Uj Nemzedék, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)
1925-08-29 / 193. szám
10 —« (Egy kintornás és a fia megtámadott és inogsz umnáit egy kocsist és egy asszonyt.) Tegnap éjjel Szala Károly kintornás Antal nevű 33 éves fiával együtt a Frangepán utca 39. szám alatt lakó Cserkó András kocsis lakásának ablakait és ajtaját betörte, majd reátámadt s a verekedés folyamán Csurkót késsel jobb oldalt hasbaszúrta. A földön fekvő sebesült kocsis segítségére sietett szomszédasszonya, Csapó Mátyásné, akinek jobb karján csuklóját sebesítették meg késsel. Rendőr választotta szét a verekedőket. A két Szálát a VI. kerületi kapitányságon, majd a főkapitányságon állították elő, akik azt adták elő, hogy családi ügyek miatt már régebben rossz viszonyban voltak Cserkó Andrással, akinek fia vette feleségül a kintornás leányát. Ezzel szemben Cserkó András azt állítja, hogy támadói: „Itt jön a vén gazember“ kiáltással támadtak neki és a támadásra semmi okuk sem volt. A verekedő apát és fiát őrizetbe vették. MŰVÉSZET MMTifiá »...»■ »■ » ■ « Egy magijor szobrász a Clung lovágott ősi várában felfedezte Bocskay aranyfeslegét Magyar történelmi kincsek egy párisi múzeumban. rA világsajtót bejárta a hír, hogy a románok alkudozni próbáltak Bécsben Bocskai István koronájára. Ugyanekkor a feledés homályától felmerül a híres erdélyi fejedelem egy másik kincse, melyet Baranyi Károly magyar szobrász fedezatt fel a párisi Cluny-múzeumban. Pária festői, vidám negyedében, a Quartier Latin-ben fekszik ez az ősrégi, parkkal körülvett, bástyafolcos épület, melynek földszintje három-négy méterrel mélyebb az utcakövezetnél. Ennyivel töltötték fel azóta Parisnak ezt a részét, csak a Cluny lovagok múzeummá átalakított vára maradt érintetlen. Mohás tetőzete, oldaltornyai, vastag falai és apró, szolidan rácsozott ablakocskái most is olyan komoran és gőgösen tekintenek Szent Mihály útjának kamerüvérü, tarka forgatagába, mint ezelőtt, régen, mikor errefelé a Szajna partjain lapály terült el. A múzeum látogatása vasárnap ingyenes, hétköznapokon, amikor nem a párisiak, hanem inkább a külföldiek jönnek ide, egy frankba kerül. Hyankor a csendes délutánokon a múlt emlékeinél borongó jövevényeket jegyezgető tudósokat látunk a termekben.A földszinti helyiségekben leginkább történelmi emléktárgyak foglalnak helyet, mindenféle arany-, ezüst- és ércöntvények, csodálatos ötvösmunkák, drága művű pisztolyok, arany markolatú kardok, furfangos zárra nyíló aranyládikák, homokórák, nyeregdisztiécok, buzogányok, háztartási csecsebecsék, pénzfajták, az egész középkor és az utána következő nők rekvizitumai, mindenféle drágaságai. Különösen számosak a német lovagkor emlékei, melyek közül egyesek még a Cluny Vátrurak idejéből valók és talán annak a bizonyítékai, hogy a Cluny-ek szívesen kalandoztak seregeikkel a germán földeken. A Múzeumban hónapok óta folytatja kutatásait Baranyi Károly újverbászi származású szobrász, az egyetlen magyar művész, aki az idei szalonnak a Tuillerie-ben levő tárlatán részt vett. „A sebzett Faun“ ez a címe a magyar alkotóművész szobrának, mely erőteljes formáival, leegyszerűsített klasszicizmusával feltűnést keltett, maga De Monzie szépművészeti államtitkár