Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-22 / 45. szám, szerda

A KONRADOVCEI BÁNYÁSZFIÚK SIKERE LUČENECEN. (Tlefféz munka vár 9+rčil Rudolf edzőre! A hirtelen beállt tavaszból hirtelen késő ősz lett. Sűrű köd lepi el a vá­rost. Két mérkőzést is hirdetnek falragaszok. Opatován a Dynamo Ko­a­šice ligacsapata játszik, jené Závody Konradovce míg a Spo­bányászcsa­patát fogadja idei első edzőmérkő­zésére. A csúnya időjárás sem riaszt­ja el a sportközönséget. Az opatovai liga-konkurrencia mellett is feltűnő nagyszámban jelennek meg a Spo­jené Závody pályáján. Részben a kí­váncsiság csalta ki nagyszámban a nézőközönséget és az új edzőnek, Kreil Rudolfnak az első bemutatko­zása. — Sajnos, a hirtelen beállt olva­dás következtében tulajdonképpen csak ma játszik először a csapat — mondotta Rudolf Róbert, a csapat ügyvezetője. A pályát azonban mára egészen kifogástalan állapotba tud­tuk hozni. Mai első mérkőzésünknek csupán edzés-jellege van. Új edzőnk megkeresi azt a tizenegyet, amely majd az állandó csapatot alkotja. A losonci csapatnál több játékos vetkőzik. Látni, hogy cserékre is sor kerül. A bányászcsapat öltözőjében Ziman Rezső játékos-edző bíztatja a csapatot, melynek egyes tagjai na­gyon sötéten látják a mérkőzés kime­netelét. — Nem kell félni fiúk, csak bát­ran, férfiasan küzdjetek — mondja Noviczky Béla igazgató, mikor kifut­nak a bányászfiúk. A pálya szélén foglalunk helyet és Kreil Rudolfot, a losonciak új edző­jét figyeljük. Csendesen jár fel és alá a pálya mellett, egyelőre csak figyeli a játékot. Először akkor szólal meg, amikor Bobik a ballábáról átteszi a labdát a jobblábára. — Ballábad is van, Milos! — mond­ja és a kié­­tkező percben Bobik már igyekszik ballábbal lőni. Majd odát korholja, mert so­káig cip­ labdát. — Tess, leadni a labdát.' — hang­zik Krčil szava, majd mikor ez sem használ, erélyesebben pattog az új edző: — Nem hallottad, mit mondtam? Gyorsabban játsszál! De egyben megjegyzi, hogy Szlobo­da nagyon gyáva. Fél a közelharctól. Most a két hátvédet oktatja. — Ha a támadósor támad, habozás nélkül menjetek előre a leshatárig. Aztán a két összekötőnek szól: — Ha befejeztétek az akciót, azon­nal siessetek hátra. De kijut a dicséretből, a­ korholás­ból és a magyarázatból mindenkinek egyformán. * Az első félidő nem hozott magas­színvonalú játékot. Feltűnő volt a bá­nyászcsapat lendületes, lelkes játéka. A kezdeti fölényt csupán Bobik nagy lövéséből elért gól jelzi. Majd tizen­egyest hibáznak a bányászok. S hiába a nagy fölény. A losonci csatársor még döcög s újabb gól csak nem születik. Ellenben a losonciak öngól­jával egyenlít a bányászcsapat. A losonci csapat szünet után sem táltosodott meg. A sorozatos cserélé­sek sem segítenek e téren. A csatá­rok még túl bizonytalanok a kapu előtt. S a védelem szünet utáni ös­­szetételében is bizonytalan. Három losonci gól után egy súly­os kapus­hiba s 4:2-re állítják a bányászok a végeredményt. * Az első osztályba felkerült konra­dovcei bányászcsapat feltűnően jól játszott. A csapat valamennyi tagja végig sportszerűen játszott. Komoly játékerőt képvisel s azt hisszük, hogy az I. osztályban is derekasan állják, majd a helyüket. A sok magaster­metű játékossal rendelkező bányász­csapat komoly ellenfélnek bizonyult. Látszik, hogy edző keze alatt dolgoz­nak. Láttunk jó húzásokat, néhány ügyes elfutást is. • Hogy mit ígér tavaszra Losonc