Uj Szó, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1946-05-01 / 97. szám
fM6 május 1, szerda Uj Szó Május elseje a békce és a munka ünnepe A Szovjeunióban május elsejét minden ésben állami innenként ünneplik ilen. Ez a népek közötti békének, m. alkotó és szabad munkának szimbóluma. Az ember ember általi kizsákmányolásának ilienszüntetésével, a föld minden gazdasfáffának és valamennyi termelési eszköz társadalmi tulajdonná változtatásával, a leszteljesebb szabadságijogok biztosításával, valamint a népek barátsáfján feléplő társadalom megvalósításával Szovjetunió a szabad munka és a békés élet örömét ajándékozta a dolgozó népnek. A Szovjetunióban a május elseje a meghódított és biztosított szabadság, az új szocialista társadalom ünnepe. Május elseje érthetők minden jelszavai közelállók és ország dolgozói számára. 57 esztendővel ezelőtt, amikor Csikágó munkásai sztrájkba léptek emberi jogaikért, igazságos ügyük hatalmas együttérző mozgalmat váltott ki. Az akkori nemzetközi segélyakció kiszélesedett és az igazságosság meg az emberiesség védelme jegyében évről évre megújuló tömegfellépéssé változott. Május elseje alapja, a kizsákmányolás, tól és elnyomástól mentes munka álma, összemberi gondolatot testesít meg. A munkásmozgalomból nőtt ki és így a legszélesebb néptömegek reménységét juttatja kifejezésre. A proletariátus, mint az az osztály, amely leginkább érzi a kizsákmányolás és elnyomás átkát, legmagasabbra emelte a reakció sötét erői ellen folytatott harc zászlaját s legkövetkezetesebb harcosa lett a demokrácián és békén felépülő új társadalomnak. Attól az időtől kezdve, amikor a fasizmus a népek békéje és szabadsága ellen tört, különösen fontossá lett valamennyi haladó erő egysége. Csak az egyes országok népeinek egysége és a szabadság, szerető népek szoros együttműködése menthette meg a civilizációt a fasiszta barbárság és zsarnokság fenyegető veszélyétől. És a népek megértették ezt a borparancsot. Az együttműködés létrejött és végül is diadalmaskodott a fasizmus fölött. A Szovjetunió rendkívül fontos szerepet játszott a szabadságszerető népek fasisztaellenes koalíciójában. A Szovjetunió volt már a háború előtt is a béke ügyének legkövetkezetesebb védelmezője és harcosa. Minden erejével a megtámadott szabadságszerető népek védelmére sietett. Ma már mindenki előtt világos, hogy a második világháború borzalmait el lehetett volna kerülni, ha a nagy demokratikus hatalmak követik a Szovjetunió által mutatott utat és nem tesznek engedményeket a fasiszta támadóknak. Mikor azután a fasizmus felgyújtotta a világot, a Szovjetunió felfogta a legsúlyosabb csapásokat és ezzel lehetővé tette, hogy a többi demokratikus hatalmak összefogják erőiket és felkészüljenek a döntő összecsapásra. A Szovjetunió világnézeti téren is a fasizmus legkövetkezetesebb ellenfelének bizonyult. A faji és nemzeti gyűlölet fasiszta ideológiájával saját eszmevilágát szegezte szembe, amely a népek jogainak, egyenjogúságának és függetlenségének kölcsönös megbecsülését vallja. A gyilkos fasiszta leigázás politikájával szemben saját, igazi demokrácián és szabadságon felépülő élő valóságának szemléltető példáját tárta a világ elé. A Szovjetunió azért játszhatott vezető szerepet a fasisztaellenes koalícióban, mert saját határai közt már megvalósította a következetes népi demokráciát. A fasizmus széttörése a demokrácia felvirágzását vezette be. Világszerte mindenütt folyamatban van a demokratikus átalakulás. Számos országban, mint Magyarország, Lengyelország, Románia, a népek történelmük során először jutottak szabadsághoz s most építik demokratikus jövőjüket. Az Egyesült Nemzetek szervezetének megalakítása, a szakszervezeti világegység megvalósítása, amely 5# ország 66 millió szervezett munkáját tömöríti soraiban, valamint a demokratikus erők világszerte fokozódó aktivitása, aminek az angol és a francia választások szolgáltatják fényes bizonyítékát — mindez amellett szól, hogy a népek el vannak tökélve a meghódított szabadságjogok és a világbéke megvédelmezésére. A második világháború után ugyan, olyan szükség van a haladó erők egységére, mint bármikor azelőtt. A fasizmus erőit szétverték, de eszmeileg még nincs ■ megsemmisítve. A reakciós erők egyre ■lorgolódnak és a népek demokratikus szabadságjogai ellen emelik kezüket. A demokratikus egység ilyképpen a béke és a haladás legfőbb biztosítéka. A