Uj Nemzedék, 1926. november (8. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-16 / 260. szám
4 A világháború filmen — i m műim K hAUHum. Napokig dörgött az ágyú a miskolci hegyekben Befejezték a legnagyobb háborús film felvételeit — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Miskolc, november Csonka magyar ország legnagyobb felvilnéki Tarcsában, Miskolcon, szokatlanul mozgalmas az élet. Az amúgy is nagyon forgalmas városban egymást érik a villamosok, autók és kocsik. A forgalom olyan nagy arányú lett, hogy a miskolci államrendőrség kénytelen a legszigorúbb rendszabályokat életbe léptetni a rend fenntartására. Ebbe a forgalomba már ,jó néhány napja belesivnt, egy hatalmas autó szirénája. Az autón kifestett arcú színészek és színésznők ülnek. Filmeznek a Slukk hegységben. Pekár Gyuláinak egyik novelláját, A kis hőst filmesül meg Leider József filmrendező. A film cselekménye közvetlenül a háború előtti ‘ Kiben és a világháborúban játszódik le. Egy magyar család szomorú tragédiája elevenedik meg előttünk, a világháború legvéresebb borzalmaival együtt. A filmfelvételek egy részét közvetlenül Budapest környékén és a Biatorbágyon készítették. Hátra volt még a legfontosabb rész, a világháború megörökítése. Nem volt könnyű munka. A háborús jeleneteket nem lehet statisztériával megcsinálni. Oda fegyelmezett, energikus tömeg kell, amelyet nem lehet, színészekből összeállítani. A honvédelmi minisztérium engedélyével a miskolci helyőrség a legnagyobb támogatásban részesítette a Pekár-noveli a megfilmesítést. A magyar katona az egész világon mindenkivel szemben megállotta a helyét. Ezt örökíti meg ez a film. A darab egyik legfontosabb része a menetszázadok bevagooakozása. Kilenc óra felé Miskolc iskolái fölvonultatták növendékeiket, akik a Buza-tér és a gymori pályaudvar felőli részen helyezkedtek el. Alig hogy ez megtörtént, föltűnt a tér egyik sarkában a katonabanda, amely a régi, ismert indulókat játszotta. Utána egymásután jött a gyalogság, a trón, a lovasság és a tüzérség teljes fölszereléssel. • A háború első napjaiból való kép! A katonabanda előtt egy autóban helyezték el a fotografáló gépet. Az út két oldalán álló iskolás gyermekek ezrei virágokat szórtak a katonák lábai elé és lelkesülten lengették a háromszinti magyar zászlót. Ezután a pályaudvarra vonult a katonaság és lefotografálták a bevagonírozást. Néhány perc múlva már meg is indult a vonat és vitte magával a harctérre a jókedvű fiukat. A harctérre vonulás jelenetei előtt fényképezte le a Bükkben lefolyó csatározásokat, amelyek a kárpáti harcokat, utánozták. A sziklás, kopár dombok mögül ..Előre kiáltással szuronyt szögezve, rohant előre, a magyar katonaság. Közben a tüzérség is megkezdte a munkáját. Jobbra-balra robbantak a gránátok, fojtó füst és láng csapott fel minden oldalról. A nagy harci lázban a katonák elfelejtették, hogy ez tulajdonképpen csatamisháború és éppen olyan ádáz tűzzel rohamoztak, mintha a Kárpátok bérceit kellene elfoglalnia!. Napokig tartott itt a háború. Nem egy esetben a szanitéreknek is dolguk akadt. Egy-egy baka lecsúszott, vagy lebukfencezett a szikláról, de szerencsére komolyabb sebesülés nem történt. Senki sem hitte volna, hogy a filmmháborút ilyen komolyan kell megcsinálni. Egy magaslaton áll a fotografáló gép. Mellette a rendező, Letzter József vezérkarával. Sípjelre kezdik a harcot a fiúk. Az első sípjelre az első század, a másodikra a második indul, a harmadikra előbukkan a fák mögül az ellenség. A rendező a dombon zászlóval adja meg a jelet, s ebben a pillanatban a bokrok között elrejtett