Uj-Somogy, 1940. március (22. évfolyam, 51-72. szám)
1940-03-02 / 51. szám
XXII. évfolyam, 51. (6079.) szám. Ára: 12 fillér. Kaposvár, 1940. március 2., szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP Előfizetési art KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM —1— 1 hóra 2*- P, „Függetlenség“-gel együtt 3*- P Felelős szerkesztő: """ TELEFONSZÁM: 128. Dr TIJURY ZSIGMOND szövegrészben 15 HUér. Mit mondott megyegszülési díszbeszédében Horthy kormányzó urunk jubileuma alkalmából Szentiványi Béla m. kir. gazdasági főtanácsos, kegyesrendi jószágkormányzó? .Jeleztük már, hogy milyen értékes szólbeszéd hangzott el március 1-én Somogy vármegye Törvényhatósági Bizottságának díszközgyűlésén. A szép beszéd szövege a következő: Méltóságos Főispán Ur! Méltóságos Alispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Húsz esztendeje, hogy a Gondviselés nekünk adta őt. Húsz esztendeje, hogy a ránk borult magyar éjszaka sűrű sötétjét áttörte az első fénysugár. Húsz esztendeje, hogy a magyar legendák misztikumából kivágtatva fehér paripáján megjelent közöttünk, hogy kezébe vegye egy legyűrt, megalázott, azután meggyalázott népnek sorsát, amely népről a Goethe- Schilleri német literatúra és kultúra aranykorának bevezetője kimondta a lesújtó ítéletet, hogy a magyarság befejezte hivatását és nincs többé helye Európa népei között. Megjelent, mint a horizonton átvillanó villám, mint az ázsiai puszták regebeli lovasa, megjelent, mint vezére és táltosa népének és megjelenései az új magyar élet pirkadása volt. Húsz esztendeje annak, hogy Isten különös kegyelméből és nemzetének osztatlan bizalmából országunk kormányzója vitéz nagybányai Horthy Miklós., (Éljen.) Az én szavam sokkal erőtlenebb, semhogy felérne Ahhoz, aki fényben, dicsőségben és hatalomban milliók felett áll. A körtératsrem Múzsája lesz hivatva arra, hogy kijelölje méltó helyét történelmünk aranylapjai között. Eljönnek az idők, amelyben majd megírják, hogy volt egy időszak, ennek az Ázsiából ide sodródott fajta történetében, amikor lelkéből kiégett már a bizalom az európai kultúrnépek iránt, aki mint megkötözött oroszlán lépte, rágta, de bilincseit széttörni nem tudta, majd a romok felett lábát megvetve megjelent megváltó Géniusza. Ezeknek a lapoknak ez lesz a címe: A Magyar élniakarás harmadik feltámadása és Horthy Miklós kora. Ezekben az ünnepélyes pillanatokban, amikor templomaink lehet más hálaadásoktól hangosak az én feladatom nem lehet más, mint az, hogy elfogulatlan tárgyilagossággal mint adottságot nézzem ezt a húsz esztendőt és megállapítsam benne azokat az értékeket, amelyet Kormányzónk annyi méltósággal reprezentált befelé és a világ népei felé egyaránt. — Tekintetes Törvényhatóság! Minden kivételes ember, akit vezérlő szerepre rendelt az Isten, annyit ér, amennyi értéket képvisel önmagában, mint ember, amenyy is mint népének vezére befelé és végül amennyit mint fajtájának megtestesítője kifelé. Horthy Miklós a magyar fajta remekbeszabott emberpéldánya. — Bölcsőjéből hozta magával azokat a magyar erényeket, amelyeket századokon keresztül hol féltve, hol agyarkodva, hol gyűlölködve, de mindig megbámult a világ. Magával hozta azt az egészen kivételes kvalitását, amellyel teljesen egyfedül áll a magyar haditörténetemben. Mint a magyar pusztaságok szülöttében, egészen bizonyos, hogy lovas ősei hasonló erényeinek virágjai már egész fiatalságában fakadoztak benne. Bizonyos, hogy tüzelhették őt a törökverő Himyadyak, a labanckergető kurucvezérek legendás tettei. Bizonyos, hogy fiatalsága kibontakozásában a hozzá még időben közelálló 48-as szabadságharc csodái elevenen verődhettek ki arculatán. Lóra termett, mint fajtája és kvalitásai a vizeken járó hadak parancsnokává avatják, ahol személyes bátorsága az Otrantói Győző néven írta be nevét a magyar hősök gyönyörű galériájába. Ha a magyar katonavirtus félelmetes arányokban virágzott ki az orosz síkságon, a Kárpátok havában és Verdim tüzében, a Lovcen szikláin és Doberdő poklában, úgy a világháború talán leggyönyörűbb tengeri hadi lényének Horthy Miklós a hőse. (Taps.) Úgy gondolom, közel járok a valósághoz, ha Kormányzó Urunk lelki alkatának analízisében ezt a