Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A magyar borpincék híre messze földön ismert. Nemcsak utolérhetetlen nedűik miatt, hanem azért is, mert az ottani szőlővidék az ország legszebb, legfestőibb részén húzódnak: ősi várromok körül, gyengéd­ lejtőjű dombokon, a hegyekből az Alföld felé kanyargó folyók mentén s a kékvíz a Balaton partján. Az utóbbi külö­nösen arról nevezetes, hogy ott a szőlőt kétfelől éri a napsütés: fentről s a víz felől; az utóbbitól a Nap visszavert sugara érleli édessé s tüzessé a Balaton borait... E borban erő és édesség van, amitől újjáéled az ember. VOLTAIRE A Bodrog és a Tisza találkozásánál emelkedik ki a Tokaji-hegy. Vulkanikus talaján és a Hegyalja dél­re nyúló lejtőin terem a világhírű tokaji, amelyről Voltaire azt írta, hogy e borban erő és édesség van, amitől újjáéled az ember Ez a bor az agy minden rostját mozgásba hozza és a szellem, a jókedv szi­porkáinak varázslatos tűzijátékát csalja elő a lélek mélyéből A világhírű férfiak elismerő sorainak se vége, se hossza Anatole Francé, Kossuth, Cromwell, Erasmus és Hunyadi János — mind-mind dicsérői ízének zamatának Schubert bájos kis dalt kompo­nált Lob des Tokayers címmel az isteni nedű dicsőí­tésére Mikszáth Kálmán a Különös házasság című regényében említi, hogy a Benczur-huszárok parancs­noka díszlépést és tisztelgést vezényelt a hegynek, amikor serege elvonult előtte A hegy megérdemli a tiszteletadást. A borvidék hí­re és tekintélye évszázados múltú A legjobb termékeivel megismerkedhetünk — egye­bek között — a sárospataki Rákóczi-pincében. Itt a sziklák mélyén létesített pincében speciális mikroklí­ma közepette, különleges méretű hordókban érlelő­dik a híres tokaji aszú a tokaji szamorodni. Itt tá­rolják. Itt kóstolgatják a borszakértők A gyertyavi­lágnál, némi alma , dióbél­ vagy friss cipő fogyasztá­sa mellett végigélt borkóstoló és italgourmand kivé­teles, felejthetetlen élmény Itt árulták el nekem a nevezetes aszú születési tit­kát is A Rákócziak voltak Észak-Magyarország nagy ré­szének — egyebek között a tokaj hegyaljai borvidék­nek is — földesurai a XVII század folyamán, amikor Magyarország nagy része török megszállás alatt ál­lott. Az ő gondjuk volt e terület megvédése a török martalócok fenyegető támadásaitól így történt hogy 1650 őszén, amidőn újabb török támadás fenyegetett. I. Rákóczi György fejedelem özvegye, I­órántffy Zsu­zsanna, parancsot adott udvarmesterének hogy ha­lassza későbbre a küszöbön álló szüretet A háborús veszély elhúzódása miatt végül is novemberben történt meg a nevezetes szüret, s a késedelem ezúttal áldá­sos eredménnyel járt: a tőkén hagyott szőlőszemek a hosszú száraz ősz során megtöppedtek megaszú­sodtak A szüret elhalasztása ugyanis időt s nyújtott ahhoz, hogy végbemenjen a nemes lehetőséget rothadás-nak nevezett folyamat, amelynek során a szőlőlé cu­kortartalma feldúsul, savtartalma minimálisra csök­ken, ugyanakkor a bogyók alkalmassá válik a szútészta héja elvékonyodik, s így készítésére A kiváloga­tott aszúszemeket tésztává dolgozzák fel, s ezt töltik fel tokaji musttal, vagy újborral. Aszerint, hogy hány puttony aszútesztát adnak egy egy gönci hordó must­hoz, vagy újborhoz, nevezik a tokaji aszút 2, 3, 4, esetleg 5 puttonyosnak. A tokaji aszúval egyébként egy 1655-ös törvénycikkben találkozunk először. — Mi tulajdonképpen a „gönci hordó" — érdeklőd­tem a bennfenteseknél. Megtudtam: A Hegyköz nyu­gati kapujában, nyolcszáz éves, ódon, városias jelle­gű falu nyújtózik a hegyoldalban. Neve Gönc. Hor­dója országos nevezetességű. Űrtartalma kb. 140 liter, valamikor Európa szerte elismert űrmérték volt. Gön­ci borkereskedők szállították az elmúlt századokban Hegyalja híres borait Lengyelország felé, s a rende­lések mindig gönci hordókra szóltak . Az a körülmény is lekötöttte a figyelmemet, hogy tokaji pincék különlegesek, alacsony bejáratúak . A török támadásoktól tartó szőlősgazdák bejárata, a szokásosnál alacsonyabb pincékben rejtett tárol­ták boraikat, hogy nehezebben bukkanjanak rá martalócok — magyarázta egyik tájékoztatóm. Azóta a is alacsonyak a tokaji pincék Mint a tréfás­ komoly szállóige tartja: A tokaji bor előtt meg kell hajolni a Garamba Forj hérrob fó harát.. PETŐFI SÁNDOR így énekelte meg Petőfi Sándor a költő, a kedves egri bóstyák présházait, tornácait és kertjeit, amelyek sok vidám napot és jókedvű vendéget láttak már. Nem is csoda: van itt olyan gazdaság, amely holdan­ként harminchárom hektó minőségi bort termel Riz­lingjük tizennyolc mol­gános Az egri pincékben ott sorakoznak a hatalmas öreg hordók, telve a finom egri borokkal, a leánykával, muskotállyal, az