Új Ózdi Vasas - Ózdi Maholnap, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 1. szám

1992. JANUÁR 3. ÚJ ÓZDI VASAS Galambszívű galambász Vannak emberek - ha nem is sokan - akik esküsznek arra, hogy a szabadidő eltöltésének egyik legkellemesebb formája a postagalamb­­sport. Ezek sorába tartozik Batizi János is. Az én számomra elég furcsán hangzik az, hogy „sport”. De mit mond erről a galambász? - Igen! Sport a postagalambászat, hiszen olimpiát, világbajnokságot, hazai és nemzet­közi versenyeket rendeznek. De maradjunk annyiban, hogy a galamb a sportoló, a gazdája pedig az edző. -Mióta foglalkozik ezzel a kedvteléssel? - Nagyon régen kezdtem. Van annak már húsz éve is. Kezdetben díszgalambokat tartot­tam. Néhány évvel ezelőtt váltottam át posta­galambokra. Ez érdekesebb, változatosabb. Rendszeresen rendeznek versenyeket, ami mozgalmassá teszi a dolgokat. - Ezekre hogyan készülnek? - A versenyek előtt edzéseket tartunk. Hosszabb rövidebb távra visszük el a galambo­kat, Nagybátonyba, Gödöllőre és így tovább. - A versenyt megelőzően hány alkalommal szerveznek ilyen „edzőutakat”? - Négy, öt alkalommal. Itt jegyzem meg, hogy a verseny, illetve az indítás előtt 12 fajta magból álló élelmet adok a galamboknak. - Hogyan zajlik a versengés? - Minden galambnak, amikor elindul, szá­mozott gumigyűrűt helyeznek a lábára. Van egy speciális versenyóránk, amelyben egy sza­lag jelzi, hány óra, perc, másodperc telt el az indítás óta. Az órákat a verseny kezdetén le­zárják, s csak akkor bontják ki és nézik meg a szalagot, amikor a galamb megérkezik. A táv több száz kilométer. - Honnan tudja a galamb, hogy hol van pél­dául Tatabánya? - ahonnan meg kell jönnie? - Azt a galamb nem tudja, hogy hol van Ta­tabánya, de Tatabányán már tudja, hogy hol van Ózd, a Lechner Ödön utca 54., ahová meg kell érkeznie. - Mindig hazatalálnak? - 99 százalékban igen. - Vajon hogyan tájékozódnak? - Úgy tudom, hogy érzékelik a mágneses rezgéseket, s ennek segítségével. - Nagyon fáradtak szegények? - Igen! De gyorsan regenerálódnak, egy-két nap elteltével vidáman röpködnek. - Az Ön kedvencei merre jártak már, milyen versenyeken vettek részt és milyen eredmén­­nyel? - Szerepeltem velük hazai és nemzetközi versenyeken is. Néhány versenyszínhely: Győr, Tatabánya, Brünn, Bród, Teplice, Prá­ga, Poznan, Koszalin és mondhatnám tovább. - Például Prágából hány óra alatt értek haza a postagalambok? - Hát hamarabb, mint egy expressz levél. Prágából kora reggel, vagyis 5 órakor indítot­ták és 10 óra 30 perckor már itthon voltak. A galambok 70-100 km/óra átlagsebességgel re­pülnek. - Az eredményeket se tartsa titokban! - A legrangosabb díj Prágából kerületi I. helyezés, Bródból kerületi II. helyezés. Ebben az évben az ózdi ZO-5 egyesületben csapatbaj­nok lettem. - 1992-ben honnan lesznek röptetések? - Mosonmagyaróvárról háromszor lesz. Külföldről Csehszlovákiából (Prága, Brünn, Bród), Lengyelországból (Poznan, Pila, Ko­szalin). - Mennyire költséges ez a sport? - Egy csapat évi röpköltsége ötezer forint. Az egyesületi tagsági díj 