Uj Nemzedék, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
2 majd jött a jégkár, most pedig itt van a viz okozta óriási kár, halombadőlt házak, pusztulás, szegény emberek romlása, ígéretet teszek, a segítség módja olyan lesz, hogy könnyen letörölhetjük a könnyeket. A harminc tagból álló bizottság ezután megtekintette a kaszárnyákat, gyermek-, menhelyeket és iskolákat, ahol a menekülteket elhelyezték. A menekültek száma mára 2100-ra emelkedett. Ui Nemzedést tentek, 1120 január 1. “Poroszló mellett is jégtorlasst ró Vásárosnaményról telefonozza tudósítónk délelőtt fél 12 órakor. A község határában a kertekbe már becsapott a Tisza vize, az országutak és maga a község azonban még nincs veszedelemben. Aggodalomra egyedül csak az ad okot, hogy a felső Tisza kis mellékfolyóiról újabb áradást jelentenek. Miskolcról jelenti tudósítónk: Zsóry György, Borsod vármegye alispánja, ma komar reggel a vármegye alsó részébe, a mezőkövesdi járásba utazott. Az alispán elsősorban az árterületen lévő Tiszavalk és Négyes községeket tekinti meg. Tegnap este kilenc órakor érkezett jelentés Miskolcra, hogy Poroszló mellett is hatalmas jégtorlasz torlódott össze a Tiszán. A miskolci helyőrségtől kér Poroszló községe segítséget. Egy tiszt vezetésével öt katonából álló járőr érkezett meg még az éjszaka Miskolcról Poroszlóba. A robbantást azonnal megkezdték, eddig azonban még nem fejezték be. Tiszadobról jelenti tudósítónk: A katonaság ma reggel már el is vonult a községből, mivel a Tiszának a község határában lévő lőtorlaszát nem tudták sem szétrobbantani, sem ezátágyúzni. Tiszadob mellett még mindig olyan hatalmas jégtorlasz van a Tiszán, hogy a további robbantást még megkísérelni sem tartják érdemesnek.* Szerencse, hogy az idő ma délelőtt igen gyengésre fordult és a Tisza vize a partok mellett a jégtorlasz szélén most már lefolyik. Remélik a községben, hogy a jégtorlasz legkésőbb holnapra megindul. Poroszló és Tiszafüred mellett ma délben javult a helyzet Egerből jelenti tudósítónk. A heves megyei árvízről Hevesi Gusztávtól, Heves vármegye főjegyzőjétől a következő felvilágosítást kapta az Új Nemzedék munkatársa: — Ma igen kedvező híreket kaptunk. "A tiszafüredi főszolgairóval nem tudtunk beszélni, mert a telefonösszeköttetés eddig meg nem állapított okból megszakadt. A poroszé’ "■"-evző jelentése mint Watt csappant. A nivellálódás megindult. Tegnap este még egyébként Tokajból azt a jelentést kaptuk, hogy némi emelkedés tapasztalható a vízállásnál. Ennek oka a Bodrog vizében keletkezett jégtorlasz. Nálunk ez a kisebb emelkedés nem okoz veszedelmet, mert még más fálméteres áradást is kibírnak a gátak. Csengerről jelenti tudósítónk: A Szamos román részéről újabb egyméteres áradást jelentenek. Ma délelőttre magyar részen is emelkedett már a Szamos vízállása, fehérgyarmatról jelenti tudósítónk pé." Ön 12 órakor: A Szamos vize területről indult meg az újabb áradás, átcsapott Csonkaszatmárme- Tisza itt még medrében van, 160 centiméter volt a vizűliget még nem veszélyezteti folyó kicsapott medréből azonban nem fenyeget. Egyezség van elvágva a világ- 76méteres kerülővel meg lehet közelíteni ma ármentesitő túra helyszínére, déseket meg ít ssse*t 1ú sen eg vrásgámgéláralom latetteb Szedesztics itt a helyzet, hogy a Chioriwra is szükség van. A lakosság éjjel-nappal munkában van, igyekszik megmenteni lakóhelyeit. A Kiskünlő is tovább árad Székelyudvarhely, december 20. 