Uj Szó, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-10 / 7. szám

6 Nemzetközi események f­olytatás a( 1. oldalról) A Tiso-per V ÍA Tiso-perben Stano volt szállítás­­­ü­gyi miniszter tett vallomást, aki be­jelent­tet­te, hogy Durcánsky, a vád alatt álló, de a tárgyaláson jelen nem lévő volt külügyminiszter mind a német, mind a lengyel kormánytól kapott pénzt. A tanú, aki 1938 októ­berében Tiso titkára volt, szövegezte meg azt az emlékiratot, amelyet a szlovák néppárt Runcimán lordnak akart átnyújtani csehszlovákiai tar­tózkodása idején. Új törvényeket készítenek elő Romániában Bukarestből jelenti a TASS. A »Frontul Plugarilor« című román új­ságban megjelent interjú szerint Traian Savulescu földművelésügyi miniszter közölte, hogy a földműve­lésügyi minisztérium számos új, a földművelés körébe tartozó törvényt készít elő. Hamarosan a parlament elé kerül a föld szabad forgalmának megtiltásáról szóló törvény, mint­hogy a föld szabad forgalma igen káros a parasztság szempontjából. Készül egy másik törvényjavaslat is, amelynek értelmében a Nemzeti Bank olcsó kamatra hosszúlejáratú hitelt folyósít a parasztoknak mező­­gazdasági gépek és más beruházási cikkek vásárlására. A mezőgazdasági munkások szervezetei tárgyában is készül törvényjavaslat. A mezőgaz­dasági felszerelés és­ a­ termés bizto­sításáról szóló törvényjavaslat arra irányult, hogy megóvják a paraszto­kat az elemi csapások súlyos követ­kezményeitől. Január 10-én mutatja be a Művész Színház Paul Vandenberghe »Tizenhét­­éves vagyok« című darabját, mely a ha­mis polgári morál helyett a szabadság és az igazság világnézetét hirdeti. A da­­rab főszereplői: Ajtay Andor, Lázár Má­ria, Földényi László és Dékány László. »■ 4 Uj Szó Agrippina felem­elte fejét és­ a sárga csillagra tekintett, attól vilá­gosabb lett az egész puszta­ A csil­lag után eligazodott,­ hogy merre is van a vasúti töltés ... Gyorsan, gyorsan, mert mindjárt pirkadni kezd. Egész testével kelet felé for­dult. A föld széle arra­felé már vi­lágosan elkülönült az éjszakai égtől. »Egy kicsit már pitymailiik is — meg kell keresni a kis motyót... Ha nem találom meg, jobb is, ha neki megyek a tónak. A nedves ingtől kellemes hűvössé­get érzett. Arcát összehajtott könyö­kére fektette és kelet felé nézett, mint a megigézett. Egy ürömbokrocska alatt — mint a lakodalmi cigány — zenélt, hegedű­t egy kis tücsök. A tücsöklányok már elzengték minden dalukat, már mind­nyájan aludni tértek, de ő még­ húzta a nótáját rendületlenül... Agrippina úgy ugrott fel, mint az őrült. A nap nagy korongja belemosolygott felnyíló szemében. Éppen a sz+reppe széle fölé emelkedett és árnyékokkal firkálta tele a pusztát. A távolban golyószóró kattogott. Agrippina fel­emelte a puskát, inge aljába letö­rölte a závárzatról meg a csőről a harmatot- »Uram-terem­tőm, hogyan menjek vissza egy szál portelei y­ben?« Agrippina sietve ment oda a sötét zöld nádashoz. A­­ parton végigha­ladva megkerülte az iszapos tavat. Megkereste a saját lábnyomát, ahon­nan az este a vízbe vetette magát. Onnan tovább indult, jobbra balra nézelődött, valahol itt kell lennie a mo­tyónak is... A vonatok két versztnyire álltak innen és egészen a látóhatár széléig húzódtak. Tábortüzek füstjét lehetett látni: ott már megkezdődött a min­dennapi élet — lebbencset és krump­lit főztek, eloldották a barmot a va­gonok mellől és itatni hajtották. Az asszonyok már javában teregették száradni a pelenkákat a kocsik pet­ron­jaira... A harcosok előmásztak, krákogtak, felhuzigálták a nadrágjukat. Sokan a puskájukat tisztogatták. Itt is, ott is a parancsnokok kiáltozása hallat­szott. Szakaszaikat gyűjtögették ös­­­sze, hogy leváltsák azokat, akik a fronton töltötték az éjszakát... »Szent Isten, Iván nem is evett, fel sem öltözhetett — mormogta Agrippina. — Na majd füllentek va­lamit, csak a motyót találjam meg...