Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-08 / 135. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PÉNTEK BRATISLAVA • XXVI. ÉVFOLYAM 135. szám Ára 50 fillér 1973. június 8. A nemzetközi feszültség enyhülése jegyében Ma véget ér a KGST XXVII. ülésszaka (CSTK) . A KGST XXVII. ülésszakán részt vevő testvérál­lamok küldöttségeinek vezetői, akik Prágában szerdán felszó­laltak, egybehangzóan megálla­pították, hogy a KGST prágai ülésszaka a nemzetközi feszült­ség enyhülésének feltételei kö­zött zajlik le, ami a Szovjetunió és szocialista szövetségesei ak­tív békepolitikájának köszön­hető. Sztanko Todorovnak, a BNK Minisztertanácsa elnökének be­széde a Komplex Program meg­valósítását illetően kifejtett kol­lektív munka legfontosabb irányzataival és elemzésével foglalkozott. Nagyra értékelte a KGST szerveinek tevékenysé­gét, amely hozzájárul a szocia­lista gazdasági integráció elmé­lyítéséhez. A bolgár küldöttség vezetője állást foglalt amellett, hogy meg kell erősíteni a KGST tervezési együttműködésének szerepét, majd megállapította, hogy az egyes államok évi és ötéves terveinek külön fejezet- KIÁLLÍTÁSON (ČSTK) — Ludvik Svoboda had­sereg­tá­bo­r­no­k, köz­t­ár­sasá­g­i elnök és felesége tegnap délelőtti órákban megtekintette a a Csehszlovák Rádió megalaku­lása 50. és a szocialista rádió megalakulása 25. évfordulójá­nak alakalmából megrendezett kiállítást. A kedves vendégeket dr. Ján Pudláknak, a köztársasági el­nök irodája vezetőjének, kísé­retében a kiállításon üdvözölte Ján Riško, a Csehszlovák Rádió központi igazgatója, dr. Karel Hrabal, a Cseh Rádió igazgató­ja, dr. Vladimír Vipler, a Cseh­szlovák Rádió külpolitikai adá­sának igazgatója, František Hanzlík, a kiállítás főbiztosa és a Csehszlovák Rádió további ve­zető dolgozói. Ludvik Svoboda elnök érdek­lődéssel tekintette meg a kiál­lítást. A beszélgetés keretében elmondotta, hogy 1923-ban rá­diónk első hallgatói közé tarto­zott. A köztársasági elnök és fe­lesége kíséretével együtt meg­tekintette még a Tesla nemzeti vállalat és a Polgári Honvédel­mi Szövetség kiállítását is, ame­lyet az R—50 kiállítás kereté­ben rendeztek. A látogatás befejező részében Ludvik Svoboda elvtárs beje­gyezte nevét az R—50 kiállítás Vendégkönyvébe. MUNKAÉRDEMREND ÁTADÁSA (ČSTK) — l­udvík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök Munkaérdemrendet ado­mányozott Stanislav Vlna mi­niszterhelyettesnek, a nemzet­közi­ gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési tanács titkárának, 60. születésnapja al­kalmából sokévi politikai és közéleti tevékenységéért. A magas fokú kitüntetést, amellyel értékelik a jubilánsnak a szocializmus építésében és a CSSZSZK-nak a többi szocialis­ta országgal való gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlesztésében szerzett érdemeit, tegnap nyújtotta át Prágában František Hamouz, a CSSZSZK kormányának alelnö­­ke. ben kell foglalkozniuk a szocia­lista integrációval. A továbbiak­ban kifejtette, mennyire fontos a tudományos-műszaki együtt­működés újabb, formáinak kutatása.hatékonyabb Fock Jenő, a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnöke beszédében hangsúlyoz­ta, hogy az integráció jelenlegi szakaszában egyetlen állam népgazdaságának fejlődése sem biztosítható, ha nem veszi fi­gyelembe a KGST többi tagor­szágának lehetőségeit és szük­ségleteit. A nemzeti tervek koordinálásánál külön figyel­met kell szentelni az olyan kér­déseknek, melyeknek a megol­dása alapvető hatást gyakorol az ország népgazdaságának fej­lődésére, s ugyanakkor fokozza a szocialista országok egész (ČSTK)­e A prágai Hrzán­­palotában tegnap délelőtt talál­kozott dr. