Uj Nemzedék, 1926. november (8. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-16 / 260. szám

4 A világháború filmen — i m műim K hAUHum. Napokig dörgött az ágyú a miskolci hegyekben Befejezték a legnagyobb háborús film felvételeit — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Miskolc, november Csonka magyar ország legnagyobb f­el­viln­­éki Tarcsában, Miskolcon, szokatlanul mozgalmas az élet. Az amúgy is nagyon forgalmas város­ban egymást érik a villamosok, autók és ko­csik. A forgalom olyan nagy arányú lett, hogy a miskolci államrendőrség kénytelen a legszigo­r­úbb rendszabályokat életbe léptetni a rend fenntartására. Ebbe a forgalomba már ,jó né­hány napja belesivnt, egy hatalmas autó szi­rénája. Az autón kifestett arcú színészek és szí­nésznők ülnek. Filmeznek a Slu­kk hegységben. Pekár Gyuláinak egyik novelláját, A kis hőst filmesül meg Leider József filmrendező. A film cselekménye közvetlenül a háború előtti ‘ Kiben és a világháborúban játszódik le. Egy magyar család szomorú tragédiája elevenedik meg előttünk, a világháború legvéresebb bor­zalmaival együtt. A filmfelvételek egy részét közvetlenül Budapest környékén és a Biatorbá­­gyon készítették. Hátra volt még a legfonto­sabb rész, a­ világháború megörökítése. Nem volt könnyű munka. A háborús jeleneteket nem lehet statisztériával megcsinálni. Oda fe­gyelmezett, energikus tömeg kell, amelyet nem lehet, színészekből összeállítani. A­ honvédelmi minisztérium engedélyével a miskolci helyőr­ség a legnagyobb támogatásban részesítette a Pekár-noveli a­ megfilmesítést. A magyar katona az egész világon min­denkivel szemben megállotta a helyét. Ezt örökíti meg ez a film. A darab egyik legfon­tosabb része a menetszázadok bevagooak­ozása. Kilenc óra felé Miskolc iskolái fölvonultatták növendékeiket, akik a­ Buza-tér és a gym­ori pályaudvar felőli részen helyezkedtek el. Alig hogy ez megtörtént, föltűnt a tér egyik sarká­ban a katona­banda, amely a régi, ismert in­dulókat játszotta. Utána egymásután jött a gyalogság, a trón, a lovasság és a tüzérség teljes fölszereléssel. • A háború első napjaiból való kép! A katonabanda előtt egy autóban helyezték el a fotografáló gépet. Az út két ol­dalán álló iskolás gyermekek ezrei virágokat szórtak a katonák lábai elé és lelkesülten len­gették a háromszinti magyar zászlót. Ezután a pályaudvarra vonult a katonaság és lefo­­tografálták a bevagonírozást. Néhány perc múlva már meg is indult a vonat és vitte ma­gával a harctérre a jókedvű fiukat. A harctérre vonulás jelenetei előtt fényké­pezte le a Bükkben lefolyó csatározásokat, amelyek a kárpáti harcokat, utánozták. A sziklás, kopár dombok mögül ..Előre­ kiáltás­sal szuronyt szögezve, rohant előre, a magyar katonaság. Közben a tüzérség is megkezdte a munkáját. Jobbra-balra robbantak a gránátok, fojtó füst és láng csapott fel minden oldalról. A nagy harci lázban a katonák elf­el­ejtették, hogy ez tulajdonképpen csata­misháború és ép­pen olyan ádáz tűzzel rohamoztak, mintha a Kárpátok bérceit kellene elfoglalnia!­. Napokig tartott itt a háború. Nem egy esetben a szani­­téreknek is dolguk akadt. Egy-e­gy baka lecsú­szott, vagy lebukfencezett a szikláról, de sze­rencsére komolyabb sebesülés nem történt. Senki sem hitte volna, hogy a filmmháborút ilyen komolyan kell megcsinálni. Egy magaslaton áll a fotografáló gép. Mel­lette a rendező, Letzter József vezérkarával. Sípjelre kezdik a harcot a fiúk. Az első síp­jelre az első század, a másodikra a második indul, a harmadikra előbukkan a fák mögül az ellenség. A rendező a dombon zászlóval adja meg a jelet, s ebben a pillanatban a bokrok között elrejtett aknák egymásután