Uj-Somogy, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-15 / 36. szám
2 Egyhangúlag kimondotta a múzeumegyesületi közgyűlés a Múzeum összes tárgyainak a vármegye tulajdonába való átadását. A tisztújítás során dr Kaposváry György kormányfőtanácsos, polgármestert választották a Múzeum Egyesület elnökévé. Társelnökök gróf Festetics Kristóf, dr Kis György és dr Matolcsy Sándor lettek. Hétfőn délután 5 órától a városházán, a polgármesteri előszobában, tartotta meg ezévi rendes közgyűlését a Somogy megyei Múzeum-Egyesület dr Kaposvári György kormányfőtanácsos, polgármester elnöklete alatt, a tagok elég szép érdeklődése mellett. Jelen voltak a többek között a következők: Gönczi Ferenc, dr Gsukly József, dr László Sándor, Nádasdy Dezső, dr Gáspár Imre, Boda József, Svastits lilék, Asztalos Lajos, Földi István, dr Fekete Gyula, dr Sárköze László, Levárdy Ferenc, Szecsődy Ferenc, Takács Győző, Mátray Antal, dr Thiky Zsigmond és mások. Napirend előtt dr Fekete Gyula szólalt fel és kegyeletes szavakkal parentálta el a nemrégiben elhunyt Kacskovics Lajos nyug alispánt, akinek tevékeny része volt annak idején aMúzeum-egyesület életrehívásában és éppen ezért javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy a megboldogult özvegyéhez részvét iratot intéz. A napirend során Gönczi Ferenc múzeumigazgató terjesztette elő évi jelentését, amelyből a következő részleteket közöljük: A Múzeum-Egyesület 1943. évfolyamán 3 választmány is egy közgyűlést tartott. Évi jövedelme a múzeum fejlődésének arányában nemcsak nem növekedett, hanem időközön kint jelentékenyen csökkent. Míg 1925 7. évben 10.000 P , az utána következő években ezt megközelítő rendes jövedelme sem volt. Az utolsó években 300– 4000 P között váltakozott. Ennek egyik oka a vármegyei Kaposvár város régebbi segélyének leszállítása volt. Ennek következtében került a múzeum olyan helyzetbe, hogy működését korlátozottabb mértékben fejthette ki. Bevételei az elmúlt évben sem emelkedtek s így anyagi helyzet tekintetében a pénz mai vásárló erejét tekintve, kedvezőtlenebb, mint a korábbi években. A múzeum rendes látogatását fel kellett függeszteni, mert a múzeum legértékesebb anyagát a légitámadás ellen biztonságba kellett helyezni. Az ott maradt muzeális anyagot esetleg a tavasz folyamán fogják kitárolni, ha valami rendkívüli zavaró körülmény e szándékot meg nem gátolja. A múzeumot a legértékesebb tárgyainak elvitele után is elég számosan látogatták, kik között volt: gróf Széchenyi Franciska Somogy tarnócáról, Nógrády Géza cukorgyári felügyelő Sárvárról, Erdős Ferenc író, dr Darnay Béla keszthelyi múzeumi igazgató, Patacsy Dénes ny. államtitkár és Undi Mária festőművésznő Budapestről, ki a múzeum népies hímzéseit tanulmányozta. A híres szalacskai tumulusok (kun halmok ) feltárását egy évtizedbe visszanyúló vajúdás után végre a mult év folyamán megkezdték a Magyar Nemzeti Múzeummal együtt. Az ásatási dr Gallus Sándor és Gönczi Ferenc végeztették, szép sikernel. A gyűjtés nehézkesen megy. A nép egyes tárgyakért, amiktől régebben, mondhatni, szívesen megszabadult is így készségesen odaajándékozta a múzeumnak, most megfizethetetlen árat kér. Kivételt képeznek az archeológiai tárgyak, melyeket a nép nem tart értékeseknek. A Ságvárost kiásott Kr. szül. utáni 1-ik századból eredő leletek háromnegyed része már a múzeumba került éspedig* 807 drb. A múzeumi könyvtár, melynek száma