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Alek­­szej Nyikolajevics Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökével. A megbeszélés keretében meg­vitatták a különböző területe­ken kifejtett csehszlovák— szovjet együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. Mind­két részről hangsúlyozták szocialista gazdasági integráció a Komplex Programja megvalósí­tásának fontosságát és jelen­tőségét a CSSZSZK és a Szov­közössége gazdaságának haté­konyságát. A magyar küldöttség vezető­je külön foglalkozott még a gépipari együttműködés kérdé­seivel. Pozitívan értékelte KGST-nek a Finn Köztársaság­­ gal megkötött együttműködési egyezményét, amelyet a közel­múltban írtak alá Moszkvában. Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának első alel­nöke megállapította, hogy a Komplex Program elfogadása óta eltelt aránylag rövid idő­szakban sikerült lényegesen bő­víteni a KGST-tagállamok gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködését. Mindez hoz­zájárul a szocialista közösség országai egységének, és tömö­r et unió, valamint a KGST to­vábbi tagállamai testvéri együtt­működése megszilárdításának érdekében. A barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében lezajlott tanácskozáson részt vett Fran­tišek Hamouz és Václav Hula, a CSSZSZK kormányának alel­­nökei, szovjet részről Nyikolaj K. Bajbakov és Mihail A. Le­szecsko, a minisztertanács a­el­nökei, Nyikolaj Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter és Vlagyimir Vlagyimirovics Mac­­kevics, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Az együttműködés fejlesztéséről Koszigin elvtárs Štrougal miniszterelnöknél A Doprastav bratislavai központjának dolgozói a múlt év végén megkezdték a 4000 hektáros Trnava-észak mezőgazdasági táblán az öntözőrendszer építési munkáit. Ha elkészül, öntözhető lesz a brestovanyi, a bučanyi, a Jaslovské Bohunice­i, a malženicei, a Spa­­čincei és a trakovicei szövetkezet termőföldjei. Képünkön: Jas­lovské Bohunice közelében autódaru segítségével a földbe helye­zik az 500 mm átmérőjű acélcsöveket. J Felvétel: I. Dubovský ( ČSTK) DÖNTÉS A DIPOLI - PALOTÁBAN Július 3-án kezdődik az európai biztonsági és együttműködési konferencia Helsinki — A finn főváros­ban folyó nagyköveti szintű elő­kés­zí­tő tanácskoz­áso­kon megállapodás született, amely­nek értelmében július 3-ra Hel­sinkibe külügyminiszteri szin­ten összehívják az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferenciát. Általános, de írásba nem fog­lalt megállapodás szerint a kül­ügyminiszterek találkozója 5— 8 napig tart majd. A döntés az előkészítő kon­zultáció délelőtti ülésén szüle­tett, amikor más munkacsopor­tokban befejezték a két napi­­­­rendi pont bizottsági feladatter­­vének szerkesztését. Az európai biztonsági értekezlet jóváh­a­gyott napirendje a következő: 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdések; 2. együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén; 3. együttműködés emberies­ségi és egyéb téren; 4. további lépések a konfe­rencia után. Mind a négy ponthoz részle­tes feladatterv csatlakozik. Mértékadó forrásból szárma­zó értesülés szerint a 2. pont feladattervének szerkesztése so­rán a közös érdeklődésre szá­mot tartó európai tervek tár­gyában végül egy magyar ja­vaslat alapján jött létre kom­promisszum. A szóban forgó kö­zös tervek az energiagazdálko­dásra, a nyersanyagok kiakná­zására, a közlekedés és szállí­tás fejlesztésére vonatkoznak. A 3. pontban szintén találtak kompromisszumos fogalmazást a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására a kultu­rális és oktatási