Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-30 / 175. szám, kedd
6Kultúra - hirdetés MOZI POZSONY HVIEZDA: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Penge 2 (amerikai) 21.15 MÚZEUM: Intimitás (francia-angol) 17.30, 20 TATRA: Isten nagy, én kicsi vagyok (francia) 17.45 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 ISTROPOLIS: A Skorpiókirály (amerikai) 17.45 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30, 18, 20.30 A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 17.30, 20 Vanília égbolt (amerikai) 20.15 CHARLIE CENTRUM: A hálószobában (amerikai) 18 Gosford Park (amerikai-angol) 17.30, 20 A harcos és a hercegnő (német) 20.15 Star Wars II. - A klónok támadása (amerikai) 17.45 Berlin felett az ég (német) 20 Szeress, én szeretlek (szlovák) 19.30 KASSA DRUZBA: A fegyverek szava (amerikai) 18, 20.30 CAPITOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 17,18.45, 20.30 USMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 18. 20 IMPULZ: Horrorra akadva 2 (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: A gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Pókember (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Pókember (amerikai) 21.30 LÉVA - JUNIOR: Korcs szerelmek (mexikói) 18 AMFITEÁTRUM: Korcs szerelmek (mexikói) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Kate és Leopold (amerikai) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30,16.30, 18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Katonák voltunk (amerikai) 14.15, 17, 19.45 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Manitu bocskora (német) 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16,18, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) 13, 15.20, 17.40, 20 Star Wars II. - A klónok támadása (amerikai) 14.45,17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13,14.45,16.30,18.15 Szeptember 25. és 28. között rendezik meg Csacán Szlovákia legrégibb filmfesztiválja, az Etnofilm 12. évfolyamát. A népi kultúrával, az etnográfiával és antropológiával foglalkozó dokumentumfilmek nemzetközi seregszemléjén mutatták be először annak idején Dusán Hanák húsz évig trezorban őrzött filmjét, az Egy régi világ képeit is. A fesztivál két évvel ezelőtt megrendezett, 11. évfolyamán 36 - egyebek között svájci, olasz, magyar, angol, szerb - mozgóképet mutattak be. (Képarchívum) Keresse a legújabb számát! • Füsi Imre Eduard Benes dekrétumának áldozatává vált. 1960-ben halt meg Csehországban. Utolsó kívánságát most teljesítették a gyerekei. • A luganói tanulmány krimibe illő írás, a globalizáció drámai következményeit taglalja. * Marilyn Monroe ezen a nyáron lenne 76 éves. Arról, hogy miért nem lett ennyi, senki sem tud biztosat. ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 30. Színészfelvételi Komáromban - olyanokat kerestek, akikben megvan a színpadi kiteljesedés lehetősége Hahó, színház, jövünk! A színház bejáratánál sápadtan kószáló, megilletődött szülők, a folyosón izguló fiatalok. A színfalak hátsó traktusánál hárman-négyen nyomják orrukat a nagy faajtóhoz. Valaki odabent éppen egy népdalt énekel, ez még kihallatszik, a zsűri szavaiból azonban, őszinte sajnálatunkra, még foszlányokat sem sikerül elkapnunk. LAKATOS KRISZTINA A komáromi Jókai Színházban a közelmúltban zajlott színészfelvételin Kiss Péntek József, a színház igazgatója, Telihay Péter művészeti vezető, Varsányi Mari, a színház művésznője, Varga Emese dramaturg, Szabó Csilla lektor és Kukola József művészeti titkár hallgatta meg a jelentkezőket. Azokat a fiatalokat, akik kedvet éreznek magukban, hogy egyelőre képesítetlen színészként szerezzenek némi színpadi tapasztalatot. Idén a meghirdetett felvételire huszonhatan jelentkeztek, majd a mindent eldöntő napon tizenhatan zörgettek bebocsátásért a művészet templomának ajtaján - a színészi pálya felé kacsintgatók közül sokan valamilyen „polgári” hivatással, illetve képzési formával is megpróbálkoztak, s akiket már felvettek egy felsőoktatási intézménybe, letettek a művészi ambíciókról. „Még így is meglepett bennünket az érdeklődés mértéke - meséli Varga Emese dramaturg tavaly nem hirdettünk felvételt, de két éve, amikor voltak betöltendő helyeink, mindössze heten-nyolcan jelentkeztek, ebből kettőt vettünk fel. Úgy tűnik, ahogy a színháznak növekszik az ázsiója, megint sikk segédszínésznek jönni.” A felvételire a fiatalok részben saját, választott anyaggal, részben a színházvezetés által meghatározott művekkel készültek. A „kötelezők” között