já­téka? Erre még korai lenne válaszol­ni. Hiszen a csapat még csak most van kialakulóban. A játékosok kö­zött kell még válogatnia az új edző­nek. Mindenesetre még alapos mun­kára van szükség. Láttunk néhány igen bíztató mozzanatot. Néha­­ egy­két játékostól egy kis elgondolást is. A közvetlen védelem az első félidő­ben szinte hibátlanul működött. Szü­net utáni összetételében azonban erő­sen ingadozott. A fedezetek szünetig voltak megbízhatók, is csak A csa­társor? Ez az, ami talán a< "»"•"a­gyobb gondot okozza majd Krčil Ru­dolfnak, az új edzőnek, de a szurko­lóknak is! U­J SZO Finnország vezet a pontversenyben Perätä Veikko (Finnország) nyerte a 18 km-es futást Dvorak és Lesková nyerték a csehszlovák bajnokságot — Jeges havon futották a versenyt TATRANSKÁ LOMNICA. — Hétfőn nagy érdeklődés mellett bonyolították le Tátra Lom­nicán a 18 km-es férfi és 10 kilomé­teres női futást. Ebben a számban összesen 190 versenyző indult. A Tátra Serlegért 48, a többi síző pedig a csehszlovák bajnokságért küzdöttek. A résztvevő nemzetek következő számmal képviselték magukat a versenyen: Finnország 7, Lengyelország 11, Bulgária 6, Románia 8, Franciaország 4, Magyarország 1, Csehszlovákia 11. A 18 kilométeres futást Perälä Veikko finn versenyző nyerte meg. A következő két helyet is finn versenyzők foglalták el. A 10 kilométeres női futást is finn versenyzők nyerték. A győzelmek után a pontversenyben Finnország vette át a vezetést. A hétfői versenynap után a pontverseny állása a következő: 1. Finnország 119.5 pont, 2. Csehszlovákia 89 pont, 3. Len­gyelország 15.5 pont, 4. Románia 1 pont, Magyarország, Bulgária, Franciaország, demokrata N­­émetország 0 pont. Részletes eredmények: 18 KM FU­TAS (FÉRFIAK): 1. Perälä Veikko (finn) 59.08 mp. 2. Perälä Leovi (finn) 59.26 mp. 3. Suhonen Viljo (finn) 59.40 mp. 4. Dvoŕák (CSR) 59.48 mp. 5. Melich (CSR) 59:49 mp. 6. Cardal (CSR) 1:00.15 mp. 7. Hietala (finn) 1:00.40 mp. 8. Perälä Leuri (finn) 1:01.01 mp. 9. Tinonen (finn) 1:01.23 mp. 10. Fratila (román) 1:01.58 mp. 11. Simünek (CSR) 1:02.15 mp. 12. Ing. Hlaváč (CSR) 1:02.21 mp. 13. Kwapieň (lengyel) 1:02.25 mp. 14. Jon (CSR) 1:02.31 mp. 15. Käki (finn) 1:02.50 mp. 16. Lepedatu (román) 1:03.20 mp. 17. Bukowski (lengyel) 1:03.22 mp. 18. Lacroix (francia) 1:03.39 mp. 19. Kadavý (CSR) 1:03.43 mp. 20. Kovaleik (CSR) 1:05.24 mp. 21. Gindre (francia) 1:05.33 mp. 22.­23. Grandelement (francia), Haránvölgyi (magyar) 1:06.15 mp. 24. Sk­upień (lengyel) 1:06.30 mp. 25. Dabrowski (lengyel) 1:06.30 mp. 10 KM FUTÁS (NŐK): 1. Fikkanen (finn). 32:17 mp. 2. Hämäläinen (finn) 33:06 mp. 3. Valtonen (finn) 33:50 mp. 4. Lelková (CSR) 35:15 mp. 5. Lukešová (CSR) 35:21 mp. 6. Matesová (CSR) 37:28 mp. 7. Beinhauerová (CSR) 37:57 mp. 8. Weishäutelová (CSR) 38:39. 9. Krasilová (CSR) 39:44 mp. 10. Stepek (lengyel) 40:44 mp. 11. Szuta (lengyel) 41:22 mp. 12. D'Hespel (francia) 43:29 mp. 13. Bulžanka (lengyel) 45.27 mp. mp. 1 Hogyan történt az őszi visszaesés? — Vezetőségünk, de jómagam is meg voltunk elégedve a tavaszi sze­repléssel. De a közönségünk az még többet akart. Állandó szóbeszéd tár­gya lett elődünk, a Füleki TC fény­kora. Idegent és idegent a csapatba. Régen is úgy volt s elsők lettünk, azon az úton kell haladnunk. Az ak­kori füleki együttes csaknem idegen játékosokból állott (Uram, Felföldy, Csukás, Hudec, Vaňák, Pilát, Fischl, Gleissza, Bitiste, Márkusz, Böhm, Raiman, Egri