aknák egymásután robbannak fel és hatalmas, sűrű, fekete füstöt árasztanak. A dombon a rendező szócsővel kiáltoz. A kijelölt katonáknak az aknák fölrobbanásaikor el kell esniük. Ezek már mint halottak szerepelnek. A robbanások közepette jelennek meg a szanitécek és egymás után cipelik el a halottakat és sebesülteket, a csatatérről. A darab szerint, ebben a tűzben elesik a nagyapa, az apa és a 14 esztendős fiú, akit szintén a harci láz vitt ki az eleven pokolba. Pálfy György bátyánk, a Nemzeti Színház volt tagja, mint őrmester harcolja végig a háborút hatvan esztendős kora ellenére. Itt éri őt az ellenség golyója. — Clyuri bátyám, meghaltál!—fordil a rendező. De Pálfy Gyuri bátyánk nem hallja a nagy zajban. — Meghaltál, Gyuri bátyám! — ordítozza torka szakadtából a rendező. Gyuri bátyánkat azonban tovább viszi a harci tűz és rohan az ellenségre. Végül már az egész társaság kórusban ordítozza: — Lefeküdni, Gyuri bátyám. Végül is az öreg Pálfy megértette, hogy neki most illedelmesen meg kell halnia,ahogy a filmrendező azt kívánja. Ezzel azután vége is volt a háborúnak. A halottak fölkeltek, a sebesültek meggyógyultak és mindnyájan indultak hazafelé- jókedvűn s mondanunk sem kell, hogy irtózatos pusztítást végeztek az eléjük rakott enni- és innivalókban. A kitűnő Letzter József filmrendező mellett derekasan megállotta helyét Becsi József, a külföldön is elismert operatőr, aki a fotográfiákat készítette. A film ezekkel a jelenetekkel már el is készült. Néhány nap múlva ünnepi előadás keretében mutatják be a kis hőst, előkelő meghívott közönség jelenlétében. Ezután szinte kerül minden magyar mozgószínházban, hogy hirdesse a magyar film nagyszerű feltámadását. é Pullover ----- 138.000 d'SPsm* — S ■ mBBk /JVL aSoc fii M IS na mm S m Szarvasbőrkeztyü 78.000 Kötött mellény 88.000 glwfa Érai föl GS n H n*| rafAfi Bfmw fiBbi y eWfT Sail P G.vermekbőrkeztyü 70.000 Kötött kabát L. — 88.000 I flV5§PH 1W 6 1 I Férfi-swetter „ _ 59.500 Holczer Lajos Repülő Nagyáruházában,Rákónyütm | keselyem sál __ 24.501) még ontják az olcsóságokat!! Batik-sAK_ ._ah.. 49.000 | Minden osztályon hihetetlen olcsóságok! Játékosztályon sokféle olcsóság ! Damasz-abrosz ... 59.000 |@81^iC 3Cy nehéz frotir-tömnközö 30.000 | Ruhaszövet, 140 cm. szel. méter 59.000 K Nehéz crépe de chine Férfiing, 2 gallérral — drbja 45.500 K Zsebkendő — — — — drbja ’800 K Kabátszövet . —• — „ 88.000 K maradvány — — méterje 90.000 K-tól Férfi flanell ing — „ 39.500 K Keménykalap _ _ _ 86 000 K Velour, 140 cm. széles — „ 128.000 K Velour-ilanell, legújabb méter 34.500 K. Férfi alsónadrág, rövid „ 18.600 K Strapa-zokni-----— — párna 4 900 K Kockás szövet, 130 cm. sz. „ 59.000 K Kávéskészlet — — — „ 78.000 K Hálóiuff-------------- „ 48.900 K Fátyolharisnya — — _ír Kék szövet 130 cm. széles „ 66.000 K Lepedővasz., pánn., 146 cm. „ 29.800 K Női ina — — — — — „ 17.800 K Mousselin harisnya — — ” 16 500 K Csíkos flanell — — — „ 11.500 K Lenlepedővászon, 146 cm. „ 39.500 K Női hálóing hímzett — 39.800 K Őszi kertyü------------ — ” 17.800 k! Zsinór baicheud T- — - !HÜÜ iS schiffon, l'a- ~ ~ •• 9.800 KjFérfikrip---------------- - 25.000 K Bélelt bőr női kéztyü - ’’ 98.000 Kt Japánselyem —-----» 60.000 K Vászon, pamut, ágynem. , 13.400 K (Férfi sportsapka _é ~ B 26.500 K Gyapjú gyermek-kamásli 26.500 K* A Nemzedék Kedd, 1926 november 16- A Chateau Palugpi-cég Maresti resztentjei és Neádka román figyén rágalmai® beadványa Megrágalmazod Arad volt városbiráját. vogij Ullest Kincselehményi Követéig el —■ Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Hogy az elvakolt