a lányok esetében József Attila Óda és Talán eltűnök hirtelen... című verse, valamint Faludy György egyik Villon-átköltése szerepelt, továbbá egy-egy részlet vagy monológ a Rómeó és Júliából, a Szent Johannából és Pygmalionból. A fiúk a verseken belül Villon helyett Csokonait kaptak, a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz címűt, monológként pedig a Medve, a Revizor és az Othello egyegy részletét. Választott anyagként a színház verset, prózát és dalt kért a jelentkezőktől. Mivel a zártkörű „műsorra” nem juthattunk be, a távozóban levőket állítottuk meg, ugyan mondanának néhány keresetlen szót magukról, a felvételi élményeikről, valamint arról, mi vonzotta őket ide. Agócs Attila Fülekről érkezett, négy éve a Zsákszínház tagja, játszott a Csongor és Tündében, a Magyar Elektrában, a Tótékban, a Fekete Péterben. 25 éves, jelenleg szakácsként dolgozik. A színművészetin még nem próbálkozott, de ha úgy adódna, valamelyik magyarországi színitanodába idővel szívesen jelentkezne. „Maga az életvitel tetszik, a szabadság, hogy itt szabad felfogás uralkodik” - summázza elképzeléseit a színházi létről. Mint meséli, a felvételin arra kérték, hogy választott dalát a Süsü, a sárkányt különböző módokon adja elő: dzsesszesítve, táncolva, úgy, mintha mindenkit hülyének nézne, s ő volna a világ legokosabb embere, illetve sárkánya. Derzsi Réka az éppen Paláston zajló színjátszó táborból érkezett a felvételire, amúgy Nagyszarván él, most érettségizett. A somorjai gimnáziumban a Noli me tangere színkör tagja volt, s a tavalyi Jókai Napokon megkapta a Ferenczy Anna-díjat. A pozsonyi és a budapesti színművészetin is próbálkozott, egyelőre sikertelenül. „Kicsi koromtól fogva az a vágyam, hogy egyszer színházközelben élhessek, ez a mindenem. Nem tudom elképzelni magam matektanárnőként, közgazdászként, mindig a művészet vonzott. A színháztól azt várnám, hogy nagyon sokat adjon: fejlődni szeretnék, színházüag, műveltségileg, tapasztalatokat akarok szerezni. Azt hiszem, így könnyebb lenne a felkészülés a felvételire is” - mondja Réka, aki egyik választott versével (Orbán Ottó: A repülés felfedezése), valamint dalával, a Különös éjszaka volt...-tál lépett a felvételiztető bizottság elé. Kovács Bea Zselízre járt gimnáziumba, idén érettségizett, Bényben lakik. Szintén felvételizett a pozsonyi színművészetire, a második körig jutott. „Ott lettem teljesen biztos benne, hogy tényleg ez az a környezet, ahol a továbbiakban létezni szeretnék. Jelentkeztem a Selyébe közgázra, és egy kétéves köztisztviselői képzésre is, de most már csak ide akarok jönni. Lehet, hogy nehéz pálya, de még ha szélmalomharc is mutassuk meg magunkat, ne legyünk mindannyian big brotherek. Telihay Pétert, így, a felvételi után, nagyon furfangos rendezőnek tartom. Azt kérte, hogy azt a verset adjam elő, amelyiket a legkevésbé szeretném. Vogelweidétől A hársfaágak csendes árnyán...-t választottam. Nehéz volt döntenem, volt még egy Weöres- és egy Majakovszkij-versem, mindet egyformán szerettem és egyformán nem szerettem volna előadni. Azután az egyik kötelezőből, a Szent Johannából kértek egy részletet. Rájöttem - persze elméletileg eddig is tudtam -, hogy egyfajta szövegből hányféle érzést ki lehet hozni, s nem biztos, hogy az érzések a szituációhoz, a témához kapcsolódnak.” (Csak a margóra jegyzem meg, utólag büszke vagyok a szimatomra, pontosabban a két találatomra: Réka és Bea, akik a pozsonyi felvételiről és a különböző szavalóversenyekről már ismerik egymást, ősztől a Jókai Színház társulatának a tagjai.) S hogy milyenek voltak a „zsűri” összbenyomásai? Varga Emese foglalja össze: „Elsősorban arra kértük a felvételizőket, hogy különböző szituációkban, értelmezésekben adják elő a szövegeiket."Sokan vannak, akik jól szavalnak, énekelnek, de csak egyetlen módon képesek megszólalni. Természetesen azok voltak előnyben, akik a helyzetekre rugalmasabban reagáltak. Igazából fiatal férfi segédszínészekre lett volna nagyobb szükségünk, de mindössze négyen jelentkeztek, s nem volt különösebben erős a mezőny. Ez egyébként a főiskolára is jellemző, az ottani tanárok is panaszkodnak, hogy eltűnnek a klasszikus férfi karakterek, inkább érdekes arcok, egyéniségek jelentkeznek. A lányok között is voltak szélsőségek - olyanok, akiknek a színház régi álmuk, most megpróbálták, bár igazában nem adottak a képességeik, de akadtak olyanok is, akiknek van valamilyen amatőr színházi tapasztalatuk. Ez egyébként nem volt feltétel, de tagadhatatlanul meglátszik a