férfias és hősi vonást nevezem meg olyannak, mint ami gyermekkorától kezdve végig kíséri fiatalos öregségéig. Amilyen keménykötésű katona, olyan irgalmas és ellágyuló emberszív az elesettség és a nyomor láttára. Országlása ezernyi, gondja sem tudja elterelni figyelmét attól, hogy Hitvesével, ezzel a nagyszerű magyar Nagyasszonynyal (éljen, taps) meg ne tegyen mindent, hogy a tömegek könnyeit felszárítsa és nyomorát enyhítse. A legmagasabb méltóság, a legteljesebb hatalom hordozója és mégis mindenütt az első, ahol segítő kézre van szükség. Kormányzónk élő példája annak, hogy fajtánk minden kultúra iránt bír legalább is akkora fogékonysággal, mint a művelt nyugat akármelyik, a mienkénél sokszorta nagyobb nemzete. (Úgy van!) Európai kulturáltságát az egész világ tisztelettel ismeri el. És ez a magas nívójú műveltség és készültség az elmúlt két évtizedben, amelyben az államfők személyesen kezdtek egymással gondolatokat kicserélni, felméretetetlenül nagy nemzeti kincsnek bizonyult, mert rajta keresztül kezdte felfedezni bennünk a világ az európai kultúrnépet. És amire először illett volna rámutatnom, Kormányzó Urunk legértékesebb személyes értéke mélységes és élő hite, az egyetlen Szuverénben, az Istenben. .Az írásból táplálkozó kereszténysége, az evangélium tanításán nevelődött, mérséklete, kitermelte a harcos katonalélekben a megértés és megbocsátás, a sokat tűrés és belső vívódások, a lélekkeresés és lélekszeretés gyönyörű vonásait. Minden elgondolásán, minden kormányzati gesztusán átül az a gondolat, hogy Ő is csak eszköz a népek életét intéző Isten kezében és ezen önismeretéből fakadó alázatossága kormányzásának legerősebb támasza. Ezek azok a vonások, amelyek Kormányzó Urunkban kialakították a harmonikus egész embert. — Tekintetes Törvényhatóság! A világháborút követő idők méhe Európaszerte kavargó, zavaros és ki nem forrott irányzatoktól terhes. Kidér felől vörösbe és vérbeborult az égbolt. Itália legyengült idegekkel járja az örvény szélén kétségbeesett táncát. Németország a II. birodalom weimari alkotmányában vergődik, mint súlyosan sebzett, de elvérezni nem tudó nemes vad. A kalandoroknak és a felelőtlen politikának ideje volt ez. Egy rettenetes gazdasági krízis i pedig elnyelni készül az egész világot, amelynek nyomában itt is, ott is lángok csapnak fel és keserű tömegnyomor jár útjain. A népek a megváltó városok vágyában lihegnek. És egyszerre csodák születnek, Itáliában egy ellenállhatatlan Titán bukkanik elő az ismeretlenség homályából robusztus őserejében. Nem kérdik, honnan jött, égből szállt-e aki, vagy a mélységek vetették-e fel, csak százezrek követik mámorosan, önfeledten és a Marcia su Roma új alkotmányt, új törvényeket, új társadalmat és időkiséget, új erőt és új élniakarást adott Itáliának, újszerű klasszikus diktátorán keresztül. Németország belső vívódásai közepette színbe észrevétlenül termeli ki a III. birodalom egyre szaporodó milliós tömegeit. Führerével együtt és az új életre kapott sebzett oroszlán egyetlen a mozdulattal lerázta magáról Versailles bilincseit. Ki törődik azzal, hogy a Frigyesek és Vilmosok, a Bismarckok és Bülowok Német birodalmából csak a puszta név marad meg és hogy a csodajárások idején a német lelkiség merőben új tartalommal telítődik meg? És minálunk? A szégyenteljes köztársasági őrület után jött a kannibáli terror és a minden emberiességéből kivetkőzött rémuralom. Már-már azt hittük, hogy piszkos vörös hullámai elborítanak mindent. Mi is már csak a csodáktól vártuk a szabadulást. És eljött a mi csodavárásunknak is gyönyörű beteljesedése. Elindul egy kisded csapat, élén a mesebeli lovassal. Az égi hadak útját járó Csaba vitézeinek vélhetnénk őket. A nemzet lelkiismeret-mezébe öltözöttek és a tradíciók és századok megszentelt emlékeit hozzák pajzsukon. Valami egészen más a mi talpraállásunk, mint a többi népeké. Nem fassizmus és nem nemzetiszocializmus. Valami kifinomult érzéssel sem feketék, sem barnák nem lettünk, mert ez a kisded csapat és mesebeli vezére visszahozta minekünk az ősi trikolór dicsőséges színeiben az évezredes hagyományok és a szentistváni alkotmány fundamentumain épülő új Magyarországot. (Éljen. Taps.) Valami égé-