ősi ne­vezetes bikavérrel és az ugyancsak világhírű Medoc Noir-ral Az egri Várhegy oldalán nyíló Sötétkapun ve földalatti kazamaták végtelen labirintusában belép­talál­juk magunkat A középkori erőd alatt több mint tíz kilométeres hosszúságban kígyóznak a földalatti alagútrendszer ágai melyekben egykor a török el­leni küzdelmek várvédő vitézei tanyáztak A XVI. században amikor túlnyomó erejű török sereg ellen védték a várat élelmiszerutánpótlásra, váratlan rajta­ütésekre használták a titkos alagútrendszert a vár­védők Ma senki sem veszi rossz néven hogy egri bikavért és leánykát tárolnak a kazamaták mélyén — a békésebb idők jegyében — az egri bortermelők. A nagyszerű mikroklímájú pincék ugyanis az egri borok kiválóságának fontos tényezői Az Egri bikavér gránátvörös, fanyar, tüzes vörös­bor Ezt mindannyian tudjuk Abban sem kételkedünk, hogy színét természetesen nem a bika vérének kö­szönheti, hanem a különleges szőlőbogyók festőanya­gának. Nagyburgundi, kadarka és kékfrankos együtt­szüretelése révén készül, s a héjon­ erjesztés során kapja páratlan színét. Nemcsak kiváló pecsenyebor, hanem — tannintartalma révén — nevezetes gyógy­bor is. Mint a régi mondás tartja: Az Egri bikavér — orvosságnál többet ér. Az egri szőlők évszázadok óta híresek. Az erre vo­natkozó legrégibb feljegyzés a XV. századból szárma­zik. Akkor tiltotta meg János püspök az idegen borok behozatalát, mondván, hogy „az egrinél jobb bor nem kell" éles kínos emlékezet Ah, Badacsony szürete!... KISFALUDY SÁNDOR aeiMiii'iiMJiL.w -.W'MJiMKyiwwwifté *r ?r. Kisfaludy Sándor a költő, fenti szavai életének két nagy eseményét, Szegedy Rózával való megismerke­dését és a híres badacsonyi szüretek során szerzett élményeit A Balaton tükrözik, türkiz-kék partja mentén húzódó dom­bokon — a hajdani vulkánok megszelídült, szőlőt, őszibarackot, mandulát érlelő maradványain — kü­lönös bálú borpincék találhatók. Némelyikük a ma­gyar parasztbarokk jellegzetes stílusában épült, másik a régi, nádfedeles falusi kúriák vonalait Abban azonban valamennyi egyezik, hogy idézi dombol­dalba vágott falai között jóféle balatoni fehérborok érlelődnek, udvarukon pedig, fatörzsből készült ülő­alkalmatosságokon, kecskelábú asztalok körül fölsé­ges borozgatás esik. A legnevezetesebb effajta bala­toni borozóhely a Badacsony-hegy oldalán levő Kis­faludy-ház. Hajdan a poéta otthona volt, ma a­­­ bort, hangulatos cigányzenét kedvelők zarándokhe­lye. A legrégibb balatoni pince emlékére egy ásatás során bukkantak a régészek: a ma is szőlővel borított dombok egyik festői zugában római villa maradvá­nyai kerültek elő, melynek mozaikdíszei és falfest­ményei a szőlőtermesztés és a szüret különböző fázi­sait idézik. A hajdani római, aki két évezreddel ezelőtt felfe­dezte a Balatonkörnyék szépségét, a balatoni borok vonzóerejét, korának szokása szerint cserépamforá­ban tárolta borait. Elő is került egy amfora-marad­vány, benne beszáradt bormaradványokkal Napjaink­ban, a balatonfüredi állami pincészetben persze üveg­csempékkel burkolt tartályokban, műszerek ellenőr­zése mellett tárolják, érlelik a nagy tavat övező sző­lőhegyek borait A világhírű badacsonyi borok közül a szürkebarát és a kéknyelű nevét az egész világon elismerően em­legetik a borszakértők E borok erejében az egykori vulkán tüze izzik, színében a tavon szikrázó napfény aranya csillog. Mindkettőnek érdekes a története, mégis leginkább a szürkebarát múltja keltette fel figyelmemet Vesszejét eredetileg Franciaországból hozták Ma­gyarországra Származási országában, ahol Pinot Gris néven ma is termesztik, alacsony alkoholfokú jelleg­zetes bort szolgáltat, mely pezsgőkészítésre különö­sen alkalmas A Balaton mellett, az erőteljes vulkáni eredetű talajban, a nagy vízfelület, s a gazdag nap­sütés befolyására a Pinot Gris levélzete kiteljesedett, bogyói lédúsakká, gazdag cukortartalmúakká váltak. Fokról fokra kialakult a mai szürkebarát, Európa egyik legkellemesebb fehérbora. Magyarországi látogatásaim során sok helyütt megkóstoltam a jobbnál jobb helyi borokat Nemcsak azokat, amelyekről fentebb írtam. „In vino veritas — Borban az igazság" — állítja egy régi mondás Azok, akikkel kocintgattam, igazat mondtak amikor boraikat dicsérték A szekszárdiak például gyógyító hatást tulajdonítanak boraiknak s ezzel magyarázzák, hogy a környéken nem ritkaság a 80—90 éves egész­séges öregember Nyilván nem hiába mondják, hogy aki az ő borukat issza, az hottáig él S e kijelentés Igazságot még senkinek sem sikerült megcáfolnia. DOSA JÓZSEF ULKANt m _ A MAGYAR BORPINCEK VALLOMÁSA uze Érik a badacsonyi rizling (A szerző felv.) I­S­S"

Next