egész kíséretével hosszasan tartózkodott a munka előtt és elragadtatásának adott kifejezést. A párisi sajtó legtöbb orgánuma megemlékezett a ,Sebzett Faun-ról, csak a pesti lapok szőtték körülötte az agyonhallgatás összeesküvését (a francia művészek műkifejezése: Conspiration du silence), mert a pesti sajtó tudósítása leginkább a liberálisok kezében van, ezek közt pedig a nagyon tehetséges, keresztény és szókimondó Baranyai Károly nem népszerű. Csakhogy az erélyes szobrász nem esik kétségbe e miatt, hanem megtalálja a maga érvényesülésének útját, tanulmányokat végez a múzeumokban, nyugtalan invenciója új utakat vág a szobrászatban, emellett nehéz fizikai munkát is végez, napidíji ellenében vezette az Iparművészeti Kiállítás dekoratív munkáit. A Cluny Múzeumban Végzett kutatásoknál Baranyi több magyar vonatkozású régiséget talált, többek közt felfedezte Bocskay István fejedelem aranyserlegét, egy tömör, csodálatosan szép ötvösművű, drágakövekkel kirakott műremeket, amelyet a párisi Rotschildok ajándékoztak a múzeumnak. Hogy milyen úton jutott a serleg az ő birtokukba, azt most kutatja a magyar szobrász, akinek vizsgálódásai nagy nehézségekbe ütköznek azért, mert a Rotschildok nemcsak egyes tárgyakat, hanem többször sok száz darabból álló gyűjteményeket ajándékoztak a párisi múzeumoknak, amelyek irattári feljegyzéseit ilyen körülmények között osztályozni kell a serlegre vonatkozó adatok kutatásánál és kiegészíteni azoknak a dokumentumoknak tartalmával, amelyek esetleg a Rotschildok archívumában maradtak. Baranyi Károly mindenesetre fényképfelvételeket készít a felfedezett történelmi emlékről, kikéri a régiségkutatók véleményét és a vizsgálódások befejeztével külön tanulmányban számol be azok eredményéről. Ugyancsak ismertetni fogja ez alkalommal a Cluny Múzeumban felfedezett egyéb történelmi emlékeket is, amelyeknek magyar vonatkozásaik is vannak és amelyek a történelemkutatók szemében beccsel bírhatnak a középkori uralkodóházak és főnemesi családok viszonyainak tanulmányozásánál. A Bocskay-serleg felfedezésével a magyar nagyságnak és alkotóképességnek új történelmi dokumentuma kerül napfényre. _____ _____ * (Hevesi Sándor csatája a fővárossal.) In memóriám. Mindenki emlékezik, hogy a múlt évad elején Hevesi Sándor menynyire el volt ragadtatva az Andrássy úti színháztól. Hangosan énekelte, áradozóan, színesen: „Született kamaraszínház a kabaré helyisége. A színészek legtitkosabb lélekzetét meghallhatja a nagyérdemű közönség, a legintimebb színház a földkerekségen. Színpadja is kifogástalan. Csak az eddigi színigazgatóknak fogalmuk sem volt lehetőségeinek kihasználásáról. Néhány lépcső, néhány új kijárás és egy új színpadi ajtó mindent megold. Nincs probléma. Méltóztassék idefigyelni, az ajtó lehet ablak, erkély, kapu, vártorony, sőt ajtó is lehet. Amit akartok. Ideális hely, született kamaraszínház.