1916 augusztus végének rémnapjaira emlékeztet Udvarhely mai képe. Akkor a betörő románok elől menekült be járművein a székely falvak népe, ma pedig a dühöngő árvíz kergette ki csente ■. •. ■' í-p-á'-ól. Szekértájbor az egész város. A Nagyküküllő és a beléje ömlő patakok elöntötték a környék községeit. Szentlélek, Malomfalva, Farkaslak, Fenyőd, Zetelaka víz alatt van. A borzasztó ár mindenütt ledöntötte a telefonpóznákat és a városnak teljesen megszakadt a külvilággal az összeköttetése. Az újonnan épített vashídon nem lehet járni. A Küsküllő szennyes sárga hullámai már felülemelkedtek a híd gyalogjáróján. A sétatér, a város rétjei, kaszálói vizárban úsznak. A folyó két partján elterülő házakból már több napja ki is lakoltatták az embereket. Nagyot rokkan egy-egy háznak teteje, vagy oldala. — A románok zúdították a nyakunkba ezt a katasztrófát, — mondják az emberek. — Ők a felelősek érte. Kiirtották az erdőiket és most ez az eredménye a rablógazdálkodásnak. — És a mentés? — Láthatja uram. Ide-oda szaladgálnak a román katonák, de szakember híján nem bírnak boldogulni. Általános, az elkeseredés. Mindenki hangosan zúgolódik. Átkozza a trianoni bírákat, akik idegen „hódítókat“ szabadítottak a rabon bánok földjére. Olyanokat, akik elbitangolnak, tönkretesznek mindent. Vésztő község Budapest városától kért segítséget Vésztő község elöljárósága telefonon arra kérte Rigka Ferenc budapesti főpolgármestert, hívja fel a budapesti közönség figyelmét az árvízkárosultak szomorú helyzetére. A főpolgármester ezen az úton kéri a közönséget, emlékezzék meg Szilveszter estéjén áldozatkész szívvel azokról a szervcsétlen magyar testvérekről, akiket a trianoni árvíz földönfutókká tett és juttassák el adományaikat a főpolgármesteri hivatalhoz, amely minden adományt azonnal rendeltetési helyérejuttat. Emberfeletti erőmegfeszítést küzdenek a békési árvíz névtelen hősei Az utászkatonaság és a lakosság páratlan teljesítménye győzte le a közös veszedelmet — Rémhírterjesztők, izgatók és árvízi kalózok ellen kellett a statárium — Az Uj Nemzedék kiküldött tudósítójának jelentése. — Vésztő, dec. 30. A Sebes-Kőrös áradásától fenyegetett Vésztő község kritikus óráiról, amelyek tegnap éjszaka peregtek le, már beszámolt az Új Nemzedék munkatársa. Noha a közvetlen veszély elmúlt, a védelmi munka mégis a legnagyobb erőfeszítéssel folyik tovább. Szinte döbbenetesen szívberdarkoló látvány volt a boltrafáradt utászok, hidászok és vésztői munkások csapata, amint ma hajnalban emberfölötti munkájuk végeztével pihenőre tértek. A katonák és munkások karácsony estéje óta talpon vannak, alig jutott egy-két óra idejük pihenőre, mert minden épkézláb embernek teljes erömeg- Szitéssel kellett dolgoznia napok óta a gátak megerősítésén, különben Vésztő község tizenötezer lakosával és sok száz tanyájával egészen a Hosszúfok-csatornáig teljesen víz alá került volna. Tizenötezer ember életét, ötvenezer hold föld termését, a sárréti tanyák népének vagyonkáját sikerült megmenteni ezen a kritikus éjszakán. Kovácsiés főispán, Becker miniszteri tanácsos, Hahn őrnagy és Horémusz műszaki tanácsos a hajnali órákig ott voltak a veszélyeztetett pontokon, irányították a mentés munkáját és buzdították további erőmegfeszítésre a fáradtságtól szinte ólatért embereket. Horémusz tanácsos karácsony óta nem feküdt le, felöltözve szundikált olykor egy-két órát a községházán és előfordult, hogy amikor mosakodáshoz levetkőzött, fedetlen felső / étel, szappanosan, vizesen kellela ttfU ft - hoz sietnie, hogy gyors utasítást a ríjon valamilyen védőakcióra. A névtelen hősök De mindenki megtette köt- • Kovacsics főispán-skormánybL , zaive a legutolsó utászkatonáig vo heroikus erőmegfeszítéssel dolgoz Vésztő megmentésén. Az árvíz névtelen hősei szinte a csodával határos