem jelent meg, s valószínűleg nem is napok, hanem hetek vagy talán hónapok kérdése, hogy az mikor fog megjelenni. Ily körülmények között kérdés lehet, hogy szabad-e fentartani s miként lehet végrehajtani ezt a rendelkezést, amelyről csak nagyon kevés földbirtokos tud? Úgyhogy a törvényes kedvezményt csak nagyon kevés, úgyszólván csak egyes kiváltságos helyzetben almi földbirtokos veheti a kitűzött határidőn belül igénybe, annál is inkább, mert a törvénynek a Budapesti Közlöny szeptember 7-iki számában közzétett szövegébe épen ezen a helyen sajtóhiba csúszott be, s e szöveg szerint ez a kedvezmény a törvény életbelépésétől számítva nem 3, hanem 8 hónap alatt vehető igénybe. A Budapesti Közlöny másnapi száma „Helyesbítés” című közleményében ezt a sajtóhibát kiigazította ugyan, de vájjon hányan olvasták ezt a helyesbítést azok közül, akik, hogy ismerjék a törvény szövegét, megszerezték a hivatalos lap előző napi számát? A kedvezmény mérve amely akkor, amikor a törvényhozás a rendelkezést megszavazta, 28 százalék körül mozgott, a búza árának időközben bekövetkezett emelkedése folytán 60 százalékossá vált. A helyzet tehát az, hogy amíg a törvényhozás egy mindenki által elérhető 28 százalékos kedvezményben akarta részesíteni azt a földbirtokost, aki a törvény életbelépé té- től számított 3 hónap alatt egyszerre lerója egész vagyonváltságát, a viszonyok úgy alakultak, hogy egyesek, akik véletlenül ismerik a törvénynek ezt a rendelkezését, 60 százalékos kedvezményhez jutnak, míg a gazdatársadalom nagy része önhibáján kívül minden kedvezménytől elesik. Ez nyilvánvalóan nem volt a szóban forgó rendelkezés, célja, s ha ez a rendelkezés így hajtatnék végre az méltán igen nap elégedetlenséget keltene azoknál, akik csak azért, mert a szóban forgó rendelkezésről nem tudtak, több mint kétszeresét volnának kénytelenek fizetni vagyonváltság iíén annak, amit fizettek azok a szerencsésebb szomszédaik, akik a kedvezményről jóformán véletlennségből értesültek. De másrészt az állam pénzügyi érdekei szempontjából sem engedhető meg, hogy egyesek ilyen nagy, az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb kedvezményben részesüljenek. Okvetlenül szükséges ennek a rendelkezésnek novelláris úton való módosítása. A határidő egyszerű kitolása az állam pénzügyi érdekeire való tekintettel s az arányos teherviselés szempontjából komolyan szóba sem jöhet. A földbirtok után fizetendő vagyoniváltság épen azért van úgy a váltságkötelesek, mint az állam érdekeinek szem előtt tartásával búzában és nem koronákban megállapítva, hogy a korona értékingadozásából egyik félre se hárulhasson nagyobb mértékű megkárosodás. Ha a törvényhozás a vagyonváltság azonnali lerovása esetére,még most is 1000 koronában állapítaná meg a váltság búza fejben fizetendő összegét, ezzel nyilvánvalóan lényegesen csökkentené az államnak a vagyonváltságból származó valóságos bevételét és sokkal nagyobb kedvezményben részesítené azokat a váltsásiköteleseket, akik képesek egy összegben azonnal lefizetni vagyonváltságukat, mintsem eredetileg tervezte. Az eredetileg 28 százalékos kedvezmény is igen tekintélyes, de pénzügyi szempontból még indokolható. Az állam tényleg jelentékeny áldozatot hozhat azért, hogy előre egy összegben megkapja az egész váltságot, a különben igénybe vehető 15 évi törlesztés helyett Az előrefizetés esetére egy ilyen megfelelő keretekben