közel jár a 3000 darabhoz, ajándékozások révén szépen gyarapodott. Ezek között nagyértékű, több kötetet számláló díszkötésűek is vannak. Beleltározott múzeális anyag eddig 11.778 drb. Az elmúlt évben, mint már évek óta a múzeum leendőit egyedül Jienczi Ferenc igazgató végzi, klő- közönkint, főleg a rendezésnél, Liebstöck Jenő és Levárdy Ferenc segédkeznek. Végül a jelentés köszönetét*l'c- t jelelt ki a Magyar Tudományos Akadémiának a szalacskai ásatások jelentékeny anyagi segítségéért, a Nemzeti Múzeum igazgatójának, Stephaich Pál alispán és dr Kaposnáry György polgármesternek' a múzeum segélyezéséért' s a nagy-' közönségnek muzeális tárgyak, könyvek seb ajándékozásáért. A jelentést egyhangú helyesléssel tudomásul vette a közgyűlés. Levárdy Ferenc terjesztette elő ezután az 1913. év zárószámadását, Boda József pedig a számvizsgálóbizottság jelentését, mire a közgyűlés a felmentvényt a számadóknak megadta Ugyanígy elfogadta a közgyűlés az 1941. évi költségelőirányzatot is. A legfontosabb tárgy következett ezután: a múzeum átadása a vármegyének Gönczi igazgató ismertette a kérdés előzményeit és jelenlegi állását, mely szerint a január 13-án tartott választmányi ülés javasolja a közgyűlésnek a 13. év előtti alapokon való átadást a vármegye részére. A jelenről lak egyhangúlag megszavazták a polgármester felszólalásával is támogatott javaslatot. A határozatot írásban küldik meg a vármegyének. Elhatározták, hogy az egyesület pénzeit ez évben is a Dunántúli Bankban gyümölcsöz lelik. Megválasztották a számvizsgálóbizottság tagjaivá egy évre ismét a régieket: Boda Józsefet, Dubnitzky Gyulát, Tamás Józsefet. A tisztikar és választmány mandátuma lejárván, megválasztották elnökké dr Kaposvári Györgyöt, társelnökökké pedig: gróf Festetics Kristófot, dr Kis Györgyöt és dr Matolcsy Sándort. A választmány nagyjában a régi maradi, némi kis kiegészítéssel. Az elnökké megválasztott dr Kaposváry György kijelentette, hogy megbízatását csak erre az átmeneti időre vállalja, az átadás megtörténtéig, mert azután elnöki tisztségétől visszavonul. Ezután a közgyűlés végetért. ÚJ-SOMOGY 1914. FEBRUÁR 15. A Szülők Iskolája: Megértés a gyermek iránt... hangsúlyozta előadásában Lendvai Ernő, a leánygimnázium igazgatója. Az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte az Apolló mozit hétfőn délutáni órakor, hogy a Szülők Iskolája előadássorozat keretében meghallgassa Lendvai Ernő leánygimnáziumi igazgatónak előadását, amelynek címe Neve lés és a gyermek egyénisége volt. A magyar Hiszekegy elmondása után lépett az előadói emelvényre Lendvai Ernő igazgató. Lendvai Ernő bevezető szavaiban vázolta azt a nagy, távolságot, amely nevelő és nevelt közöti a múlt hves előítéleteiből, a megrögzött nevelési babonákból kifolyólag még ma is fennáll. Kifejtette, milyen nehéz is gyermeknek lenni, ki kényre-kedvre ki van szolgálhatva a felnőttek fennhatóságának. Pedig a gyermekben isél az önérzet bizonyos foka. Ezt kell »helyes korszerű neveléssel, az öröklött lelki és testi tényezők, egészségi állapot figyelembevételével értékes jellemvonásokká kifejleszteni. — Megértés hiányában, mikor csak dresszúrát, mindenhol tilalomfát, állandó gátlást talál a gyermek, boldogtalan, elégedetlen, szerencsétlen lesz családja körében és az elnyomottság, alacsonyabbrendűség, félelem érzése, a hazugságra vezető kényszereszme fejlődik ki benne. Minden nevelésnek olyannak kell