Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-197. szám)
1942-08-01 / 173. szám
1942 AUGUSZTUS 1. SZOMBAT XXIV. ÉVFOLYAM 173. SZÁM 1943 AUGUSZTUS 2-AÍN, VASARWAI * NAP KEL 5,37 ES NYUGSZIK 20 34 OKA* A HOLD KEL 23,30 ES NYUGSZIK 12,5 OKAI Soha mások nem és nem is akarunk lenni, mint magyarok A MINISZTERELNÖK-, ÉS A KULTUSZMINISZTER NAGY MEGNYILATKOZÁSA EURÓPAI HIVATÁSUNKRÓL Debrecen, augusztus 1. Nagyszabású kultúrpolitikai megmozdulás volt a debreceni nyári egyetem idei XVI. évfolyamának szombati megnyitó ünnepsége, amelyen a külföldi és a magyar kulturális és tudományos élet számos kiválósága jelent meg. Kállai Miklós miniszterelnököt szombaton reggel Szilassy László főispán fogadta a vármegyeházán. A miniszterelnökkel együtt érkeztek az ünnepélyes megnyitásra Sznnyey Merse Jenő kultuszminiszter, Locsonczy István közsdátási miniszter, több állantitkár, Kölcsey István ,mevelésével a Magyar Élet Pártjának nagyobb képviselőcsoportja. Debrecenbe érkezett Stauss Georg Emil, a német birodalmi gyűlés alelnöke, Anjuso budapesti olasz követ, valamint a budapesti német és olasz követség tagjai. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ünnepséget Kállay Kálmán rektor. Utána Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter emelkedett szólásra. A kultuszminiszter a magyar közönség nevében köszöntötte a miniszterelnököt, aki súlyos kormányzati gondjai között szakított, időt, hogy részt vegyen a nyári egyetem megnyitásán és megtartsa a tanfolyam első előadását, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy azonosítja magát a nyári egyetem célkitűzéseivel éss fontosnak tartja a világháború közepette is a magyar léleknek és a magyar szellemnek határozott megnyilatkozását. A kultuszminiszter üdvözölte a megjelent külföldi vendégeket, majd így folytatta: A magyar kard és gondolat . Nagy és őszinte örömült el, hogy mint az ország kulturális életének felelős vezetője, hivatalos minőségemben külföldi és honi hallgatósághoz egyszerre szólhatok. Régi, szép hagyomány visszacsillanását érzem ebben a tényben is, mert a magyar szellem igaz fiai minden időben nemcsak honfitársakhoz beszéltek, hanem Európához is. Európa minden jószándéku kulturnemzethez. — Nem tartom véletlennek azt, hogy a világháború közepette is megtartjuk a Nyári Szabadegyetem hagyományos előadásait. A magyarság keletközépeurópai szerepe, tehát hivatásának teljesítése mindig két erőn nyugodott: kardjának és szellemének erején. A kardot forgató magyar miniig eredeti vitéz lelkéből mentette az erőt és a magyar kard nyomában minden időben ott járt a magasrendű, és emberséges magyar gondolat. Nemcsak kardunkkal él, vitézi erékyfeinkkel hódítottuk és rendeztük Európának ezt a viharokkal és válságokkal telített darabját, hanem szellemünk és kultúránk jótékony, magasrendű emberi magatartásra nevelő sugaraival is. — Különösen fontosnak tartom, hogy mindezt éppen ma állapítsuk meg, midőn szövetségeseink,kel karöltve a világ egyik legnagyobb csatáját vívjük. Nemcsak’ honvédéink állanak helyt az ne m iskező’koh és~vívják* ki, 'fefi, társaink és barátaink’ egyre fokozódó elismerését, hanem itt Debrecenben meggyujtjuk a magyar szellem fáklyáját is, hírül adjuk mindenkinek, hogy amint a mayar~l.ord tevékeny részt Vesz az Új Európáért folyó áldozatos harcban, úgy a magyar szellem is részt vesz majd az