Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-07 / 213. szám, vasárnap

1952 szeptember 7 A fü­íeki Kovosmalt dolgozói kötelezettséget vállaltak (Folytatás a 2. oldalról) és Hulk­a hajcsáraival ötvössel, Szabóval az élen, hajszolták, verték a munkásokat és egészségtelen odúk­ban hagyták őket dolgozni. Beszél­jünk a múltról, hogy jobban tudjuk értékelni a jelet. Ma egészséges mű­­helyekben folyik a munka, már be­­fejezéshez közel áll az új üzem, mely a legmodernebbül lesz felszerelve. Azelőtt egyesült erővel azért har­coltunk, hogy leszámoljunk a kaph­­ali­tákkal és saját kezünkbe ve­gyük az üzemet, az egész ország­ban a hatalmat. Ma azért folytatunk nagy harcot, hogy hatalmunkat megszilárdítsuk és a szovjet tapasz­talatokra támaszkodva és a tech­nika vívmányainak a dolgozók szol­­gálatába való állításával növeljük a termelést és Pártunk élén Gott­wald elvtárssal vigyük győzelem­re a szocializmus építésének ügyét. Köztársaságunk a szlovák és magyar do­lgozókn­a­k is igazi otthonává vált és mint ahogy a múltban együttesen fogtak össze a kapitalisták uralmá­nak megdöntésére, most is karölt­ve haladnak a szocializmus kiépíté­sében hazánkban. Zupka elvtárs ezután rámutatott arra, hogy az üzemben nem fejtenek ki kellő politikai agitációs munkát, ami a szakszervezeti munka egyik legnagyobb hiányosságára vall és a munkafegyelemre is nagy fal van. Külön hangsúlyozta, kihatás­hogy meg kell szilárdítani a szakszerveze­ti fegyelmet és kiszélesíteni a szak­szervezeti­­ funkcionáriusok hálóza­tát, valamint a pártszervezet mun­kájának elmélyítésével, az üzem ve­zetőségének a műszaki szervezési kérdésekben nagyobb mértékű tevé­kenységének kifejtésével biztosítsák nagy politikai feladatukat, a gott­waldi ötéves terv feladatainak idő­előtti teljesítését. P. B. Az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére 32 millió koronával gyorsítják meg a pénzeszközök forgalmát A dicső SzK(b)P XIX. kong­res­­szusának tiszteletére, amely az új boldog világ alkotóinak, a kommu­nista építkezések megvalósítóinak és az élenjáró békeharcosoknak kongresszusa lesz, a trencséni V. Siroky ruházati üzemek dolgozói, valamint a galgóci, nagytapolcsá­nyi és vágújhelyi melléküzemek al­kalmazottai szocialista kötelezettsé­get vállaltak, amelynek értelmében a Nagy Októ­beri Szocialista For­radalom 35. évfordulója tiszteleté­re a gottwaldi ötéves terv negyedik évének tervfeladatait Sztálin elv­társ 73. születésnapjáig teljesítik. Annak tudatában, hogy az SzK(b)P történelmi jelentőségű XIX. kon­gresszusa nemcsak a szovjet nép­nek, hanem az egész haladó emberi­ségnek további hatalmas történelmi távlatokat nyújt, a V. Siroky ruhá­­za­ti üzem dolgozói további köte­lezettséget vállaltak, amelynek ér­telmében a pénzeszközök forgalmát az év végéig 32 millió koronával meggyorsítják. Az egyes műhelyek dolgozói nem csak túllépik a tervfeladatokat, ha­nem Csutkih szovjet sztahanovista módszerével növelik termékeik minő­ségét. A­­ munkahelyeken brigádokat alakítanak, amelyek teljesen elsa­játítják a Csutkih módszert. A mi­nőség javításáért küzdenek a za­kó és szűcsműhely termelésének dolgozói is. A m­odellezőműhely dolgozói az év végéig több mint ezer méter anyagot takarítanak meg, a szabászati műhelyben pe­dig az eddigi maradékok százalé­­kát a felével csökkentik. Az üzem energetikai osztálya szintén szocia­lista felajánlást tett, mely szerint havonta több mint 3 ezer KW