robbannak fel és hatalmas, sűrű, fekete füstöt árasztanak. A dombon a rendező szócsővel kiáltoz. A ki­jelölt katonáknak az aknák fölrobbanásaikor el kell esniük. Ezek már mint halottak szerepel­nek. A robbanások közepette jelennek meg a szanitécek és egymás után cipelik el a halot­takat és sebesülteket, a csatatérről. A darab szerint, ebben a tűzben elesik a nagyapa, az apa és a 14 esztendős fiú, akit szintén a harci láz vitt ki az eleven pokolba. Pálfy György bátyánk, a­ Nemzeti Színház volt tagja, mint őrmester harcolja végig a háborút hatvan esztendős kora ellenére. Itt éri őt az ellenség golyója. — Clyuri bátyám, meghaltál!—f­ordil a ren­dező. De Pálfy Gyuri bátyánk nem hallja a­ nagy zajban. — Meghaltál, Gyuri bátyám! — ordítozza torka szakadtából a rendező. Gyuri bátyánkat azonban tovább viszi a harci tűz és rohan az ellenségre. Végül már az egész társaság kórus­ban ordítozza: — Lefeküdni, Gyuri bátyám. Végül is az öreg Pálfy megértette, hogy neki most illedelmesen meg­­ kell halnia,­­ahogy a filmrendező azt kívánja. Ezzel azután vége is volt a háborúnak. A halottak fölkeltek, a sebesültek meggyógyultak és mindnyájan indultak hazafelé- jókedvűn s mondanunk sem kell, hogy irtózatos pusztí­tást végeztek az eléjük rakott enni- és inni­valókban. A kitűnő Letzter József filmrendező mellett derekasan megállotta helyét Becsi József, a külföldön is elismert operatőr, aki a fo­tográfiákat készítette. A film ezekkel a jelenetekkel már el is ké­szült. Néhány nap múlva ünnepi előadás ke­retében mutatják be a kis hőst, előkelő meg­hívott­ közönség jelenlétében. Ezután szinte kerül minden magyar mozgószínházban, hogy hirdesse a magyar film nagyszerű feltáma­dását. é Pullover ----- 138.000 d'SPs­­m* — S ■ mBBk­ /JVL aSoc fii M IS na mm S m Szarvasbőrkeztyü 78.000 Kötött mellény 88.000 glwfa Érai föl GS n H n*| rafAfi Bfmw fiBbi y eWfT Sail P G.vermekbőrkeztyü 70.000 Kötött kabát L. — 88.000 I flV5§PH 1W 6 1 I Férfi-swetter „ _ 59.500 Holczer Lajos Repülő Nagyáruházában,Rákónyütm | keselyem sál __ 24.501) még ontják az olcsóságokat!! Batik-sAK_ ._ah.. 49.000 | Minden osztályon hihetetlen olcsóságok! Játékosztályon sokféle olcsóság ! Damasz-abrosz ... 59.000 |@81^iC 3Cy neh­éz frotir-töm­n­közö 30.000 | Ruhaszövet, 140 cm. szel. méter 59.000 K Nehéz crépe de chine Férfiing, 2 gallérral — drbja 45.500 K Zsebkendő — — — — drbja ’800 K Kabátszövet . —• — „ 88.000 K maradvány — — méterje 90.000 K-tól Férfi flanell­ ing­ — „ 39.500 K Keménykalap _ _ _ 86 000 K Velour, 140 cm. széles — „ 128.000 K Velou­r-ilanell, legújabb méter 34.500 K. Férfi alsónadrág, rövid „ 18.600 K Strapa-zokni-----— — párna 4 900 K Kockás szövet, 130 cm. sz. „ 59.000 K Kávéskészlet — — — „ 78.000 K Hálóiu­ff-------------- „­­ 48.900 K Fátyolharisnya — — _­ír Kék szövet 130 cm. széles „ 66.000 K Lepedővasz., pánn., 146 cm. „ 29.800 K Női ina — — — — — „ 17.800 K Mousselin harisnya — — ” 16 500 K Csíkos flanell — — — „ 11.500 K Lenlepedővászon, 146 cm. „ 39.500 K Női hálóing hímzett — 39.800 K Őszi kertyü------------ — ” 17.800 k! Zsinór baicheud T- — - !HÜÜ iS schiffon, l'a- ~ ~ •• 9.800 KjFérfikrip---------------- - 25.000 K Bélelt bőr női kéztyü - ’’ 98.000 Kt Japánselyem —-----» 60.000 K Vászon, pamut, ágynem. , 13.400 K (Férfi sportsapka _é ~ B 26.500 K Gyapjú gyermek-kamásli 26.500 K* A­ Nemzedék Kedd, 1926 november 16- A Chateau Palugpi-cég Maresti resztentjei és Neádka román figyén rágalmai® beadványa Megrágalmazod Arad volt városbiráját. vogij Ullest K­incseleh­m­ényi Követéig el —■ Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Hogy az el­vakolt románok a­ megszállt Erdélyben