Uj Szó, 1946. november (2. évfolyam, 248-272. szám)
1946-11-01 / 248. szám
Uj Sz43 Egy nagy orosz pedagógus A. az «í«fc«niMh«ni I^ai9i«skij i*aiálán»k b«49«i<čK^6 ki kJj ew*M'«hatóját. P«ri»s»kíj em *»pu«/, tudomany«« pejaílógus, az* <wo«'< napioskola . megalapitója, effy elpedett pedagogiai rendszer megtea^erotájc. a* orosz territók t»n*tója. ki» tojtóí jian/köojinek szerzeie, akit az oroszok pedagógiai goodolaUirnak ga jlag•fíga.. módazetptami táskája sina^pjáa (Joiue■«MG «6 Pestalozzii nietlé »Hitapek. Imruszkij 18Ž4 ben sziletett. Taupkuá- WaH a Bolgorodi gimnáziumaiban, majd a moszkvaii egyetem jogi karán bevégezve, a jaroszlávi keemuiban közjogot adott elő, állását a souban haladó eszalés miatt lázidesen elvesztette. (leak ISS4-ben kap ismét tanári állást. Hztäa*kee»*» a közoktatásügyi minisztérium lapját, egri« sor neveléstani munkát ír, »melyekbe* állandóan visszatér a nép. iektri» megteremtésének követelménye. Hogynan tesszük az alsófo«kú iskolát Nemcsak népivé, de haladóvá, olyanná, amely a gyermek szellemi és erkölctsi eröit kifejleszti és önálló, alkotó munkára nevel ■— ezt »karja Usinszki.i pregmniäatmi az ö vermek vHágav és vAnyattyetvlnkc e, taszkönisrfei rel, »melyek a nevelő oiklatás elve következet«* keresztül vitetének mántái. A* »Atrya. nTeivünkr vott a* első orosz oíveeókönyv, amely moalmas, mereszáló szövegek helyett meséket, versizéket tarr talmazott, amellyet bevomul »» orosz áttócéskönyvekbe a kendermagos tyúkoceka. a makacs répa — az orosz népmese. Treinszkýj vezete be Oroszország. basi nm ekvosás kapitléeánaík fonetikus nundsser^. »Hegy anaszt kearés változtatással ma '» HaezjWVjikk. A pedegégus scerepét igen sO*t« bs oszWte. »A taoitópak a tanulóna gyakereW bai»«ni »Z a •evolAedk. amelyet serneiiféjs tantünyv. eekSteei s»*m te«»*, Wío+etsés vegy óazteneée •««• potonist.r A« pmnspkt.i áH*l a pedagógiai saecuLiMtriónwk részére kidolgozott tanterv »okáig volt a Béptsintóá kétMcéeénet »lapj« a leg.ioHil< . eeosz szem ratwhomokh»a í'P térvár, TVor. Kiér sttt L A didaktika konkrét, krirdéeernek v«*gátatápál Veituszikij figyelését különösen magára vitte a kisérteti baleset«n, amel.y a mult század hatvwnes hetvenes eveiben az oktatási módszerek lélektani megAtóponását mi»t« Ideélikán'l. A pedagógis eme áj trá«iy«ít»«Mi. a gyiertugl memélyisége fel formalásába« Nftja Tzsinsrkij amogk a lehetüségét, hogy a iskolai odtatásszimteményt is aAH ni»pnkea helyezzék éa aa orosz iskoláiból végre .száműzték az sviH skolasztiku s oktatási módszereiket. Be amidön nagy mértékben felhasználja a friiektatti kutatások ad eredménye, ttóinsakij nem esik tól«és*rkítMi ás eHenáííl «ttiak a k>aeriésoek, hogy »* oktatást ripsziiíHoto. gBSÓ.Ijg. — nem feleiítetrak meg arról. Hogy a pedagóg« szaompirtás*o- Brápyát Szigorúan birálja azokat, akik a* oktatást játékszerővé akarják tenni és akik csak a képességek fejlesztésével, foglalkozva, elbenyalják a gyermeki tevékenységre, az önálló gondolkodásra és akaratra való nevelését. »A* ember mint a nevelés tárgy»« tíz kétkötetes művébeni az ember lelki életét és a gyermek lelki fejlődését vizsgálja. Követeli, hogy a nevelő, akinek a gyermeket minden irányban nevelnie kell, a gyermeket minden vonatkozásban mi ismerjü .Nem imondljnk a nevelőknek, hogy ezt, vagy azt az eljárást kövessék. Azt mondjuk, hogy ismerjék meg azoknak a lelki jelenségeknek a törvényeit, »melyekkel találkoznak... Ezért azt ajánljuk a nevelőknek, hogy tanulmányozzák az ember fizikai és pszichikai sajátságait.