mozgó kedvezménynek adása államhiteli szempontból is indokolt. De 60 százalékos kedvezményt előrefizetés esetén csak az ad, akinek hitele teljesen megrendült. Az, aki adósát ily nagymérvű kedvezmény nyújtása által akarja előrefizetésre buzdítani, szinte maga jelenti be fizetésképtelenségét Az államhitel szempontjából sem engedhető meg tehát a szóbanforgó kedvezmény határidejének egyszerű meghosszabbítása. De nem volna az célszerű a váltságkötelesek szempontjából sem. Túlságosan nagy kedvezményt mindig félve kell fogadni, mert tartani kell attól, hogy előbb-utóbb kétszeresen kell majd fizetni érte. Emellett az arányos teherviselés szempontjából sem engedhető meg, hogy az, aki egyszerre képes lefizetni az őt, terhelő egész váltságot, 60 százalékkal kevesebbet fizessen annál, aki erre, nyilván azért, mert földbirtokán kívül egyéb vagyona nincs, nem képes. Másrészt úgy az állam pénzügyi érdeke,mint a váltságkötelesek szempontjából megfelelő, de nem túlzott kedvezmény nyújtásával elő kell mozdítani azt, hogy az a földbirtokos, akinek van pénze vagy hitele, mielőbb egyszerre fizesse le vagyonváltságát A szóbanforgó rendelkezést tehát módosítani kell oly irányban, hogy a kedvezményben az a földbirtokos részesüljön, aki az eziránti hirdetésnek szokásos módon való közzétételétől számított 3 vagy 4 hónap alatt fizeti le az egész vagyonváltságát s a kedvezményt nem egy fix megállapítandó búzaárban, hanem az egyébként fizetendő összegnek legfeljebb olyan százalékában kell megállapítani, amilyen százalékos kedvezményt jelentett az aznapi búzaárhoz képest az 1000 koronás búzaár akkor, amikor a nemzetgyűlés az eredeti rendelkezést megszavazta. Csak az a kérdés merül még fel, mi történjék azokkal szemben, akik 1000 koronás alapon már befizették vagyonváltságukat. Sokan lesznek bizonyára, akik azt a nézetet vallják, hogy ezzel szerzett jog keletkezett s szerzett jogot sértene a törvényhozás, ha a vagyonváltságnak ilyen lerovását visszahatólag nem ismerné el. De nézetem szerint bármily fontos érdekek fűződjenek is a szerzett jogok védelméhez és figyelembe vételéhez és bármilyen meggondolások szóljanak is a törvények rendelkezéseinek visszaható erővel való módosítása ellen, ezeknek a szempontoknak indokolatlan túlságba hajtását jelentené, ha a jelen esetben azt a következtetést vonnék le belőlük, hogy a szóban forgó törvényes rendelkezés visszaható erővel nem módosítható. Olyan törvényes rendelkezés módosításáról, helyesebben alkalmazásának mellőzéséről van szó, amely az alkotása alkalmával fennállott praemissák be nem válása folytán alkalmatlanná vált a végrehajtásra, amely a szó szoros értelmében nem ment át az élébe, amely eredetileg olyan határidőhöz volt kötve, amely lejárt, illetve lejár, mielőtt a törvény végrehatására kerülne a sor, s amelynek fentartása mélyen , sértené az egyenlő és aránylagos teherviselés elvét. Az érdekeltek nagy tömegei, a bekövetkezett viszonyok folytán nem élhetvén a szóban forgó törvényes rendelkezés kedvezményeivel, igen hátrányos helyzetbe jutnának azokkal az egyesekkel szemben, akik éltek ezzel a kedvezménnyel, amely a körülmények közrehatása folytán sokkal nagyobb lett, mint aminőt a törvényhozó eredetileg nyújtani óhajtott , mint amilyennek a nyújtása megokolható lenni. Az a körülmény, hogy egyesek tudva a törvénynek erről a rendelkezéséről, éltek vele, az adott viszonyok közt