Uj Európa felépítésének ugyancsak gigászi művében. A magyar szellemnek fontos missziója volt, van és lesz Kelet felé. A magyar az a kelet-középeurópai nép, mely magáévá tette Nyugat kultúráját és civilizációját anélkül, hoy a maga eredeti lelkét, vitézségét, és sajátságos szellemét feladta volna. Hivatvavan tehát arra, hogy missziót töltsön be Kelet felé, példát íátutasson a honi hűségre , és egyúttal Európa szellemét sugározza. Megállja helyét,, most a népek nagy csatájában és meg fogja állni helyét a béke küzdelmeiben is. A továbbiakban a miniszter hangoztatta, hogy Debrecen a magyar szellemnek és kultúrának bástyája volt az elmúlt évszázadban is. A debreceni kollégiumban lett a latin nyelv hosszú uralma után először tanítási nyelv a magyar. Nemzeti egység valósultmeg hajdanebben a kollégimban.. a nemesi fiuk mellett ott ültek a jobbágygyerekek,.á. Kollégiumi, .alapítványokhoz..éppen úgy .hozzájárult, az úri rend, mint a jobbágyság. kilométert jelentett Európa, számára. A Kárpátok és a Duna medencéje már ekkor is kulcspozíció volt, amelynek értékét az a soha nem szűnő , harc is mutatja, amelyet érte a népek vívtak. Hogy milyen értékes és nehéz volt ez a pozíció, azt lemérhetjük abból a rendszerint nagyon rövid időből, ami az egyes népeknek itt élniük adatott. Végül jött egy az előbbieknél népességének számában, hadainak nagyságában jóval kisebb nép, amely először tudta véglegesen megvetni ezen at földön a lábát, annyi más nép jeltelen sírja fölött, amelynek szívós és tartalmas életében megkötődött az egymás után eltűnő népek futóhomokja. Nagyreményű nemzetei... messze révedező álomtervek omlottak itt Össze s annyi évezred alatt egyetlen nemzetnek sem sikerült megöröködnie ezen a veszélyes, bár gyönyörű poszton. — A magyar erő és szilárdság váratlanul betömte azt a rést, amelyen keresztül Európába ij meg új veszélyek áramlottak és ezzel biztonságot teremtett Európában. Becsukódott egy ajtó, amelyen keresztül vészes léghuzam járta Nyugat emberének és egész szervezetének érzékeny csontozatát. Ez maga is elég leme ahhoz, hogy Európa népei ma különösen felfigyeljenek a több mint ezeresztendős országra és még ősibb népére. Ma, amikor az új Európa minden teherpróbát kiálló pilléreket keres, ott kell keresnie, ahol a teherpróbák a legkomolyabbak voltak. — De ez nem minden. Magyarország szerepe nem merül ki abban, hogy megállja a helyét és hogy biztonságot teremt a bizonytalanság földjén. Szerepe az európai, a nyugati keresztény művelődés átvétele és kiterjesztése, majd megvédése is. Nagy európai történetírók nem győző ,ték hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy Szent István a keresztény civilizáció akkor ismert két rendszere közül a nyugatit, a rómait választotta. S nem túloznak, amikor ezt hangoztatják. Nemcsak a mi hazánk sorsa változott volna meg gyökeresen, ha a szent király máskép választ, hanem egész Európáé is. Túlzás nélkül el lehet mondani s ne-a ma, e történelmi időkben, bátorság és erő forrása kimondani: ha a magyar király keletet választja, ma valószínűleg nem lenne a mai jelentősége a nyugati kultúrának vagy, ha lenne is, sokkal kisebb területre szorítkoznék ez a hatás, mint ma. A mi múltünk itt van, a föld alatt . . • Külföldi barátaink nem talélnak Debrecenben annyi régi szép épületet, mint a nyugati városokban. Mi lehet ennek az oka? A