1000 forint/év, a kerü­leti tagsági díj 500 forint/év, a szövetségi tag­sági díj szintén 500 forint/év. - Ózdon hány tagot számlál az egyesület? - Harmincan hódolnak a postagalambsport­­nak. - Önnek hány galambja van? - Száz körül van a számuk. - Meddig foglalkozik még a galambászattal? - Még nem tudom. Jelenleg nem szándéko­zom abbahagyni. Amikor a galambjaimmal foglalkozom, minden gondom elfelejtem, na­gyon szeretem őket. Kép, szöveg: Kerékgyártó Mihály 8. Az új évben új jelentkezőkkel... jrOzxL szépe versemnf! 9. X. Kónya Zita kedvenc lapja nem más, mint a kék Vasas. Talán hihetetlen, de élőben még szebb, mint ezen a képen. Kár, hogy hangját nem tudjuk mellé­kelni. Csendes természete van, ami szerinte - csakis szerinte - sokszor nem előnyös. Dehogyisnem! Zita 21 éves a Bika jegyében született. Szereti a gyereke­ket, a jó könyveket, a kirándulást, a diszkózenét. Színe a lila és a fekete. Szerencseköve a smaragd. Kedvenc évszaka a nyár, sok napsütéssel. Zita maga is olyan, mint a napfény. 9. Németh Zsuzsa egészségügyi szakközépisko­lába jár Miskolcon. Csillagzata a Vízöntő, 16 éves. Rokonszenves, barátságos lány. Szereti a társaságot, a táncot, a diszkót. A sport terén a futás a műfaja. Kerüli a veszekedést, könnyű vele kijönni. A sütést­­főzést nem kötelességből, hanem szórakozásból mű­veli. Ő a legjobb példa arra, hogy minél szebb egy lány, annál kevésbé beképzelt. &zawizAlafi Az Ózd szépe verseny negyedik fordulójában a sorszámú jelöltre szavazok Sas József December 27-én nagysikerű kabaréműsort láthatott az Olvasó Egyesület színháztermében összegyűlt több száz főnyi közön­ség. A nagy érdeklődésre való te­kintettel a szervezők egy előadás helyett kettőt hirdettek meg. A két előadás közötti szünetben be­szélgettem a műsor sztár-vendé­gével, Sas Józseffel. - Ózdon most egy kis csoda született, mert ilyen már nagyon régen volt, hogy ebben a házban két előadásra szinte minden jegy elkeljen. Régen nevettek ennyire szívből ez itt élő emberek. _5 A Miskolci Rádió műsora 1992. január 6-12-ig HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 6.55: Műsorismertetés, információk, időjárás. 7.00: Kossuth krónika. 7.15: Észak-magyarországi krónika. 7.30: Önt illeti a mikrofon... Az önkormányzatok életéről. 7.45: Gazdaság közelben... 8.00: Hírek, tudósítások, helyi és orszá­gos lapszemle. 8.15: Kiss László jegyze­te. 8.30: Arcképcsarnok... A stúdió portréműsora. 8.45: Tájak, sorsok, élet­képek. 8.55: Műsorösszefoglaló. 15.00- 17.00: Kereskedelmi adás. SZOMBAT 9.00: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás, lapszemle. 9.10: Hová menjünk, mit csináljunk! - programajánlat. 9.30: Visszapillantó. 9.45: Napjaink kérdé­sei... Ónodvári Miklós jegyzete. 10.00: Észak-magyarországi krónika. 10.30: Mikrofonlánc... riporter: Kardos Kata­lin. 10.40: Sport. 10.55-11.00: Műsoris­mertetés. A zenét szerkesztik a hallga­tók. Telefonszám: 45-510. 15.00-17.00: Kereskedelmi adás. VASÁRNAP 8.30: Műsorismertetés, információk, időjárás. 8.45: Riporternapló... Honi híres kutatók... Szerkesztő riporter: Mács Ildikó és Tolnai Attila. 