nem anynyira jogot állapított meg, mint inkább olyan kiváltságot teremtett, amely modern államban fenn nem tartható. Azokat, akik ezzel a kedvezménynyel éltek, nem éri anyagi jogsérelem, ha az állam választásuk szerint a szokásos kamatokkal együtt visszafizeti az általuk befizetett öszszegeket vagy módot ad nekik arra, hogy az új törvényes rendelkezések értelmében lefizetendő összeg s az általuk már befizetett összeg közötti különbözet pótlólagos megfizetése által tehessenek eleget váltságfizetési kötelezettségüknek. Legfeljebb tekintettel arra , hogy a terhükre kirovandó vagyonváltság egy részét előbb fizették le mint mások ennek a körülménynek a méltányos figyelembevételével ezek részére néhány százalékkal nagyobb kedvezmény lenne adható, mint azoknak, akik csak ezután fogják befizetni a vagyonváltságot. Ezzel a rendezéssel végeredményben azok, akik váltságfizetési kötelezettségüknek december 7-éig az 1000 %-ás búza-alapon akartak eleget tenni, még esetleg, jobban is járnak, mint ha az az álláspont érvényesülne, hogy az általuk teljesített befizetések által vagyonváltságuk lerovottnak tekintendő, mert utóbbi esetben tényleg egy olyan materiális igazságtalanság állana elő javukra, amelynek folytán, mint Damokles kardja folyton fejük felett lebegne a veszedelem, hogy az állam pénzügyeinek rendezése érdekében szükséges későbbi intézkedések alkalmával a most részükre jutott előny egy vagy más formában be fog tudatni, talán úgy, hogy hátrányosabb helyzetbe jutnának, mint, az általam javasolt megoldási mód mellett. Mert ha az adóztatásnál egyszer nyilvánvalóan mellé-jük az anyagi igazságosság érvényesítését, hol v"..■ a garancia arra, hogy ez máskor sem fog megtörténni, talán éppen az ellenkező irányba is? Ez volt az a szempont amelynekogva szükségesnek láttam a közvélemény figyelmét erre a kérdsre felhívni, abban a meggyőződésben, hogy ha ez megtörtént, maga a gazdatársadalom és azok, akik a szóbanforgók — ismétlem — megalkotásakor alapgondolatában helyes, de a viszonyok változása folytán tarthatatlan rendelkezés megalkotásában részt vettek, fogják követelni annak viszszaható erővel való olyan módosítását, amely megfelel az állant pénzügyi érdekeinek s az államhitel követelményeinek és biztosítja az arányos és igazságos adóztatás elvének érvényrejutását. 1921 december 1. Sifti Bilit“ H« Hz VJ/ „ML Simbat.’ Budapest, IV. Kossuth Lajos utca 20. sz. Hosti korázsonylási rendkivül jutányos árak. Gyermekcipő 22, 23, 24 sz. K 190.— Félcipő háztartási nők részére K 40©. — Férfi félcipő........ ............K Leányka fízőscipő 35—38 sz. K 79©.— Férfi füzőscipő______ K S®0.— Női füzescipő 24 cm. magas K 89©.— Csak hasznos ajándékot vásároljunk Itje titiinel ékszerét, „«»"*«.m,s mcs táiahní silisseriizleístien, 0l151-at3. Calvin-tér mellett. illlliifi Aranyat. íiisfií. ris'rései legmagasabb árban veszek. lapos és redőnyös Íróasztalod, iratszekrények, börgarnitúrák, asztalok, székek gyár áron St roll Jfon néi, Szentimolyi-utca, 1 szám Szőnyegeit forduló cá mis és M lllmi ékszert,, ezüstöt már miniig a les-ma fpjji'iin? iV- Keesf ccmét Mi. 11.gasabb árban veszek. JUlifrw, Telefon : Jóanef lOi-SS. troiliöili n.jOnnan berendezve, tarát készitményü tel.esakberendezésük Ebédlők. Ív* lók. tíni választókban c'olcsóbban: “vasszalosnál ítélsziky Sándor-utca 42., a Garay* térnél vidékre írnek díjtalan szállítás és csomagolás!