« Az osztagok szakaszonként, rendetlen menetben jöttek a tó felé (éppen ott, ahol az éjjel az a kelle­metlenség érte Agrippinát). Arrafelé­­— a barna domb mögött — golyószó­rók kattogása hallatszott. A kozákok már megint, szorongatni kezdték a vörösöket Agrippina összehuny­orí­tott szemével felismerte a saját szerelvényüket: a végén­­ három nyitott kocsi van, a közepén meg valami tükör csillog. A szerel­vény körül nagy tömeg verődött össze . . . Agrippina rövidre nyírt fejét úgy szorította valami, mint az abroncs: »Már a névsorolvasásról is elkéstem, most már szökevény va­gyok, nincs mentség...« Erélyesen rántott egyet a fején és egyenesen a szerelvény felé vette az útját- A nép hosszú lánccá húzódva kígyózott a sztyeppe felé.­­Agrippina megkönnyebbülten sóhajtott fel: »Ó, Uram, teremtőm!« A nép nem egyéb, mint az ő egész bányászosztaguk: az asszonyok meg a gyermekek láncot formáltak a szerelvénytől a tóig, hogy megiitassák a mozdonyt. Szóval, még idejében oda lehet szaladni a vagonhoz, fel lehet húzni a nadrágot, dug egy pár falatot Ivan szájába, inni ad neki, jelentkezik a parancs­nok előtt, kimenti magát, hogy el­aludt egy kicsit... »Aztán majd ka­pok vagy háromnapi szobafogságot, még gyönyörű is lesz!« Futtában belebotlott valamibe: a földön egy jó kabát hányódott. »Ezt az az ördög dobta el« amikor úgy utánam vetette magát.« Most eszébe jutott, hogyan futott utána az az em­ber, hátra vetett fővel és 1 ihn bőrös lett a háta... »Jó lesz Ivánnak« — gon­dolta magában és felemelte a kabá­tot. Nem sokkal arrább megpillan­totta a maga kis cókmókját. (Folytatása következik.) D IlßlLIi§ PÉTER (Len-film, a Royal Apolló díszbemutatója) Nagy Péter (1673—1725), az első orosz cári­ imperátor, már fiatal korában meg­értette, hogy Oroszország gazdasági és kulturális elmaradottságának megszünte­tése céljából meg kell ismerni és át keáll Venni a haladó technikát, utat kell nyitni a tengerhez (a Balti-, Fekete- és Kaspi­­tengerekhez) és szorosabb összeköttetésbe kell lépni a legfejlettebb kultúrájú or­szágokkal. E nagy törekvésében Péternek meg kellett küzdenie nemcsak Svédor­szággal, Törökországgal és Perzsiával, hanem a konok és szívós belső ellenség­gel, az elmaradott reakciós bojársággal és az egyházzal is. A belső harcvonalon szembekerül vele m­ajdon fia. Alexej cárovics, a bojárság és egyház vak esz­köze. Országépítő reformátor grandiózus munkájának befejezését és betetőzését tárja elénk az Alexej Tolsztoj könyve nyomán írt­­ Péter film második része, a »Diadalmas Péter«. <­z A pol­tavai csalta gigantikus töm­egj­e­leneteivel kezdődik ez a nagy film és a baltitengeri megrendítően drámai ütkö­zettel ér véget. Diadalmas Péter óriási szervezőereje, bátorsága, zseniális hadve­­zéri képessége mindkét esetben tönkre­veri Oroszország akkori »ősellenségét«, a svédeket. A két történelmi dátum közé esik Péter kiméletilen, mindent leágazó harca az ország újjáépítéséért. Három legelszántabb ellensége: az elmaradott­­ság, a bojárság és a hatalmát féltő egy­ház ellen. Miközben irgalmatlanul üldözi az országépítést kerékkötő korrupciót, mely közvetlen közelébe ér el, vaskézzel fojtogatja a bojárságot és a papokat.