lennie, hogy abból minél kevesebbet lehessen észrevenni, másrészt alapkövetelménye, hogy a nevelő jól sperje a gyermekkor sajátságain Előadása további folyamán gyakorlati példákon ismertette az elfojtással és a lélektani munkával folyó nevelési módszert, ismételten rámutatva, hogy a helyes nevelésben az elv az, hogy ki miben vétkezik, abban bűnhődjék. Tudatossá tette ezután az előadó a leányos szülők előtt saját tapasztalatai alapján a leánylélek három fejlődési korszakát a középiskolában. A legfiatalabb korszak, mely a 10—13 éveseké, jóakaratú, szorgalmas, vidámderültségű tagja az iskola nagy családjának, inkább a kendre, szerénységre, pontosságra kell inteni őket, mint a Szorgalomra. A 14—45 éves kamaszos idők kritikus évfolyamai tartoznak a második korszakba. Előadó részletesen ismertette külső és belső megnyilvánulását a zavaros, átmeneti időkbe lépő leánytanulóknak, leszögezve a végén, hogy a nevelőnek az esetleg előforduló csínytevéseik közben sem szabad sohasem megfeledkeznie arról, ami a Zománcedény érdekli Önt ? Hozza el használt, lyukas zománcedényét részben! kicserélés végett. Szecsődi vasüzlet, Korona u. 0. kamaszos hangoskodás nyugtalanságával, vágyaival, a magáraimgyottság érzésével, dacosságával e vergődő lelkekben végbemegy. Tudnia kell, hogy ez alatt az eleven ifjúság szépet akaró vágyai ragyognak, játékos napsugarak ezek. Sok szeretetet és megértést kíván ez a kor a leánylélekhez közeledőtől. A 16—18 éves időszakban a vajúdás élelerein keresztül kedves, igyekvő, szorgalmas, érdeklődő és színeslelkű nagylányokká serdülnek az iskola növendékei, kik megsejtik a nagy feladatokat, amelyek előtt állanak és vállalják is bátran, noha érzik, hogy a nagy világégésben az ő erejük lényeges változást nem hozhat. Ha mindehhez hozzávesszük az előadó által ismertetett különleges sajátságokat is, amelyeket a fiú- és leánylélek közt vannak, ott áll nagy vonásokban minden szülő, főleg az apa előli leánya lelki egyénisége. Előadó, végül részletesen szólt a szülőt elsősorban érdeklő jó-és rossziahulás problémájáról, ennek egyéni okairól, lelki adottságairól Bemutatta a buta, az ideges, a koraérett, a lusta és főleg az elkényeztetett gyermeket és gyakorlati tanácsokat adott az eredményre nevelésről. Lendvai Ernő előadásán, mint vezető gondolat, húzódott végig az a követelmény, hogy minden szülőnek a gyermekjétek orvosává kell lennie, bele kell helyezkednie gyermeke, lelki világába, ismernie kell tetteinek, magatartásának indító rugóit és minden bajra eredményesen csak egy orvosságot használhat: a megértést. A kiváló pedagógus magas nívójú előadása mindvégig teljesen lekötötte a hallgatóság figyelmét és az egész előadáson végigvonult Lendvai Ernő igazgató nagy gyermekszeretete és ügybuzgalma, amellyel neveli az új nemzedéket a Haza javára. Vendéglősök figyelmébe Balatonmelléki, hegyaljai, villányi és újfehér és vörös borokat nagybani vételre ajánlok Németh László bornagykereskedő, Lengyeltóti, Tel 24 Kaposvár m. város polgármestere. Bl. 17.341—1943. sz. FELHÍVÁS. A város polgármestere felhívja a város területén lakó mindazon egyéneket, akik a román Társadalombiztosító Intézekttél biztosítva voltak, hogy saját érdekükben, jogaik bejelentése céljából, személyesen, vagy megbízott útján jelentkezzenek az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztáránál, Kaposvár, Ezredév utca 11. sor Kaposváry György polgármester.