mennyire üldözik még ma is a magyarokat , mennyire igyekeznek minden utat-módot fölhasználni arra, hogy lehetetlenné tegyék őket, egy bün­tetőügy kapcsán igen élénk m­eg­világí­tásban került a budapesti büintető,járás- bíróság elé. A szamara érdekességy ügyet, amelynek két hazafias­ érzelmű, derék magyar úr a főszereplője, Tajnel járásbiró tárgyalta , előzménye a követ­kező: Palugyay Ferenc borkereskedőt­ek -Cha­teau Palugyay-cég alatt már a békeidők óta üzlete van Aradon. Az erdélyi meg­szállás után a románok nacionatizálták a magyar vállalatokat s kimondták, hogy e vállalatok részvényeinek negyven szá­zalékát román kezekbe kell juttatni. Pa­­lugyay Ferenc a törvény rendelkezésének eleget is tett s a kötelezett negyven, szá­zaléknyi részvényt egy bukaresti bank­ban letétbe helyezte. Történt azonban, hogy a részvényeket a letétkezelő bank­­tisztviselők, élükön a bank igazgató­jával, egy román ezredessel, elsik­kasztották. A részvények birtokában azutáni a­ Cha­teau Palugyay aradi üzletét zár alá vet­ték s elloptak mindent, amit ellopni lehe­tett. Palugyay Ferenc, amikor tudomást szerzett a történtekről, leutazott Aradra, üzletéből ki­füstölte ezeket a­z urakat e­r­edel­ben Juon román ügyvéd, utján bűn­vádi­ eljárást indított ellenük. Élt pedig Aradon egy előkelő, fajma­­gyar birtokoscsaládból származó ügyvéd, Ijedő Árpád dr., aki az elnyomott ma­gyarságnak egyik vezére s a megszállott. Erdélynek valóságos vértanúja. Bedő dr. tizenkét esztendeig volt Arad városbirája, majd az oláh megszállás után ismét föl­vette ügyvédi prakézisát. Jóllehet meg­volt az ügyvédi diplomája, miután meg­tagadta a román hűség eskü letételét, zug­­irászatért pörbefogták és megbüntették. Attól fogva a nyakas magyar ügyvéd parasztruhába öltözve, mint tehénpásztor, három évig hajtotta a­ teheneket a lege­lőre , Arad főutcáján át. Az oláhok emiatt különösképpen ül­dözni kezdték Heti őt, mert a volt városbiró tüntető tehénpásztorkodásá­­ban izgatást láttak. Három év múltán végre letette a h­űség­­esküt Bedő s azóta, mint ügyvéd, zavarta­lanul működik. De a­ román hatóságok — érthetően — még mindig görbe szemmel néznek rá s törhetetlen magyarsága miatt ezer ellensége van a román magánosok között is. Nedelku Juan a bűnügy vitelével való megbízása után rögtön kipécézte magának ezt az embert. Mivel ugyanis Bedőnek egy i­rodi a­­­ka­­­y­a­zot­t­j­a is szerepelt a perben, ez kiváló alkalom volt arra, hogy rajta is üssön egyet, így a bukaresti fő­­t­örvén­yszékhez a Chateau Paluguay-cég képviseletében i­ntézett beadványába­n megrágalmazta Bedő Árpád dr.-t azzal, hogy büntetett előéletű ember, aki már több bűncselekményt követelt él s szerinte iga­zán „román birkatürelem“ kell ahhoz, hogy így megtűrik maguk között a románok ellen állandóan Ugató Bedőt. Bedő dr. tudomást szerzett a bukaresti főtörvén­yszékhez intézett beadvány tar­talmáról s nem lévén bizalma az oláh hatóságokhoz. Bittner Béla dr. budapesti ügyvédet kérte föl, hogy nevében a följe­lentést itt, Pesten megtegye. Bittner dr. erre hatóság előtt való rágalmazás címén följelentette, a Chateau Palugyay-négol, mivel a kérdéses beadványt a cég nevé­ben írta meg Nedelku. A büntetőjárá­sbírósá­ggi tárgyaláson személyesem megjelent Palugyay Ferenc, aki csodálkozva jelentette ki, hogy erről a rágalmazási ügyről egyáltalán nem tud semmit.