Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-06 / 30. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 6. Fókuszban: élelmiszergyártók eu-hajrája3 Február végéig bezárnak azok az élelmiszergyártók, amelyek nem teljesítik az uniós normákat Kihívások kérdőjelekkel Óriási kihívást és talán még nagyobb bizonytalan­ságot jelent a szlovákiai élelmiszer-ipari vállalatok­nak az EU-csatlakozás. Ezt ugyanis csak azok a cégek élik, élhetik meg, amelyek február végéig, kivételes esetben 2006-ig maradék­talanul teljesítik a szigorú uniós közegészségügyi normákat. GÁGYOR ALÍZ Többmilliárd koronára tehető az az összeg, amelyet a csaknem 1 145 hazai kis és nagy - állati eredetű alapanyagot feldolgozó - élelmiszeripari vállalat eddig felhasznált arra, hogy teljesítse az EU-csatlakozással össze­függő, a szigorú uniós közegész­ségügyi szabványokra hivatkozó felújításokat, korszerűsítéseket. Bár a munkálatok elvégzésére a SAPARD előcsatlakozási alapból is lehetett pénzt kérni, aránylag keveseknek adatott meg ez a pénzmerítési lehetőség. Csak ke­vesen tudtak ugyanis - tőke hí­ján - eleget tenni a szigorú uniós elbírálási követelményeknek. El­eve esélytelenül indultak azok, akik saját forrásból vagy hitelből képtelenek voltak előteremteni a költségek legalább felét. Ponto­sabban még ennél is nagyobb forrással kellett rendelkezniük, mivel e uniós forrásból - ha a bí­rálók mindent hibátlannak talál­tak - csak visszamenőlegesen té­rítenek. De még azon cégeknek is alaposan megterhelte költség­­vetését a beruházás, amelyek eredményesen vették a SAPARD- os akadályokat. S ha a cégek már végre is haj­tották a nélkülözhetetlen felújítá­sokat, még akkor sem biztos, hogy gazdaságilag túlélik a csat­lakozást, azaz képesek lesznek helyt állni a közös piac kíméletlen versenyében. További veszélyfor­rás, hogy a szlovákiai fogyasztó - az osztrákkal ellentétben - inkább árérzékeny, mint tudatos, azaz in­kább megveszi az olcsóbb külföldi terméket, még ha az gyengébb minőségű is, mint a megszokott hazait, ha az akár néhány fillérrel is drágább. (Márpedig a szlováki­ai élelmiszerek már csak a 19­ szá­­zalékos adótehernél fogva is lé­nyegesen drágábbak a cseh vagy a lengyel élelmiszereknél.) Agrár­­közgazdászok egybehangzó fi­gyelmeztetése szerint azok a ha­zai élelmiszeripari cégek, ame­lyek gyártói, feldolgozói kapacitá­sukat jelenleg csak 50 százalékra használják ki, ha rövid időn belül nem tudnak váltani 80-90 száza­lékos kihasználtságra, valószí­nűleg elbuknak az uniós verseny­ben. Bár Szlovákia - szomszédai­hoz viszonyítva - kicsit megkésve határozta el a csatlakozást, az ag­rártárca vezetői azt hangoztatják, hogy volt elég idő a felkészülésre. Simon Zsolt miniszter szerint aki komolyan gondolta jövőjét az EU-csatlakozás utáni időre is, az tudatosan és hosszú távon ké­szülhetett rá, nem az utolsó egy­két hónapban próbálta behozni lemaradását, végrehajtani min­dazokat a költséges utasításokat, amelyeket a brüsszeli szakértők a cégek átvilágítása során tételesen felsoroltak. A brüsszeli szakértők el­lenőrzései is alátámasztják, hogy a legsebezhetőbbek - csa­kúgy mint a többi társult ország­ban - a vágóhidak és a friss hús­feldolgozók. Ebben az ágazatba lesznek a leglátványosabb cég­bezárások is. Ugyanakkor az ag­rárközgazdászok szerint ez a lé­pés talán hozzájárul ahhoz, hogy a megmaradó cégek kapa­citáskihasználtsága javuljon. A hatályos jogszabályok szerint Szlovákiának február 29-ig kell összegeznie és jelentenie Brüsszel­nek, hogy mely cégek maradnak, maradhatnak, és melyeknek kell végérvényesen és visszavonhatat­lanul bezárni kapuikat. Újabb ha­lasztás vagy pótvizsga-lehetőség már nincsen. Azon vállalatok, amelyek neve május elsejéig nem jelenik meg az EU hivatalos közlö­nyében, az uniós csatlakozás után nem termelhetnek. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben in­dítványozhassák a nyilvántartás­ba vételt. Kíméletlen verseny vár rájuk (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Államtitok, ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az EU-csatlakozás kapcsán felvetődik a kérdés, mi lesz az állami tartalékalapban tá­rolt élelmiszerekkel. Május 1-je után ugyanis már csak uniós en­gedéllyel rendelkező gyártók ter­mékei kerülhetnek forgalomba a huszonöt országra bővülő közös piacon. Tehát Szlovákiának (és a többi társult országnak egyaránt) eddig a napig le kell cserélnie kész­leteit, vagy az uniós belépés után EU-n kívüli országban kell azt érté­kesítenie. (Az utóbbi megoldást választotta annak idején Ausztria is.) Hogy a kérdés foglalkoztatja a hazai szakhatóságokat, az Peter Turek szavaiból is kiderült, ám az Állat-egészségügyi Felügyelet élel­miszerbiztonsági részlegének ve­zetője - államtitokra hivatkozva - elzárkózott a részletektől. Hasonló szellemben válaszolt az Új Szó kér­désére Simon Zsolt agrárminiszter és Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes is. Mivel az állami tartalé­kalap készleteire vonatkozó összes adat államtitoknak minősül, így a közvélemény hivatalosan még ar­ról sem értesülhet, hogy milyen élelmiszerféleségeket találnak a tartalékalapi raktárakban. Arról pedig végképp nem tud meg sem­mit, hogy a raktározott termékek gyártói megszerezték-e már az uniós jogosítványokat, illetve a tá­rolt termékek már megfelelnek-e az uniós szabványoknak. (gy) Azt sem tudhatjuk, hogy milyen élelmiszerféleségek találhatók a tartalékalapú raktárakban mennyi élelmiszerünk van Hetvennyolc hazai gyártó már lehúzta a redőnyt Harc a túlélésért ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Mintegy 78 szlovákiai élelmiszergyártó fejezte be végleg működését 2003. december 31-ig. A többi, mintegy 1 060 állati ere­detű terméket feldolgozó gyártó­nak február végéig kell megsze­reznie az uniós engedélyt, ame­lyet azonban csak a szigorú köz­egészségügyi szabványok teljesí­tése esetén adnak ki. Akinek ez e hónap végéig nem sikerül, végér­vényesen lehúzza a redőnyt. Peter Turek, az Állat-egészség­ügyi Felügyelet élelmiszerbizton­sági részlegének vezetője lapunk­nak elmondta: Szlovákiában de­cember 31-ig 51 kis és nagy vágó­hidat regisztráltak. Ebből 8 mara­déktalanul megfelel az uniós nor­máknak, 4 pedig már meg is sze­rezte az uniós kiviteli körpecsétet. A harminc kérdőjeles vágóiadból 14-nek reális az esélye arra, hogy február végéig bepótolja a lema­radást, 10-nek pedig minden bi­zonnyal be kell zárnia. Egy vágó­híd kért és kapott átmeneti men­tességet 2006-ig, kettő pedig le­hetőségeit utólagosan felmérve kért mentességet. A kilenc hazai baromfivágóhídból csak kettőnek van EU-engedélye, a többi 7-nek Turek szerint reális az esélye arra, hogy azt a hónap végéig megsze­rezze. A frisshús-feldolgozóknál sem jobb a helyzet. A tejfeldolgozók esetében is ve­gyes a kép: a 33 ipari nagyságú (több mint 2 millió literes feldolgo­zói kapacitású) cégből 19 már ele­get tesz az uniós szabványoknak, a kérdőjeles 14-ből 11-nek van esé­lye a túlélésre, két cég pedig pótló­lagosan kért átmeneti mentessé­get. A 30, éves viszonylatban maxi­mum 2 millió liter tej feldolgozásá­ra alkalmas feldolgozóból 22 telje­síti az EU-s követelményeket, de a többi 8 cég is esélyes a hiányossá­gok pótlására. A 348 kisfeldolgo­­zóból mindössze 14-nek volt esélye arra, hogy a hónap végéig teljesítse az uniós közegészségügyi követel­ményeket. (gyor) Az