románok a megszállt Erdélyben mennyire üldözik még ma is a magyarokat , mennyire igyekeznek minden utat-módot fölhasználni arra, hogy lehetetlenné tegyék őket, egy büntetőügy kapcsán igen élénk megvilágításban került a budapesti büintető,járás- bíróság elé. A szamara érdekességy ügyet, amelynek két hazafias érzelmű, derék magyar úr a főszereplője, Tajnel járásbiró tárgyalta , előzménye a következő: Palugyay Ferenc borkereskedőtek -Chateau Palugyay-cég alatt már a békeidők óta üzlete van Aradon. Az erdélyi megszállás után a románok nacionatizálták a magyar vállalatokat s kimondták, hogy e vállalatok részvényeinek negyven százalékát román kezekbe kell juttatni. Palugyay Ferenc a törvény rendelkezésének eleget is tett s a kötelezett negyven, százaléknyi részvényt egy bukaresti bankban letétbe helyezte. Történt azonban, hogy a részvényeket a letétkezelő banktisztviselők, élükön a bank igazgatójával, egy román ezredessel, elsikkasztották. A részvények birtokában azutáni a Chateau Palugyay aradi üzletét zár alá vették s elloptak mindent, amit ellopni lehetett. Palugyay Ferenc, amikor tudomást szerzett a történtekről, leutazott Aradra, üzletéből kifüstölte ezeket az urakat eredelben Juon román ügyvéd, utján bűnvádi eljárást indított ellenük. Élt pedig Aradon egy előkelő, fajmagyar birtokoscsaládból származó ügyvéd, Ijedő Árpád dr., aki az elnyomott magyarságnak egyik vezére s a megszállott. Erdélynek valóságos vértanúja. Bedő dr. tizenkét esztendeig volt Arad városbirája, majd az oláh megszállás után ismét fölvette ügyvédi prakézisát. Jóllehet megvolt az ügyvédi diplomája, miután megtagadta a román hűség eskü letételét, zugirászatért pörbefogták és megbüntették. Attól fogva a nyakas magyar ügyvéd parasztruhába öltözve, mint tehénpásztor, három évig hajtotta a teheneket a legelőre , Arad főutcáján át. Az oláhok emiatt különösképpen üldözni kezdték Heti őt, mert a volt városbiró tüntető tehénpásztorkodásában izgatást láttak. Három év múltán végre letette a hűségesküt Bedő s azóta, mint ügyvéd, zavartalanul működik. De a román hatóságok — érthetően — még mindig görbe szemmel néznek rá s törhetetlen magyarsága miatt ezer ellensége van a román magánosok között is. Nedelku Juan a bűnügy vitelével való megbízása után rögtön kipécézte magának ezt az embert. Mivel ugyanis Bedőnek egy irodi akayazottja is szerepelt a perben, ez kiváló alkalom volt arra, hogy rajta is üssön egyet, így a bukaresti főtörvényszékhez a Chateau Paluguay-cég képviseletében intézett beadványában megrágalmazta Bedő Árpád dr.-t azzal, hogy büntetett előéletű ember, aki már több bűncselekményt követelt él s szerinte igazán „román birkatürelem“ kell ahhoz, hogy így megtűrik maguk között a románok ellen állandóan Ugató Bedőt. Bedő dr. tudomást szerzett a bukaresti főtörvényszékhez intézett beadvány tartalmáról s nem lévén bizalma az oláh hatóságokhoz. Bittner Béla dr. budapesti ügyvédet kérte föl, hogy nevében a följelentést itt, Pesten megtegye. Bittner dr. erre hatóság előtt való rágalmazás címén följelentette, a Chateau Palugyay-négol, mivel a kérdéses beadványt a cég nevében írta meg Nedelku. A büntetőjárásbírósággi tárgyaláson személyesem megjelent Palugyay Ferenc, aki csodálkozva jelentette ki, hogy erről a rágalmazási ügyről egyáltalán nem tud semmit. De a beadvány inkriminált részeivel film is azonosítom magamat, — mondta Palugyay — mert én soha, senki előtte nem állítottam ilyen lényeket Bedő Árpádról, de nem is állíthattam, mert Bedőt személyesen nem is ismerem. Amit viszont felőle hallottam, minid szép és jó, úgy hogy nem is mernék tiszta lelkiismerettel vállalkozni arra, hogy a magyarság ilyen vezérférfiával szemben rágalmazást kövessek el. Az inkriminált kifejezések hasznolatábra információt, meghatalmazást nem adtam ügyvédemnek. Amit Nedelku irt. önszántából írta, azért ő felelős. A bíróság, a sértett jogi képviselője, de maga ügyészi megbízott is hitelt adott Palugyay Ferenc előadásának. Tajnel járásbíró ezután utasította Bittner Béla dr.