Uj Nemzedék, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-04 / 75. szám
10 Csütörtök, 1929 április 4. Uj Nemzedék Repülőgéppel keresik a „Déli Keresztet — Az Új Nemzedék tudósítójától — Sidney, április 3. A „Déli Kereszt“ repülőgép felkeresésére repülőgépeket küldöttek ki. Az a tegnap közreadott hír ugyanis, hogy a repülőgépet megtalálták volna, valótlannak bizonyult, vezette Monacóban a nép mozgalmát, amely II. Lajos fejedelmet az alkotmány visszaállítására és az új választás kiírására kényszerítette. Marqnet Jenő. Négyszáz beduint lemészároltak a vahabiták — Az Új Nemzedék tudósítójától — Jeruzsálem, április 3. A transjordániai Amman városából érkező jelentések szerint vahabita lovasok megtámadták a hoveitai beduin-törzs dzsebelbibi táborát és lemészároltak négyszáz beduint. A beduinok közül csak öten menekültek meg. A vahabiták más oldalról is általános támadást készítenek elő Transjordánia ellen. Vezérük Ybn Szaud haddzsaszi király fia, aki a Dzsebel Druz hegyvidékén koncentrálta csapatait. A transjordániai angol katonai parancsnokság minden intézkedést megtett, hogy visszaverje a vahabiták támadását. ■■1—JiuiWMiuchifia Kilátástalannak tartják Amanullah offenzíváját — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, április 8. A londoni lapok meglehetős kétkedéssel fogadják a trónjavesztett afgán király, Amanullah offenzívájáról érkező híreket. Az offenzívát különben is teljesen kilátástalannak tartják, minthogy Amanullah egész hadserege csak kilencezerhétszáz főből áll. A pilóta kiesett a repülőgépből, de megmentette az ejtőernyő — Az Új Nemzedék tudósítójától — Reims, április 3. Az itteni repülőtéren különös baleset ért egy katonai repülőgépet. Az egyik fordulóban a levegő sodra kivetette üléséből a pilótát. A vezető nélkül maradt gép a földre zuhant és szétzúzódott. A gépben helyet foglaló őrmester szörnyethalt. Magának az alhadnagy-pilótának nem esett komolyabb baja, mert automatikusan működő ejtőernyője nyomban szétnyílt. Függőleges irányban repül egy durbani mérnök Durban, április 3. Harminc évi kutatás után egy durbani mérnöknek sikerült megoldania, a függőleges irányban való repülés problémáját. A találmány forradalmi újítást jelent az aviatikában. KÖZGAZDASÁG A magyar cellulozegyár felállításához az állami és az egyházi birtokok támogatását kérik a vállalkozók Schifferék iés. Keveset ajánlanak a KukoricaKóróért — Holdanként nem érdemes a gazdáknak tízéves lekötöttséget vállalni — Az Új Nemzedék tudósítójától.Éppen két éve annak, hogy Amerikából egy magyar találmány sikerének híre érkezett. Arról számolt be ez a hír, hogy Dorner Béla vegyészmérnök, az Államvasutak vegyészeti laboratóriumának vezetője, olyan eljárást talált fel, amelynek segítségével a drága fa helyett a teljesen értéktelen kukorcakójából lehet igen olcsón cellulózét, a papírnak és a műselyemnek nyersanyagát, előállítani. A találmány megszerzésére Schiffer Miksa, a Grünwald és Schiffer nagyvállalkozó cég főnöke, szerzett elővételi jogot arra az esetre, ha a talámány Amerikában beválik. Ki is utaztak Amerikába, ahol célt is értek. Egy amerikai tőkecsoport módot adott Dornernek arra, hogy kísérleteit gyári üzem formájában folytassa és miután ezek a kísérletek eredményesei voltak, nagy részvénytársaság alakult, amely Amerika kukoricatermő vidékének központjában, Dainville városában fölállította az első cellulózé gyárat, amely kukoricakóróból állítja elő a cellulózét. Java és Indiana államokban szinte egységes területen, körülbelül másfélmillió holdon termelnek kukoricát, a gyártáshoz szükséges kórót tehát nem volt nehéz beszerezni. A gyár a farmerekkel szerződést kötött, hogy saját költségén töri le a kukoricát és a lemorzsolt tengerit költségmentesen szállítja a farmereknek, ha ennek ellenében a megmaradt kórót átengedik nekik. A gyár már működik és Amerikában már újságok jelennek meg, amelyek címfeje fölött feltűnő betűkkel van odanyomatva, hogy a papíros kukoricakóróból előállított cellulózéból készült. Az amerikai sikerekre Schiffer Miksa élt az opció jogával és egész Európára megszerezte a szabadalom kihasználási jogát. Meg is alakult a részvénytársaság azzal, hogy először Magyarországon fog ilyen cellulózegyárat alapítani. A magyar papíripar fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségű volna ilyen gyárnak létesítése, mert a trianoni béke következtében az erdélyi és a felvidéki cellulózegyárak idegen megszállás alá kerültek. Míg azonban Amerikában a nyersanyag megszerzése nem ütközött nehézségekbe, mert a farmerek a nekik értéktelen káróért a törési és morzsolási munkák jelentékeny költségét, megtakarították, nálunk a nyersanyag beszerzése már nagy nehézségbe ütközik. Ahhoz, hogy a gyár üzemét megkezdhesse, legalább tizenötezer hold kukoricaföld kórója szükséges és ezt a termelőknek legalább tíz évre kell biztosítaniuk. Csonkamagyarországon azonban nem olyan a termelési rendszer, mint Amerikában, nálunk nem termelnek óriási területeken csak kukoricát, a váltógazdaság mellett pedig nagyon nehéz tíz évre biztosítani körülbelül egyenlő mennyiségű kukoricakórónak szállítását. Azok a feltételek pedig, amelyekkel Schifferék a gazdákat a kukoricatermelésre igyekeznek buzdítani, épen nem alkalmasak a cél elérésére. Schifferék ugyanis ff. kukoricakoróért, préselt állapotban ugyanannyit kínálnak, mint amennyit a cukorrépáért fizetnek a cukorgyárak. Ma a cukorrépáért 25,5 pengőt fizetnek a gyárak és egy holdon átlagszázhatvan méter mázsa cukorrépa terem, úgy hogy egy hold cukorrépával bevetett terület körülbelül kb pengőt jövedelmez. Ezzel szemben egy hold kukoricaföldön, átlag kilenc métermázsa szemtermést véve, tizennyolc métermázsa a kóró, amelyet a gyár csak száraz állapotban akar átvenni, úgy hogy ezért legföljebb negyven pengőt lehet számítani. A mai rendkívül magas tengeri árak mellett is csak 260 pengőtjövedelmez a szemtermés, így tehát, ha tíz éven át, a maihoz hasonló igen nagy takarmányárak maradnak érvényben, egy hold kukoricaföld legföljebb háromszáz pengőt jövedelmez, vagyis negyven százalékkal kevesebbet, mint egy hold cukorrépaföld. Érthető, hogy ilyen számítás mellett a gazdák nem nagyon rajonganak a tíz éves lekötöttségért és bizony Schiffereknek két év alatt sem sikerült a szükséges tizenötezer hold termését biztosítani. Az eddigi próbálkozások sikertelensége miatt most a kormányhoz fordultak Schifferék és azt kívánják, hogy a magyar cellulózegyártás érdekében az állami birtokok kössék le magukat a kellő mennyiségű kukoricakóró termesztésére. Tekintettel arra, hogy Mezőhegyes a legnagyobb állami birtok, Schifferék Szegeden, vagy Békéscsabán állítanák fel a gyárat, ha a mezőhegyes állami birtok legalább háromezer hold kukoricatermést biztosít. Ugyancsak állami segítséggel kívánják erre megnyerni az egyházi birtokokat is. Indokolásul felhozzák, hogy a múlt esztendőben például hétezer vagonnál több papirost hoztak be az országba körülbelül negyven millió pengő értékben, a cellulozebehozatal pedig négyszázhatvan vagonra rúgott, amelyért másfél millió pengőt fizettek a papírgyárak. A fűzfői új papírgyár üzembehelyezése óta a cellulózeszükséglet jelentékenyen emelkedik és így ezen a címen még nagyobb összegek mennek ki a külföldre, nem is szólva arról, hogy olcsó cellulózé segítségével a belföldi papírgyártást olyan arányban lehetne növelni, amely az importot erősen lecsökkentené. Schifferék azonban emögött a nagyon tetszetős indokolás mögött elsősorban a maguk nagy hasznát keresik és ezért ajánlanak a kukoricatermelőknek olyan csekély összeget, amelyért, a gazdáknak nem érdemes ezzel a dologgal foglalkozni. Az állami és egyházi birtokokat is sokkal jobban lehet gyümölcsöztetni, mint hogy ha ilyen feltételek mellett kukoricatermelésre rendezik be. Sokkal megfelelőbb árat kell tehát biztosítani a gazdáknak, hogy tényleg megfelelőbb arányban foglalkozzanak a tengeri termesztésével. A búza iránt csekély a külföldi kereslet — Az Új Nemzedék tudósítójától — A tengerentúli terménypiacokról érkezett ingadozó irányzatról szóló jelentések miatt a gabonapiacon vontatottan indult az üzleti tevékenység. A kereslet megcsappant, azonban a kínálat is tartózkodóbb lett s ezért az irányzatban alig történt jelentékenyebb változás. A határidőpiacon a realizációs eladások és a fedező vásárlások körülbelül kiegyenlítették egymást s ezért a tőzsdeidő elején az árak úgy alakultak, hogy a fedezővásárlás, illetően a lebonyolító eladás jutott-e túlsúlyba. A májusi búzát 25.56, az októberi búzát 