Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-24 / 141. szám
1923 június 24. Új Nemzedék Vasárnap it ! Csak a Gellérthegy kitörése segíthet Ötvenéves a Smélapesti államrestőrség Megjelent a rendőrség juhgiláris Mmonac díjja — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Ebben az esztendőben van ötvenéves évfordulója annak, hogy az egyesített Pest-Buda városi rendőrséget az állam átvette s hogy megindult a budapesti rendőrségnek az a fejlődése, amelynek fokozatain Európa egyik legmodernebb, legképzettebb és legmegbízhatóbb rendőrségévé nőtte ki magét. A budapesti rendőrség Boksa János rendőrfőtanácsos szerkesztésében a jubileum alkalmából szép, több mint ötszázoldalas rendőrségi Almanachot adott ki, amely elmondja a budapesti rendőrség történetét. Az érdekes könyvet a következőkben ismertetjük. [A régi budapesti rendőrség A küföldi fővárosok évszázados múltú rendőrségével szemben Budapest állami rendőrsége mindössze ötvenéves. Az 1873 előtt az úgynevezett városi önkormányzati rendőrség tartotta fenn a rendet. Már 1848-ban voltak kísérletek arra, hogy Buda és Pest minél képzettebb rendőrséget kapjon. Sajnos, ezek a kísérletek nem igen váltak be, ezért történhetett meg, hogy a magyar szélhámosnak, betörőnek és zsebmetszőnek világhíre volt s így például a suezi csatorna megnyitásakor 1859-ben a magyar zsebmetszők többmilliós zsákmányt harácsoltak össze. A magyar bűnvilág rossz hire késztette arra Pest város tanácsát, hogy az úgynevezett polgári rendőrséget felállítsa. 1861-ben Thaisz Eleket választották meg első főkapitánynak, aki meg is szervezte a polgári rendőrséget. Ennek a rendőrségnek ruhája kék attila, kék magyar nadrág, csizma és csákó volt Egyetlen fegyverük csak a kard volt, puskájuk csak a lovasrendőröknek volt. Ebben a rendőrségben még a régi osztrák policiának emlékei feltalálhatók. Kémekkel és besúgókkal dolgozott. A rendőrség szervezésével Thaisznak igen sok baja volt. Többször el is mozdították, mert hivatalos hatalmával a főváros municipiális jogával szemben visszaélt. Pedig a rendőrségre nagy szükség lehetett már ekkor is, mert az országban már ekkor szervezik meg az első munkásalakulatokat, s ekkor zajlanak le az első munkástüntetések, különösen az 1871-iki párisi kommünnel kapcsolatban. Tömérdek nehézség volt a rendőrlegénységgel és tisztikarral is, amely egyáltalán nem volt megbízható. Pest-Buda egyesítése után a kormány végre, hogy rendet teremtsen a rendőrség között, 1873. december 15-én átvette a városi rendőrséget és a belügyminiszter közvetlen rendelkezése alá helyezte. Thaisz főkapitány kora Az első kormány által kinevezett budapesti főkapitány Thaisz Elek volt. Thaisz ideje a legsötétebb korszaka a rendőrségnek. A mai detektívek elődjei, a polgári biztosok megbízhatatlansága annyira elfajult a rendőrség kebelében, hogy ezt a korszakot méltán lehet nevezni a budapesti rendőrség legsivárabb idejének. A polgári biztosok és a bűnözők között legtöbbször meleg barátság és jó viszony állott fenn és így el lehet képzelni az akkori rendészeti állapotokat. Különösen a hirhedt mulatóhelyek szaporodtak el rettenetes módon. Például a mai Vígszínház helyén levő Neue Weit hirhedt tánchelyiségben álarcban mulatott a legelőkelőbb fővárosi társaság s maga Thaisz, a főkapitány is a hirhedt Luft Rézivel táncolt esténként. Thaisz maga törhetetlen magyarságu, de különösen nőkkel szemben nagyon gyenge természetű ember volt s mert nem kapott kellő tisztikart és legénységet a rendőrség szervezetébe, a rendőrség teljesen lejtőre került. Szükség volt tehát a rendőrség gyökeres átszervezésére. 