jelentkezőkön: eleve máshogy lépnek a színpadra, máshogy szólalnak meg, nem annyira elfogódottak.” Kiss Péntek József színidirektor számára a legfőbb jelentősége ezeknek a színészfelvételiknek, hogy jelként működnek a jövő felé -képet adnak arról, milyen az érdeklődés a fiatalok részéről a színház iránt, mennyien szeretnének a színészi pályán mozogni, mennyire tehetségesek, s egyáltalán: milyen vonzása van ma a színháznak. „Persze nem pusztán a felmérés kedvéért hívtuk ide a jelentkezőket. Idén két, maximum három fiatalt tudunk felvenni segédszínésznek - bár hivatalosan nincs segédszínészi státusunk, tulajdonképpen ezek a fiatalok is színészként kerülnek hozzánk, ugyanakkor természetesen működik a spontán belső rend, amelyben megvan a maguk helye az előképzettség nélküli fiataloknak, akik most ismerkednek a színházi munkával. Olyanokat keresünk, akik a pici szerepeket megoldják, akikben ott mocorog a tehetség, a színpadi kiteljesedés lehetősége. Ami még mindig nem jelenti azt, hogy ne kallódhatnának el, ne fásulhatnának bele ebbe a munkába. De azért a gyakorlat azt mutatja, hogy a színművészetbe zömmel azok kerülnek be, akiknek van valamiféle színházi előéletük, s ezáltal is jobban buják a felvételik stresszhelyzeteit. Két éve Mai Színházi Stúdió néven elindítottunk a színházban egy alapképzést azon fiatal színészeinknek, akiknek nincs főiskolai végzettségük. A stúdió idén pihent, éppen azért, mert a résztvevői közül többen főiskolára kerültek, de ha most újra több fiatalunk lesz, ismét lesz értelme. Emellett természetesen a tapasztalt színművészeink is szívesen foglalkoznak a kezdőkkel a szerepformálásban, a beszédtechnika csiszolásában. A legutóbbi előadásunkban, a Fiatalság, bolondságban például játszik a műszak - fantasztikus most a műszakunk, fiatalok, dolgosak, értelmesek, szeretik a színházat -, az ő esetükben is nagyon érdekes volt az együttműködés az „igazi” színészekkel, egy remek hangulatú próbafolyamat van mögöttünk. Ezt tudjuk kínálni a frissen hozzánk érkezőknek is.” Idén tizenhatan zörgettek bebocsátásért a Jókai Színház ajtaján (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Kilenc ország zenészei és néptáncegyüttesei mutatkoztak be a losonci szabadtéri színpadon Nógrádi Folklórfesztivál - hetedszer ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Losonc. A Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, a Nógrádi Kulturális Központ, a losonci Kulturális Központ és a losonci Nógrádi Múzeum, valamint Losonc és Salgótarján városa már hetedik alkalommal szervezték meg a Nógrádi Folklórfesztivált, melynek gálaműsorát július 26-án tartották a losonci szabadtéri színpadon. A rendezvényt, mely egyébként július 24-én kezdődött Somoskőújfalun, Tőzsér Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke és Csász Péter, a besztercebányai kerületi önkormányzat külügyi bizottságának elnöke nyitották meg. Július 25-én Ragyolc látta vendégül a bulgáriai Ivan Vazov és az olaszországi Terra Del Sole néptánccsoportokat, július 27-én a füleki vár alatti szabadtéri színpadon a hollandiai Paloma és a lengyelországi Churda csoportok mutatkoztak be. Júlus 26-án délelőtt a Városi Hivatal előtt főleg gyermek- és ifjúsági néptánccsoportok, egyebek között a kultúrotthon mellett működő Radolf, a videfalvi Konőpka, a poltári Lúcina és a losonci Kármán József Magyar Tannyelvű Alapiskola Pitypang táncegyüttesek léptek fel. A rendezvény és a losonci gálaműsor résztvevőit, valamint nagyszámú közönségét Jozef Murgas, Losonc város polgármestere köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a nógrádi rendezvény az elmúlt években a nemzetek közötti barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés egyik jelképévé vált, s remélhetőleg a jövőben is az marad. A több mint háromórás műsorban kilenc ország zenészei és néptáncosai mutatkoztak be. A vendéglátó várost és Szlovákiát a losonci Ipely, a plachtincei-príbelcei Bazalinka, a svidníki Makovica, a muzslai Hamiskás, valamint a ragyolci Nógrád táncegyüttesek és zenekarok képviselték. Magyarországról a mihálygergei Ipoly, a pásztói Muzsla, a vanyarci szlovák nemzetiségi Rozvariny, a szécsényi Palóc, a salgótarjáni Nógrád, a Dűvő és Tücsök zenekarok érkeztek. A színpadra lépő külföldi csoportok közül a csehországi Lipova, a lengyelországi Dudasek, a hollandiai Paloma, a szerbiai Rus Logovac, az olaszországi Terra Del Sole, az erdélyi Százcsárdás, a bulgáriai Ivan Vazov is csodálatos művészi élményben részesítette a fesztivál közönségét. (P. J.)