9.35: Szlo­vák nyelvű műsor. 9.55-10.00: Műsoris­mertetés. 15.00-17.00: Kereskedelmi adás. 18.30: Műsorismertetés. Mérkőzé­sen, versenypályán. Vasárnapi sportma­gazin. Műsorelőzetes. Szerkesztők: Farkas Pap Zsolt, G. Tóth Ferenc, Csonka László, Jakab Má­ria, Mács Ildikó, Tolnai Attila, Szemes István. csak a színpadon vidám Tehát csak számomra volt szak­mai értelemben bukás. - Régen láttuk a televízióban. Mi ennek az oka? - Nem tudom miért, mintha félnének a kabarétól, pedig a szó­kimondásra borzasztó nagy szük­ség van. Azt mondják, a humor ölni tud, de szerintem gyógyítani is. A hibákról muszáj úgy beszél­ni, ahogy csak mi tudunk. Most a tévében olyan vezetőség ügykö­dik, akik köztudottan nem szere­tik ezt a műfajt. Felvettünk több műsort, de nem akarják leadni. Hogy miért, azt nem tudom. Beszélgetés két előadás között - Ennek borzasztóan örülök. Manapság sok­ helyen csak mellé­beszélés folyik, a nagy szókimon­dás közben az emberek pedig arra vágynak, hogy végre olyat halljanak, aki velük érez és velük ért egyet. - Ön színházigazgató, de ját­szik is a színpadon, lemezeket készít, szerepel a rádióban, könyve jelent meg. Hogy bírja mindezt erővel? - Ezek az örömök. Ami már nem öröm, hogy a színház fenn­maradása érdekében koldusnak, pénzt kunyerálónak, bankszak­embernek, tolvajnak, és még sok mindennek kell lennem, amihez ma még nem értek, de már tanu­lom. - Mennyire fárasztja egy ilyen fellépés, az utazás? - A fáradtságot a siker és a taps kimossa az emberből. A pi­henéshez békésebb családi háttér kellene. Feleségem pedagógus volt, most a testvéreivel Hatvan­ban kft.-t alapított. Ő­­ is sokat dolgozik azért, hogy­­ nem szé­gyellem kimondani - jól megél­jünk, így most keveset van ott­hon. A családi háttér tehát le­gyengült, de az én példám ma ál­talánosítható. - A műsorát maga állítja össze, vagy vannak segítői? - A színházi műsort egy csapat készíti, a zenés számokat több­nyire én írom. Amikor vidékre utazom, akkor a Mikroszkóp Színpad legsikeresebb műsorszá­mait válogatom össze. - Ön a hétköznapi életben is olyan vidám ember, mint a szín­padon? - Nem! Az voltam, de már nem. - Előfordult már, hogy megbu­kott egy műsorral? - Persze. A szerencse csak az, hogy a közönség ebből semmit nem vett észre, de én tudtam, hogy abban az előadásban még sok minden plusz lehetett volna. - Ha visszatekint az 1991 -es év­re, hogyan tudná értékelni mun­káját? - Nagyszerűen sikerült a szín­házban ez az év. Két bemutatót tartottunk, minden műsorunk nagy sikert aratott. Ez annak is köszönhető, hogy rendkívül te­hetséges írók és művészek dol­goznak együtt. Családi életem sikerülhetett volna jobban is, nagy gondom, hogy nincs eléggé mögöttem ez a háttér. Az idén éreztem először, hogy fáradok, úgy látszik, ez az 53 év nem is kevés. Legjobbnak idén az igazgatói munkámat tar­tom, bár ez szerintem nem foglal­kozás. Hogy ezt valaki jól tudja csinálni, csak szeretni kell a szín­házat, de azt nagyon.­­ Jövőbeli terveinek megvaló­sításához szerencsét, és sok sikert kívánok! Ághy

Next