­­ De a bead­vány inkriminált részei­vel film is azonosítom magamat, — mondta Palugyay — mert én soha, senk­i előtt­e nem állítottam ilyen lényeket Bedő Ár­pádról, de nem is állíthattam, mert Bedőt személyesen nem is ismerem. Amit vi­szont felőle hallottam, minid szép és jó, úgy hogy nem is mernék tiszta lelkiisme­­rettel vállalkozni arra, hogy a magyarság ilyen vezérfér­fiával szemben rágalmazást kövessek el. Az inkriminált kifejezések h­­aszno­lat­ábra információt, meghatalma­zást nem adtam ügyvédemnek. Amit Nedelku irt. önszántából írta, azért ő fe­lelős. A bíróság, a sértett jogi képviselője, de maga ügyészi megbízott is hitelt adott Palugyay Ferenc előadásának. Tajnel járásbíró ezután utasította Bittner Béla dr.-t, hogy fele nevében Nedelka ellen indítson eljárást, amelynek során Palugyayt majd mint tanút hallgatják ki. A további eljárást pedig ennek elintézés­éig az ügyészi meg­bízott­ indítványára felfüggesztette­­. Keddi műsor — Az Új Nemzedék tudósítójától. — BUDAPEST (555.6). Hétfő. D. v. 3: Hírek, közgazdaság. 5. Időjárás és vízállásjelentés. Utána: „Ass­zonyok iskolája" Szederkényi Anna előadás­sorozata. 5.10: Cigányzene. 7. „Mit üzen a Rádió!“ 8.30: Hangverseny. Közreműködnek Nagy Margit, Székely Mihály és Simon Béla. 1. á­­tőévé: Tom der Be­inner, b) Schubert: Der Wanderer (Székely Mihály). 2. a) Wolf: Elrej­tőzés, b) Strauss: Halottak­ napján( Nagy Mar­git). 3. Simon Béla dr. egyet.­m. tan. „Kuruzs­­lásról". 4. a) Mozart: Rózsa árja a­ „Figaró la­kodalma“ c. operából, b) Mendelssohn: Tavaszi dal (Nagy Margit), ti. a) Lortzing: Fegyver­­kovács, b) Au­ruez: Ha elér hozzád néha egy dalom (Székely Mihály). 10.30: Másfél óra könnyű és tánczene (zene­kari hangverseny). 1.­­Neuner: Induló. 2. LiliCke: Luna asszony — Nyitány. 3. Z­inner: Orientálás balletzene. 4. Adam: Si j'étais Bei — Nyitány 5. A. Jose-et Vision di Salome. 6. W Seechendorff: Telefon-Galopp. Kedd. D. c. 0.3*­. 12: Hit­ek, Közgazdaság. D. u. 1: Időjárás- ás vízállásjelentés 3. Hírek, közgazdaság. 4.13: Manchen Mariska saját aaer­onlánya gyermekdalait, énekli. 5. Időjárás- és vízállásjelentés. Utána: Mű­­vészdélután. Közreműködnek: Mihályffy Béla, M. Bloier Li­ll­i és Bálint Erzsi. 1. Költemények. Elmondja Mihályffy Béla. 2. Hassel­manns: Em­ére. Hárfán játssza M. Bloier Lill­i. 3. Köl­temények. Elmondja Bálint Erzsi. 4. Massanet: Elégia. Énekli és hárfán kíséri M. Bleier Lilli. 5. Költemények. Elmondja Mihályffy Béla. 6 Tosti: Ninon. Énekli és hárfán kíséri M. Bieter Lilli. 7. Kültmények. Elmondja Bálint Erzsi. 0,13: Rádió amatőr posta. 7. Vidám szirth­ázi apróságok. Irta és felol­vassa Hegedűs Tibor. 7.30: Kamarazenekari hangverseny a Filhar­móniai Társaság zenekarával. Komor Vilmos karnagy vezényel. Közreműködnek: Vaas Klára (ének) és Radó Magda (gordonka). 1. Weiner: Serenade. 2. Honegger: Pastorale d‘ote (elő­ször). 3. Saint-Maens: Gor­donka ha­ngverseny, a-mell (Radó Magda.) 4. a) Monddsz-clm: Aria a Paulus c­imű­ oratóriumból, b) Mozart: Ária a Din Juan című operából, c) Zádor: Két zene­kari dal (először) (Vass Klára). 5. J. Ch. Bach: Symph­onia B-durban (először.) Utána: Tánc­­zene. BECS, (577 és 517.2,1. D. r, 11 és d. 11. 4.7.5. Hangverseny. 7.lit: Esperanto. 7M: Angol nyelvóra. 8.05: Tarka est. BERLIN. (566 és 423.9). D. u. 3­6: Kamara­zene. 8: Gretschersee, operett 3 felvonásban. BOROSZLÓ. (322.6). D. u. 3.50—5: Hangver­seny, fr: Népdalok. 7.50: Angol nyelvóra. 8.30: Vig­esi. LIPCSE. (357.1). D. •I. 1.30—6• Hangverseny. 6.30: Könyvismertetés. 8: Haltis­tini-est, Stutt­gartból (379.7). 9.30: Vig est, MÜNCHEN. (535.7). I. u. 1.35: Operattdalok. 5: Szimfonikus hangverseny. 8: Battistani-est közvetítése. Róma. (422.6). I­. a. 5.15: Hangverseny. 8.25: Hírek. 9: Színházi műsor közvetítése, könyvis­mertetés, humoros felolvasás. LONDON. (361.4). D. v. 7: Táncze­ne. 9: Sex­­tett. 9.20: The Last man in, egyfelvonásos dráma. 9.20—9.15: Sextett. 10: Kabaré. 11.30—12: Tánczene.

Next