“ A Kamaraszínház elmúlt, gyászos évadja alaposan rácáfolt Hevesi bölcseségére, vége a lelkesedésnek, a Kamaraszínház volt helyiségének dicsősége a „craehoir“ színvonalára sülyedt, maga Hevesi az első, aki belesercint. Most, éppen ellenkezően, a Blaha Lujza-színház csiricsáréjától, a Szerecsen-uica illattalan levegőjétől van elragadtatva. Hangosan, ellenségesen szidja a hatóságokat, akiknek fogalmuk sincs színházról, kamaraszínházról, Hevesi színházi ,,pápaságáról“ — szembe mernek helyezkedni vele a csalhatatlannal! Nem enged, megmutatja, mit tud, addig nincs nyugalma a közvéleménynek, amíg Wertheimesék be nem vonulnak az állam tulajdonában levő állami színház területére a Kristálypalota prostitúciójával. A főváros egész vezetőségét megbuktatja. Nincs pardem, a Biiki Lujza-színházért dűljön össze, akár egész Budapest. * (Hegedűs Gyula tegnap aláírta szerződését a Vígszínházhoz.) A Vígszínház legnagyobb művésze, Hegedűs Gyula, hosszabb ideig foglalkozott azzal a tervvel, hogy ezentúl csak egyes szerepekre köt szerződést színházainkkal. A népszerű mester az Utolsó órában elállott tervéről s megállapodott a Vígszínház igazgatóságával, hogy munkásságát a következő színházi évben teljesen örökemlékű sikereinek deszkáin folytatja. A többi színházak ajánlatait nem fogadta el. A szerződést a művész máriabesnyői villájában írták alá, Haboz Imre és Jóli Dániel személyesen autóztak ki nagy művészünkhöz, akivel a legnagyobb harmóniában megegyeztek. Roboz vezérigazgató ezeket mondta Hegedűs szerződéséről: — Jób Dániellel meglátogattuk Hegedűs Gyulát besnyői nyári pihenőjében. Teljes megegyezés jött létre közöttünk, még a tegnapi napon alá is írtuk a szerződést. Ünnepelt művészünk a következő színházi évben nagy és komoly művészi feladatokhoz jut, új szerepeit még nem akarom megnevezni, miután a legközelebbi napokban összeállítjuk teljes programmunkat s ennek nem akarok elébevágni. Az ellenkező híresztelésekkel szemben őszintén mondhatom, hogy Hegedűs Gyulának semmi panasza nincs a Vígszínház ellen, megtartja régi, első pozícióját, amelyben színházunknak óriási szolgálatokat tett alapításától fogva. * (Sebestyén Géza fellép a Sárga csikóban.) A Városi Színház megnyitó előadásának, Csepreghy Ferenc halhatatlan népszínművében, a Sárga csikóban Sebestyén Géza is fellép a csikósgarda híres szerepében. Sebestyén egyik legértékesebb színészünk, mielőtt a szinigyagatáshoz pártolt, a Magyar Színház egyik legkiválóbb művésze volt. Legjobb szerepei közé tartozott a Sasfiók Metternich hercege, amelyben Törzs Jenő mellett nagy feltűnést keltett, „A bíboros“ is híres alakítása, legutóbb a Városi Színházban újította fel. Sebestyén az egyetlen ezri igazgató, akinek igazi szinészvére van, ezer munkája, gondja, baja és öröme között is visszakivánkozik a rivalda elé. A közönség kivámosian várja alakítását, végleg eldől: színigazgatónak jobb-e Sebestyén, vagy színésznek. . (Kinevezés.) A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Dudits Andor magyar királyi kormányfőtanácsos, festőművészt az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rendes tanárává, a VL fizetési osztályba kinevezte. * (Bán-Kuszka Lili kiállítása.) A Nemzeti Szalon szeptember 6-án nyitja meg kapuját és az első tárlat egyik érdekessége Bán-Kuszka Lili festőművész kollektív kiállítása lesz. Az ifjú művész egyéni kompozíciókkal mutatkozik be és kompomeiárban az eszmének, gondolatnak a képzőművészetben való nagy jelentőségét hirdeti. Bán-Kuszka Lili bemutatkozását avatott körökben nagyjelentőségűnek