Havran, Horatius, Sig­mund stb. ) A cikkíró­) s valóságos reklámcsapatot hoztak össze, ame­lyet akkor a füleki „Sphinx" zo­máncgyár nevét volt hivatva hirdet­ni az egész országban. Proficsapat volt s ezzel a hazai játékosok tét­lenségre voltak ítélve. — Ezt állandóan hallván, a fiatal és gerincesen küzdő játékosaink el­kedvetlenedtek s a közelgő nyári át­lépési terminus gondolkodóba sokakat. S ezzel máris meg volt ejtett az egység zavarva. — Sokan a nyári banská bystricai kerülettel, a csehországi túrával hoz­zák kapcsolatba a visszaesést. Ez nem áll fenn, mert az őszi szezon­ban éppen az öt válogatott játékos állta meg legjobban a helyét. El­lenben a „klikk" tette tönkre csapa­tunkat. Már az első ipolysági mér­kőzésünket „mesterségesen" vesztet­tük el. Megindult az aknamunka. S újra bebizonyosodott, hogy rombolni könyebb, mint építeni. Kénytelenek voltunk tehát súlyos érvágást csinál­ni, nehogy továbbra is orrunknál fogva vezethessenek. Néhány éljáté­kosunk kimaradt a csapatból s bi­zony négy vereségnek kellett bekö­vetkeznie, míg újra a régi kerékvá­gásba jutott a csapat s ményben a második helyen végered­végez­tünk. — Építs tehát saját nevelésedre — hangsúlyozza még egyszer az ed­ző — ha ez a nehezebb út is, mert ekkor kevesebb a csalódás. S ha az­tán mégis szereztünk idegen játé­kost, azt kell, hogy előbb jól ismer­jük, hogy ki is az? — Az új szezon újra lázba hozza szurkolóinkat. Már most folynak a találgatások és a kombinációk az új szezont illetően. Kíváncsiak arra, hogy a füleki csapat hogy állja majd meg a helyét az új szezonban, az új beosztásban? A füleki kedélyeket azonban legjobban az izgatja, hogy vajjon kik lesznek azok, aki hivatva lesznek betölteni az eltávozottak megüresedett posztjait. Akarva, nem akarva, erősítenünk kellett, hogy pó­tolni tudjuk az eltávozott játékoso­kat, így első­sorban is — javasla­tomra — sor került a már régen üze­münkben dolgozó környékbeli játéko­sok leigazolására, valamint a tá­volabbról jött egynéhány tehetsége­sebb, kiforrottabb csatárjátékos megszerzésére, akik valamennyien vagy áthelyezés vagy a termelésbe való bekapcsolódásuk által kerültek hozzánk. így került hozzánk Kocsis, a Vranov volt kaupsa, Latek a Palá­rikovo és Polgár a Dynamo Košice csatárai. Továbbá Cerny és Cizik a Dynamitka Bratislavából Roman Stupaváról, Gáspár és Mokány Rad­zovcéról, Mák SlavoSovcéről jöttek Fülekre. Bencsa és Pokorny egyesü­letünk volt két régi játékosa is vis­­szatértek. S aztán jöttek a fiatal 1950 február 22 *tWUdl • A Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség (FIFA) legközelebbi ülését június 23-án Rio de Janeiroban tartja. • Bécsben rendezik meg 1951 asztaltenisz világbajnokságát. Mint jelentik, a Nemzetközi asztalte­niszszövetség jóváhagyta azt javaslatot, hogy a jövő évi asztal-a tenisz világbajnokságot Bécsben rendezzék. • Vrzaňova (ČSR) Király és Nagy testvérek (Magyarország) nyerték a műkorcsolyázó E- t. Az oslói Bislet-stadionban tegnap fejezték be az idei Európa műkorcsolyázó­bajnokságot. A női bajnokságot — mint jelentettük — Vržaňová (ČSR) nyerte. A férfi bajnokságot és a párost Király, illetve a Nagy testvérpár (Magyarország) nyer­te meg. Építsél a saját neveltjeidre! — a jelszó ma Filakovon A múlt szomorú tapasztalatai után a fiatalok nevelése a fő cél! Kobotka László, a Kovo Filakovo edzőjének beszámolója a