ár­am­mennyiséget takarít meg. Az Antifasiszta Harcosok Szövetségének felhívása Az Antifasiszta Harcosok nemzet­­i­közi szövetsége (FIA) szeptember 1­7—14. napjaiban a fasizmus és a békéért folytatott harc elleni nem­­­zetközi hetét rendezi, hogy hang­súlyozza az összes nemzetek és or­szágok antifasiszta harcosainak szolidaritását a békevilágtanács berlini ülésezésének határozataival és felhívásaival, valamint, hogy mozgósítsa tagságának tömegeit a népek békekongresszusának elő­készületeire, amelyet ez év decem­berében hívnak össze Bécsbe. A Csehszlovákiai Antifasiszta Harcosok Szövetsége mint e nem­zetközi szövetség tagszervezete, fel­­hívással fordul a csehszlovák nép­hez, amely többek között így szól: „Hogy a fasizmus már soha töb­bé ne támadjon meg­ bennünket, hogy soha többé ne veszélyeztesse a szabadságszerető nemzeteket és építő munkánkat, egységes,­zetközi békefrontba sorakozunk nem­mel a népek békekongresszusáért és a Béke Világtanács berlini ülésezése felhívásainak és határozatainak tel­jesítéséért, a leszerelés biztosításá­ért, Nyugat-Németország és Japán újrafelfegyverzésének megakadályo­zásáért, a koreai háború megszün­tetéséért, a népek biztonságának és függetlenségének biztosításáért, a négyhatalmi béketárgyalások meg­kezdéséért, az öthatalmi békeegyez­mény megkötéséért, az egész világ szilárd és tartós békéjének megőr­zéséért és biztosításáért. A Csehszlovákiai Antifasiszta Har­cosok — mondja tovább a felhívás — egész dolgozó népünkhöz felhí­vással fordulnak, hogy fokozzák harcukat a Wall Street-i imperialis­ták és összes szolgáik bűnös céljai ellen — a fasizmus és az új háború ellen. Ez a harc gyermekeink életé­nek, mindnyájunk örömteli jövőjé­nek, az új és jobb világnak nevében folyik. Hazánkban ne­ legyen egy polgár sem, aki napi munkájával ne járulna hozzá a békeharchoz és az amerikai imperialisták bűnös hábo­rús terveinek vereségéhez". Az Antifasiszta Harcosok Szövet­ségének felhívása a következő sza­vakkal végződik: „Mindnyájunk munkája erősítse a legyőzhetetlen békevilág­frontot, amelyet ha védelmezőnk a béke vé­dőpajzsa, a Szovjetunió vezet!" Ülésezett a Csehszlovák Vöröskereszt Országos Akció Bizottsága di Szeptember 5-én a prágai vinohra­ Orvosházban megnyitották a Csehszlovák Vöröskereszt Országos Akció Bizottságának kétnapos ren­des gyűlését a­ kerületi bizottságok elnökeinek és titkárainak részvéte­lével. Vendégként jelen voltak a kor­mányelnöki hivatal, a Nemzeti Arc­vonal Központi Akció Bizottságának, a Központi Szakszervezeti Tanács­nak és a KOH egészségügyi és szo­ciális szolgálat szövetségének kép­viselői. Az elmúlt időszak alatt végzett tevékenységről Jozef Schwarz, a Csehszlovák Vöröskereszt központi titkára tett jelentést. A jövő felada­tairól a következőket mondotta: munkánk alapfeladata a CsVK-t ab­ból a szervezetből, amely még nem­régiben a régi egyleti élet keretei között mozgott, feladatainak burzsoá és filantróp értelmezésével, a dolgozó nép olyan szervezetévé alakítjuk, amely az egységes egészségügyi szol­gálat terén hatékony segítséggé vá­lik a szocialista egészségügy építé­sében. Azt­ akarjuk, hogy azokat a beruházásokat­, amelyeket az állam­tól kapunk, hatékonyan és gazdasá­gosan használjuk ki, hogy segítsünk annak a nagy lenini tervnek megva­lósításában, hogy a dolgozók élete saját érdekük ..." Dr. Milos Novy, a CsVK elnöksé­gének tagja jelentést tett azután a július 26-tól augusztus 7-ig Toron­tóban megtartott XVIII.