mondják. * (Vidor Dezső az Operaház házi törvényeinek tervezetét készíti el.) Meírtuk, hogy Vidor Dezső, az Operaház érdemes titkára, a követk Ikező színházi évet szabadságon tölti. A kultuszminisztérium megbízásából ez alatt az idő alatt az Operaház új törvénytervezetét készíti el. Munkája kiterjed az intézet életében előfordulható minden részletre és körülményre. (Somlayt ma délelőtt várják az Uniónál.) Tegnap este 10 óráig tárgyalták a Magyar Színház szerződési tervezetét, s újra nem írták alá. Még mindig akad néhány tisztázatlan kérdés, Neumann Dezső és az Ingatlanbank, nem siet, minden részletet pontosan, félreérthetetlenül körvonalaztatnak a szerződés fogalmazásában. De egy pillanatra sem kétséges, hogy a bérlet mégis létrejön, ha nem ma, holnap, vagy holnapután. A szerződés szövegének végleges megállapításán kívül a mai nap legfontosabb eseménye Somlay Arthur megérkezése. A művész tegnap délben jött meg Balatonfüredről s ma délelőtt jelenik meg először az Unió központjában, ahol most már közvetlenül, sürgöny, telefon, küldönc nélkül indul meg a tárgyalás. Somlayt már tegnap délután is felkeresték két másik drámai színházunk igazgatói, ajánlatukat megújították előtte. Bárdos Arthur, a „Renaissance“ és a ,,Belvárosi“ igazgatója, másfél órás megbeszélést folytatott Somlayval a művészkltb kertjének egyik sarkában. Az esti órákban barátságos kézszorítással búcsúztak, de megegyezésük kitolódott. Az Unió központjában ma a déli óráikban várják Somlayt, akinek — értesülésünk szerint — összes művészi és anyagi kívánságait teljesíteni fogják. A Magyar Színház somsa, művészi jövője ezzel a szerződéssel kedvező fordulathoz érkezik. A nagy művész szuggesztív ereje, páratlan munkabírása, a legelső külföldi színházak levegőjében nevelődött ízlése biztosítéka, hogy a Magyar Színházban jó muraoa kezdődik. * (A Filharmóniai Társaság operaestje.) A Filharmóniai Társaság pénteken, ma, 28-án este az Állatkertben Operai estet rendez, melyen M. Noszli Elza, Somló József és Pogány Ferenc, az Operaház tagjai lépnek fel. E rendkívüli előadás programja: 1. Meyerbeer: Straensee — Nyitány. 2. Urbach: Emlékezés Delibesre. Suite. 3. Leoncavallo: Bajazzok. Ábránd. 4. Svendsen: Norvég művészi karnevál. 5. Verdi: A Rigoletto II. felvonása. 6. Hercel Miksa: Az Aranyos. Keringő. 7. Mallart: A remete csengetyűje. Nyitány. Karnagy: Szikla Adolf. * (Jeritza bécsi szezonja.) A földkerekség legünnepeltebb opera-orimadonnája, Jeritza Mária, kedvenc városában, Bécsben, rövidre szabta következő színházi évi szezonját. Jeritza az évad első felében, szeptember legelején ötször lép fel az állami operában, 1926 márciusáig a newyorki Metropolitan Operában működik. A tavaszt újra Bécsben tölti, sorozatos fellépésein bemutató is szerepel. Puccini „Tu randot“ című operájának címszerepét énekli. * (Tizenhárom éves fluessza lett Hermann Liliből.) Hubay Jenő növendéke volt a kedves, kis Hermann Lili, aki még csodagyerrekként hódította meg a budapesti közönséget. A fiatal leányka nagy jövőt ígért, hegedűjének tónusa volt, ami kiskorúaknál nagy ritkaság. Hubay mester maga is sokat várt Hermann Lilitől, aki azután kikerült a nagyvilágba. Leginkább Hollandiában szerzett