26.44, a májusi rozsot 23.82, az októberi rozsot 24.20, a májusi tengerit 28.35, a júliusi tengerit 28.36 pengőre értékelték. A májusi és a júliusi tengeri között tehát mindössze egy fillér az árkülönbség. A készárupiacon, csak néhány kisebb tételt sikerült eladni, mert a malmok tartózkodnak a vásárlástól, illetően csak olcsóbb áron hajlandók vásárolni, a külföldi kereslet pedig jelentéktelen. A külföldi kereslet tartózkodására egyébként jellemző, hogy tegnap a prágai tőzsdén nagyobb tételekben kínáltak, a magyar búzát, azonban atőzsdeidő alatt mindössze öt vagont lehetett értékesíteni. A tőzsdeidő elején a tiszavidéki búzát 25.70 —26.50, a felsőtiszai búzát 25.50—26.30 pengővel jegyezték fajsúly szerint. A rozs ára 23.25—23.35 pengő között mozgott. A liszt- és őrlemény piacon a malmok 40.25 nullás lisztalapon számították lisztáraikat. A takarmány cikkek piacán a tengeri irányzata ellanyhult, mivel a külföldi tengeri kínálata egyre nagyobb arányokat ölt A tengerit minőség szerint 28.25 Rádió készülékének kezelése közben gondoljon arra, hogy önnek is rosszul esik, ha legszebb zenei hangok közepette a rádión éktelen fütyülést hall. A. T. Fullert, Massachusetts állam volt kormányzóját szemelte ki Hoover elnök az Unió új párisi nagykövetének. —29.50 pengővel jegyezték. A zabot 28.85 pengővel kínálták, azonban a kérésiész hiánya miatt a piacra került árut nem lehetett elhelyezni. Az európai jegybankok biztosítják az angol font árfolyamát Az Új Nemzedék tudósítójától. — London, április 3. A Bank of England megállapodásokat kötött vezető európai jegybankokkal az angol aranytartalékok megnagyobbítása dolgában. Az utóbbi hetekben Hollandiát bői hatvan millió aranymárkát importáltak Angliába. Vezető City-körök véleménye szerint a tartalékok erősítése arra az esetre szolgál, hogy a helyzet az amerikai tőzsdéken úgy alakul, hogy az Angol Banknak be kell avatkoznia. A Francia Bank már néhány hét előtt az Angol Bankkal való megegyezés alapján igen nagy fontösszegeket vásárolt össze. Teljesen rendszertelen a magpiaci árjegyzés. Egyik mezőgazdasági terménypiacnál sem tapasztalható olyan rendszertelenség és káosz, mint a magpiacon. Hetenkint háromféle magpiaci jelentés kerül nyilvánosságra és mind a három jelentés különböző árakat közöl. Azok a termelők, akik idejekorán nem gondoskodtak vetőmagról és még az őszi hónapokban nem fedezték vetőmagszükségletüket, most az őszi áraknál többszörösen drágábban kénytelenek megvásárolni a szükséges vetőmagot. A magkereskedelem elemében van és úgy irányítja az árakat, amint az érdekének megfelel és erre utal a háromféle jelentésben közölt és egymástól lényegesen eltérő ár is. A vetőmagpiacon megnyilvánuló jelenségek arra késztetnek, hogy az árjegyzés terén sürgősen rendet kell teremteni és megakadályozni azt, hogy ha a termelő vetőanyagot akar vásárolni, akkor sem az egyik, sem a másik, de a harmadik piaci jelentésben közölt áron se tudjon vetőmaghoz jutni. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg-,nyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 90.60 és fél (90.60 és fél), Berlin 123.27 (123.26 és fél), New York 519.75 (519.80), London 2522.37 és fél (2522.37 és fél), Barig 20.31 (20.31), Milano 27.20 (27.20 és egynegyed), Prága 15.38 (15.38), Belgrád 9.12 és fél (9.12 és fél), Bukarest 3.09 (3.09), Bécs 73.06 (73.06), Amsterdam 208.27 és fél (208.27). Valuta- és érmeárfolyamok. A valutapiac tájékoztató árfolyamai a következők: Egy angol font 27.77—27.92, száz cseh korona 26.93.— 17, száz dinár 10—10.06, száz dollár 570.80— 572.80, száz francia frank 22.50—22.70, száz hollandi forint 229.30—230.30, száz lengyel zloty, 64.10— 64.40, száz lei 3.38—3.42, száz óra 29.95— 30.20, száz német márka 135.80—136.30, száz osztrák schilling 80.40—80.75, száz svájci frank 110.15—110.55 pengő. — A nemesfém piacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat 23.10— 23.30, az ezüst egykoronást 0.42—0.44, a forintost 1.14—1.16, az ötkoronást 2.18—2.28 pengővel jegyezték. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T., Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest, V. Honvédutca 10. Távbeszélő Ant. 205-67,205—68, 205—69 Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY. műszaki igazgató.