Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-14 / 212. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. szeptember 14. | www.ujszo.com Új csontsejtek parancsszóra Az őssejteredetű csontszövet segített a koponyacsontokat érintő defektusokat, csonthiányokat helyrehozni CSIBRÁNYI ZOLTÁN Emberek millióival esik meg az a szerencsétlenség, hogy valami módon eltörik egyikmásik csontjukat. Ilyen esetekben a gyógyulás, sajnos, nem megy végbe egyik napról a másikra, ugyanis az ember testének és szerveinek regenerálódási, rendbejöveteli képessége egyszerűen nem teszi lehetővé az ennyire gyors felépülést - ezért sokan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel érdemben fel lehetne gyorsítani a csontsejtképződést és így a sérülést szenvedő csontok gyógyulását. A regeneratív gyógyászati szakágban tevékenykedők a sérülést szenvedett testrészek vagy akár szervek önerőből való helyreállását, a hiányzó rész újranövesztését elősegítő kutatásokat végeznek. Immár szépen gyarapodnak a kecsegtető előzetes eredmények. A csontsejtek képződése, a csontok megújulása molekuláris szinten fölöttébb összetett élettani körülményei még ma sem teljesen világosak, de azért már nő az ismert részletek száma. Egyre bővül azok tábora, akik a pluripotens őssejtekben látják a lehetséges megoldást, mert kísérletek alapján ígéretesek terápiás kezelésekhez; ezeket felhasználva, ezekből kiindulva helyrehozhatók, regenerálódásig vezethetők különféle szövetek és szervek (fontos tisztázni: pluripotens őssejtekből mindenféle érett sejttípus képződhet, kivéve az embrió fejlődéséért felelős szövetekké alakuló sejteket!). Azt elérni azonban rendkívül nehéz, hogy ezek az őssejtek, igény szerint, egy bizonyos sejttípusként váljanak működőképesekké. A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói két éve rájöttek egy a kísérleteikben hatékonynak is bizonyuló módjára annak, hogy pluripotens őssejteket miként lehet csontújjáépítésre késztetni. A vezető kutató, Shyni Varghese biomérnök és csapata módszerének lényege az adenozin őssejtekhez adagolása. Közbevetésül néhány szó az adenozinról: az ember minden szerve és szövete funkcióinak szabályozásában részes; az élő sejtek energiaforrásául szolgál. Minél jobban fárad valaki az alváshiánytól, e molekulából annál több van az agyában. Noha túltermelése kóros, viszont ha a mennyisége megfelelő, az segít sokféle betegség esetén a szervi működészavarok megszüntetésében. Visszatérve a csontsérülések orvoslásához, a fenti módszerrel nyert, őssejteredetű csontszövet - egereknél legalábbis — segített a koponyacsontokat érintő defektusokat, magyarán a sérülések miatti csonthiányokat helyrehozni, és ráadás jó hír, mindezt fertőzések és daganat kialakulása nélkül (a teratomák különböző szöveti sejtek együtteséből kialakuló olyan tumorok, amelyekben máshonnan átültetett sejtek ellenőrizetlenül elfajzanak) - számoltak be róla még 2016 augusztusában a Science Advances folyóiratban. Shyni Varghese azt mondta: „Bámulatos, hogy egyetlen molekula közvetlenül képes irányítani az őssejt sorsát. Nem kell hozzáadnunk kis molekulák egész koktélját, sem növekedési faktorokat vagy egyéb kiegészítőket, hogy emberi pluripotens őssejtekből csontsejtek egész populációját létrehozzuk.” Remélik, ötletük elvezethet súlyos csontdefektusok, akár katonák traumás csontsérüléseinek újszerű, viszonylag egyszerű és olcsó regeneráló kezelési eljárása kidolgozásához. Folytatásként arra keresik a választ, hogy az adenozin pontosan miként adja azt a jelzést, ami elősegíti a csontképződést, mert bár azt már tudják, az őssejtek felületén jelenlevő A2bR receptor kötődik az adenozinhoz, de a hatásmechanizmus még nem ismert. 