igazi népszerűséget, a világhírű Mengelberg zenekari hangversenyein is többször közreműködött. Legutóbb Flescher, a nálunk is ismert, magyar származású hegedűművész berlini iskolájába került. Nem lehet tudni, mi történt Hermann Lilivel, de 10 éves szünet után most újra csodagyermekként szerepel. Nem is kis leány már, egyenesen fiú. Egyik nagy berlini hangversenyen fiúrahocskában, rövid nadrágban, matróz gallérral jelent meg a dobogón a 22 éves, kedves kis művésznő. „Mátyás diák“-nak hirdette magát, szeretettel tapsolták a,„Csodafint“, a sajtókritika is elismeréssel emlékezett meg róla. Hermann Lili legközelebb bajuszt is ragaszt. * (Ferenczi Károly a Városi Színházban.) Ki nem ismeri Ferenczi Károlyt! Túlmagas tenorjával, leghíresebb „nasalis rezonanciájával“, groteszk humorával, imbolygó járásával, felhőkarcoló gesztusaival valóságos kuplékirály. Színésznek is legelsőrangú. Minden szava talál, a humoristák humoristája, de komoly, emberi mélység is, szív és fantázia is. Sokáig működött a színpadon, igazi diadalokat aratott, a kabaréhoz, a kupléhoz csak később pártolt át. Most újra visszaindul a színpadi lámpák fényébe, a „csinált igazságba“, Sebestyén Gézával, a Városi Színház igazgatójával tárgyal. A jó Sebestyén megint kitűnő fogást csinál, Ferenczivel a legvidámabb, legjellegzetesebb magyar kémikust hódítja el. * (Kóczé Antal cigányprímás fia meghalt Paksban.) Az ősi magyar cigányzene egyik legnagyobb mestere, Kóczé Antal, művészt nevelt Lajos fiából. A fiatal hegedűs bejárta az egész világot, mindenütt siker koronázta, legutóbb Parisban működött a francia közönség elismerése mellett. Tegnap sürgöny érkezett az öreg Kóczéhoz: fia vakbél gyulladásban, meghalt. Nagy a gyász, óriási a részvét, az egész cigányzenész-társaidalomban. Siratják a ..Lajosit, akinek aranyszavú hegedűje örökre elnémult. Új Nemzedék Szombat, 1925 augusztus 29. SZÍNHÁZAK hírei. • (Somogyi Mór zongoraművész) állam, eng. zeneiskolájában (Erzsébet körút 44., Telefon: 63—45) megkezdődött a beírás zongora, ének és az összes tanszakokra, úgy kezdőiknek, mint haladóiknak a legmagasabb művészi kiképzésig naponta 10—6-ig. • (A legnagyszerűbb kabaréműsor a Fővárosi Operettszínházban) a Vígszínház művészszemélyzetének vendégszereplésével szombaton kerül színre először. Gadl Franciska humoros konferálása vezeti be ezúttal is színdarabok, tréfák, nóták, táncok és látványosságok változatos sorozatát. Alpár Gitta, Németh Juliska, Nádor Jenő és Boross Géza teszik még ragyogóbbá a programot, amelynek irodalmi gazdagodása Lengyel Menyhért vígjátéka. A hindu herceg — Gazsi Mariska, Gaál Franciska, Hajnal Gábor, Sarkadi Aladár és Latabár Kálmán felléptével. Lukács Pál, Halmay Tibor, Ujváry Lajos, Szokolay Olly, Dénes György, Pataky Ferenc és a nagy siker többi részesei maradnak a kabaréműsor főszereplői. Vasárnap és a következő estéken is — nyolc órai kezdettel — a kabaréműsor kerül színre. A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI MŰSORA. CAPITOL FILMPALOTA. (Keleti pályaudvar mellett. J. 43—37.) Kis Dorrit. (Dickens világhírű regénye filmen, 8 felvonásban. A főszerepben Gunnar Tomeas és Carina Bell.) — Asszonyvár. (Kalandos regény 7 felvonásban. Tom Mix Tony csodál óvóval.) Előadások fél 6, fél 8 és fél 10 óraikor. CORVIN SZÍNHÁZ: Farkasok csodája (Mirakulum 8 fejezetben.) — Buster Keaton 2 felvonásos burlesakja. — Híradók. —Előadások fél 7 és 9 órakor. CORSO: A pünkösdi királynő. (Főszereplő Gloria Swanson.) — Egy görbe éjszaka. .