együttműkö­désben. Kiegészíti okmány a napirenden? Párizs — Le Duc Tho, a Viet­nami Dolgozók Pártja PB tagja és Henry Kissinger, amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó csütörtökön délután 15.05 óra­kor folytatta konzultációit Pá­rizs egyik elővárosában, St. Nom-La Breteche-ben. Az újabb vietnami—amerikai megbeszélés-soroza­t eredetileg csütörtök délelőtt kitűzött má­sodik ülését minden indoklás nélkül, a VDK küldöttségének szóvivője szerint „amerikai ké­relemre" halasztották délután­ra. Kissinger az újságírók érdek­lődésére válaszolva azt mon­dotta, az ülés időpontja elha­lasztásának „­nincs különösebb oka, csak több időre van szük­ségünk, hogy valamit elkészít­sünk". Azt persze nem közölte, hogy mi az a „valami", de pá­rizsi megfigyelők feltételezik, hogy a január 27-én aláírt viet­nami békemegállapodás rendel­kezéseinek szigorúbb végrehaj­tását célzó „kiegészítő okmány­ról" van szó. Egyébként az amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó pén­teken eleget tesz „második pá­rizsi megbízatásának". A fran­cia külügyminisztérium szóvivő­je és Ronald Ziegler, a wa­shingtoni Fehér Ház Párizsban tartózkodó sajtótitkára csütör­tökön egybehangzóan közölte: Michel Jobert francia külügymi­niszter pénteken délelőtt 9.00 órakor fogadja Henry Kissin­­gert. A két politikus áttekinti majd a Reykjavíkban megtar­tott legutóbbi francia—ameri­kai csúcstalálkozón hozott dön­téseket és a döntések végrehaj­tását célzó intézkedéseket. SAIGONI ÁLLÁSFOGLALÁS Saigon — A saigoni kormány nem fog aláírni semmiféle új békemegállapodást, vagy ki­egészítő dokumentumot — kö­zölte csütörtökön a VDK és az Egyesült Államok képviselőinek jelenlegi párizsi tárgyalásaira utalva a Thieu rezsim szóvivő­je. A saigoni adminisztráció a VDK-val, a DIFK-kel és az Egyesült Államokkal együtt kö­zös felhívást ír alá, amely az eredeti megállapodás rendelke­zéseinek szigorú végrehajtását sürgeti.­­ Az AP amerikai hírügynökség kijelentésekből arra követ­keztet, hogy Le Duc Tho és Kis­singer Párizsban kiegészítő módosító indítványokat dolgoz ki a január 25-én aláírt béke­megállapodással kapcsolatban. A saigoni szóvivő nyilatkoza­tának elhangzása előtt lázas diplomáciai tevékenység folyt a dél-vietnami fővárosban. Charles Whitehouse, az Egye­sült Államok ügyvezető nagy­követe két ízben találkozott Tran Van Lam saigoni külügy­miniszterrel, majd a második találkozó után mindketten fel­keresték Thieut, a rezsim elnö­két. E konzultációk előtt csü­törtökön — már a második egymást követő napon — újabb ülést tartott a rezsim nemzet­­biztonsági tanácsa. KOCKÁZATOS VÁLLALKOZÁS kai Houston — A Skylab ameri­űrállomás három asztro­nautája — Charles Conrad pa­rancsnok, Joseph Kerwin és Paul Weitz — csütörtökön reg­gel, a houstoni ellenőrző köz­ponttal folytatott beszélgetés során szkeptikusan nyilatkozott a délutánra tervezett kockáza­tos vállalkozás várható ered­­­ményéről. Kerwin azt mondotta, csak „50 százalékos esély“ van ar­ra, hogy sikerül kiszabadítani a beszorult napelemszárnyat. Conrad parancsnoknak az „égi laboratórium“ fedélzeti nyílásán át az űrbe, csaknem hét méteres űrsétával kell meg­közelítenie a Skylab május 14-i fellövése után 63 másodperccel megrongálódott napelemszár­nyat, hogy elvégezze a külső javítási munkálatot. E művelet már csak azért is veszélyes, mert a Skylab meg­sérült külső felületén feltehe­tőleg éles-hegyes kiszögellések keletkeztek, amelyekbe beakad­hat az asztronauta űrruhája. Az egész művelet a tervek szerint mintegy 4 óra hosszat tart. A 2600 millió dolláros Sky­­lab-program sikere ennek a vál­lalkozásnak az eredményessé­gétől függ.

Next