2017 decemberében jelent meg online a Michigani Egyetemnek a csontsérülések megfelelő és gyors gyógyulása témakörében folytatott kutatása eredményeiről szóló tanulmánya. Kísérleteiket egereken és patkányokon végezték el. Ők arra jöttek rá, hogy az ún. „Jagged-1” fehérje sérült csontterületre való bejuttatása-adagolása elősegíti szabályos csontrárakódást, azaz a a csonthiány megfelelő pótlását. További előnyös hatása, míg a csontképző szereppel bíró, ún. „csont morfogenetikus fehérjék” gyakran rendellenes csontmegnagyobbodást váltanak ki, a Jagged-1 fehérje célzott használata esetén ilyet nem tapasztaltak. Szerintük ez a fehérje a csontozat felépítését támogató szerként működik, és megvan benne a kellő potenciál, a gyógyító lehetősége annak, hogy úgy a szerzett sérülést, mint a veleszületett csontproblémákat is orvosolni tudják vele. Japán kutatóknak hála, 2006 óta már a mesterségesen létrehozott (azaz indukált) pluripotens őssejtek világa sem csupán álom. Azóta ezek kutatása is folytonos. 2018-ban jelent meg az Experimental Biology and Medicine oldalain egy olyan összefoglaló tanulmány, tajvani kutatók tollából, amelyben a szirtuin fehérjecsalád egyes tagjainak egyebek mellett az őssejtek anyagcsere-átprogramozásában játszott szerepét illető új eredményekről szólnak, amelyek ilyenképpen fontos szerephez jutnak a pluripotens őssejtek mesterséges létrehozásában. Egy a Biomaterials folyóiratban 2018-ban megjelent, egérkísérletekre alapozott amerikai kutatás szerint megállapítást nyert az embrionális őssejtekből származó és a mesterséges pluripotens őssejtekből származó oszteoblasztok (a csontállomány felépítéséért felelős sejtek) sejtazonossága, értsd minőségbeli egyenrangúsága. A kutatók emellett hangsúlyozzák a pluripotens őssejtek potenciális szerepét a regeneratív gyógykezelések területén. A csontsejtek képződése, a csontok megújulása molekuláris szinten fölöttébb összetett élettani körülményei még ma sem teljesen világosak, de azért már nő az ismert részletek száma (Fotó: Shutterstock) Nagy új-zélandi földrengés lehetőségére figyelmeztetnek MTI-HÍR Új-Zéland Déli-szigetén nagy földrengés várható, amely átformálhatja a régiót és több mint 10 ezer embert zárhat el a külvilágtól -figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban. A Déli-Alpok teljes gerincén végighúzódó törésvonal a feljegyzések szerint minden 300 évben meghalad. Az utolsó nagy földrengés 1717- ben történt, hamarosan pedig hasonló rengés következik be - olvasható a New Zealand Journal of Geology and Geophysics című tudományos lap kedden megjelent különkiadásában. A földcsuszamlások és a felszíni hasadások a Déli-sziget autóútjai mentén több mint 120 települést zárhatnak el - állítja tanulmányában Tom Robinson, a brit Durhami Egyetem kutatója. Néhány helyen akár fél évbe is telhet az utak járhatóvá tétele, nagyszámú turista evakuálására lesz szükség. A kutatók szerint több mint ötször nagyobb mértékű károkra kell számítani, mint a 2016-ban bekövetkezett, a Richter-skála szerint 7,8- as erősségű Kaikoura-földrengés idején. A tudósok a törésvonalnak az elmúlt 8000 évben bekövetkezett utolsó 27 rengésére utaló bizonyítékokat elemezték és kiszámították, hogy 291 plusz-mínusz 23 — évenként következik be átlagosan a Richter-skála szerinti 8,1-es erősségű földrengés. „Bár Új-Zélandot már mintegy félezer éve lakták a maorik, amikor bekövetkezett az 1717-es nagy földrengés, nagyon ritkák az erről szóló orális emlékek” - olvasható a tanulmányban. A földrengésről elsősorban a fák, az üledékek és a Déli-sziget nyugati partjának felszíne árulkodik. A törésvonal globális jelentőséggel bír a kutatók számára - emelik ki a tanulmány szerzői. „Lehetőséget nyújt arra, hogy egy fő törésvonalat egy leendő földrengés előtti állapotában, a nyomás felhalmozódásának ciklusában tanulmányozzanak, megismerjék a nagy földrengések előjeleit, megértsék a törésvonalak hosszú távú fejlődését és a törésvonalak kőzetének formálódását” - fejtették ki a tudósok. Az utolsó nagy földrengés 1717-ben történt, hamarosan pedig hasonló rengés következik be (Fotó: Shutterstock)