­­ Nemzetközi Vöröskereszt Konferencia lefolyásá­ról és eredményeiről és a csehszlo­vák küldöttségnek az ülésen végzett munkájáról. UJSZH A leleszi állami gazdaságon befejezték az őszi árpa vetését a rozs vetése pedig befejezés előtt áll Közeledik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évfordulója. Ezt a nagy ünnepet minden mun­kahelyen kötelezettségvállalással ün­neplik. Mi, a leleszi állami gazda­­ság munkásai is fokozott­ munkával készülünk a dicsőséges évfordulóra. Szeptember 2-án összüzemi tartottunk, amelyen az egyes gyűlési dol­gozók felajánlásokat tettek. A dohányos-csoport elvállalta, hogy szeptember 20-ig a dohányt rendbe teszi. A csoport tagjai ezt úgy érik el, hogy mindenki meg­győzi a saját feleségét, hogy ők is kapcsolódjanak be a dohány mun­kákba, amikor csak tehetik. Az eredmény nem maradt el. Naponta 12—15 asszony fűzi a dohányt. A cukorrépa munkákat október 5-ig végezzük el. Az őszi vetést ko­csisaink és a traktorosok 6 nap alatt elvégzik. Az idén meggyőződ­tek­­ arról, hogy a keresztsorosan ve­­tett gabona általában 5—6 mázsával többet fizet. Ezért az ősszel a lehe­tő legtöbb gabonát az új vetési módszerrel vetnek el. Ahol agregátokat használunk, ahol lehet, nem, ott meg a fogatainkat használjuk ki teljes mértékben. A rizs aratását 10 nap alatt végezzük el. Az idén nem kérünk brigád segítséget, ma­gunk learatjuk a rizst. Traktoris­táink vállalták, hogy az őszi mély szántást 20 óra alatt elvégzik. A vetéssel jól állunk. A repcét, őszi árpát és lucernát már elvetettük és a rozsvetés is befejezés előtt áll. Varga Ferenc, Lelesz. Szabó Gyula a galántai járás legjobb traktorosa A galántai járásban, ahol már ez é­vben is minden közs­égbe­n volt EFSz, nagy munka várt a trakto­rárakra. A járás traktorosai kö­zött egész éven át verseny volt, hogy melyik munkaidőben ki szer­zi meg a vánd­orzás­zlót, amely győztesnek o­tt lobog a traktorán. a A nyári munkák versenye is szép eredménnyel zárult, mert Mezen 185 százalékos eredménnyel az alsószeli Varga-brigád egyik tagja, Szabó Gyula nyerte el a vándorzászlót. Szabó Gyula traktoros úgy elérni ezt a szép en­edményt, tudta hogy január óta gépének a legkisebb hi­bája se volt, de még­ csak a legki­sebb üzemzavar se, ami aztán munka eredményén meg is látszik.­­ Másodszor pedig, hogy Szabó elv­társ munkáját mindig úgy osztotta be, hogy semmi idő se vesszen kár­ba, de ugyanakkor nagy segítség volt neki az is, hogy a munkában nem ismert fáradságot és nem úgy csinálta, hogy ma nincs kedvem dolgozni, csak délután 4-ig, vagy pedig regg­el 8-tól dolgozom. Sza­­­bó Gyula ilyent nem ismert. Ahogy szövetkezet dolgozóitól megtud­­tam, sokszor éjjel 12-kor ment ha­za a földekről és reggel 4-kor már megint kint volt a határban. Nem is tudott addig nyugodtan aludni Szabó elvtárs,­ amíg a tarlószántást el nem végezték. Most­ pedig már készülődtek az őszi vetéshez, hogy azt is minél gyorsabban elvégezzék. Szabó elv­társ ezután a szép kitüntetés után fogadalmat tett, hogy az őszi mun­kákban még fokozni fogja eredmé­­nyeit. Csandal István. A kissalói szövetkezetben az őszi gabonafélék 80 százalékát keresztsorosan vetik el A kissalói szövetkezeti tagok már a­­ nyári munkákban, meggyőződtek a szovjet magas termést elérő mes­terek tapasztalatai felhasználásá­nak előnyeiről. A keresztsoros vetési módszerrel átlag 5 mázsával magasabb hek­tárhozamot értek el, mint a