(A főszerepben Viola Dana és Huszár Pufi.) — Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. DIANA MOZI: Zoro és Huni felléptével: Aranyásók a Riviérán. (Vígjáték 7 felvonásban.) — Ne kergess délibábot. (Színmű 7 felvonásban. Főszerepben Coliin Moore.) — Előadások 5, 7 és 9 órakor. ELIT MOZGÓ: (A Vígszínház mellett.) Durvulnak igaza van! (Burleszk világattrakció 6 felvonásban.) — Ég az erdő. (Főszerepben Tom Mix. 7 felvonás.) — Előadások hétköznap 5, fél 8 és fél 10 órakor. Vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. KAMARA: Szerelem vízpróbája. (Vígjáték 6 felvonásban.) — Nagyváros porontya. (Zoro és Haru főszereplésével 6 felvonásban.) — Előadások fél 5, negyed 7, 8 és 10 órakor. KERT MOZGÓ: Pünkösdi királynő. (Regényes történet 6 felvonásban. Főszerepben Gloria Swanson.) — Görbe éjszaka. (Bonyodalom 6 felvonásban. Főszerepben Viola Dana és Huszár Pufi.) — Dodó, a bohém. (Burleszk 2 felvonásban.) — Gaumont Híradó. — Előadások fél 8 és háromnegyed 10 órakor. MOZGÓKÉP-OTTHON. (Telefon 182—82.) Kis Dorrit. (Kis emberek nagy története. Főszerepben Gunnar Tobeas és Carina Bell.) — Asszonyvár. (Kalandos regény 7 felvonásban, Tom Max, Tony csodalovával.) — Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ: A fekete kancellár. (Kalandor dráma 8 felvonásban. A főszerepben Maciste.) — A kokain. (Dráma 8 felvonásban.) Főszerepben Mrs. Wallace Reid.) — Előadások 5, fél 8 és 10 órakor. OMNIA: (Telefon: József 19 25.) A pünkösdi királynő. (Regényes történet 6 fejezetben. Főszereplő Gloria Swanson.) — Egy görbe éjszaka. (Vidám bonyodalom 6 fejezetben. Főszereplők: Viola Dana és Huszár Pufi.) —• Előadások 5, negyed 8 és fél 10 órakor. ROYAL APOLLÓ: A vágyak asszonya. (Regény a festett világból 7 felvonásban.) — Sursum corda! (A szerelem hajótöröttel.)(Dráma 7 felvonásban.) — Előadások 5, negyed 8 és fél 10 órakor. TÓ MOZI: A kurtizán hálfósága. (Egy különös nő regénye 10 fejezetben. P. Montcbelli idei első világfiknje.) — A kőszivü asszony. (Erkölcsdráma 7 felvonásban. Főszereplők: Alfons Fryland és Erich Kaiser Titz.) — Előadások 8 és 10 órakor. TURAN MOZGÓ: Ég az erdő. (Kalandortörténet 7 felvonásban. Tom Mix felléptével.) — Darvinnak igaza van! (Amerikai vígjáték 6 felvonásban. Főszerepben 3 csodamajom.) — Előadások hétköznap 5, 7 és negyed 10 órakor. Vasárnap 3 órától folytatólagosan. URÁNIA. (Telefon: 1. 121—23.) Kis Dorrit. (Kis emberek nagy története. Főszerepben Gunnar Tobeas és Carina Bell.) — Asszonyvár. (Kalandos regény 7 felvonásban. Tom Mix, Tony csoda lovával.) — Előadások 6, 8 és 10 órakor. A MAI MŰSOR BUDAI SZÍNKÖR: A nóta vége (fél 8). BUDAPESTI SZÍNHÁZ: Apolló Színház vendég játéka (fél 8.) TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Vígjáték műsor: Nagy Endre és Salamon Béla (fél 9). „A szépség ékesség" a Dr. BIRÓ-féle HAVASI GYOPÁR CRÉME szappan, púder mondóviz. Kapható mimlen gyógyszertárban és drogériában.