uniós pecsét is visszavonható Az élelmiszeripari gyártóknak minden korszerűsítést, vállalati átépítést jóvá kell hagyatniuk a szakhatóságokkal. Vonatkozik ez azokra is, akik már korábban megszerezték az egységes piacon va­ló működés feltételének számító úgynevezett uniós körpecsétet. Az engedély azonban súlyos mulasztások esetében vissza is vonha­tó. Lapunk úgy tudja, a szlovák hatóságok korábban az érsekújvári Sole vezetését figyelmeztették erre, miután két exportra szánt szállítmányával szemben kifogások merültek fel. Érdemi javulás a cégnél azután állt be, hogy a szakhatóságok kilátásba helyezték az EU-engedély visszavonását. (gy) Cseh-, Magyar- és Lengyelország is gondban van Pánik a szomszédban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Budapest. A többi társult ország élelmiszeripari gyáraiban, cégeiben is komoly gondot okoz a szigorú uniós higiéniai normák be­vezetése. Osztrák lapok a minap Csehországgal példálózva mutat­tak rá arra, mennyire nem készült fel Közép-Európa a bővítésre. A Die Presse a bécsi WHW-intézet jelen­tésére hivatkozva közölte: a 13 ezer cseh élelmiszergyártóból eddig mindössze 4 ezer felel meg ez EU- normáknak. Közülük mindössze 130-nak adta ki Brüsszel azt a minőségi bizonylatot, amely nélkül az EU-piacra, így május 1-jétől a 25 ország piacára senki sem szállíthat. Az 52 vállalat, amely átmeneti mentességet kért és kapott, csak a hazai, azaz cseh piacra termelhet. Lengyelországban sem jobb a helyzet, sőt, egyes szakértők sze­rint a legnagyobb cégbezárások épp itt várhatók. A magyar tejfel­dolgozóknak is gondot okoz az uniós higiéniai előírások betartá­sa. A tejterméktanácstag 81 fel­dolgozóüzeme közül hétnek­­nyolcnak esélye sincs rá, hogy megkapja az EU-engedélyt, har­minc üzem vállalta a fejlesztése­ket. Az utóbbiak, illetve a termék­­tanácson kívüli mintegy húsz üzem tejpiaci részesedését 10 szá­zalékra becsülik. A magyar feldol­gozókat is az aggasztja, ami a szlovákiaiakat, hogy a fogyasztók vásárláskor a termék ára szerint döntenek, s kevésbé veszik figye­lembe, hogy a termék hazai vagy külföldi. Magyar lapértesülések szerint már-már pánikhelyzet uralkodik a magyar sertéste­nyésztők és húsfeldolgozók kö­zött a hamarosan beköszöntő vá­­góhídbezárások miatt. A magyar szakhatóságok ugyanis eddig nem hozták nyilvánosságra, mely cégek nem tudják teljesíteni az EU-s elvárásokat. (ctk, hvg) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHÉN FELHŐS ÉGBOLT: 7-13 FOK A Duna vízállása - Pozsony: 380, apad; Medve: 380, apad; Komá­rom: 340, apad; Párkány: 280, apad ELŐREJELZÉS Enyhén felhős, helyenként borult égbolt csapadék várható, legin­kább északon va­lószínű. Délelőtt az alacsonyabban fekvő keleti területeken ködre szá­mítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok között ala­kul, délnyugaton 13 fok is lehet, a ködös részeken viszont csak 2 fok valószínű. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 7 és 3 fok közé süllyed. Holnap változóan felhős égbolt várható, gyakori esőzésekkel. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 10 fok között alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA A változó időjá­rás kimondottan kellemetlenül hat szervezetünkre. Gyakran jelent­kezhet hátgerinc­­bántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Szellemi és fizikai teher­bírásunk is csökken. Gyorsan elfá­radunk és ingerlékenyek lehetünk. Annak is nagyobb a valószínűsége, hogy légúti irábiaknak tünetei és emésztési zavarok jelentkeznek. Holnap még a mainál is kellemetle­nebb hatásokkal számolhatunk. A Nap kel 07.14-kor - nyugszik 16.58-kor A Hold kel 18.10-kor - nyugszik 08.12-kor

Next