múltról és a jövő kilátásairól Amikor az 1948. évi tavaszi bajnoki idény után a Kovo Fiľakovo el­engedte Bracsokot, Bicánt és társait, bizony mindenki halálhírét keltette a Fil­akovonak. — Nincs is létjogosultsága ezután a csapatnak — mondották sokan. A fenti idegen nagy ágyúk távozása után nem nagy kilátásokkal in­dult a csapat az őszi küzdelmekig. Egymásután vesztette el mérkőzéseit s a régi dicsőséges füleki színeket képviselő egyesület leesett a közép­zónába. A közönség is elhagyta a csapatot... Se játékosok, se csapat, se közönség nincsen. Ez az egyesület meg­érett a bukásra! Sokáig úgy látszott, hogy a Fiľakovo halálát jósolóknak igazuk lesz. De nem lett! A vezetőség az utolsó percben, 1948 októberében edzőt szer­ződtetett. Kobotka László edző alig párhetes működése után, a csapat kezdte összeszedni magát s a szezon végére a tisztes 4-ik helyen végzett. Rájött a vezetőség, hogy a csapatnak elsősorban edzőre, nevelőre van sz­ü­ksége, aki majd neveli a füleki ifjú gárdát. S hogy a vezetőségnek mennyire igaza volt, bizonyítja az 1949-es év. Kobotka László edző a télen összehozta a csapatot. Tavasszal két idegen „primadonnát" kivéve hazai erőkből álló csapattal indult Fülek s a tavaszi bajnokság végén egyetlen pont veszteséggel az első­ helyen végzett. Az őszi visszaesésnek — amikor a csapat csak a második he­lyen végzett — már más háttere volt. Kobotka László edzővel beszélge­tünk. Útra készen áll. Indul Prágába, az ősszel megkezdett edzőiskola folytatására és befejezésére. A ban­ská bystricai kerület egyetlen részt­vevője. Indulás előtt beszélgetünk vele. — Mindjárt kezdhetném azzal, hogy igyekezzen minden egyesület lehető­leg a saját nevelésű játékosaira épí­teni — kezdi szavait Kobotka edző —, mert nem tudhatják az egyesü­letek, hogy mikor hagyják faképnél az „új szerzemények". Tavasszal mi is saját fiatal játékosainkra támasz­kodtunk s ment is. De ha már jól megy ... arra ösztökél, hogy talán jobban is mehetne, ha... És mi is szereztünk erősítést... S ez elte­mette a tavaszi sikereinket. ígéretek: Hudák, Katona, Dalkó, Telek­­ és a többiek. — Remélem, ez évben már nem fog megismétlődni a tavalyi sajnálatos „játékos hűtlenség", ami csapatun­kat annyira kizökkentette az őszi szezonban. Szeretném, ha a csapat zöme ez évben ismét füleki fiúkból tevődne össze, akiktől még az eddi­ginél is nagobb odaadást és lelkese­dést várok.­­ Nem vagyunk elbizakodva és nincsenek vérmes reményeink. Tisz­tában vagyok a játékosaink képessé­geivel és gyengéinkkel is. Tanul­tunk, sajnos, saját kárunkon és most már számolni fogunk az ellenségeink­kel is, aminek a múltban nem szen­teltünk elég figyelmet. Hiszékenyek voltunk és hittünk a kerületünkben lévő farizeusokban s engedtük, hogy megmételyezzék a jókat is. • — Mindenesetre azért nem va­gyok borúlátó sem, hiszen a csapat zöme helyén maradt — Fölényi, Kó­kay, Tóth Lajos, Bozó, Danyi I. és II., Molnár, Štefánik, Székely és Kertész, akik jóban és rosszban is derekasan helytálltak. Hiszem, hogy a jövőben is derekasan állják meg majd a helyüket s ő­k adják majd meg továbbra is a csapat savát-bor­sát. Ezenkívül sok-sok fiatal erő az ifi­ből kér helyet magának az első csa­patba. Nálunk a lehetőség mindenki részére egyforma, csupán a játéko­sokon múlik majd, hogy ki hogyan iparkodik helytállni. Mi nevelni akarunk tovább . Büszkén jelenthetem, hogy ma I vezett kölyök­ csapatainkkal tüzete­kevés egyesület rendelkezik annyi z­sebben fogunk majd foglalkozni, mert fiatal utánpótlással, mint mi. Az új­ rájöttünk, hogy érdemes velük to­jászjervezett ifi, mint az újonnan szer­ ^ződni. Mi a véleménye az új beosztásról? — A mostani új beosztásunk bi­zony nehéz feladat elé állít minket is. S itt az első helyért bármely egyesületnek nagyon meg kell majd küzdenie. — A fiúkat felrázta az a tudat, hogy most már komolyabb szerephez jutottak. ígérjük a játékosokkal együtt, hogy most már nagyon ko­molyan belefekszünk a küzdelmekbe és a tavalyinál jobb sportszellemben a füleki és a hozzánk jött játékosok­kal összefogva és közös akarattal oda szeretnénk vinni a füleki fut­ballt, ahová régen aspirál, a „D" bajnokságba. A Ferencvárosi TC beolvadt az ÉDOSZ-ba EDOSz (Ferencváros)-MTX 3:1 (0:0) A budapesti Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezete a Sztálin­ úti úti kultúrotthonában az egész magyar sport szempontjából nagyjelentőségű ülésen mondták ki az FTC-nek az ÉDOSZ-ba való beolvadását. Hegedűs József, a MDP IX. kerü­leti pártbizottságának kiküldötte üd­vözölte a megjelenteket és megnyí­tota a közgyűlést, majd Nádas Adolf, a volt FTC ügyvezetője szólalt fel. Nérer Árpád, a szakszervezet főtit­kára tartotta meg ezután beszámoló­ját. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés jelentőségét nemcsak az adja meg, hogy az FTC az ÉDOSZ sportegyesü­letévé válik, hanem az is, hogy utat mutat az elkövetkezendő sportmun­kára és meghatározza egyénileg és kollektíven mindazokat a feladato­kat és kötelességeket, amelyek a ve­zetőkre és a sportolókra hárulnak. A múltban az FTC tőkés érdekeket kép­viselt. „Mi azt akarjuk, hogy ne csak tíz, húsz vagy ezer tagja legyen az új egyesületnek, hanem hogy a hetvenezer élelmezési dolgozó szív­vel-lélekkel átérezze feladatát a sportvonalon is" — mondotta. A felszólalók sorában Csáki Sán­dor az UTE, Patai Gyula a Vörös Csepel és a CSMTK nevében adta át harcos üdvözletét az egyesületnek. Hozzászóltak a játékosok, élsportolók is, így Kispéter Mihály, Novák Ilon­ka, Bokodi Mihály, Szittya Károly és mások. Az új sportegyesület vezetőségének névsorát egyhangú lelekesedéssel fo­gadták el. Elnök: Néver Árpád, alel­nök: Kovács Imre, a sportosztály ve­zetője: Száraz István lett. Néver Ár­pád ezután bejelentette, hogy az egyesület új neve ÉDOSZ SE lesz. Vasárnap több mint 32.000 néző előtt játszották le a Szabadság Kupa döntőjét, melyben az ÉDOSZ (Fe­rencváros) az MTK-val találkozott. A mérkőzés jó sportot, hatalmas küz­delmet hozott. Vérbeli kupamérkőzés volt. A já­ték első részében nagy volt a küz­delem, nem láttunk ötletet elgondo­lást a támadásokban. A sok rossz átadás legtöbbször összecsapásokba vitte a játékosokat. Általában jó vé­delmeket láttunk gyenge csatársorok ellen. Szünet után megváltozott a játék képe. Az ÉDOSZ csatársora Kocsis vezérletével sok jó támadást veze­tett és az MTK védelmét többször hibára kényszerítette. A mérkőzés sorsát a két csatársor közötti kü­lönbség döntötte el. Az ÉDOSZ eb­ben az arányban is megérdemelte a győzelmet. OJ SZO a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8.. N­­em. Telefon 262-77 Fő- és felelős szerkesztő: Lőrincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafi­kai és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540.—, % évre 270.—,­­* évre 135.— 1 hónapra 45.— Kčs.

Next