-t, hogy fele nevében Nedelka ellen indítson eljárást, amelynek során Palugyayt majd mint tanút hallgatják ki. A további eljárást pedig ennek elintézéséig az ügyészi megbízott indítványára felfüggesztette. Keddi műsor — Az Új Nemzedék tudósítójától. — BUDAPEST (555.6). Hétfő. D. v. 3: Hírek, közgazdaság. 5. Időjárás és vízállásjelentés. Utána: „Asszonyok iskolája" Szederkényi Anna előadássorozata. 5.10: Cigányzene. 7. „Mit üzen a Rádió!“ 8.30: Hangverseny. Közreműködnek Nagy Margit, Székely Mihály és Simon Béla. 1. átőévé: Tom der Beinner, b) Schubert: Der Wanderer (Székely Mihály). 2. a) Wolf: Elrejtőzés, b) Strauss: Halottak napján( Nagy Margit). 3. Simon Béla dr. egyet.m. tan. „Kuruzslásról". 4. a) Mozart: Rózsa árja a „Figaró lakodalma“ c. operából, b) Mendelssohn: Tavaszi dal (Nagy Margit), ti. a) Lortzing: Fegyverkovács, b) Auruez: Ha elér hozzád néha egy dalom (Székely Mihály). 10.30: Másfél óra könnyű és tánczene (zenekari hangverseny). 1.Neuner: Induló. 2. LiliCke: Luna asszony — Nyitány. 3. Zinner: Orientálás balletzene. 4. Adam: Si j'étais Bei — Nyitány 5. A. Jose-et Vision di Salome. 6. W Seechendorff: Telefon-Galopp. Kedd. D. c. 0.3*. 12: Hitek, Közgazdaság. D. u. 1: Időjárás- ás vízállásjelentés 3. Hírek, közgazdaság. 4.13: Manchen Mariska saját aaeronlánya gyermekdalait, énekli. 5. Időjárás- és vízállásjelentés. Utána: Művészdélután. Közreműködnek: Mihályffy Béla, M. Bloier Lilli és Bálint Erzsi. 1. Költemények. Elmondja Mihályffy Béla. 2. Hasselmanns: Emére. Hárfán játssza M. Bloier Lilli. 3. Költemények. Elmondja Bálint Erzsi. 4. Massanet: Elégia. Énekli és hárfán kíséri M. Bleier Lilli. 5. Költemények. Elmondja Mihályffy Béla. 6 Tosti: Ninon. Énekli és hárfán kíséri M. Bieter Lilli. 7. Kültmények. Elmondja Bálint Erzsi. 0,13: Rádió amatőr posta. 7. Vidám szirtházi apróságok. Irta és felolvassa Hegedűs Tibor. 7.30: Kamarazenekari hangverseny a Filharmóniai Társaság zenekarával. Komor Vilmos karnagy vezényel. Közreműködnek: Vaas Klára (ének) és Radó Magda (gordonka). 1. Weiner: Serenade. 2. Honegger: Pastorale d‘ote (először). 3. Saint-Maens: Gordonka hangverseny, a-mell (Radó Magda.) 4. a) Monddsz-clm: Aria a Paulus cimű oratóriumból, b) Mozart: Ária a Din Juan című operából, c) Zádor: Két zenekari dal (először) (Vass Klára). 5. J. Ch. Bach: Symphonia B-durban (először.) Utána: Tánczene. BECS, (577 és 517.2,1. D. r, 11 és d. 11. 4.7.5. Hangverseny. 7.lit: Esperanto. 7M: Angol nyelvóra. 8.05: Tarka est. BERLIN. (566 és 423.9). D. u. 36: Kamarazene. 8: Gretschersee, operett 3 felvonásban. BOROSZLÓ. (322.6). D. u. 3.50—5: Hangverseny, fr: Népdalok. 7.50: Angol nyelvóra. 8.30: Vigesi. LIPCSE. (357.1). D. •I. 1.30—6• Hangverseny. 6.30: Könyvismertetés. 8: Haltistini-est, Stuttgartból (379.7). 9.30: Vig est, MÜNCHEN. (535.7). I. u. 1.35: Operattdalok. 5: Szimfonikus hangverseny. 8: Battistani-est közvetítése. Róma. (422.6). I. a. 5.15: Hangverseny. 8.25: Hírek. 9: Színházi műsor közvetítése, könyvismertetés, humoros felolvasás. LONDON. (361.4). D. v. 7: Tánczene. 9: Sextett. 9.20: The Last man in, egyfelvonásos dráma. 9.20—9.15: Sextett. 10: Kabaré. 11.30—12: Tánczene.