1882-ben nevezik ki az ekő rendőrfőparancsnokot, a rendőrlegénység élére. Az átszervezésre nagy szükség volt, annál is inkább, mert a szocialista mozgalmak egyre jobban erősödtek. A tiszaeszlári perrel kapcsolatban fellépett antiszemita mozgalom is nagyon lekötötte a rendőrséget, majd pedig az anarchisták budapesti szervezkedése. A polgári biztosok bűnügyei egyre jobban befeketítették a rendőrség nevét úgy, hogy a kormány Thaisz mellé miniszteri biztos kiküldését határozta el. Thaisz ezt nemsokáig bírta ki és nemsokára lemondott. A rendőrség megtisztítása Thaisz Elek lemondásával kezdődik meg az a tisztuló folyamat, mely a rendőrség újjászületésnek nevezhető átalakulását okozta. A kormány Thaisz helyébe Török Jánost nevezi ki főkapitánynak, aki 1885-től 1892-ig teljesen átszervezte a rendőrséget. Először is, megbízható munkatársakat vett maga mellé. Megalapította a detektívosztályt, majd megszervezte a bűnügyi nyilvántartást. Megalapozza a sajtóirodát és szabályozza a tolonceljárást. Alatta alakul meg a mertóegyesület is. A Hatvani utcából a főkapitányság átköltözik mai helyére s hogy a különösen Újpesten és Rákospalotán meghúzódó bűnözőket megfékezze, ezt a két várost rendészeti szempontból Budapesthez kapcsolja. Török főkapitány idejében zajlottak le a véderő vitával kapcsolatos ifjúsági tüntetések. Sok baja volt a szocialistákkal is, akik ekkor dolgozták ki új programjukat. A legnagyobb munka közepette halt meg. Utódja Sélley Sándor volt. Sélley főleg a legénység értelmi nívójának emelésére törekedett, ő állította fel a pályaudvari Őrségeket is. Sok baja volt neki is az utcai tüntetésekkel, különösen 1834-ben Kossuth Lajos halála alkalmával. Sélley Sándor 1835-ben távozott a főkapitányság éléről, utódja Rudnay Béla lett. A budapesti rendőrség fénykora 1896. január 2-án foglalta el hivatalát Rudnay Béla, az első méltóságos főkapitány, aki főispáni stallumból jött Budapest rendőrségének élére. Ő az elődjei által már megkezdett átszervezési munkálatokat befejezte. Szükség is volt a teljesen modern rendőrségre, mert az ő idejében zajlottak le a milleniumi ünnepségek, a világkiállítás, a fejedelemlátogatások hosszú láncolata és a vidéki szocialista agitációk nyomán megindult különböző sztrájkok. Ebben az időben lett a Népszava napilap. Az új napilap hallatlan izgatással korbácsolta fel a munkásság lelkületét úgy, hogy a félrevezetett munkások még a szabadságharc félszázados jubileumi ünnepségét megzavarták. Rudnay idejében volt a rendőrség negyedszázados jubileuma, ő reformálta át a bejelentő hivatalt és szervezte meg véglegesen a sajtóirodát. Az egyre erősödő utcai tüntetések, az ifjúság és a munkásság harcai, a szedősztrájk után beköszöntött a darabont korszak, amelyben Rudnay királyi biztos is lett. Utódja az első kebelbeli főkapitány, a fiatal és tetterős Boda Dezső lett. Boda 1906—1917-ig volt az államrendőrség élén. Alatta emelkedett a rendőrség európai nivára. Nemes festőművész tervei alapján új egyenruhát vezettek be. Boda felállítja a rendőri gyermekbíróságot, a bűnügyi múzeumot, majd megoldja a legnehezebb kérdést, az erkölcsrendészetet. Az erkölcsrendészeti osztály munkája kivívja a külföld elismerését is. Felveszi és pedig sikerrel a küzdelmet a leánykereskedelem és a pornográfia ellen is. Megszervezi az országos bűnügyi nyilvántartó irodát, bevezeti a daktiloszkópját a nyomozásnál. Majd az orosz zsidó menekültek beözönlését akarja megakadályozni. Itt erős ellenfelére talál Vázsonyi Vilmosban, aki 1910-11 kezdte nyílt harcot kezd a főkapitány ellen. Pedig Boda erélyes kezére egyre nagyobb szükség van. Megkezdődnek a politikai tömegsztrájkok. A szocialisták megzavarják a katolikus nagygyűlés körmenetét s formális utcai harcok vannak a rendőrség és a fellázított munkások között. 