« iäfryini fő problémája az, hogyan lehet a tanulóknak az életben szükséges ismereteket a gyermek felesleges megterhelése nélkül úgy átadni, hogy azokat a tanulók a legjobban megtartsák, tehát hogy a tanulók tudásának integráns részévé váljanak. Sok helyes megfigyelést, hasznos útmutatást találunk nála az ismeretek átadásának módjára vonatkozólag. Steinszkij szerint először is egyeteünk kell arra, hogy a tanulóknak logikusan összefüggő re ndszerét »iljnk át, másodszor arra, hogy minden ismeret fokozatosan és szervesen, mint €»gy kinőjön abból a néhány magból, amelyet a gyermek tudatában mélyen eltvintettünk. »Állandóan ismételve a régit és minden ismétlésnél néhány új ismeretet átadva, alajkXsan elsajátit olyan sok ismeretet, »«mennyit noha»sem szerzeitt volna meg, ha egyik tényt a másik után tanulta volna meg, anélkül, hogy az újat a régi szilárd alapjára épitett« volna ...« ITiM Djirzkij ped tagógi»i elveid a gy»Horbitban «? meg akarta valósítani a szmolenszki iitézetben. Tie itt «sok rövid ideig müködhetett. PolHákaá megHázb»totlapság és »tHeizimu» ninvén feljelOBtették ék elmozdították fájából. fi óv«« kuráíino b»rt meg teremtó erőinek teljes eo. de a megtörve »«októl m kröztetésektől, avnetyetek a «ári kormnÁítytól kene át etezekvedniie. Egy év«s bacáka Kaxiptoth. n ismert pedagógushoz intézett követébe« azt írja, hogy sokkal «snizoéaiyesebb tehetett votoo nwirnkj^ »«nás ecuHereik és atós körülmény^ könöbóc. lének aa nmbenek. Mwk a körülmények taak «.oá jöttek .d. ttwvótéwnigyá Kalluin ap TMT. érni «nnri^ .iMiBigTQgrtMeoM gyekwlafi , pedagógíaa elképzelései isA snóteo a*it momtatta, hogy ástok legna gyobb részükben megtalálhatók már öeinszkájnál is.' Valóban, ■ a szovjet nép, a famaajet psztegógia fíginszkij nek, emnek ,* nagy »«velőnek a gondoleteát nemesek élőknek tekinö, de olyanoknak, aimelyek tökélet«« nH*y»lóeitásá(P8 «vak BBsaet keisülteeá « mr mr. WibA A ataszJuxíi aSui ló és FalatMk'S* lepjohh ^ t&ie. t. L THrtmift* oUh<ymrh«m. fejesékéreJ. és hidt^-Kr*v9J Ater^sC;'*. r?;'* • UZBEKISZTAN FÉMIPARÁNAK //ELSOSZULŐTTJE A ?Nagy Októbsri Forradalom 29. évfordulójá nfnk országos ünnepét az egé kz .szovjet ország az új ötéves terv sikereinek jegyébsu kftsaöiti. Oktióber 26-áii az Üziliég F’éanipari t zeiű épík’íd és muunkásai jelenitést küldtek a ■ Szovjetunió Milisz tertetiáesa PTl rKfikének, S/jííiliunak. E jelentés tndoTníksá ria litó/zda a szovjet nép nagy vezérének, bsigy a* Oz.béír PiCBWipBírt rfasagg jBéb»e< H némigil Sw4- enek SateiMigraidsBwj térbéptf farif»veszése mám keapdárik ssdítt é« éerje« üsemurneJ éptkezr. edké wesskezdíte Hmnködését, az»nil»elii«l'.ve»ké8c', a jÉíajárásköibi'*kii»t, a *31»« K»áa»i«i beogenmweeit, a kösspsmit áraimdajie sajtőtelepeit » önfődót, a kiBzáakovừ- ás nteobamé ksá m.nhe .vöket, valaiint az üzem ipiar.naAtílíját és közlekedési Tt»nalait. A fémiiiari üzem imirikusai számáira kilemc és fél milió négyasztó néternyi terület.^, épitetitek be lakóhá/iaikikat. Ott, ahiol réff.vévvel emedettt én»pasz pusztaság voW, hatalma». kő?» ■szern fémipari vállalat éji filtt fel. » korszeTM 1e<?hrrnikia nwsx.ten vóvn»»nyával © náitva. Az egész firfiég nép siegetik*W0tt abtoug hogy az omang vasipémíií^ ezein»újszülöttjét« fölépítsék. A* #?» bég: ifjútság aa uraU ée s zri>épit»i naentekJhen sajAtvtwWa ei » W***.IE nuvav izvvteg .«6b révén W»tyj«rhatták a« tízjesm svánaára a helyi fekosirágból megalakult fca» dereket ami élénk bizomyitékn ué*sek törhedetlen, s*tátini barátcápa « urak. S/itúisin táviratban fldvönütem ftzibég: Pévniixirri tízem éí>ítőit é« munká AaiL Táviratában rájputabott a köztársaiság ipari fejllődésérk, óriási jelentftőségére és mind az építőknek, mind a fémiminnkásroknak sok sikert kívánt a további épitetminikába.„ Sztálii lávinatát az egész «Toyiet »ajtó leközölte. Az üzbéi] Féarúpturi üzem Uitképe JHM w Ftiwpi I jelenik megm iXA november 74 sz amaen es oldalas képes mellékletre ^JSSfmtderce £.á idejében eA^kä^íendalU Á.