­­ Megrázóan szép, szántó valószínűtlen, nagy, kietlen ridegségében az uráli bá­nyajelenet, a lázadó donkozák tábor he­lyenként rop­in-i erővel megrajzolt vász­na. Hatalmas tömegjelenetek egész soro­zata követi egymást, faj­toga­tóan nehéz, tragikus és véres fejezete­ az orosz múlt­nak: vigasztalan sötét elmaradottság, el­képesztően embertelen kizsákmányolás, sár, nyomor, amelyben emberekhez ha­sonló árnyak húzzák láncaikat. De köz­ben óriáshajók lázas építése, Hanza­­kereskedők ünnepi fogadása, tudományos távolkeleti expedíciók elindítása és egy mélységesen megrázó udvari tragédia:­­ a eárónás ellen forduló degenerált cáre­­viics.­­ * Péter gránítfigurája teli van ellent­mondásokkal, de ellentmondásaiban is igaz, kolosszális és szép. A megrendítően komor bányajelenetben ott látjuk a kor­rupció ellen harcoló Pétert, aki kegyetle­nül üldözi a korrupciót, mert ország­építő munkájában árt neki. Péter kész örömest megbocsátani a pártütő cáro­­vicsnek, ha nála marad és nem megy a lázadó bojárok Moszkvájába, de kínpadra huzatja és kivégezteti, mert a degene­rált trónörökös továbbra is eszköze ma­rad ellenségeinek. Diadalmas Péter tragikusan igaz képvi­selője 18. századbeli országának, népének, melyben a legmerőbb ellentétekben ott látjuk az elmaradottságot és a civilizá­ció felé való törekvést, a szennyes bojár feduális sötétséget és a csírájában lévő kereskedelmi, ipari lombosodást, a peter­­burgi tudományos akadémia megalapítá­sát és a cári kínzókamrák pokoli alvilá­gát. De Péter éppen azért igaz: reális, tör­ténelmi és gigantikus. És Petrov rendező mesteri­ munkát végzett a Diadalmas Pé­ter filmezésével. Szimonov, Sarov, Tá­rásáévá alakításai művészi tökéletesség­gel feleln­ek meg feladataiknaikt. M. E. i1 í’anCTa CoBeTCKon­ Apuim A­ ia BeHrepchoro nacedeen­fl — 1947 január 10, péntek ui ii ii ■■mm nimm in mi smmssmKSBmBmaBMammum SPORT Moszkva gyorskorcsolyázó-bajnoksága A Szovjetunió fővárosának 1947. évi gyorskorcsolyázó-bajnokságain ismét vi­lágraszóló eredmények születtek. Mind a férfiak, mind a nők négy-négy számban mérkőztek meg. Az egyes számok győz­tesei a következők: nők: 500 m 1. Kol*­hevnikova , 49.8 mp, 1000 m 1. Iszakova 1 p 44.9 mp, 1500 m 1. Karelina 3 p 48.2 mp, 3000 m 1. Kolhevnikova 5 p 39.8 mp. Összetett versenyben 1. Iszakova, 2. Kol­­hevnikova, 3. Karelina. Férfiak: 500 m 1. Kudrjavcev 43.6 mp, 1500 m 1. Anikanov 2 p 24.2 mp, 3000 m 1. Prosin 5 p 06.1 mp, 5000 m 1. Prostn 8 p 49.2 mp. Összetett versenyben 1. Prosin, 2. Ánikanov, 3. Ippolitov. A magyar jéghokkicsapat veresége Bécsben Kedden késői este az FTC és MTK já­tékosaiból összeállított Budapest váloga­tott jéghokkicsapat Bécsben, Bécs válo­gatottja ellen mérkőzött. A magyar csa­pat váratlanul kemény ellenállást tanú­sított és kizárólag kapu előtti határozat­lansága miatt hagyta el vesztesként a pályát. Az eredmény 6:2 (3:2, 2:0, 1:0) volt. A Ferencváros megnyerte utolsó svájci mérkőzését A Svájcban túrázó Ferencváros csa­pata Locarnóban a svájci bajnokság ha­todik helyén álló FC Locarno együttesét 2:1 (1:0) arányban legyőzte. A magyar csapat góljait Szabó és Mike lőtték. A zöld-fehérek »ét ék­a nagy tetszést ara­tott. sasssec SZÍNHÁZI műsor ÁLLAMI OFEHAHÁZ: Fidel­o (7). — NEM­ZETI SZÍNHÁZ: Antonius és Cleopatra (7). — NEMZETI KAM­ARA SZÍNHÁZ: A bunda (7). — VÍGSZÍNHÁZ: Claudia (7). —­ PESTI SZÍN­HÁZ: A tőzsdelovag (7). — BELVÁROSI SZÍN­HÁZ: Jakobovszk­i és az ezredes (7). — MA­DÁCH SZÍNHÁZ: Egerek és emberek (7)­— MŰVÉSZ SZÍNHÁZ: Tim kicsi néger (7). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Janika (7). — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Fekete liliom (7). — PÓDIUM: Túl a konferencián (/18).­­ ROYAL REVÜ VARIETÉ: A Royal Színház fantomja (7). — KAMARA VARIETÉ: Amiről beszélünk (7). MOZIK MŰSORA Szí v­@f filmek ma: NAGY-BUDAPESTEN: KOSSUTH (Budapest): Tito népe, 1946 május 1. — OMNIA: Talált gyerek. — RQXY: Csárdáskirá­lynő. — ROYAL APOLLO: Diadalmas Péter* —■ URÁNIA: Szerencse fel! SZÉCHENYI (Pestújhely): Mandzsu bestiák.* _ TÜNDÉR (Újpest): Fiúk a gáton. I BUDAPEST: ADY: Boszorkányt vettem feleségül (3, 5, 7). — ALFA (Kőbánya): Fiú vagy lány (7*6, V28). — ASTORIA (Kőbánya): Titokzatos bőrönd (5» 7).­~ BELVÁROSI: Waterloo Bridge (3, 5, 7). BODOGRÁF: Csattan a csók (7*4, 7*6, 7*8). —• CAPITOL: Lehull az álarc (2, 4, 6, 8). — CORSO: A szerető két arca (V24, V26, 7*8). — CITY: A nagy kaland (7*4, 726, 7*8). — CORVIN: Kétágyas hálószoba (7*4, 7s6, 7*8). — DÉCSI: Tavasz a Broadwayn (4, 6, 8). — DÓZSA: Emlékszel még? (7*6, 7*8). — ELIT: így történt (724, 7*6, 728). — ÉVA: Tűzzel vassal (72­5, 728). — FLÓRIÁN: Ráfféi, a frak­­kos betörő (724, 7*6, 7*8). — FÓRUM: Tavasz a Broadwayn (7­4, 7*6, 7*8). — KÖRÚTI HÍR­ADÓ: Magyar, szovjet francia híradók. Sport­­híradó: Nemzetközi aktualitások (folyt, előad, reggel 9-től este 10-ig). — HUNNIA: Waterloo Bridge (7s4, 726, 7*8). — JÓZSEF ATTILA: Csattan a csók (4, 6, 8). — IPOLY: Csattan a csók (7*4, 7*6, 7s 8). — KAMARA: Az opera­ház fantomja (7*4, 7*6, 7*8). — KOSSUTH (Bu­dapest)*: Tito népe, 1946 május 1. (7*4, 7*6, 7*8). — LLOYD: Boszorkányt vett­em feleségül (7*4, 7*6, 728). — MARX: Párizsi muzsika (724, 7*6, 7*8). — OMNIA: Talált gyerek (4, 6, 8). — PALACE: Autós bandita (11, 1» 3» 5, 7). — PARTIZÁN: Viki (7s4, 7*0, 7*8). _ PHÖNIX: Csattan­ó esők (11, 1, 3, 5, 7). — ROXY: Csár­­dáskirálynő (2, 4, 6, 8). — ROYAL ABOLLO: Diadalmas Péter (724, %6, 8). — SÁG­VÁRI: Párizsi muzsika (7s4, 726, 7*8). — SCALA: A szabadság ára (4, 6, 8). — SZABADSÁG: Tü­nemény (7*4, 7*6, 7*8). — ÚJLAKI: Szováthy Éva (7*6, 7*8). — URÁNIA: Szőrmése fel! (4, 6, 8). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Szingapúri tán­cosnő (3, 6, 7). — ZUGLÓI: Csattan, a csók (7*6, 7*8). KÖRNYÉK: BÉKE (Rákospalota): York őrmester (5* 7). — FORUM (Pestszentlőrinc): York őrmester (7*6, 7*8). — FLÓRA (Kispest): Gólem (7*6, 7*8). — KOSSUTH (Pesterzsébet): Amiről nem beszélünk (V26, 7*8. — ROYAL (Kispest): így történt (7*6, 7*8). — SZABADSÁG (Újpest): Torped­ótámadás (7*0, 7*8). — SZÉCHENYI (Pestújhely): Mandzsu bestiák (7*6, 7*8). — TÁNCSICS (Csepel): Örökké a tiéd (7s 6, 7*8). — TÁTRA (Pesterzsébet): Tigriskarmok (5, 7). — TAVASZ (Rákospalota): Őrség a Rajnán (5, 7). — TÜNDÉR (Újpest)- Fiúk a gáton (7*6, 7*8). — UNIÓ (Pestszentlőrinc): Londoni ran­devú (7*6, 7f 8). 1 11 "" 1 —.........." —rí--------------------------------------------- ~~ I --------r " r 11 r^fr^TrHTF~T"iir1 T'f'wn'~T—irrim—11" rirwii"t't~i......... —n—n------r ~ n mi iim SZÓ“ szerkesztőség Judapest, VII., Erzséibet-körút 9-1S. í. Itlewyork-palota. Telefon: Titkárság: 221—880, Hírosztály: 222- 046 Kiadóhivatal: 420—783. Hirdetési és terjesztési osztály: 222—083.

Next