demokratikus erők egysége és a reakció ellen folytatott erélyes harc nélkül lehetetlen tartósan biztosítani a világ békéjét. A Szovjetunió a második világháború után is következetes békepolitikát folytat. Az országon belül tovább folytatja nagyszabású építőmunkáját. Ennek a háborús pusztítások helyreállítását és a szocialista népgazdaság további gigantikus kibontakozását szolgáló új ötéves terv szolgáltatja mindennél meggyőzőbb bizonyságát. A szabad népek szabad munkáján felépülő szovjet társadalom az új ötéves terv megvalósítása után még hatalmasabb lesz s így még hathatósabban járulhat majd hozzá a tartós béke és a demokratikus biztonság ügyének védelméhez, mint bármikor. A Szovjetunió hatalma a világbéke legfőbb tényezője. Ez lelkesíti világszerte a demokrácia legőszintébb harcosait. Ez fékezi világszerte a reakció erőit. A Szovjetunió május elsejei ünnepe ilymódon egybeforr a béke és a demokrácia más országokban élő harcosainak május elsejei ünnepével. SZ. SZAMOJLOV 8 A győzelmes szocializmus országában 4 nagy népünnep A Csemles-óceántól a Kárpátokig, a Keher-tengertől a Fekete-tengerig ünnepli a Szovjetunió csaknem 200 millió lelket számláló nagy testvéri családja a Május Elsejét. Az egész határtalan szovjet földön, amely kétszáznegyvenszerese Magyarország területének, nem találunk ezen a napon egyetlen kis sarkot, ahol az emberek szemében örömtűz ne égne, ahol ne vigadnának és ne dalólnának. Négyesztendős szörnyűséges, minden eddiginél borzalmasabb és vérengzőbb háború után, a szovjet nép az őt jellemző lemdlülettel ma ismét megünnepli Május Elsejét. Hatalmas, sehol nem látott néptüntetések töltik be a mai nap a szovjet városok és falvak uccáit meg tereit. A győzedelmeskedő szocializmus országa dicsőséégtől Ixmragyogva ünnepli a dolgozó emberiség eme ünnepét, amely dicsőség örökké fényleni fog és soha el nem homályosul. Ő az, a hősies szovjet nép, amely életre-halálra harcolt a bűzlő és az egész világot felfalni készülő fasiszta szörnyeteggel és megakadályozta, hogy az évszázadokra szólóan sötétségbe és rabságba taszítsa az emberiséget. És ezen az örömteljes és dicső napon jólesik beszélni a nagy népről, amely a földkerekség leghatalmasabb államát, legélepjáróbb demokráciáját megteremtette, amely a cári birodalom romjain felépítette a szocialistákat; arról a népről, amelyhez társadalm hasonló sem a harcban, sem a munkában nincs sehol... Az értelem, az igazság és a szabadság robogója alatt Nemsokára huszonkilenc esztendeje lesz annak, hogy az orosz nép Lenin és Sztálin Kommunista Pártjának vezetése alatt felemelte a vörös zászlót a világ fölé, az értelem, az igazság és a szabadság zászlaját. Ádáz ütközetekben védelmezte meg jogát arra, hogy felépítse a kommunizmus világossággal és napfénnyel beragyogott hatalmas épületét, ahol nincs helyük az élősdieknek és semmittevőknek, ahol minden ember valóban boldog és örömteljes életet élhet. A legyőzött orosz burzsoázia, a külföldi reakciósok aktív támogatásával megkísérelte vérbefojtani a fiatal szovjetköztársaságot. De a szovjet nép hallatlanul nehéz feltételek között kegyetlenül megverte ellenségeit. Ennek ellenére a világ minden országában megmaradt a burzsoáziának a rágalmazás mérgezett fegyvere. Napról napra, esztendőről esztendőre el is követelt mindent, hogy befeketítse és megrágalmazza a Szovjetuniót a világ dolgozóinak személyén. A munkások és parasztok első szocialista államára szórt rágalmak ,szennyes és bűzlő áradata megtöltötte az újságokat, a folyóiratokat, a könyveket és az étert. A reakciósok minden eszközzel vad meséket és rémhíreket igyekeztek fejébe a szovjet beleverni a néptömegek rendről, a kapitalista járom alól felszabadult Oroszországról. Miért volt szüksége minderre a reakciós burzsoáziának ? Azért, hogy országaik népei ne kövessék Oroszország dolgoinak példáját- Azért, hogy a nép tömegek,.melytk a földön minden gazdagság létrehozói, ne rázzák le nyakukról a földbirtokosokat és kapitalistákat, aért, hogy a semmittevők az egyszerű munkásemberek rovására örökké bőségben és örömökben dúskálhassanak. A második világháború éveiben felemelkedett a világon az orosz, a szovjet ember hatalmas alakja. És ekkor a világ minden sarkán megláthatták, milyen ez az ember, akit annyit rágalmazott a világ valamennyi országának burzsoáziája, milyen művet hozott létre. Száz meg százmillió ember esett ámulatba és elragadtatásba