kö­zönsége sem vetett gabonánál. A gabonabeadásnak 108 százalékra eleget tettek. Hogy még közelebb álljanak mintaképükhöz, a szovjet kolhoztagokhoz, az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulója tisztele­tére vállalták, hogy az őszi m­un­­kák idejét 5 nappal megrövidítik. A kissalói szövetkezeti tagok vál­lalták továbbá, hogy az idei őszi munkáknál agregátokat és hogy a mélyszántást használnak előhántos ekével végzik. Ezenkívül vetésterü­letüknek 80 százalékát keresztsoro­san vetik be és a földek 30 száza­lékát szemcsés trágyával trágyáz­zák. Várgedén tovább kell folytatni a meggyőző munkát további új szövetkezeti tagok szerzéséért Várgedén már régebben megala­kult a szövetkezet, a tagok azon­ban hamarosan rájöttek arra, hogy az I. tí­pusú munkamódszer nem megfelelő, mert abban nem az el­végzett munka után részesülnek ju­talomban. Az I. típusú szövetkezet­ben a spekulánsok és a kulákok is jobban meg tudnak bújni, márpe­dig ez semmi esetre sem vezethet jóra, így aztán augusztus 28-án a várgedei szövetkezeti­­ tagok áttér­tek a III. típusú munkamódszerre. A szövetkezeti tagok létszáma is megnövekedett. 66 kis- és közép­­paraszt írta alá a III. típusú mun­kamódszert, így a szövetkezet föld­területe, beleszámítva a helyi nem­zeti bizottság földjét is, 766 hek­­tár. A szövetkezet megszilárdítása ér­dekében különösen a vezetőségnek kell minden erejével arra töreked­­nie, hogy a tagságot összetartsa és jó munkafegyelmet teremtsen.­ És további új tagok belépése is szük­séges. Azzal, hogy Várgedén a fa­lu dolgozó parasztjainak többségét alkotó szövetkezet alakult meg, harc nincs még megnyerve. Fontos, a hogy a szövetke­zeti tagok agitá­torokká váljanak és hogy megnyer­jék a szövetkezetnek­­ azokat a még egyénileg gazdálkodó kis- és közép­földműveseket is, akiknek helyük­ ,a szövetkezetben volna. A szocialista Várgede kiépítésében ezekre a dol­gozó parasztokra is szükség van. Kerekes István, Várgede Intézkedések a borjúk levágásának korlátozásáról A földművelésügyi és­ a begyűjtési minisztériumok ez év július 4-én megjelent 174/52. számú rendelete értelmében a nemzeti bizottságok felelősek a borjúnevelési terv telje­sítéséért és ők irányítják a borjúk vágási célokra való felvásárlását és azok áthelyezését oly módon, hogy biztosítva legyen a tervezett állat­állomány és a vágóborjúk beadási tervének biztosítása. A vágóborjúk eladására engedélyt kell kérni a he­lyi n­emzeti bizottságtól. Azon föld­műveseknek és EFSz-eknek, amelyek nem rendelkeznek a tervezett állat­állománnyal, a helyi nemzeti bizott­ság csak azon borjúk levágására ad­hat ki engedélyt, amelyek nem al­kalmasak a továbbtartásra.. Kétes esetekben, főleg a kulá­ko­knál a he­lyi nemzeti bizottság kikéri az állat­orvos véleményét.­­A helyi nemzeti bizottságok oly módon adják ki az engedélyeket, hogy biztosítva legyen a vágóborjú tervének teljesítése és egyben a tervezett állatállomány is. Azoknak a földműveseknek és EFSz­eknek, amelyekben biztosítva van az állatállomány és a beadás telje­sítése az egész évre és az egyes ne­gyed­években, a helyi nemzeti bi­zottság megengedi azon borjúk vá­gási célokra való leadását is, ame­lyek további tartásra alkalmasak, de csak akkor, ha a falu többi föld­műveseinél i­s biztosítva­­ van a mar­habeadási terv teljesítése és amen­­nyiben ezek a borjúk nem fajteh­e­nektől származnak. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a járási nem­zeti bizottság nem irányozta-e elő a községnek a terven felüli borjútar­tást, hogy aztán innen a járás más községeibe adjanak át borjúkat az állatállomány kiegészítésére. Abban az esetben, ha a helyi nemzeti bi­zottság megtagadja az engedély ki­adását, erről értesíteni kell a járási nemzeti bizottságot és a begyűjtési apparátust, amely a járási nemzeti bizottság utasításai szerint biztosít­ja az elválasztott borjúk átvételét. Azon földműveseknek, akiknél nincs meg a tervezett állatállomány, a helyi nemzeti bizottság elrendeli, hogy szerezzenek be továbbtartásra alkalmas borjúkat, mindenekelőtt azon községbeli tenyésztőktől, akik­től megvonták a borjúleadási enge­dély kiadását, ha pedig nincsenek ilyen borjúk a községben, akkor a­hiányzó borjúkat a földműves rak­társzövetkezetből kell beszerezni. Azon EFSz-ek és állami birtokok számára, amelyeken nincs biztosítva a tervezett feladatok teljesítése az állattenyésztésben és a beadásban, a földműves raktárszövetkezet biz­tosít elegendő értékes borjút. A bor­júk átvételét a járási nemzeti bizott­ság biztosítja az EFSz-eknél és az állami birtokoknál. A helyi nemzeti bizottságok főleg a kulákoknál ellenőrzik azt, hogy a továbbtartásra kijelölt borjúkról gondoskodnak-e kellőképpen. A földműves raktárszövetkezet köteles átvenni azokat a borjúkat, amelyeknek vágási célokra való le­adására a helyi nemzeti bizottság engedélyt adott­ ki, ha ezek a bor­júk legalább 60 kg súlyt értek el. A nemzeti bizottságok gondoskod­nak arról, hogy a földműves raktár­szövetkezet a borjúkat idejében át­vegye és hogy a borjúk kései átvé­telével az állattenyésztésben ne ke­letkezzen zavar a termelési terv tel­jesítésében. A­­ szükséges üszőállo­mány megteremtésének érdekében a nemzeti bizottságok gondoskodnak továbbá arról, hogy a vágási célok­ra leadott borjúk száma ne haladja túl a kerületi nemzeti bizottság ál­tal meghatározott üszök számáta az egyes járásokban. A földműves raktárszövetkezet az engedélyt az állat kísérő leveléhez kapcsolja és az ellenőrzéssel megbí­zott állatorvos a vágóhídon és a pia­cokon előterjeszti az engedélyeket az egyes községek­ szerint a járási nemzeti bizottságnak 14 n­aponként., A nemzeti bizottságok ellenőrzik és figyelemmel kísérik a vágóhidakon, hogy betartják-e e hirdetmény egyes pontjait. A borjúk elhullását a tenyésztő­nek lagalább 24 órán belül jelente­nie kell a helyi nemzeti bizottságon, amely azonnal megállapítja az elhul­lás okát. Ha kihágás gyanúját veszi észre, megteszi a feljelentést. A he­lyi nemzeti bizottság minden egyes borjú elhullását azonnal jelenti a já­rási nemzeti bizottságon a tenyész­tő nevének és pontos címének, vala­mint földterületének feltüntetésével és az elhullás okának leírásával. Ha a borjú a tenyésztő hibájából pusztult el, vagy pedig­­ a tenyésztő a hibájából kellett azt levágni, akkor helyi nemzeti bizottság felemeli a földműves tejbeadási kötelezettsé­gét. Ha a borjú megszületése után 10 napon belül kell kényszerlevágá­sát alkalmazni, vagy pedi­g ha 10 na­pon belül elpusztul a borjú, akkor a beadási kötelezettséget 240 liter tej­jel emelik, 15 naptól 20 napig lévő borjúk elhullásánál 160 literrel, 21 nap után pedig 100 literrel. A beadá­si kötelezettség fokozását a helyi nemzeti bizottság azonnal jelenti a tejbegyűjtőben. A közös állattenyész­téssel rendelkező EFSz-ekben a szük­séges intézkedéseket a járási nem­zeti bizottság teszi meg. X

Next