feleletet erre a magyar történelem adja meg. Nekünk százszor és százszor kellett mindent újra építenünk. Mi tettük lehetővé Nyugat, békésebb, kedvezőbb társadalmi és gazdasági fejlődését. A mi múltünk itt van a föld alatt, bárhová szánt is az eke, mindenütt csontokat vet ki: árpádkori magyarok, végvári harcosok és a függetlenségért életüket áldozó magyarok csontjait. Ez a földalatti Magyarország azonban és ennek a földalatt Magyarországnak hősi erkölcse és tiszta szelleme nemcsak a föld alatt él, hanem lelkünkben is. A Nagy Magyar Alföldnek és a tiszántúli rónáknak színmagyar népét joggal nevezhetjük Európa legtöbbet szenvedett népének, mert síkságon élt, nem védték természetes erőművek és kemény falak, hanem teste volt a fal és a gát a történelmi balsors ellen. — Külföldi vendégeink és barátaink ízelítőt kapnak ebben a városban és környékén az eredeti, tiszta magyarságból. Gondoljanak arra, hogy ez a magyarság a gyökér, a mi őstalajunk, a mi erőink kútfeje. Ez a magyarság áll helyt a harctereken, ez a magyarság csatlakozott szívvel és lélekkel az igazságosabb és emberségesebb Új Európa gondolatához. Ennek a magyarságnak erői és erényei fognak majd pótolhatatlan értéket jelenteni az Új Európa életében. — Ez a magyarság mindig állotta szavát, elsőrangú erényének ismerte a hűséget, gondosan vigyázott életének legfőbb erényére, szabadságára és függetlenségére, de ugyanakkor mindig hajlandó volt a széles emberi együttműködésre. Az itt folyó munka, hídverő, Szinyei-Merse Jenő végül rámutatott arra, hogy különösen két fontos része lesz a nyári egyetem programmjának. Az egyik a kisebbségi előadások sorozata, amely ismét tanúságot tesz arról, hogy Szent István intelmei alapján kívánjuk rendezni kisebbségeink sorsát. A másik a sajtótanfolyam, amely a magyar sajtó megújhodását, fölemelkedését, a nagy nemzeti munkaterv keretébe való beilleszkedését és ezzel párhuzamosan a magyar újságírói rend tekintélyének folytonos emelkedését hirdeti. A kultuszminiszter ezután német, majd olasz nyelvű beszédben üdvözölte a külföldi hallgatókat. Hangoztatta, hogy a nyári egyetemek célja a sajátságos nemzeti értékek és tulajdonságok megismertetése. Debrecenben minden egyesült, ami ősi magyar érték és kincs. Az itt folyó munka — mondotta — valóban hídverés a szomszéd és távolabbi népek és országok felé. A kultuszminiszter nagy tapssal és helyesléssel fogadott felszólalása után Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra és megtartotta megnyitó előadását „Európa és a magyarság“ címmel. " is Magyarországnak elsőrendű szerepe van Európa sorsának kialakulásában — Amikor mi idejöttünk, — mondotta a miniszterelnök — Európa határa, ha földrajzilag nem is, de valósággal valahol az Alpok nyugati nyúlványainál és az Adria nyugati partjainál vonult. Az európai kultúrának még Bizánc is részese volt, de ebben az időben már nyiladozott a szakadék a Nyugat művelődése és Bizánc között. A magyarok honfoglalásának európai jelentősége sok más mellett az lett, hogy Szent István királyunk Európa keleti határát kitolta. Az államalkotás művészetében, kultúrában és civilizációban egyaránt kiterjesztette ezt a határt országa keleti határáig, a Kárpátokig és a Duna alsó folyásáig. Ez volt Magyarország elsőrendű szerepe Európa sorsának kialakításában. S ez nemcsak pár százezer négyzetmérföldet vagy négyzet