az általa véghezvitt hőstettektől. »... értelme világos, jelleme állhatatos és türelmes« — mondotta az orosz népről korunk legnagyobb államtétTja, Sztálin. Rettenetes a szovjet nép, ha haragszik. De nagylelkű és egyszerű, nem bosszúálló, nincs benne gyűlölet más népekkel szemben. Képes minden áldozatra, a halálra is, hogy az igazság diadalmaskodjon a gonosz fölött, hogy megvédelmezze szülőföldjét, annak becsületét és szabadságát. Ki előtt ne volna ismeretes a Szovjetunió nagylelkűsége azon országok iránt, amelyek népei rágalmaktól félrevezetve és fasiszta kormányaik által elárulva, a hitlerista Németország oldalán fegyveres kézzel támadtak a világ első szocialista állama ellen? A szovjet állam napról-napra átalakul A Szovjetuniót Május Elsején ezer meg ezer kilométeres területen épitőállványok borítják, úgyszólván mindennap megváltozik a földgolyó egyhatodának arculata, ahol a dolgozóik saját sorsuk irányítói, ahol ismeretlen egyik embernek a másik ember által történő kizsákmányolása. A negyedik ötéves tervet sikeresen ültetik át az életbe. A szovjet emberek olyan élsentságal, olyan ákkal,stí>san és hősiességgel rohamozzák az új ötéves tervent amilyennel a hálmrú magaslatait, folyamán a barotereken a városokat és magaslatokat rohamozták. Ma a tüntetők végtelen tömege nem kevés olyan zászlót visz magával, amelyre az üzemeknek, kolhózoknak, körzeteknek és városoknak a május elsejét megelőző szocialista verseny folyamán elért eredményei vannak feltüntetve. Ehhez hasonló nem volt, nincs el sem gondolható más országokban. Ilyen önfeláldozó módon csak olyan nép dolgozhat, amely tudja, hogy nem a kizsákmányolóknak, hanem a maga számára dolgozik. Csak az ilyen nép képes a terveit nemcsak teljesíteni, hanem túl is szárnyalni. A hitlerista agitátorok, a minden hájjal megkent reakciósok kényszermunkának igyekeztek feltüntetni a szabad nép hitalmas megmozdulását. Ma már nyilvánvaló, hogy ez aljas hazugság. Ki hinné ma el azt a hazugságot, hogy a szovjet emberek Sztálingrád és ]>ningrád hősei, akik porba döntötték a fasiszta Németországot, rabszolgamódra dolgoznak? Ami a szovjet embereket illeti, csak mosolyognak a fasiszta népánrítók gonosz meséin. A szovjet emberek új szocialista gondolkozásmódját érzékelteti a következő példa. A Kuznyecki szénmedence Jaroszlavszkijról elnevezett bányájának vájára, Alexander Kiszelev tudomást szerzett a Donce.me<lenee ifjúmunkás vájárnőjének, Nikolaja Lakicsevának kimagasló temetési rekordjáról és elhatározta, hogy túlhaladja azt. Kiszelov gondosan készítette elő a munkahelyet. Mindent a legkisebb részletekig alaposan átgondolt. Mikor a munka szervezésével ily módon elkészült, április 19-én 2510 százalékig teljesítette a napi termelési normát s ezen az egyetlen napon mintegy háromezer rubelt keresett. Talán Kiszelevet kényszerítették arra, hogy ilyen munkagyőzelmet arasson? Éppen ellenkezőleg. Százezer meg százezer Kiszelevhez hasonló dolgozó él a Szovjetunióban. Hősies munkájukkal szülőföldjük boldogságán és felvirágzásán dolgoznak. A világ minden népének békéjéért A Szovjet Szövetség a második világháború folyamán hét millió embert vesztett, vagyis annyit, mint Magyarország egész lakossága. Szovjetoroszország legjobb fiai az igazság diadalmaskodásáért adták oda életüket; elpusztultak, hogy az emberiséget megszabadítsák a hitlerista pestistől. A szovjet embereknek szükségük van a békére, hogy folytathassák a kommunizmus dicső épületének éintését. Ezért ragyognak a Szovjetunió városainak és falvainak vörös tábláin ma a Kommunista P’árt Központi Bizottsága Május Elsejei felhívásának szavai: »Világ dolgozói! Harcoljatok a fasizmus megsemmisítéséért! Leplezzétek le reakciósokat és a fasiszta hivalkodókat, akik az ellenségeskedés magvát vetik el a népek között! Álljatok őrt a béke ügye fölött!»' . Az egész világon tudják, hogy ma a moszkvai Vörös téren mint hatalmas óceán hullámzanak az ujjongó néptömegek. A Lenin mauzóleum tribünjén harcos társaitól körülvéve áll a Szovjetunió népei elött legdrágább embere Sztálin. Kedvesen és szerető apaként üdvözli a hősi népet, a szovjet nép pedig lelkesen nagy vezérét üdvözli. •2 ó múló szovjet ember szorosan zárkóik fel a Kommunista Párt és a kormány mögött, amely mutatja a dicső jövőbe vezető utat. V. TYERENTYEV a Vörös Hadsereg gárdaőrnagy» Halalmas tömegek vonultak fel a moszkvai Vörös térre május elsején