teljesítményt végeztek. Heim Sándor őrnagy, a műszaki csapatok vezetje, ki az egész békési árterületen irányítja a katonai készültséget, a következőikben tájékoztatta az Új Nemzedek mukatársát a katonáig magkája felől. Az árvédelmi munkálatoknál a legtitosabb feladat az utászcsapatokra háti, ezek szakértő munkája menti meg, ha megmenthető. Béke idején, ha valaárvíz következett be, egyszerűen betált két korosztály utászt és már eile■dő szakképzett munkaerő állt a hajórendelkezésére. Ma, sajnos, más a zet. trianoni békeszerződés annyira bikálta Magyarország fegyverese, hogy ma nincs elegendő utásza svédségnek, az utászok létszáma belső szolgálat ellátására sem elegendő. f okozta azt, hogy a csekély ászcsapatok alig voltak e lőkési árvíz védelmi munkájára. Igazán csak azon mult a hitása, hogy minden egyes HZ emberi erőt meghaladó e ki részét a munkából. De boldogultunk volna, ha a ári közerőből be nem esz apatokba azokat, akik vakoltak. Ezek az emberek étkeztek és szintén embervégeztek. — A vésztői szakaszon a karhatalmi szolgálatot és a rend fenntartását vitéz Petrányi Sándor őrnagy vezetése mellett a csabai gyalogság három szakasza és egy géppuskás-szakasz végezte. A műszaki segélycsapatok parancsnoka Hiblán százados, a pesti utászoké Gaál százados, aszegedi utószóiké Reichenáaados, lemrényi Dávid, Zoltán és Nagel János főhadnagy volt. A műszaki csapatok nem egy helyen teljesítettek szolgálatot, hanem a szükséghez képest irányították őket Gyula váriál Komódiig, a pillanatnyilag leginkább veszélyeztetét? “*«ka szókra, úgy hogynek a csapatoknak igazán emberfeletti áradalmákat kellett elviselniök. Elismerésen méltó ,mtrutca végzett még Pénzes Sám.,te .ados,vitéz Hadi Jenő és Markovich főhadnagy, aki a szegedi utász-zászlóaljtól hozott a veszélyeztetett területre öt motorcsónakot. Hadjárat az árvíz ellen Vésztő község még ma is ostromlott várhoz hasonlít. Várhoz, amelynek falai a vékony, újonnan húzott töltéseik, mely két vadul dönget az Okány felől rohanó szennyes viz árja. Ez ellen az alattomos ellenség ellen csak a legnagyobb ötövig óvatossággal lehet védekezni. A keleti Lzakasz forgott a legnagyobb Veszedelemben. Néhol már átszivárgott a viz a gátáikon s csak az utolsó pillanatban lehetett rögtönítt nyulgátakkal a szörnyű víztömeg kiáradását megakadályozni. Nincs veszélyesebb, kiszámíthatatlanabb ellenség az árvíznél. Mikor az áradás Vésztő felé zúdult, Okány fölött átvágták a Sebes-Körös gátját, hogy a víztömegeket a község felől elvezessék. Wenckheim Lajos gróf dicséretreméltó áldozatkészséggel jelentette ki a hatóságoknak, hogy beleegyezik abba, ha az árvizet rábocsátják Vésztő fölötti ötezer holdas birtokára, így is történt. Ám az árvíz nekiütközött a Vésztő—Kéthalom között elhúzódó vasúti töltésnek és hirtelen irányt változtatva, Vésztő községnek a Holt-Körösön túl elterülő házcsoportjára zúdult rá. Az árvíz olyan hirtelen jött, hogy a vésztőiek még semmit sem tudtak róla. Karácsony estét ünnepelték a kis vályogházakban, melyek nagyrészt most ősszel épültek s a mit sem sejtő lakókat kiűzték házaikból. A víz benyomta az ajtókat és pillanatok alatt elárasztotta a szobákat. Az emberek rémülten, fejvesztetten rohantak ki az utcára, sokan felsőruha nélkül menekültek át Vésztő község védett helyére. Méteres víz hatolt be minden házba s lehetetlenné tette, hogy lakosai megmentsék holmijukat. Kegyes pártfogóimnak és vevőimnek boldog uj évet kívánok Oberbauer A. Utóda KRONBERG JÓZSEF a Ferenc József-rend lovagja. Egyházi szerek és zászlók gyára BUDAPEST, IV., VÁCI UTCA 41. Alapíttatott 1863. Telefoni I. 130- 61.