1912-ben a májusi munkászavargások, a 23-iki, úgynevezett „vörös csütörtökkel“ a tetőpontra hágunk. Formális barrikád-harcok vannak, úgy hogy katonaság tudja csak elfojtani a forradalmi hangulatot. Ekkor jön nemsokára a háború kitörése. Bodának meg kellett küzdenie a háború nehézségeivel is. Az 1917-es koronázás szintén nagy feladat elé állította a rendőrséget. Az Esterházy-kabinet Vázsonyi befolyására 1917. június 10 én felmentette állásától. Utóda Sándor László lett. Sándor László szintén kebelbeli főkapitány. Nehéz időkben veszi át hivatalát. Alig egyéves főkapitánysága alatt kitört a forradalom. A forradalmak Szintén szomorú korszak. Szentkirályi és társai, néhány fiatal, túl ambiciózus rendőrtisztviselő, Sándor László főkapitány háta mögött a Nemzeti Tanácsba viszik be a rendőrséget. Hiába fenyegetőzik Sándor László letartóztatásokkal, Sándort az események elsodorják és Diele Károly lesz a forradalmi főkapitány, Szentkirályi és Páll György pedig főkapitányhelyettes. Az események innen már igen ismertek. A rendőrség nem bírja a fővárosban a forradalmi csőcseléket megfékezni, a Népszínház utcában több rendőr elesik, a kommunisták elleni minden akcióját a rendőrségnek megfékezi az áruló és kémkedő magaszt kapitány. A kommün beköszönt és feloszlatják a rendőrséget. A kommün alatt az ellenforradakmi mozgalmakban sűrűn lehet találkozni a rendőrökkel. Vértanújuk is van: Nikolényi Dezső. A kommün bukásának napjaiban a Peidl-kormány újra Dietzet nevezi ki főkapitánynak, de a rendőrtisztikar a Peidl-kormány eltávolításakor, amelyben nagy része volt a rendőrségnek is, Wolkenberg Gyula főfelügyelő vezetésével. Dietzet lemondatja. tx>QCCQOooosocoaoccooocx»coaaxxxxxx>oooooooQcococxxxxxx}3CocoooooGocxxx^»>oocoa3axx^ccocc2>aoaK>ooooo(xxxxxxx Az uj Magyarország szolgáltatában Dietz helyét ideiglenesen Székely Vladimír főtanácsos tölti be. József királyi herceget egy szakasz lovasrendőr hozza a fővárosba. Megkezdődik újból a rend uralma. Az uj főkapitány Mai Drasovszky György belügyminiszteri tanácsos lesz. Alatta megkezdődik a romok eltakarítása A rendőrlegénységet felfrissítik, ötven év alatt ez az illő a legmozgalmasabb a rendőrség történetében. Tömérdek kommunista bujkál még a fővárosban, a hangulat még mindig izzó. Lassan kint azonban rend lesz. Mattyasovszky nagy munkát végzett, 1920 július 21-én helyettes államtitkári rangban visszamegy a balügybe. Utódja Nádosy Imre. Közben folynak az egész magyar rendőrség államosításának előkészületei, 1921 augusztus 7-én Nádosy országos főkapitány lesz, miniszterhelyet tosi minőségben. Utódja a mai főkapitány, Marinovich Jenő, aki hosszabb ideig csak helyettes főkapitány volt, míg 1922 július 10-én főkapitánnyá nevezték ki. Az érdekes könyv végül elmondja a vidéki rendőrség államosításának történetét. Az államosítás úttörője Pekány Ferenc ny. miniszteri tanácsos. Az Almanach ezután Budapest és az egész ország rendőrségének névsorát adja. Záradékul szépirodalmi rész is van a könyvben. Többek közt itt a jubileum alkalmából a rendőrség számára: Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő, Cholicky László, Szathmáry István, Antal Iván, Somlay Károly Kilián Zoltán, Zoltán Vilmos, Orbök Attila és Zsoldos László. Of MBAA % s* ÉP a A, Ac ?L 1COO K-ért Arany, ezüst, P KmHI 8és régi lillllflld ! USUIEAÄ: 11. Sí.. 1, emelet, 5 ajtó. — Pénteki órák: 8— 6-ig. réEiségKereskedő fehéten úriembert, vagy urinSl terestfal.IEEs Jen-éve] a kiadóba. DeutiM HvwfH FilTMsl H!!,91,Éft nt., Ráttay-uta S. ~ ^ (Kuvin-tér) Amerikai reform műfog-specialitások. Foghúzás, fogtömés. Köz- és magántisztviselők százalékengedményben részesülnek. KyKva 0 A modern Magyarország politikai társadalmi és irodalmi problémáinak bátorszavu mérlegelője Lénával István: Hfl$p.nKS$ című könyve. A magyar szív türelmét veszte aggodalma szól belőle, izzó falszeretettel mutatván rá az útra, amely a magyar viszonyok megállapodott nyugalmát hozhatja meg. A gazdag kötet ára 325 korona ! Kapható milyen könytkereskedtésb n ! 31iónan cigit fonítok mandolint olást Kídsier sí *«K. -filsm.rat nélkiSl I». V. SittlwochtM i_, d'T